Somogyi Néplap, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-23 / 119. szám

XL. évfolyam, 119. szám Ára: 1,40 Fa 1984. május 23., szerda VÁSÁR Ma nyitja meg kapuit a beruházási javak szakvásá­ra, a tavaszi BNV. Az eddi­gi legnagyobb tavaszi talál­kozóra majdnem kétezer cég hozta el termékeit. Közöt­tük kilancszáz a külföldi. A növekvő érdeklődés bizo­nyítja, hogy itthon is, kül­földön is tovább erősödött a BNV szakmai tekintélye. A nemzetközi kereskede­lemben kiemelkedő szere­pük van az árumintavásá­roknak. Ezeken az eladók és a vevők minták alapján kötnek egymással adásvételi szerződéseket. Az alkalmi látogató a ki- suvickoll, elegánsan bemu­tatott termékek között sé­tálva nemigen találkozik ré­gi vásári élményeivel, ami­kor marcona férfiak egy­más markába csapkodva pe­csételték meg az üzletkö­tésit. A BNV-n szinte óramű pontossággal kerek edel mi szakemberek ülnek asztal mellé, üzleti megbeszélése­ket folytatnak, vagy szerző­dést írnak alá. A szakmai napok rendezvényein pedig bemutatók és előadások is­mertetik a látogatókkal az újdonságokat. A kereskedel­mi szakemberek jegyzeteket készítenek, zsebszámológé­pen gyom kalkulációt vé­geznek, és elraktározzák a kapott információkat gépek­ről, berendezésekről. Az el­adók azon törik a fejüket, hogy minél rn utatósabban helyezzék el a terméket, hi­szen minden szónál, fény­képnél beszédesebb a kiállí­tott áru. A vevőt azonban soha nem a szépsége, ha­nem az újdonsága, hasznos­sága ragadja meg. A vásár munkahely. Szin­te az egyetlen alkalom itt­hon, hogy a beruházási ja­vakat gyártó vállalatok be­mutassák portékáikat. A ta­vaszi BNV azonban nem­csak — elsősorban nem — hazai pia*: a világkereske­delem is jegyzi ezt a bemu­tatkozási fórumot. Sok egyéb mellett bizonyítja ezt az is, hogy évről évre többen ke­rekednek föl a világ más tájairól, hogy áruikat elhoz­zák a Budapesti Nemzetközi Vásárra. Azok a külföldi cégek pedig, amelyek jelen­tős összegeket áldoznak azért, hogy bemutatkozhas­sanak a kőbányai vásárvá­rosban, tudják: nem hiába dobják ki a pénzt. A vásár hírére ugyanis olyan szak­emberek érkeznek Budapest­re, akik vevők lehetnek, és az újdonságot értékelni tud­ják. A szocialista országokban rendezett nemzetközi vásá­rokat tekintve a lipcsei után ma a budapesti a má­sodik legnagyobb. Alkalmas arra, hogy a kiállításon részt vevők összemérjék ter­mékeiket a világszínvonal­lal: megállapítsák, hol tar­tanak jelenleg. A pia* is­meretére mindig szükség volt: ez biztosította csak a termékek eladhatóságát. Az idei tavaszi BNV-n először mutatkozik be 114 magyar vállalat, szövetke­zet, és csak három olyan korábbi kiállító van, aki az idén nem jött el. Ók most tanulják a kereskedést. Min­den bizonnyal nékik ez a legnehezebb. Pedig a BNV- re eredményeik alapján ju­tottak el: van mit bemutat­ni, felkínálni a szakmai közvéleménynek. Ezt a ter­méket azonban úgy kell to­vábbfejleszteni, hogy a ké­sőbbi vásárokon is az új­donság erejével hasson. Ez sem lesz könnyebb feladat. Kőszegi Lajos r Uj módszerek a fejlődésért Tejhasznú szarvasmarha-tenyésztési napok Kaposváron Losonczi Pál Mongóliába látogat Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága és a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja elnökségének meghívására a közeljövőben hivatalos baráti látogatást tesz a Mongol Népköztársaság­ban. Hazánkba érkezik az ausztrál külügyminiszter Várkonyi Péter külügymi­niszter meghívására május 23-án, szerdán hivatalos lá­togatásra Magyarországra érkezik Bill Hayden, Auszt­rália külügyminisztere. A Balaton jövőjéről Országgyűlési képviselők tanácskozása A nagy sikerű kezdemé­nyezés folytatódik, s ezzel a hagyamányteremtés útján jár Kaposvár. A múlt évi, széles körű szakmai érdek­lődésit kiváltó húsmarlha-te- nyésZtósl országos rendez­vény után' az idén tejíhasznú szarvasmarhal-tenyésztési na­pokat szerveztek a megye- székhelyen a rendezők: a Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium, az Agro- inform, az ál Lattenyésztés i termelési rendszerék, az ál­lattenyésztő vállalatok, a húsipari, a tejipari tröszt és a rendezvényinek ismét ott­honit adó mezőgaiZdlasiági fő­iskola. So!k százan érkeztek teg­nap a szombaton záródó rendezvénysorozat megnyi­tójára, amelyen dr. Munká­csi László, a Boscoop rend­szer igazgatója a szervező bizottság nevében köszön­tötte a résztvevőket, majd dr. Earner Zoltán, a megyei pártbizottság gazdaságpo­litikai osztályvezetője nyi­totta meg a kiállítást. Utalt arra, hogy ez a rendezvény­sorozat kettős célt szolgál: összegzi azokat az eredmé­nyeket, melyeket hazánk szarvasmarha-tenyésztése az elmúlt évtizedben elért, és ezzel párhuzamosan bemu­tatja azokat a legújabb el­járásokat, eszközöket és módszereket, amelyek nélkü­lözhetetlenek a továbblépés­hez. Az ágazat fejlődését mi sem tanúsítja jobban, mint az, hogy az utóbbi évtized­ben hazánkban megkétszere­ződött a tejtermelés, ámköz- ismert, hogy az ágazatnak jövedelmezőségi gondjai vannak, és az elért terme­lési színvonalról továbblépni csak az eddiginél szaksze­rűbb munkáival, a legújabb hazai és nemzetközi tudomá­nyos eredmények alkalma­zásával! lebet. Ezen az orszá­gos kiállításon ezért kapott helyet az élőállat-bemutató mellett a takarmányterme­lést szolgáló műszaki bemu­tató, ma pedig a fontos nép­gazdasági célokat szolgáló té­máról tudományos konferen­ciát rendeznek. A főiskola lovasiskolájánál a múlt évinél nagyobb, hét­ezer négyzetméteres fedett és szabad területen mintegy ötven vállalat, gazdaság, in­tézet, néhány külföldi cég mutatja be állatait, terméke­it, épületeit, technológiáját. Negyvenkét mezőgazda­sági nagyüzem több mint kétszáz állatot hozott el a kiállításra, ezenkívül számos jószág várja, hogy a pénte­ki árverésien gazdát cserél­jen. Egésznapos szakmai ta­nácskozás, majd azt követő helyszíni szemle alapján az országgyűlés építési és köz­lekedési bizottsága alapve­tően egyetértését fejezte ki a Balaton üdülőkörzet fejlesztésével kapcsolatos kormányzati elképzelések­kel. Ábrahám Kálmán építés­ügyi és városfejlesztési mi­nisztert hívták meg a kép­viselői tanácskozásra, hogy ismertesse a balatoni üdü­lőkörzet jelenlegi — sokak által és joggal kifogásolt — helyzetét, illetőleg a hol­napra vonatkozó terveket. A miniszteri tájékoztató után a képviselők behatóan ele­mezték azt a regionális tervet, illetőleg balatoni vízgazdálkodási fejlesztési programot, amelyet először 1979-ben hagyott jóvá, majd 1983-ban konkrét fel­adatokkal tette tartalma­sabbá a Minisztertanács. Miként a minisztériumnak a képviselőkhöz előzetesen megküldött jelentéséből ki­tűnt:, az elmúlt évtizedek­ben, de különösen a leg­utóbbi esztendőkben igen­csak megnövekedett a tó­parti települések és a hoz­zájuk tartozó zártkertek te­rülete; annyira, hogy ivó­vízzel és megfelelő közieke déssel már alig-alig tudják kiszolgálni a Balaton állan­dó településeit és azok von­záskörzetét, 'különösen a nyári vendégforgalom hó­napjaiban. A miniszter kifejtette, hogy a Balatonnál — a vo­natkozó kormányzati dön­tések szerint — elsősorban az ember és a természet közötti (valaha megvolt, az évtizedek során viszont jócskán megromlott) har­móniát kell helyreállítani. Ennek első lépése az, hogy megállítsák a tó vízminősé­gének romlását, majd „fel­javítsák" a vizet úgy, ahogy azt hajdanán a természet adta az embernek. A máso­dik feladatcsoportot az je­lenti, hogy a Balaton körü­li települések építkezéseit mérsékelni kell, biztosítva a kulturált üdüléshez szüksé­ges, úgynevezett infrastruk­turális ellátást is. A harma­dik, jelenleg meglevő gond és egyben teendő is; a Ba­laton „üzemeltetése”, amely­be beleértendő a gondosko­dás arról, hogy mindenki, aki ezen a környéken él, vagy itt akar hosszabb-rö- videbb időt pihenéssel, ki- kapcsolódással eltölteni — jól érezze, érezhesse magát. A képviselői vélemény- cserén felszólaló Szokola Károlyné somogyi képviselő a tóba vezetett szennyvizek okozta ártalmakra hívta ftl a figyelmet. A vitában a helyi tanácsi teendőket konkretizálta hoppért Tibor, a Zala megyei, valamint Sa­rud) Csaba, a Somogy me­gyei Tanács elnökhelyettese. Vitaösszefoglalóként a képviselői javaslatokra Áb rahám Kálmán és az ülésen szakértőként részt vettek közül Varga Miklós, az Or­szágos Vízügyi Hivatal el­nökhelyettese, valamínit Güt- ner Andor, az Országos Kör­nyezet- és Természetvédel­mi Hivatal elnökhelyettese reflektált. Programzárásként az or­szággyűlési bizottság tagjai hajóutat tettek Balatonfü- red és Balatonalmádii kö­zött: megtekintették az it­teni partvédelmi létesítmé­nyeiket, tájékozódtak a helyi területrendezési tervekről, fejlesztési elképzelésekről. Véradó konferenciát rendeznek Marjai Józsel fogadta dr. Helmut Schlesinger! Marjai József, a Minisz­tertanács elmokhelyelttese kedden a Parlamenltben fo­gadta a hazánkban hivatalos látogatáson tartózkodó dr. Helmut Schlesingert, a Deutsche Bundesbank elnök­helyettesét. Megbeszélé­sükön áttekintették a ma­gyar—iNSZK pénzügyi és banikkaipcsQlatok helyze­tét, a két ország kereske­delmi finanszírozásának egyes időszerű kérdéseit. Vé­leménycserét folytatták a világgazdaság és a nemzet­közi pénzügyi helyzet alaku­lásáról, valamint a nemzet­közi pénzügyi szervezetek szerepéről, az országok gaz­dasági fejlődésének elősegí­tésében. Május 28-án és 29-én a SZOT balatonfüredi oktatási intézetében tartják a VI. or­szágos véradó konferenciát. Mont kedden, a Vöröskereszt szákházában a sajtó képvi­selőinek elmondták, a két­napos tanácskozáson a Ma- igyar Vöirüsikareszt országos és megyei vezetőségeinek az országos ibaieimiaMlóigiai és vértranszfúziós intézet kép­viselői, a véradás hivatásos és társadalmi szervezői, vér­adók megvitatják a véradás és vérvétel szervezésének, a vér hasznosításának tapasz­talatiak. Áttekintik a ma­gyar véradiómozgalom fejlő­dését, mivél az idén 35 éve annak, hagy az egészségügyi kormányzat megteremtette a szervezett véradás feltételeit és 25 éves a díjtalan vér­adás. Az üléseken — amelyeken résizt vesznek a Vöröskereszt és Vörös Félhold nemzeti társaságok ligájának és az NDK Vöröskereszt-szerve­zetének képviselői is — be­számolnak majd a nemzet­közi viszonylatban is jelen­tős eredményiről: országunk­ban a véradó mozgalom tár­sadalmi üggyé vált. Mintegy félmillió véradó — a lakos­ság csaknem 8 százaléka — tavaly 245 ezer liter vért adott díjtalanul a sérülték, a betegek gyógykezeléséhez. A donorok zöme évente egy­szer, egy része — főleg a ritka vércsopartúák — éven­te többsizör vállalja ezt az áldozatot, önzetlenül, térítés nélkül. Ma már 'kielégítik a gyógyászat vérigényeit. Ezen a konferencián tehát már nem a véradók számának és a vér mennyiségének gyara­pítását, hanem a véradás jobb megszervezését, a vér megfelelő hasznosítását és elosztását szorgalmazzák azért, hogy ott és akkor le­gyen a vér vagy a vérikészít­mény, ahol és amikor éppen szükséges. A konferencián 16 sokszo­ros véradót, illetve véradó­szervezőt részesítenek kitün­tetésben. Első ízben adják át a tavaly decemberben alapított, a véradó mozga­lomért emlékplakettet azok­nak az aktivistáknak, akik évtizedeken' át jelentős mér­tékben elősegítették a vér­adó-mozgalom kibontako­zását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom