Somogyi Néplap, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-16 / 113. szám

2 Somogyi Níépiap f984. május 16., szerda Üj szövetségi vezetők Jugoszlávia élén A hat jugoszláv tagköztársaság és két autonóm tarto­mány vezető párt- és állami-önigazgatói testületéinek élén az elmúlt hetekben végrehajtott személycserék után kedden megválasztották a szövetségi szervek új vezetőit is. A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnök­ségének kedden felesküdött új tagjai: Branko Mikulics (Bosznia-Hercegovina). Veszelin Gyuranovics (Crna Gora). Joszip Vrhovec (Horvátország), Lazar Mójszov (Macedónia). Sztané Dolanc (Szlovénia), Nikola Ljubicsics (Szerbia), Szí­na n. Hqszani (Koszovo) és Radovan Vlajkovics (Vajdaság). A kollektív ál'ámfői testületnek kilencedikként tagja a JKSZ KB Elnökségének mindenkori* elnöke, jelenleg Dra- goszlav Markovics. Az elnökségi tagok meghatározott sor­rend szerint egy-egy évig látják el a testület elnöki és al­elnöki tisztséget. A beiktatott elnökségből ezeket a funkció­kat mostantól a Crna Gora-i Veszelin Gyuranovics illetve a vajdasági Radovan Vlajkovics tölti be. „Kijelentem, hogy küzdeni fogok az ország szuverenitá­sának, függetlenségének és integritásának megvédésé­ért, a munkásosztály és min­den dolgozó hatalmának ér­vényesítéséért; fellépek a nemzetek és nemzetiségek testvériségének( és egységé­nek mcgvalósításc.ért és egyenjogúságukért, a szocia­lista önigazgató társadalom fejlődéséért és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság dolgozói és polgá­rai közös érdekeinek meg­valósításáért; megtartom a JSZSZK alkotmányát és a szövetségi törvényeket, ön­tudatosan és felelősséggel fogom eilátn♦ tisztségemet”. Az államfői eskü szövegei a világ összes országától el­térően Jugoszláviában nem egy, hanem kilenc személy mondja el egyszerre: ennyi tagból áll ugyanis a funk­ciót gyakorló kolléktív tes­tület, a J.SZSZK elnöksége A föderatív berendezkedésű állam hat szocialista szövet­ségi köztársasága — Bosznia- Herbégovina, , Crriá 'Óora. Horvátország, Macedónia, Szlovénia és Szerbia — ru- lamint a Szerbián belüli kér szocialista autonóm tartó mány — Koszovo és Vajda­ság — mindegyikét egy-egy fö képviseli az államfői tes­tületben, amelynek kilence­dik tagja a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége KB el­nökségének mindenkori el­nöke is. Az államelnökség mint a föderáció új szerve az 1971­es alkotmánymódosításokkal jött létre. Az akkor megvá­lasztott testület 22 tagból állt, s azt 1974 májusában 9 tagú elnökség váltotta fel. amikor elfogadták az ország ú) alkotmányát. A kedden hivatalba lépő új összetételű elnökség alkotmányát. Az elnökség tagjait öt évre vá­lasztják, az alkotmány sze­rint senkit sem lehet kettő­nél többször elnökségi tag gá választani. A köztársasá­gi illetve tartományi képvi­selőházak titkos szavazással, legalább kétharmados több­séggel hozott döntését a szövetségi képviselőház nem vitathatja el, a hivatalát­adáskor csak kihirdeti a vá­lasztások eredményét és közzéteszi az elnökség ösz- szetételét. A kollektív államfői tes­tület legfontosabb jogait és kötelezettségeit az alkot­mány határozza meg. Az el­nökség képviseli a JSZSZK- t az országban és külföldön, a jugoszláviai nemzetek és nemzetiségek egyenjogúsá­gának érvényesítése érdeké­ben gondot visel a köztársa­ságok es tartományok közös érdekeinek egybehangolása­ra. Békeidőben és háború­ban egyaránt a fegyveres erők legmagasabb irányító és parancsoló szerve. A szö­vetségi képviselőházban jo­gában áll javasolni a kul- es belpolitika meghatározd sát, valamint a törvények és más általános dokumen­tumok kidolgozását. Kát napja sztrájkolnak a stuttgarti fémmunkások. Az féltik és követelik a 35 órás munkahét bevezetését A sztrájkőrsége az egyik üzem előtt automatizálástól munkahelyeiket képen: munkások és ..robotok" (Telefotó — AP—MTI—KS) ' I J J Incidensek a „zöld vonalnál Miközben a Rasid Karami vezette libanoni nemzeti egységkormány hamarosan előterjesztendő programját készítette elő, kedden a ke­resztények lakta Kelet-Bej- rútban és a környező he-: gyekben meghatározatlan •dőre bezárták az iskoláival. Így tiltakoztak az ellen, hogy hétfőn a lakónegyede­ket ért ágyútűzben egy is­kolás fiú meghalt és továb­bi húsz gyermek megsebe­sült. A főváros két szektorát ketté osztó ..zöld vonal” mentén szórványos lövöldö­zések voltak. Jelentések sze­rint kedden négy halálos áldozata volt a mohamedá­nok lakta Nyugat-Bejrútot ért ágyútűznek, többen meg­sebesültek. A négytagú kormánybi­zottság által hétfőn jóváha­gyott programnyilatkozat, amely a későbbiekben a parlament elé kerül, Liba­nonnak az izraeli megszál­lóktól való teljes megszaba­dítását tartja az elsődleges feladatnak. A kormányprog­ram tervezete ugyancsak fontosnak tartja -Libanonnak Szíriával és más arab orszá­gokkal való kapcsolatainak erősítését, az országot sújtó gazdasági válság leküzdését. A tervezet szerint mielőbb helyre kell állítani a békét és a biztonságot Libanonban,- a nemzeti hadsereget pedig új alapokon kell megszer­vezni. A kormány tagja, Valid Dzsumblatt, a libanoni hala­dó szocialista párt elnöke a baloldali ász-Szaí'ír című bejrúti lapnak nyilatkozott. Dzsumblatt sürgette, hogy ál­lítsák le a bejrúti lakóne­gyedek ágyúzását, mielőbb váltsák le. a libanoni had­sereg főparancsnokát. Dzsumblatt — csakúgy, m>nt Nabih Berri, a síita Amal mozgalom főtitkára, aki szin­tén a Karami-kormány tag­ja, — többször azzal vádolta Ibrahim Tannusz táborno­kot, hogy elfogultságot mu­tatott a jobboldali keresz­tény milicisták iránt a li­banoni polgárháború külön­böző szakaszaiban. Szerin­tük Tannusz adott utasítást a kormányerőknek a főleg mohamedánok lakta Nyugat- Bej rút és a környező lakó­negyedek Kivetésére. Tábornokok a békéért A NATO-hoz és a Varsói Szerződéshez tartozó orszá­gok nyugállományú tábor­nokai kezdtek kedden ta­nácskozást Becsben a béke megvédésének kérdéseiről Az ülést — a maga nemé­ben az elsőt — a ..Táborno­kok a békéért és a leszere­lésért” nevű londoni szék­helyű szervezet kezdemé­nyezte. Tagjai 'közül vezető brit, görög, holland, norvég, olasz .és portugál katonai személyiség vesz részt a konferencián. míg a VSZ hét tagországát ugyancsak magas rangú volt katonai vezetők képviselik. Magyar- országról Sárdy Tibor mér Ingerült barátok Jobban tennék amerikai szövetségeseink, ha nem bo­nyolódnának hamis változa­tok keresgélésébe. Ez a ke­sernyés, figyelmeztető, s fő­leg aggódó, de mindenkép­pen szemrehányást es belső feszültséget visszhangzó mondat a nyugatnémet kül­ügyminiszter szájából hang­zott el. Milyen változatke­reséstől igyekszik óvni Wa­shingtont, erre hadd tér­jünk vissza kissé lejjebD; egyelőre állapítsunk meg annyit, hogy e bizonyos szö­vetségesek — nevezetesen az Egyesült Államok és Nyu­gat-Európa — viszonyában az utóbbi idők valami külö­nös és kölcsönös ingerült­séget hoztak. Viták közöt­tük, igaz, mindig voltak, de most sűrűbbé, mélyrehatób­bakká váltak, már-már ma­gának a NATO-nak a lété­ről, illetve gyökeres átala­kulásának előjeleiről be­szélnek. Nem kis politikai vihart kavart a nyugati szövetségi rendszerben Craxi olasz mi­niszterelnök javaslata az eu- rorakéták befagyasztásáról és a kelet—nyugati tárgya­lások előfeltételek nélküli folytatásáról. Az indítvány nyomán megélénkültek a vi­ták a nyugat-európai rakéta- telepítésekkel kapcsolatban az érdekelt kormányok kó­lót, t is. Ki űrben elhelyezendő ra­kétaelhárító fegyverrendszer amerikai tervét a nyugatné­met hadügyminiszter egyér­telműen és főleg nyilváno­san bírálta. Kétségét fejez­te ki, hogy az ilyen védelem egyáltalán hatékony le net, majd kifejtette: maga a ki­vitelezés kísérlete is új, pél­dátlan fegyverkezési ver­senyhez vezet, amelynek so­rán Nyugat-Európa elsza­kadhat Amerikától, a NATO kettéválhat és megbomolhat a kelet—nyugati egyensúly. (Mint hírlik, e kifogásokat az atlanti miniszterek zárt ülésén angol kollégája is osz­totta.) Régóta nem küldtez konzervatív kormányok ilyen élesen fogalmazott megálla­pításokat a nagy szövetséges címére, Nyugat-Európa szinte va­lamennyi kormánya ■ tiltako­zik az egyébként hallatlanul költséges és nagyszabású terv ellen. Tartanak olyan, újabb tiz-húsz éves fegyverkezési versenytől, amelyet ők már követni sem tudnak, s csak a két nagyhatalom további elhidegülesébő! származó hátrányok és veszélyek súj­tanák őket. Másodszor: lel­ki szemeik előtt felrém:ik olyan (ma még eléggé fan­tasztikusnak tűnő) állapot, amelyben az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió ki­alakított egy-egy ilyen ,,szu- perdolgot”, s ők melléksze­replőkké vAltiak Véftúl be­leszól az üzlet is ebbe az aggodalomba: az Egyesüli Államok technológiai fölé­nye a nemzetközi verseny­ben behozhatatlanná válna. Menjünk tovább az új vi­tatémák felsorolásával. Ugyancsak egyöntetűen megrótták Washingtont a Ni­caragua i kikötök elaknási fá­sa miatt, mert ez (Thatcher angol kormányfő kifejezésé­vel) sérti a szabad hajózás elvét. Valóban, erre éppen a tengeri kereskedő Anglia joggal kényes lehet, de , a felsziss2enés mást is . jelez. Ezek a rámenős reagani in­tézkedések olyan veszélyes vizekre vihetik általában a nemzetközi konfliktusokat, amelyekre Nyugat-Európa kormányai (legyenek bár­mily szovjetellenesek) mir nem óhajtanak átsodródni. Más húrokat penget Bonn, London, Hága. Brüsszel, Ró­ma, Athén a Szovjetunió és általában a szocialista orszá­gok felé, mint Washington. A nézeteltéréseknek igen érdekes következményei van­nak. Az amerikaiak szövet­ségesei pártállásra való te­kintet nélkül elkezdtek ar­ról beszélni, hogy Nyugat- Európának nagyobb önálló­ságot' kellene kapnia a. NA- TO-n belül. A Frankfurter Allgemeine Zeitung vezér­cikkének szavaival: „Az amerikai terv — kaland,-de (Nyugat) Európának nem szabad megelégednie ázzál, hogy ezt tágranyíll szemek­kel figyeli”. Különböző okokból emle­getik ily sűrűn ezt az „önállósulást”. A szociálde mokraták balszárnya és a náluk is következetesebb áramlatok azért, hogy szük­ség esetén valóban függetle­nedhessenek — a cikkünk (elején említett — hibás ame­rikai „változatoktól”, lépé­sektől; egyes konzervatív kormányok azért, högymin­denkori érdekeiknek megfe­lelően hatást gyakorolhas­sanak az amerikai politiká­ra, a közös intézkedésekre. Az Egyesült Államok pedig1 'mind ingerültebben veszi ezt* tudomásul és. egy ebek kö­zött ázzál . ' feuyegetődzik. hogy — ha így megy tovább — Nyugat-Európa helyett az elektronikai nagyhatalom Japánt lépteti elő első szá­mú szövetségesévé, Nem véletlen, hogy e né­zeteltérések éppen most le*- i lek ilyen erősek, amikor Washington mélypontra vit- ■ te a szovjet—amerikai kap- csőlátókat. Nem szabad ter­mészetesen azt. várni, • hogy a NATO felbomlik, de mind több jel mutat arra. hogy a nyugat-európai szövetsége­sei olyan határnál vannax, amelyen túl alapvető érde­keiket az amerikaiakkal szemben is meg akarják vé­deni. * - ­Talár Imre nök-vezérőrnagv, docens vesz részt. Von Méyénfeldt hádsereg- tábornők. a holland Katonai Akadémia volt parancsnoka vitaindítójában rámutatott: a veszélyes nemzetközi hely­zetben a katonai szakértők­nek is az a feladatuk, hogy a fennálló különbségek elle­nére is munkálkodjanak a háború megakadályozásán, a békés egymás mellett éles szavatolásán. A szónok (az ország említése nélkül) ve­szélyesnek nevezte azokat az amerikai elgondolásokat, amelyek szerint meg lehet­ne nyerni korlátozott nuk­leáris háborúkat — valócn vagy vélt hadászati fölény alapján. Alekszandr Ponomarjov szovjet vezérezredes han­goztatta: az atomháború el­kerülése a legfontosabb kö­zös feladat. 'Az Egyesült Ál­lamok elsőcsapás-mérő ka­pacitás kiépítésére irányuló törekvése nemcsak a két nagyhatalom katonai egyen­súlyát bonthatja meg, ha­nem veszélyezteti mindazo­kat az országokat is, ame­lyek területén az új ameri­kai fegyvereket telepítik. Csakis az egyenlő biztonság alapján képzelhető el a meg­oldás. Kellemetlen vendég Washingtonnak kellemet­len vendége van. Miguel de la Madrid mexikói élnök hétfőn este érkezett négyna­pos hivatalos Irogatásra az Egyesült Államok fővárosá­ba, s tegnap tárgyalt Ronald R eagannel. A két szomszédos ország között szinte már hagyo­mányszámba megy az élénk gazdasági-kereskedelmi kap­csolatok ellenére fenntartá­sokkal teli politikai viszony. Amikor például annakide­jén Washington ráerőszakol­ta a latin-am erikái államok­ra Kuba elszigetelését. Mexikó tüntetőén fenntar­totta kapcsolatait Havanná­val, s az amerikai államok szervezetében' mindent elkö­vetett Fidel Castro rendsze­rének védelmére. Most sem felhőtlen Mi­guel de la Madrid és Rea­gan elnök párbeszéde. Noha a mexikói államfő elődeihez képest nagyobb megértési tanúsít a washingtoni tö­rekvésekkel szemben, - Kö­zép -Amerika tekintetében a két ország álláspontja rend­kívül távolesik egymástól. Mexikó gyakran kinyilvání­totta azt a véleményét, hogy ez VSA „hátsóudvarában” rosszalja az erőszak alkal­mazásai, a katonai diktatú­rák nyílt támogatását és a hazafias erők ellen alkalma­zott katonái módszereket. A mexikói politika megértést es tárgyalásokat szorgalmaz, s elitéi; a beavatkozást Ku­ba, Nicaragua és más orszá­gok belügyeibe. Persze nemcsak politikai, illetve katonapolitikai - kér­désekben tér el Mexikó és az USA álláspontja. Régi keletű gazdasági feszültsé­gek is beárnyékolják a két ország viszonyát. Az ameri­kai töke már évtizedekkel ezelőtt mindent elkövetett, hogy az olcsó munkaerőt kínáló Mexikóban ■minél erőteljesebb pozíciókat sze­rezzen. Különösen mohóvá vált azóta, hogy Mexikóban nagy mennyiségű olajra bukkantak. Az eladósodott államok listáján vezető he­lyet elfoglaló Mexikót rend­kívüli módon súlytotta c.z amerikai kölcsönkamatlábak tmelkedese. Washingtonban tehát a mexikói elnök kellemetlen vendégnek számit. Eszme­cseréi az amerikai vezetők­kel aligha nélkülözik a vi­tákat, s az sem várható, hogy a két ország álláspont ■ ja a leglényegesebb kérdé­sekben közelebb kerül egy­máshoz. Márpedig P.ea'gtn- valószínűleg ebben remény­kedett. minthogy választási kompányábán a közép-ame­rikai válságnak megkülön­böztetett figyelmet szentel. A Washington által . erőlte­tett megoldás azonban a térség országaiban koránt­sem talált egyöntetű helyes­lésre. S Mexikó éppen azok­nak az oldalán áll. akik i katonai eszközökkel szem­ben a tárgyalásos rendezést szorgalmazzák. Gy. D. A Kadarkút ós Vidéke Fogyasztási Szövetkezet •'» szerződéses üzemeltetésre átadja 1381. július 1-től 1989. június 30-ig terjedő időtartamra az alábbi egységeit: 12. sz. III osztályú italbolt 6. sz. IV v-sztályú italbolt 5. sz. IV. osztályú italbolt 10. sz. IV. osztályú italbolt 13. sz. IV. osztályú italbolt Csököly, Petőfi u. 64. Gige, Kossuth L. u. 1. Rinyakovácsi, Béke* tér Alsót apa zd Bárdudvarnok, Bárd A versenytárgyalás időpontja az 1981. május 12-én meg­jelentektől eltérő időpontban, 1981. június 19-cn lesz. A pályázatokat a versenytárgyalás időpontjáig kell írásban benyújtani az áfész központjához. Tájékoztató adatokat Tóth Ferenené főkönyvelő act. Telefon: Kadarkút 28. (79098)

Next

/
Oldalképek
Tartalom