Somogyi Néplap, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-05 / 104. szám
1984. május 5., szombat Somogyi Néplap 11 TUDOMÁNY, TECHNIKA A talajélet védelmében A földművelő, a kertészkedő ember ..munkapadiának” tekinthető a talaj). ' amely termékenysége révén ma és még belátható ideig az élelmezés nélkülözhetetlen bázisa, csakis látszólag holt, élettelen. Valójában maga is él. ha sajátos módon is. Benne, a járataiban ..társadalmat” alkotó élővilág nyüzsgő, lázas tevékenységet folytat. Közülük is éppen a legkisebbek. a talajmikróbák a - legtevékenyebbek. Pontosan az apró méretük miatti viszonylagos nagy felületük teszi lehetővé élénk tevékenységüket. Felületükön zajlik le ugyanis valamenv- nyi életfolyamatuk, a táplálkozás, a légzés és általában a egész anyagcsere, amely nemcsak a saját életükben fontos, hanem a talaj életében is. Dön.tő hatásuk van egyrészt a tálai tápanyagkészletének a növények számára felvehető feltáráséban;' másrészt pedig a talaj kedvező tulajdonságainak kialakításában. E mikroszervezetek szaporodása legnagyobbrészt osztódással megy végbe. Ez kedvező életfeltételek esetén körülbelül félórás időközökkel is követheti egymást, tíz óra alatt tehát már mindegyikük egymillióra is felszaporodhat. Viharosan gyors szaporodó-képességűidnek köszönhető, hogy kedvezően alakuló feltételek — mint szárazság utáni eső, fagyot követő felmelegedés, megfelelő talajművelés, istállótrágyázás stb. — esetén a lehető legrövidebb idő alatt a talaj hasznára válhatnak. Szárazság. erős lehűlés, fagy. és egyéb létüket veszélyeztető kedvezőtlen körülmény kialakulásakor pedig szélsőséges. kedvezőtlen környezeti feltételeket is átvészelő ' spórákat képezhetnek. Ilyen módon biztosíthatják létük fennmaradását a kedvező körülmények beálltáig. A spórák élettartama több évtized is lehet. A kitartó alak felvételére képtelen viszont helyüket változtatni képes talajlakó állatok a szárazság, esetleg a hideg ellen a mélyebb, nedvesebb, illetve melegebb talajrétegbe húzódhatnak Érdekes, hogy, a földigiliszták. akárcsak a számtalan, s részben növényeket is veszélyeztető fonálféreg és atka. valamint ;a talajban nagy tömeget képviselő, az alacsonyrendű rovarokhoz tartozó ugróvillások nem is igen mutatnak létszámukban időszakos ingadozást. Még télén is szakadatlanul tevékenykednek. Tala.iműveléssel a víz- és levegőgazdálkodást. szervestrágyázással és kedvező talaj használattal a sZbrves táplálék mennyiségét me- szezéssel. tehát a kémhatás javításával pedig kedvező környezetet lehet mindanv- nyiuk számára teremteni. Az időszakos vízhiányon, a túlságos lehűlésen és egyéb szélsőséges, kedvezőt- /en környezethatáson tehát a talaj élőlényei valahogyan átmenthetik magukat. A hosszú ideig tartó vízte- lítődés. a művelőgépek keréknyomai. vagy más okból származó erős talajtömörö- dés illetve levegőtlenség és méginkább a növényvédelem, talajfertőtlenítés, gyomirtás, műtrágyázás, tehát a talai élőlényeire ártalmas vegyszerek használata viszont a taladéletet ki is olthatják. Következményeként ezután csökken, sőt teljesen megszűnhet a talaj termőképessége, mivel talajúiét hiányában a szén és a többi növényi tápanyag körforgalma is lehetetlenné válik. Ezért is fontos, hogy a rendelkezésünkre álló vegyszereket csak a szükséges időben és mennyiségben használjuk, mert a fölöslegük több kárt okozhat, mint hasznot. Komiszár Lajos Mágneses tér a Az amerikai tengerészet pontosan fel akarja mérni a Föld mágneses terét az óceánok fölött. E célból egy repülőgépét felszerelték két maiginetamóterrel. A magne- tomáterék pontosan megállapított útvonalak mentén regisztrálják a mágnestér irányát és erősségét. Hat különböző irányítórendszerrel tengerek felett állandóan ellenőrzik az útirányt. Ha a gép eltér az előírt útiránytól, .a pilóta a fedélzeti számítógéptől megfelelő helyesbítő utasításokat kap. A számítógép a mérési adatokat a helyzet- és az időpontokkal együtt azonnal fedlolgozza és tárolja. 1950. május 1. Ezen a napon adták át hazánk nemzetközi légikikötőjét, a Ferihegyi repülőteret, amely akkor - és még hosszú éveken keresztül - Európa egyik legkorszerűbb légiállomásának számított. Ám annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben folyamatos korszerűsítésekre, felújításokra került itt sor, a hetvenes évek közepétől egyértelművé vált: Ferihegy kinőtte régi „ruháját” és egyre nehezebben birkózik meg a mind nagyobb utasforgalommal, hiszen évente mintegy kétmillióan emelkednek a Jevegöbe, illetve érnek földet itt. Megszületett tehát á döntés: új, minden igényt kielégítő repülőteret kell építeni a régi helyén, olyat, amely évente akár négymilliós utas- forgalmat is zökkenőmentesen lebonyolíthat. Nincs szünet Ferihegyen A legújabb berendezés, amelynek a pilóták képzésében van fontos szerepe, a TU—154 B—Z típusú szimulátor. A legjobbak között A start tulajdonképpen 1977-ben volt és az építkezés első üteme 1983. december 31-én fedeződött be. A? eddig elkészült létesítményekből hármat emelünk ki. Elsőként talán azt. hogy a rekonstrukció első fázisa után a műszaki-berendezések. a repülés biztonságát elősegítő műszerek olyan színvonalasak és korszerűek, hogy ma Ferihegyet technikai szempontból az ICAO (Nemzetközi Polgári Repülésügyi Szervezet) a legjobb, vagyis a III/A. kategóriába sorolja. Az utazóközönség persze ebből a korszerű műszerezettségből, magas színvonalú technikából vajmi keveset vehet észre. Annál is inkább, mert az ide beruházott pénz jelentős része nem látványos berendezésekben vagy a mindenki áltail hozzáférhető és megtekinthető műszerekben rejlik, hanem a föld alatt húzódik, bonyolult kábelrendszerek és Vezérlőegységek formájában. Amit szabad szemmel is láthat az utas, az többek között a közelmúltban átadott új leszállópálya. ■ A hatvan méter széles és 3700 méter hosszú ú,i ..pályaudvarba” — teljes hossza a gurulóutakkal együtt 10.1 kilométert tesz ki — kétezer darab különleges. betonba épített lámpa került, és további kétezer szegély-fény segíti a biztonságos landolást. Ez a leszállópálya a ma forgalomban lévő valameny- nyi géptípus fogadására alkalmas. A harmadik és va lóban látványos beruházás, amely az első ütemben megvalósult. az 53 méter magas irányítótorony. Ebben a repülőtér szívének számító épületben ugyancsak olyan mindenttudó berendezéseket szereltek be. amelyek a legrosszabb időjárási viszonyok között is biztonságossá teszik a gépek le- és felszállását. Ezenkívül más épületeket is átadtak. Ilyen például a két szgrelőboxos hangár,' amely egyszerűbbé, biztonságosabbá tette az eddig magasságuk miatt szabadban szervizeit gépek felülvizsgálatát. de elkészült több szociális és kiegészítő létesítmény is. A Ferihegyi repülőtéren az első ütem befejezésével sem áli meg a munka, nincs szünet. Sőt. a leglátványosabb — legalábbis a nagyközönséget leginkább érdeklő — építkezés csak ' most kezdődik igazán; az új utasforgalmi épület alapozási munkáit már megkezdték a Betonútépítő Vállalat dolgozói. és 1985. augusztus 31-re — egy osztrák építőipari . cég közreműködésével — elkészül a hat utashiddal ellátott csarnok. Korszerű optikai rendszer szolgálja a biztonságos leszállást. Akad tehát még bőven dolga a rekonstrukcióban résztvevő három generálkivitelező — a 21. számú Állami Építőipari Vállalat, a Betonútépítő Vállalat és a VUlanyszerelőipari Vállalat — szakembereinek, mire minden a helyén lesz. Ám minden kétséget kizáróan.— és ezf az eddig átadott berendezések csak megerősítik — Ferihegy ismét Európa egyik legkorszerűbb repülőtere lesz. Forró Péter A sajtok primadonnája rr lemezmegmunkálás A fejlettebb ipari országokban egy ideje megváltoztatták . a lemezmegmunkálást, mint technológiai feladatnak a megítélését, ás ezzel együtt megindították a lemezmegmunkálás fokozott ütemű gépesítését, automatizálását. Kifejlesztettek például egy sorozatlyukasztó gépet, amely lehetővé tette sablon alapján különböző alakú és méretű furatok előrajzolás nélküli lyukasztását lemeztáblákba. A különböző méretű é* alakú lyukasztószerszámokat szabványos befogófejben cserélték. A befogott lemezt vízszintes síkban két irányban lehetett mozgatni, hogy a lemez megfelelő pontját a szerszám alá lehessen vinni. A további fejlesztés nem változtatta meg lényegesen e géptípus elrendezését. Természetesen törekedtek ‘ a nagyobb munkasebességre a hosszabb szerszám-élettartamra, de a gép felépítése máig 1 is változatlan maradt. Sokkal nagyobb volt i fejlődés a géptípus automatizálásában. A géptőL nagy számú, különböző méretű és alakú furat megmunkálásán kívül egyre bonyolultabb kiszabási, alakkivágási munkákat is követeltek. Majd a forgácsológépeknél bevezetett numerikus vezérlést alkalmazni kezdték a lemezmegmunkáló gépeken is. Kezdetben a numerikus pontvezértést alkalmazták. majd' bevezették a pályavezérlést is. Ezzel lehetővé vált. hogy sűrű, egymás melletti lyukasztásokkal bonyolult síkbeli alakzatokat is automatikusan munkáljanak meg. A fejlődés következő fázisa a szerszámcsere automatizálása volt. Ennek megoldására két módszert dolgoztak ki: a revolveres szerszámtartót és a programvezéreit szerszámcserélő alkalmazását. A ma már nagymértékben automatizált gépeknél az is lényeges követelmény, hogy a lekerülő munkadarab ne igényeljen utánmegmunkálást, ami ronthatná a termelékenységet. A legújabb fejlesztési törekvések a lemezmegmunkáló gépeknél is arra irányulnak, hogy . megtakarítsák a numerikus program kódolásának munkáját, és a géppel lehetőleg közvetlenül közölhessék a munkavégzésre irányuló parancsokat. Emenitialit az .ízletes sajt világszerte ismertté tetitle. A soikféle jó svájci sajt közül a világpiacon legszívesebben ezt vásárolják. Vedéit szabadalmi jog szerint csakis az o'tit készített sajátos, ■ édes sajtot szabad ementáli néven márkázni. Jelenleg még nem eléggé pontosak azok a módszerek, amelyekkel egy szívinfarktus súlyosságának a fokát az orvosok megállapítják. Most egy olyan szonda" készítésén dolgoznak amerikai szakemberek, amellyel a működőképes szövet ponto-' san megkülönböztethető az elhaló, illetve a vér- és oxigénellátás megszakadása következtében elhalt szövettől. A szonda ultrahanggal dolgozik. Működésének alapja az a felismerés, hogy a - szív élő szövete másképpen Az eredeti ementáli sajtnak mintegy 95 százaléka kivitelire keiül. .. Hazánkban Zalaegerszegén készül a legtöbb ementáli; a korszerű, svájci technoi ágiával fölszerelt üziemiben évente több mint 3500 tonnányit gyártanák. nyeli el az ultrahang energiáját. mint az elhalt szövetek. Ezt a jelenséget a kutatók . azzal magyarázzák, hogy a szövetben levő fehérje molekulák elégtelen oxigénellátás vagy az oxigénellátás megzavarása esetén megváltoztatják az alakjukat. A készüléket kutyákon próbálták ki. A cél, hogy az ultrahangos szondával 15 perc alatt tökéletesen felmérhető legyen a szív elülső és hátulsó falának esetleges károsodása. Szívvizsgálat — ultrahanggal
