Somogyi Néplap, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-13 / 87. szám

Tanácskozik az országgyűlés tavaszi ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról) ni. Olyan biztosítékokat, kell teremteni, hogy ne le­hessen a nemzeti vagyon terhére vállalati nyereséget elérni. A bizottságoknak így tehát az a javaslata, hogy a törvény mondja ki a nemzeti vagyon megőrzé­se mellett annak gyarapítá­si kötelezettségét is. Ezt pe­dig az ellenőrzés kérje szá­mon. Szokola Károlymé dr. egye­bek között szorgalmazta, hogy erősödjék a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság kötődése az országgyűléshez. A két bizottság nevében a népi ellenőrzésről előterjesz­tett törvényjavaslatot — az említett módosítási javaslat­tal — elfogadásra, ajánlotta. Az országgyűlés e tör­vényjavaslatot általános­ságban és a már megszava­zott módosítással egyhangú­lag elfogadta. Ezután Köpeczi Béla mű­velődési miniszter terjesztet­te a képviselők elé a köz- és felsőoktatás távlati fej­lesztési programjával kap­csolatos elgondolásoíkat. Köpeczi Béla: fiz áitalános iskolának kell elsőbbséget adni A művelődési tárca veze­tője elöljáróban elmondotta: az új társadalom építésének történetében első alkalom­mal került sor arra, hogy az ország legfőbb népképvisele­ti sezrve, a teljes, és nem csak a közoktatási rendszer helyzetét és fejlesztési fel­adatait megvitatja. Ez egy­szerre bizonyítja a tárgy je­lentőségéit és a társadalom érdeklődését. Az oktatás forradalmi át­alakulásának eredménye­képpen emelkedett egész népünk kulturális színvona­la. A társadalom átalakulá­sának és ezen belül az ok­tatás — és főleg a felsőok­tatás — fejlődésének kö­szönhetjük, hogy kialakult egy uj, mintegy félmillió diplomásból és más, az irá­nyításban résztvevő értel­miségiből áldó réteg, amely­nek nagy része a fizikai dol­gozókkal és alkalmazottak­kal együtt — sikeresen old­ja meg az ország előtt álló gazdasági-társadalmi, tudo­mányos és kulturális felada­tokat. A korszerűsítés fel­adatainak meghatározásánál tekintetbe kell vennünk — azt is, hogy az oktatás és a nevelés ma mennyire tud­ja szolgálni, vagy éppen be­folyásolni a nagy gazdasági­társadalmi szükséglete­ket és egyéni aspirációkat. Azt tapasztaljuk, hogy az is­kolákból kilépő fiatalok je­lentős részének anyanyelvi kultúrája, szóbeli és írásbe­li kifejezőkészsége gyenge, kevesen ismernek alapo­sabban idegen nyelveket, sok tárgyban alacsony a tudásszint és nem kielégítő az önálló ismeretszerzés igé­nye és készségé, a szakkép­zés nem nyújt elég széles ismeretalapot ahhoz, hogy a munkába lépő fiatalok meg­felelően tudjanak alkalmaz­kodni a változó feladatok­hoz. A közoktatás és a felső- oktatás továbi korszerűsíté­sének irányait a politikai fórumok 1981-ben és 1982- ben határozták meg, és ezen útmutatások alapján indult meg a fejlesztési programok kidolgozása. A tudományos -technikai haladas és a gazdasági-tár­sadalmi fejlődés nálunk is megköveteli, hogy az okta­tás tartalmát tovább fej­lesszük, illetve módosítsuk. Ennek értelmében arra tö­rekszünk, hogy az általános műveltség szerepét az egész oktatási rendszeren belül egyetemlegesen növeljük; szé­les alapú, több foglalkozási ágban is használható szak­mai ismereteket, úgynevezett szakmai alapképzést adjunk. A fejlesztésben az elsőbb­séget az általános iskolának kel! biztosítanunk, nemcsak azért, mert ez adja a min­denki szánrara kötelező és elérhető alapműveltséget, hanem azért is, mert mun­kájának javítása nélkül a közép- és felsőfokú oktatás fejlesztése sem lehetséges. A középfokon magát a szerke­zetet belátható ideig nem szükséges átalakítani, tehát meg kell tartani a gimná­zium, a szakközépiskola, a szakmunkásképző intéze­tek rendszerét, de egyes is­kolatípusokon belül lényeges változtatásokat kell végre­hajtanunk. A gimnázium' képessé kell teamünk mine a felsőoktatásra való felké­szítésre, mind pedig arra, hogy a tovább nem tanuló fiatalok számára megfelelő lehetőséget adjon a munká­ba való bekapcsolódásra. A szakiközépiskolát alkal­massá kell tenni a széles alapú szakmai képzésre, de a továbbtanulást ösztönző felkészítő tevékenységre is. A középfokú oktatásnak sze­repet kell vállalnia a gaz­daság technikus-szükségleté­nek kielégítéséiben is. A szakmunkásképző isko­la az első két évben a köz­ismereti oktatást és a szak­mai alapképzést végezze, a befejező szakaszban a gya­korlati képzés kerüljön a vállalatok hatáskörébe. Ja­vasoljuk, hogy a nagyválla­latok —. ott, ahol erre a fel­tételek megértek — maguk is létesítsenek szakmunkás- képző iskolát, A kormány figyelemmel kíséri a pedagógusok élet- és munkakörülményeinek alakulását és a társadalom teherfcírókópességét mér­legelve napirenden tartja a közoktatásban dolgozó peda­gógusok anyagi helyzetének javítását. A demográfiái hullám to­vábbra is indokolja az álta­lános iskolai tanteremépítés folytatását, ugyanakkor szükségessé teszi, hogy a középfokon is felkészüljünk a mostaninál mintegy 150 ezerrel több tanuló fogadá­sára. A felsőoktatásban fő fel­adatunknak tartjuk az ok­tatás tartalmi struktúrájá­nak átalakítását és színvo­nalának emelését. Célunk; olyan szakemberek képzé­se, akik mint értelmiségi­ek el tudják látni irányítói, a kultúrát alkotó es közve­títő. kózvéleményalakrtó funkcióikat. Szükséges te­hát a felsőoktatáson belül is több lehetőséget terem­teni a társadalom és a ter­mészettudományi ismere­tek oktatására, elsajátításá­ra, az általános és szakmai tárgyak keretében egyaránt. A magas színvonalú fel­sőoktatás nem lehet meg magas színvonalú kutatás nélkül. Ennek érdekében javítanunk kell a felsőokta­tási kutatások anyagi bázi­sát, technikai és szervezeti feltételeit. Növelni akarjuk az intézmények önállóságát és megszüntetni ennek bü­rokratikus akadályait. Medvetzky Antalné (Ba­ranya m., 4. vk.), a Pollack Mihály Műszaki Főiskola docense, a kulturális bizott­ság tagja, a testület véle­ményét is tolmácsolva arról szólt: a közoktatás és a fel­sőoktatás fejlesztésekor olyan tartalmi korszerűsí­tésre van szükség, amely­nek eredményeként oktatási rendszerünk rugalmasan tud alkalmazkodni a válto­zó társadalmi igényekhez, Váczi Istvánná (Komárom m., 3. vk.), a BÉIG tatabá­nyai gyáregységének kábel­készítő csoportvezetője me­gyei példát Is sorolva ve­tette fel, hogy a szakközép- iskolák tematikája nein kö­veti, vagy csak lassan al­kalmazkodik a gyorsan fej­lődő technikához és a fo­lyamatosan megújuló tech­nológiákhoz. Dr. Petri Gábor (Csong- rád m. 6. vk.), a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektora szocialista társa­dalmunk jövőjét meghatá­rozó tényezőnek nevezte a őz- és felsőoktatás ügyét Fábryné Dobat Ilona (He­ves m., 3. vk.), a Heves megyei Tanács Építőipari Vállalatának üzemi párttit­kára szerint a közvélemény jó és követendő gyakorlat­nak ítéli, hogy az ilyen nagy horderejű döntések széleskörű társadalmi vita után szülessenek meg. Biszlcu Béla (Szabolcs- Szatmár m., 2. vk.), az MSZMP nyugalmazott tit­kára, a SZOT számvizsgáló bizottságának elnöke üdvö­zölte az oktatás-fejlesztési tézisekben megfogalmazott azon törekvést, hogy a nagyüzemek még inkább érdemben részt vegyenek saját szakmunkás-gárdájuk képzésében, az utánpótlás megteremtésében. Dr. Csendes Béláné (Bu­daipest, 60. vk,), a XX. ke­rületi Ady Endre úti általá­nos iskola igazgatója a töb­bi között a fővárosi közok­tatás talán legsúlyosabb gondjáról, a nagyfokú pe­dagógus!: lányról szólt. Borsos János (Baranya m., 9. vk.), az MSZMP Mohácsi Városi Bizottságának első titkára kifejtette, hogy az áitalános képzettségi színvo­nalra hosszabb táv on kec’.ve- rátlanü! hat a főiskolai- egyetemi hallgatok szám­arányának alakulása. A képviselő sajátos Baranya megyei gondként vetette fel a nemzetiségi nyelvoktatás helyzetét Karakas László (Hajdú m., 12. vk.), az MSZMP KB partgazdasági és ügykezelési osztályának vezetője az ok­tatásfejlesztési tervről szólva aláhúzta annak helyességét hogy az nemcsak a művelt­ség tartalmának korszerűsí­tését, a mai követelmények­hez igazítását tűzi célul, ha­nem javítani akarja az isko­la egész belső világát, ma­gát a nevelői tevéken j'ségst is. Szurgyi Istvánná (Szolnok m., 3. vk.), a rákóczifalvi Általános Iskola igazgatója emlékeztetett arra. hogy a jelentős mértékű állami-tár­sadalmi erőfeszítések meg­gyorsították a közoktatás tárgyi feltételeinek fejlődé­sét. Dr. Tóth János (Budapest, 35. vk.), a MTESZ főtitká­ra elmondotta: az oktatásra fordított összegeket olyan befektetésnek leéli tekinteni, amelyek megtérülése bizto­sabb és nagyobb horderejű bármely más beruházásnál. Dr. Zsolnai Mária (Fejér m., vk.), a Dunaújvárosi Kórház adjunktusa a szelle­mi fogyatékos, illetve moz­gássérült gyermekek gyógy­pedagógiai, logopédiai, mozgásrehabilitációs és pszichopedagógiai foglal­koztatásáról szólva rámuta­tott: kötelességünk mindent megtenni, hogy ezek a gyer­mekek képességüknek meg­felelően iskolázhatok legye­nek, valamilyen tisztességes megélhetést kapjanak ke­zükbe. Bódis Gábor (Borsod m., 10. vk.), a Borsodi Vegyi Kombinát technológusa ada­tokkal bizonyította, hogy a vállalatok, intézmények ve­zetői között kedvezőtlenebbé vált a diplomások aránya, s ugyancsak kevés a felsőfo­kú közgazdasági végzettsé­gű szakember. Javasolta, hogy a miskolci nehézipari műszaki egyetemen vezessék be a közgazdász-képzést. Ezzel az országgyűlés ta­vaszi ülésszakának első nap- ia — amelyen Apró Antal, Cservenka Ferencné és Pé­ter János felváölva elnökölt — végétért. Az országgyűlés pénteken délelőtt folytatja munkáját. Rekonstrukciós munkák a MÁV-nái KeveseDD penzooi Tavaly kezdték meg Ka­posváron a kereskedelmi pályaudvar építését. A be­ruházási célok, elképzelések megvalósításához 200 millió forintra volt szükség. Kide­rült, hogy ez az összeg még összefogással sem teremthe­tő elő. Jelenleg a MÁVKI új be­ruházási programon dolgo­zik, részben csökkentve a költségeket, illetve elkészítik a magasépítési létesítmé­nyek terveit. A MÁV saját forrásaiból 55 millió forin­I tot fordít erre az építkezés­re. Nemrégiben sikerült megállapodni az OMFB-vel, a Közlekedési Minisztérium­mal és a Volánnal, ame­lyek összesen 60 millió fo­rinttal járulnak hozzá a ke­reskedelmi pályaudvar fel­építéséhez. Az építők — a megyei Közúti Építőipari Vállalat, a Tanép és a Be­tonútépítő Vállalat — felké­szültek a beruházásra, még az idén 40 millió forint ér­tékű munka vár. rájuk. Vár­hatóan 1986-ban adják át a A Fogyasztási Szövetkeze­tek Somogy megyei Szövet­sége az elmúlt esztendőt ér­tékelő és a távolabbi tenni­valókat meghatározó köz­gyűlésre hívta össze tegnap Kaposváron a megyei áíé- szeket, takarék- és lakás­szövetkezeteinek küldötteit. A megyei szövetség beszá­molóját dr. Nemes Kálmán elnök ismertette, s ebből ki­tűnt, hogy a mep;e fogyasz­tási szövetkezetei az 1982. évinél 5,2 százalékkal na­gyobb — összesen 6,5 mil­liárd forintos — forgalmat értek el 1933-ban. Azáfész- ek megkülönböztetett figyel­met fordítottak a működési területükön élő lakosság el­látására : megőrizték, sőt he­lyenként javították is az alapellátás színvonalát. Ki­egyensúlyozott áruellátást biztosították, s ennek nem mond éllent — a jövőre néz­ve viszont feladatot jelöl —, hogy egyes cikkekből a • mennyiségi kínálat és a vá­laszték nem mindig elégítet­te ki a keresletet. A kistermelők árujának felvásárlásában is meghatá­rozó szerepet töltenek be a somogyi falvakban a fo­gyasztási szövetkezetek. A csapadékszegény időjárás természetesen érződött a termel vények minősé géb en és mennyiségében. A kiesé­sek pótlására idejében föl­készültek ; igyekeztek a pia­ci igényekhez igazodni, s evégből bővítették kapcso­lataikat, törekedtek az ex- partkötelezettségek teljesí­tésére. Akadt olyan áfész, ahol alaposan túlteljesítet­ték előirányzatukat: a csur- gcaak tavaly tizmiliió • fő­kaposvári kereskedelmi pá­lyaudvart. Mint megtudtuk Földing Gábortól, a Pécsi Igazgató­ság műszaki-fejlesztési elő­adójától, Kaposváron foly­tatódik az állomás magas­peronjának építése. E mun­ka 6,5 millió forintba ke­rül; és ígéretük szerint a nyárra elkészül. Tavaly kezdték a Textilművek fel­vételi épületének építését, 4,5 millió forintot költenek rá, a vasutasnapon átadják. A kaposvári MÁV nevelő- otthon részére tornatermet építenek, az 1985-ös tanév kezdésekor már birtokukba vehetik a tanulók.. Ez évben kezdik meg a Lepsény—Fonyód—Baialon- szentgyörgy vonal biztosító­berendezéseinek korszerű­sítését, amely 136 millió fo­rintba kerül, és az utolsó szakasza 1987-ben készül el. Folytatják a Siófok—Kapos­vár vonal felújítását, az idén újabb 4 kilométeres szakaszt cserélnek ki. El­készülték a Gyékényes— Szent] őr int vonal korszerü­rlnttal — csaknem ötven százalékkal — növeltek, ex­portjukat az előző étihez képest. Mind több fogyasztási szö­vetkezet i ismerte fel az új üzemelési formákban rejlő gazdálkodási lehetőségeket. A boltok szerződéses mű- kötődése szinte általánossá vált a megyében, számos üz­let költségtérítéses rend­szerben dolgozik, és a bar­csi meg a kaposvári áfész- nél bevezették a jövedelem­ér dekekségű üzemelést. A takarékszövetkezetek be- tétáilománj’-a a múlt év vé­gére 1 milliárd 321 miiidó forintra emelkedett, a kint levő kölcsön pedig csaknem 216 millió forint. Tavaly be­fejeződött az andocsi és a vízvári kirendeltség építése, az üzlethálózat két betét- pénztárral bővült, s így a takarékszövetkezeti egyse­gek száma Somogybán ma már megközelíti a százat. sítéséveü, Barcs térségében hídfelújításokat vegeznek. A Somogyszob—Balatonszent- györgy szakaszon 5 millió forint értékű híd,korszerűsí­tés folyik, miután, elkészül­nek, ezen a vonalon is kor­látozás nélkül közlekedhet­nek a szerelvényeik. Gyéké­nyesen korszerűsítik az ál­lomás épületét, ezen kívül még 1984-ben 15 szolgálati lakást adnak át, valamint folytatódik a kocsiműhely kivitelezése. A megszünte­tett Kaposmérő—Középri- ,góc vonalon a Szigetvári Meliorációs Társaság meg­kezdi az újrahasznosítási munkálatokat, amelynek ke­retében e szakaszt beolvaszt­ják a környező mezőgazda­sági területeikbe, illetve út­ként használják majd. A Balaton-parton Földvá­ron elkezdték a felvételi épület korszerűsítését, amely a szezonra elkészül. M áriafürdő« aluijárót építe­nek, ha a helyi tanács hoz­zájárul a költségekhez. A fonyódi állomás kiviteli ter­vei most készülnek, a zalai tanácsi építők ez év máso­dik félében kezdik meg az építkezést, 37 millió forin­tért, várhatóan 1986-ra ad­ják át. K. L. Megújul a szegedi szalámigyár Félmilliárd forintos költ­séggel felújítják, bővítik a 115 éve alapított szegedi öreg szalámigyárat. Ez lesz a be­fejezése a szegedi szalá­migyártás fejlesztésének, amelyre már eddig több mint 1 milliárd forintot köl­töttek. A munkálatok eddigi szakaszában egy lényegében teljesen új szalámigyártó üzem is épült. A régi, a sze­gedi szalámi hírét-nevét megalapozó öreg üzem re­konstrukciója során modern klímaberendezéssel látják el és egy-egy emelettel bővítik a 38 méter magas szalámiér­lelő raktártornyokat. Transzlormátorok— A beszámoló foglalkozott a lakásszövetkezetek tevé­kenységével is, majd dr. Nemes Kálmán az idei év főbb feladatait ismertette. Az elnökségi élőterjesztést követő vitában fogyasztási, takarék- és lakásszövetke­zeti küldöttek mondták el véleményüket, s értékelte a somogyiak munkáját dr. Tóth Géza, a Szövosz főosz­tályvezetője is. Egyebek mellett fölhívta a figyelmet arra, hogy a lakosság jobb ellátásáért, a felvásárlási cé­lok teljesítéséért indokolt a szövetkezetek összefogása, s ilymódon a rendelkezésre álló eszközök hatékonyabb kihasználása. exportra Olajtranszformátorok gyár­tását kezdte el a VBKM Ka­posvári Villamossági Gyára. A csepeli transzformátor­gyár részére kooperációban gyártott 50 kVA teljesítmé­nyű, 20 kV feszültségű oiaj- transzíonmátorokból 1000 darabot szállítanak a félév végjéig az iráni megrende­lőknek. SOMOGYI NÉPLAP A szövetkezeti tagsággal — a lakosságért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom