Somogyi Néplap, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-27 / 123. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL. évfolyam, 123. szám Ára: 1,40 Ft 1984. május 27., vasárnap Közösség, kultúra Losonczi Pál holnap Mongóliába utazik Somogyi gyáregységek „inkognitóban” Magyar nagyvállalatok a BNV-n „Az ország boldogságának egyik legfőbb eszköze a tu­domány. Ez mentői közönsé­gesebb a lakosok között, az ország is annál boldogabb.” A fenti megállapítás — bármennyire hajlamosak lennénk is azt hinni, hogy valamilyen új keletű prog­ramterv egyik pontja — a tizennyolcadik század máso­dik feléből való, a gondolat papírra vetője pedig Besse­nyei Gyögy, a magyar fel­világosodás nagy alakja. A pontosság kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy közönséges alatt a tudomány széles kö­rű terjesztését érti, nem pe­dig annak leegyszerűsítését, degradálását. Az elv tehát viszonylag hamar megfogal­mazódott, ám a gyakorlat­ban még a második világ­háború idején is hazánkra nehezedő feudál-kapitalista viszonyok nem tették lehe­tővé megvalósulását. A felszabadulás után vi­szont milliókban tudatosul­hatott Lenin megállapítása: a művelődés a szocializmus építésének szerves része, mégpedig úgy, hogy a szo­cializmus egyetlen lényeges feladata sem valósítható meg a társadalom korszerű mű­veltsége nélkül. A kultúra terjesztésében kiemelt szerepük van a fal­vak, városok művelődési há­zaiban dolgozó népművelők­nek. Ha az ő munkájuk fel­tételeit vizsgáljuk, ezt ta­pasztaljuk: sajnos nagyon sok esetben nincs okunk elégedettségre. A megválto­zott gazdasági viszonyokra sokan és sok helyütt hivat­koztak már, és nem is két­séges, hogy a gazdasági ne­hézségek negatív hatásai ér­ződnek kulturális téren is. £ppen ezért van nagy szükség arra, hogy ezen a területen szintén megváltoz­zék a szemlélet: a mennyi­ségi helyett a minőségi fej­lődés kerüljön előtérbe. A látványos, sok embert megmozgató rendezvények az utóbbi Időben háttérbe szo­rultak. Egyre több helyen alakulnak azonban művé­szeti csoportok, kisebb tár­saságok, körök, amelyekben kiemelt szerepet kap a kö­zösségi nevelés. A falvak erre még jobb közeget te­remtenek — éppen mére­tükből adódóan —, mint a városok. Egy népművelő mesélte: két évvel ezelőtt úgy kezdte a munkát, hogy egy rendez­vény előtt a község minden házába bekopogtatott, bemu­tatkozott, és meghívta az előadásra az egész családot. Sok helyen fogadták szíve­sen, s a személyes kapcso­lat eredményeként egyre többen lettek a művelődési ház rendszeres látogatói. Az asszonyok énekkart alakí­tottak az általános iskola énektanárának vezetésével, ezt látva a férfiak sem ma­radtak restek, ennek ered­ményeként ma már szakmai körökben jegyzett vegyes kar öregbíti a falu hírnevét. Az ügy érdekében még a régi haragosok is újból beszélő viszonyba kerültek, ugyanis az énekkar időközben kis közösséggé kovácsolódott. És ha van titok a népműve­lésben, akkor bátran állít­hatjuk: a kultúra közvetíté­sében a leghatékonyabb sze­repük a közösségeknek van. Ezért kell pártolnunk min­den közösségteremtő szándé­kot, igyekezetei. Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága és a Mongol Népköztársaság Nagy Né­pi Hurálja elnökségének meghívására május 28-án, hétfőn hivatalos, baráti látogatásra a Mongol Népköztársaságba utazik. Elutazott Budapestről Bill Hayden Hivatalos látogatását be­fejezve, tegap reggel eluta­zott Budapestről Bill Hay­den ausztrál 'külügymimsz- íber és Ikíslóilettie. A Ferihegyi repülőtéren Várkonyi Péter külügyminiszter búcsúzitat­ta. Jéllen volt John Kelso, Ausztrália Magyarországon is akkreditált, nagykövete. Az MTI tudósítójának ér­tesülése szerint Várkonyi Péter és Bill Hayden hasz­nos megbeszéléseket folyta­tott a magyar—ausztrál kap­csolatokról, valamint a nem­zetközi élet időszerű kérdé­seiről. A két ország diplo­máciájának vezetője meg­állapította, hogy fontos nemzetközi kérdésekben ál­láspontjaik közel állnak egy­máshoz, s az egyes problé­mák eltérő megítélése elle­nére is a párbeszéd fenntar­tására,' a vitás kérdések tár­gyalások útján történő ren­dezésére törekednek. Egyet­értettek továbbá abban, hogy a különböző társadal­mi berendezkedésű országok közötti békés egymás mellett élés az egyedül reális alter­natíva a nemzetközi fe­szültség fokozódásával, a fegyverkezési hajszával szemben. Egyetértettek abban, hogy a kétoldalú kapcsolatok to­vábbi fejlesztése mindkét fél érdeke, de az egyben hozzájárulhat a nemzetközi légkör kedvezőbbé tételéhez is. Befejeződtek a magyar­román tárgyalások Tegnap Bukarestben jegy­zőkönyv aláírásával befeje­ződött a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság XVII. ülésszaka. Marjai Jó­zsef és Gheorghe Petrescu miniszterelnök-helyette­sek, a bizottság társelnökei vezetésével a küldöttségek ellenőrizték és értékelték a két ország miniszterelnö­keinek 1982. júliusi találko­zóján létrejött megállapodá­sok, valamint a bizottság XVI. ülésszakán előírt fel­adatok végrehajtását. A bizottság áttekintette az 1986—1990. évekre szoló népgazdasági tervek egyez­tetésének helyzetét, és fel­adatul adta az illetékes szerveknek, hogy segítsék elő a tervkoordináció mi­előbbi befejezését, gazdasá­gi kapcsolataink megalapo­zását a következő tervidő­szakra. A kormánybizottság bu­karesti ülésszakán a magyar fél javasolta a tárgyalások íolytatását a függő ügyek rendezése érdekében is. Marjai Józsefet fogadta Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, a Román Szocia­lista Köztársaság elnöke, valamint Constantin Dasca- lescu, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnö­ke. A magyar miniszterel­nök-helyettes Bukarestben elektronikai üzemeket láto­gatott meg. A nemzetközi vásárokon a sikert sokféle mércével mé­rik. A hazai kiállítók kép­viselői mégis legtöbbször azt emlegetik, hogy bemu­tatott gyártmányaik export­képesek, illetve drága im­portot helyettesítenek. Ez a jelenlegi gazdasági helyzet­ben a siker egyik legfonto­sabb mércéje. A magyar nagyvállalatok kiállítási helyein szereplő vidéki gyárak, gyáregységek teljesítményét is megvizs­gálják ilyen szempontból, ürömmel tapasztalhatja a somogyi látogató, hogy sző­kébb hazánkban több - olyan termelőegység van, amelyik ugyan budapesti köldökzsi­nórral él, ámde mégsem te­hetetlen önmagában, hanem jelentős teljesítménnyel já­rul hozzá a nagyvállalat eredményeihez. Nem egyforma a közpon­tok és a vidéki telephelyek teljesítménye. Vannak gon­dokkal küszködök, vannak hullámvölgy után lassan fölfelé kapaszkodók, s van­nak sikeres cégek közöt­tük. Így hát felsorolásunk nem értékrangsor és nem is csupa kiváló teljesítmény elismerése. Egy szempontból jegyezhető fel közös vonás a bek egyaránt — javítani po­zícióikat. A Budapesti Vegyipari Gépgyár tabi gyáregysége, a Csepel Művek Egyedi Gép­gyárának kaposvári nehéz­gépgyára, a Danuvia nagy­atádi gyáregysége, a Finom- mechnikai Vállalat kapos­vári gyára, a Híradástech­nika Szövetkezet boglárlel- lei részlege, a Kemikál bar­csi gyára, a Mechanikai Mű­vek marcali gyáregysége, a Medicor Művek tapsonyi és iharosberényi üzeme, a VBKM kaposvári villamos­sági gyára, a Videoton tabi gyáregysége külön is meg­nevezve, avagy , inkognitó­ban” ott szerepel az idei nemzetközi vásáron. Külön-külön részleteseb • ben említeni mindegyiket nem tudjuk, még az önálló somogyi vállalatok képvise­lőinek megszólaltatása is sok helyet igényelt lapunk­ban. De munkájukról rend­szeresen tudósítunk. Hét - köznapjaik teljesítményé nek ünnepi megjelenése az idei BNV is. Képeinken a Csepel és a Medicor kiállításának egy- egy részlete látható. lentebb következő cégekről- a BNV-n több újdonsággal jelentkeztek, és nagy piac­szerző igyekezettel próbál­ják — erősek és gyengéb­Nyárkapunyitás dallal, tánccal Balatoni évadnyitó — mi­csoda ígéret van ebben a két szóban! Tótükör villódzása, madárbetűt röpülő sirályok az ég kékjében, hajók szelíd ringása a vízen, barnára sült testek a parton, fehér törzsű nyírek zizegő, vadzöld levél­ruhája. A tegnapi siófoki nyitás mindezt elérhető kö­zelségbe hozta. A város dél­előtt még a szokásos életét élte, bevásárlók, nézelődők százai a boltokban, Pest fe­lől érkező autókaravánok. De a szép művelődési központ felől már diszkózene próbál­gatta a dobhártyát és mini népművészeti vásáron kínál­ta a gyönyörű köröndi cse­répárut Kiliti népi iparmű­vésze, Karda Imre bácsi, a lószőrből — ősi pásztorművé­szetet idézve — készült ék­szereket, gyűrűket, nyakban fityegőket a Steig házaspár, meg a többi iparos a maga portékáját. Tűzött a nap, mintha főpróbát tartott vol­na a nyárból, s legforróbb sugarait éppen oda, a vízto­rony tövébe küldte. Szólt a fúvószene, muzsi­kával köszöntötték tegnap délután a nyárkapu kitáru- lását Siófokon. Az enyingi fúvósok örvendeztették meg a hallgatókat pattogó pol­kákkal, víg keringőkkel, lá­bat dobbantó indulókkal. A szürke egyenruhát — zenész uniformis ez az enyingi Vö­rös Hajnal Tsz-ben — úttö­rőviselet élénkítette. „így együtt a következő nemze­dékkel” — ezt mondta ne­kem Benedeczky János bá­tyám, az anyagbeszerző ze­nész. Megvan az utánpótlás, nem kell attól tartani, hogy nem lesz, aki nyaka köré vegye az óriásperec basszus tubát, szájához illessze a kla­rinétot. De már fordult is vissza a kottához, mert Wolf Farkas János — mindkét ve­zetéknevét használja, mind­kettő az ordast jelenti —föl­emelte a karmesteri pálcát. Dr. Törley Dénes, a sió­foki tanács művelődési osz­tályának vezetője tartotta a megnyitó beszédet. Azt hi­szem, valamennyiünk örömé­re mondta, hogy a város la­kói és intézményei várják a növekvő létszámú üdülőse­reget, a szabadságukat itt töltő, ide visszatérő vendége­ket. Üj üdülök és szabadidő­komplexum az Ezüstpartként ismert területen, nyaralók és új lakóházak tulajdonosai készülnek a vendégek foga­dására. Az üdülés néhány hónapra átalakítja a Bala- ton-parti családok életét és szerves része lesz annak. A Dél-balatoni Kulturális Köz­pont házi és szabadtéri ren­dezvényei a művészet széles skáláját vonultatják fel: ki­állítások, zenei rendezvé­nyek, színházi előadások, bábjátékok, népművészeti bemutatók várnak a látoga­tókra ezen a nyáron is. Kőröshegyen ismét meg- zendül az orgona, Szántód- puszta is programokkal szá­mít a betérőkre. De a leg­csodálatosabb élmény — fo­galmazott dr. Törley Dénes — a Balaton maga! Az idénynyitás egyébként kiállításokkal, rangos hang­versenyekkel válik teljessé minden évben Siófokon. Ez tegnap sem maradhatott el: Ciay László, az MSZMP Sió­foki Városi Bizottságának tit­kára csodálatos kiállítást nyi­tott meg a megye szülötte — a Som közeli Simonmajorban 1867-ben született — nagybá­nyai alapítótag, Iványi Grün- wald Béla műveiből. A mes­ter, akinek képeit élete egy- egy jellemző szakaszában a finom naturalizmus, majd a plein air, azaz a szabad le­vegő ezernyi vibrálása, a táj csak festőszemnek való kitárulkozása jellemezte, szinte egész életművével je­len van a művelődési köz­pontban, mindegyik korsza­kát több alkotása képviseli. En itt, mint a Balaton sze­relmesére hívom fel a fi­gyelmet; énnyire sokarcúana tó kevés művész munkássá­gában jelentkezik, s szinte már előre ígéri Egryt a „Ba­latoni naplemente”. A másik kiállítás meghök­kent, mosolyra késztet. A sajtó legjobb fotósainak egy­évi terméséből válogatták össze. Államférfiúink proto­kollon kívüli pillanatait —• ezektől válnak közülünk va­lóvá — lesték el, falusi or­vosi rendelőbe kukucskáltak be, nagy karmesterünk, Fe- rencsik fauni lényének esen­dő oldalait ábrázolják, egy konferencia elfáradt részt­vevőit is elénk állítják. Csu- pa-csupa emberi pillanat. Odabent megszólalt a leg­szebb hangszer, a vox huma- na, az emberi hang. A bog­iári vegyes kar, a székesfe­hérvári kórus, a siófoki Bá­nyász női kar, a helyi Dal­kör önfeledt, élményt szerző, szép éneklése dicsőítette á nyarat. A Balaton Tánc- együttes ropta, majd a két éve a 2. számú általános is­kola gyerekeiből alakult Sió gyermektáncegyüttes aratott sikert ugrás táncával, csiga­biga játékával, leánykariká- zójával. A Volán Dixieland muzsikája pezsdítette a vért. Június, július, augusztus nyitott kapukat döngetnek. Leskó László

Next

/
Oldalképek
Tartalom