Somogyi Néplap, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-18 / 115. szám

1964. május 18., péntek Somogyi Néplv* 5 Múzeumi mérleg HÉTVÉGI jtáj Ölő A múlt évben — elsősor­ban a köcműveu őriért. szol­gáló új kiállítóhelyek, be­mutatók és szaikgyüjiemé- nyeCv révén — huszonkilenc­cel gyarapodott a múzeumok száma, így jelenleg több mint félezer működési enge­déllyel rendelkező múzeu­munk van. Tavaly nyitotta meg kapuit többek között a Kecskeméti Galéria, a tatai Német Nemzetiségi Múzieum és a mezőtúri Helytörténeti és Nemzetiségi Múzeum, a felújítási munkálatok befe­jeztével pedig újra látogat­ható jó néhány országos hí­rű gyűjteményünk is, pél­dául a Kisceili Múzeum, a csesztvei Madách Emlékmú­zeum, a pécsi Cson.tv.iry Mú­zeum, illetve a Gárdonyi emíléfdiáz Egerben. Örvendetesen növekedett a látogatók / száma. 1982-höz képest csaknem 900 ezerrel többen — mintegy 18 és fél millióan — keresték fel köz­Nagybajomban rendeztek Tibol László festő képeiből kiállítást. A falu szülöttének tárlatára szóló meghívón ez állt: rajztanár. — Ez a szakmám, rajzot tani tok itt az általános isko­lában, emellett ellátom TVH- Samogy szakiéi ügyeletét is. Szívesen csinálom; azakj Vő zé a szerencsés «sávapes: ko­sé tartozom, akiknek az a foglalkozásuk, ami a Kedv - telesük. — Nyáron az amatörkép- zömüvész-táborban találkoz­tunk. Év közben milyen a kapcsolat a megye műked­velő alkotóival? — Elég hézagos: sok ama­tőr dolgozik rendszeresen Somogybán, de a találkozás­ra. az eszmecserére, a to­vábbképzésre kevés a lehe­tőségük. Nagyatádon pél­dául jól működik ?. stúdió, s ott két-három havonta összejönnek a környék ama­tőréi, képeiket hoznak, véle­ményt cserélnek. Ide is el­kelne azonban egy szakem­ber, aki segíti a munkát. Arról, nem is beszélve, hogy a megye más területein is szükség volna Uyen területi mühelyközponitoikra. — Ez nemcsak a megyé­ben gond. — Országosan is- hasonló « helyzet. A Népművelési Intézet mégis kimutatta: ebben a megyében sókkal több az egyénileg', rendsze­res útmutatás nőikül dolgo­zó amatőr, mint a valame­lyik szakkör tagjaként te- vekenykedő. — Mégis jó eredményeket érnék el. — A Siófokon rendezett tárlaton a kiállított mun­káknak majdnem a fele (hatvanból huszonhat kép) jutott tovább az országos bemutatóra. Itt, Nagybajomban a ta­nács nagytermének falán akvarellék, olajfestmények, t.usrajzok sorakoznak: Tibol A csütörtöki francia lapok a eannes-i filmfesztiválról szóló beszámolóikban, ki­emelt helyen foglalkoznak Mészáros Márta Napló gyer­mekeimnek című filmjével Részletesen ismertetik a fűm tartalmát, s rendkívül figye­lemre méltó alkotásnak ne­vezik a filmet. A Le Qiuoli- dien -de Paris szerint az al­kotás a fesztiválon az ed­dig legszebb példája vaut a teljesen kidolgozott rendezői munkának. A L’Humanité kriiiicuisa a lep első oldalán ..Köszönöm. Márta'’ című cikkében mél­tatja a fáim őszinte hangvé­telét, s hangsúlyozza, hogy gyűjteményeinket. Az egyéni látogatókat, a szervezett cso­portokat 73 állandó, Sül Idő­szaki és 311 vánGorkiáiiítás várta. Néhány jelentős ál­landó kiállítás nyílt tavaly, így többek között.' a Magyar Nemzeti Galériában a XX. századi magyar művészet cí­mű tárlat, valamint az esz­tergomi vár történetét be­mutató gyűjtemény az esz­tergomi Balassa Bálint Mú­zeumján. Az egyik legsike­resebb időszaki kiállítást a Magyar Nemzeti Galéria szervezte Mátyás király és a magyarországi reneszánsz címmel. A tárlatvezetések száma is évről évre n övékszik, s népszerűek voltak tavaly is a bemutatókhoz szorosan kapcsolódó ismeretterjesztő előadások, hangversenyek, ii-odaUmi műsorok. Egyre di­vatosabbak a kihaló mester­ségeket bemutató és azokra tanító foglalkozások: a Nép­— Az is rajztanári mi- voltomból következik, hogy a tusrajzot, a pasztellt, az ákvarelit, az olajat és a li­nómetszetet egyaránt kedve­lem. A témának megfelelően választom meg a technikát. A tájképeket például több­nyire akvareilel festem: ez akkor sikerül jól, ha a lát­vány értelmezése, átgondolá­sa után fél óra alatt elké­szül a kép. A kiállítás anyagának zö­mét 1983 nyara óta festette. Az utóbbi időben az útkere­sés . jellemzi kepeit. Oldot­tabb, lág'yabb a kifejezés- módja; az emberi viszonyla­tokat, az ember és a táj kapcsolatát ábrázolja. — Néhány képén viszont megtörik a felület. — Tartalmi oka van en­nek: a Cigányok című képe­men például a függőleges léc két világot választ el egymástól. Baloldalt az öre­gek nyomorúságos putrija, megtört arca, vele szemben pedig a fiatal, az eddigi nyomasztó életformából ki­szabadulni vágyó lány áll a középpontban. A Múló idő című képemen az alájátszott — azaz érdessé tett — felü­let ugyancsak a kifejezés a megrázó film ugyan kö­nyörtelen, és sebeket tép fel, de „üdvö6 hatású nap­ló”. A Liberation fontos meg­győző alkotásként értékeli Mészáros Márta filmjét. A Le Matin kritikusa is elis­meréssel ír a filmről, de ki­fogásolja, hogy szereplőinek jelleme „túlságosan semati­kusak”. A Liberation hosszabb cikkben foglalkozik Xantus János Eszkimó asszony fá­zik című filmjével is, s azt rendkívül különös, s ugyan­akkor lenyűgöző é6 virtuóz alkotásnak nevezi. rajzi Múzeum például töb- betk között a szövés, a faze­kasság műhelytitkaira taní­totta az érdeklőd őket. Az ünnepek körüli népszo­kások felelevenítéséhez kü­lönösen a szabadtéri nép­rajzi múzeumok és a mú­zeumfaluk kínáltak megfele­lő környezetei. örvendetes, hogy egyre több a gyerekek­nek szóló foglalkozás: isko­lások ezrei vettek részt ta­valy ÍS‘ különböző táborok­ban, múzeumi órákon s a szakkörök munkájában. A múzeumok látogatói számának növekedése mel­lett számottevően gyarapo­dott a iközgyüj temen yélr anyaga is. A múzeumba ke­rült tárgyuknak mintegy 50 százaléka régészeti lelet volt, ezekkel, valamint a képzőmű'és.zeti alkotások­kal, illetve a különböző tör­téneti témájú szerzemények­kel a műtárgyak száma meghaladja a kilencmilliót. új lehetősége: a düledező házikó, a megfáradt öreg­asszony ábrája plasztikusabb lesz általa. — Minden kép konkrét élményből táplálkozik? — Valamilyen tapasztalás mindig van a képek mögött. I Ez nem a valóság szolgaian hű ábrázolását jelenti: a személyeket sok vázlatrajz után festem meg, a tájból is sok meditáció után emelem ki a számomra lényegeset, a jelentést hordozó elemeket. A konkrét élményt előbb át­engedem magamon, érlelem, s amikor már letisztult ben­nem, akkor fogalmazom képpé. A XVIII. század egyik legnagyobb magyar tudósá­nak, Bél Mátyásnak a neve nem eléggé ismert a Bala- ton-parton lakók és a ma­gyar tenger látogatói köré­ben. A munkásságáról szóló irodalomhoz nehezem lehet hozzájutni, a honismereti tanácskozásokon, kiadvá­nyokban ritkán fordul elő a neve. A Balaton környékére vonatkozó anyagot eddig csak dr. Lukács Károly (aki ugyancsak több jó szót, mél­tatást érdemelne az utókor­tól, mint amennyit kapott), tavunk kiváló ismerője dol­gozta fel, mutatta be első­nek a tihanyi Magyar Bioló­giai Kutató Intézet munkái XV. könyvében 1943-ban. Pedig Bél Mátyás volt az a polihisztor, aki — Karesz- tury Dezső tömör, szép vers­sorai szerint — „kutatott, hogy feltárhassa, mi él a hazában s megdúlt .tájain újra virulhasson Magyaror­szág.” Prózai fogalmazásban: a korabeli Magyarország Történelemből lett első a kereskedő Kedvtelése az olvasás A szakmunkástanulók or­szágos tanulmányi verse­nyén az idén szép somogyi siker született. Történelem­ből ér=ő helyezett let.t Trix- ler Zoltán, a kaposvári Ke­reskedelmi és Vendéglátó- ipáid Szakmunkásképző In­tézed tanulója. — Műszaki cikk eladónak tanulok, most vagyok har­madik osztályos. Jelenleg az Autókiernél töltöm a gyakor­lati időt, s a vizsga után is szeretnék ott maradni — mondja. — A kereskedőnek készü­lő, műszaki érdeklődésű fia­talember hogyan találd rá a történelemre? — A kettő nem zárja ki egymást. Ha az ember so­kat olvas, az nemcsak pihe­nésnek jó. Általános iskokk korom óta bújom a Képes történelem sorozatban meg- jeler«t köteteket. Érdekesek, szórakoztatlak, érthetőek' — könnyén rögződnek így az elmúlt évezredek eseményei. S persze szükség van egy olyan pedagógusra — jelen esetben Binaxi Andrásné tanárnőre —, aki segít, bá­torít, önteteket ad a további felkészüléshez. — A tanulmányi verse­nyek követelményei évről évre nőnek. Az országos el­ső helyezéshez az idén mi­lyen tudásra volt szükség? — Alapvető minél több történelmi iángyú könyv el­olvasása. A tanultak felidé­zéséhez pedig legjobb a fel­adatlapok kitöltése. Ehhez a tavalyi megyei és az orszá­gos verseny tesztjeit hasz­náltam. A mostani egri ver­seny is írásbeli fe’adatokkal kezdődött, s az esíő hat he­lyen végzett mehetett to­vább a szóbelire. A témakö­rök összetettek voltak, de elösoröan a három történel­mi tavaszra vonatkoztak. Ta­pasztalatom az volt, hogy a megyei versengésen döntő többségében a történelmi dá­tumok tudását várták a résztvevőktől, míg az orszá- I goson az összefüggésekről faggatták a versenyzőt. — További elképzelések? — Mindenképpen szeretnék a szakközépiskolában ' le­érettségizni. Azután rrvr.;d meglátjuk... Az eredményhirdetés a Pesti Vígadóban volt. Trjx- ler Zoltán kimagasló dija iskolájának is elismerés. gazdasági és társadalmi ál­lapotának feltárását, meg­ismertetését tűzte célul ma­ga elé, s evégett hatalmas kutató és szervező munkát vállalt. 1684. március 24-én szü­letett a Zólyom megyei Nagyácsán. Elemi iskoláit Losoncon, Alsösztregován és Besztercebányán végezte, majd a pozsonyi evangéli­kus líceumban, később pedig a haliéi egyetemen tanult tovább. „Tudós hímeve nemcsak hazájában, hanem, a német, angol, francia és olasz nemzetek körében egyaránt tündökölt... A pá­rizsi, londoni, pv.orvári és berlini tudományos királyi társaságok tagjaik közé vá­lasztották, s páratlanul nagy tudományos hírnévre tett szert.” — írta róla 1775-ben Korányi Elek Memória Kun- gsrorum című munkájában A besztercebányai, majd po­zsonyi gknnáziuiin rektora­' t a lobbi között tudós tii-saságat verbuvált, kerdői­Barcson. a Móricz Zsig- mond művelődési központ­ban ír,a este 6 órakor Lász- lóvári József gombászaleértő ad tanácsot az ehető és mér­ges gombákról. Szombaton a Közlekedésbiztonsági Ta­nács barcsi szervezete és a művelődési központ közös rendezésében ügyességi ver­senyre kerül sor a Május 1. parkerdőben. Segéd moto eve­zet rt engedéllyel rendelkező fiatalok és kerékpáros úttö­rők nevezését várják a hely­színen. A versenyen játékos KRESZ-vetélkedő és modell- bemutató is ’em. A rendez­vény reggel 9 órakor- kezdő­dik. Ma délelőtt 11 órakor — a múzeumi világnap alkalmá­ból — nyílik meg Marcali­ban a Bernáth Aurél em­lékmúzeum. ' Az ifjúsági ház galériájá­ban hétfőtől kedvezményes könyvvásár várja a lakossá­got. Ugyanitt ma este 7 órá­tól Lovász Károly nemzet­közi fesztiválon díjat nyert diaporámáját láthatják az érdeklődők. A képtárban a hódmezővásárhelyi fazekas­ság remekeit bemutató kiál­lítás nyílt. Mesterei a máz­zal és a festékkel való szí­nezést egyaránt jól 'smerték. Kitűnő érzékkel alkalmazták a figurális, a növényi és a geometrikus elemeket. A marcali tárlat július 9-ig látogatható. Nagybajomban hétfőig te­kinthető meg a község szü­löttének, Tibol László festő­nek a tárlata. Siófokon szombaton délután 2 órakor Vidám szombat délután cím­mel filmvetítés. játszóház, gyermekdiszkó lesz a műve­lődési házban. veket küldött szét o me­gyéknek. s amikor eiak te­hette, felfedező utalásokat telt az országban, közben szorgalmasad készítette váz­latait, jegyzeteit nagy művé­hez. 1708-tól haláláig a tu­domány számos területén alkotott maradandót. Peda­gógusként új módszereket vezetett be az oktatásba, tankönyveket írt. teológiai müveket publikált, s nyelvé­szeti tanulmányokat, nyelv­tanokat adott a tanulni vá­gyók kéziébe. Fő művében, a „Notibia Hungáriáé Novae Historico-Geographica”-han, a törökök kivonulása utáni Magyarország történeti-föld­rajzi szemlélettel megszer­kesztett gondos leírását ad­ta közre. A „Tractatus de re rustica Hungarorum”-ban pedig a korabeli vidéki, fa­lusi életet mutatta be. E munkája a mai néprajztudo­mány számára felbecsülhe­tetlen értékű. Hagyatéka meeis töredé­kes, Betegség sújtotté, s * Nagyatádon, a művelődés’ központban Ízlések és- pofo­nok címmel Győrffy Miklós riporter vezetésével a lakás­os környezetkultúrával fogi la! kozó előadássorozat in­dult a TIT klubban. A ren­dezvény idejére kiállítást is szerveztek. A helyőrségi művelődési otthonban Far­kas Béla festőművész kiállí­tását látogathatjuk. A tabi művelődési közgxmlban liycs István szobrász munkáiból nyílt tárlat. (Képünkön.) ..Hódmezővásárhely neve a magyar képzőművészetben na nem egy geo^jAHai fo­galom, hanem h. jyomány, iskola, stílus, gondolkodás­mód, magatartásforma talán item is egészen íeíjjíaktan pontos:dia,tó egyvelege .H'.VJ- mezővásárhely az ÓLui években a művészük ' Íté­szek körében elsöpör vi­tatéma” — írja Pof "á­bor, a Rippl-Rcnfai ~z rí igazgatóhelyettese ; somogyi Képtárban megrendezett Hódmezővásárhelyi festészet című kiállítás kapcsán. .En­nek igazáról a közönség s meggyőződhet.. A tárlat jú­lius 15-íg lesz nyitva. A K ill ián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Köz­pontban szombaton 11 órá­tól országos amatőr pop- jazz-rock találkozót rendez­nek a Somogy megyei Mű­velődési Központ rendezésé­ben. DÍéiután 2 órakor a Somogyi Művészeti Szemle, "84 megyei diákgálájóra ke­rül sor. A résztvevők és az érdeklődök közben Kertész Sándor festőművész kiállítá­sát tekinthetik: meg a Ház­ban. A Fiatal Utazók Klub­ja tagjainak ma este 7-töl a kaposvári Csontbrigád ka­rate csoport tart bemutatót. korabeli magyar kór: az ér­tetlenség, a gyanakvás is gáncsolta, akadályozta. A megyéiknek küldött összeírá­sai, a tudomány nagy kárá­ra, tobb helyen eltűntek, megsemmisülték, de a há­rom balatoni megye leírása szerencsére megmaradt. Ezek közül a legalaposabb, a leg­részletesebb munkának a Somogyról szóló leírás bizo­nyult, s e műhöz igen sok adatot Bala tankeresz Irton írt össze Bél Mátyás, aki a Festetichek itteni kastélyá­ban 1731 és 35 között több­ször is lakott. A nagy polihisztor születé­sének 300. évfordulója alkal­mából kiállítást rendezett a Vízgazdálkodási Intézet a siófoíki Beszédes múzeum­ban. A tárlaton áttekinthető feliratok, fotók, térképek, egykorú tárgyak idézik a páratlan életművét, Matthias Belius decus Huri garte. (Bél Mátyás Magyarország díszt) emlékeire. S?„ A. Egy rajztanár képei László munkai. „Köszönöm, Máriái" Tersztyánszky Krisztina MAGYARORSZÁG DÍSZE Bél Mátyás emlékkiállítás Siófokon

Next

/
Oldalképek
Tartalom