Somogyi Néplap, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-14 / 88. szám
NÉPLAP Arat 1,80 Fi AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK {.APJA XL évfolyom, 88. szám 1984. április 14., srombat az országgyűlés Befejezte munkáját tavaszi ülésszaka Pénteken a Parlamentben a közoktatás és a felsőoktatás fejlesztési programja feletti vitával folytatta munkáját az országgyűlés tavaszi ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pqi, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP KB első titkára, LáSarlós István: zár György, a Minisztertanács elnöke. Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének megnyitója után Sarlós István (Vas m,, 6. vk.j, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. Iskolarendszerünk alkalmas nevelési feladataink megoldására Hazánkban az oktatás és e nevelés nemzeti üggyé vált. Az is kell, hogy legyen, mert ha képzési rendszerünk megfelel a követelményeknek, akkor adott lesz az. a szellemi és erkölcsi alap, amelyre támaszkodva népünk és hazánk megállja helyét a világiban — mondotta bevezetőjében Sarlós István. — A párt és a kormány vezető szervei ezért is foglalkoznak rendszeresen • magyar iskola üggyel. Ezt tettek 1972-ben és 1933-ban is. amikor a szakértők javaslatait elfogadva kezdeményezték oktatási rendszerünk felülvizsgálatát, illetve továbbié jtesztését. Az 1972- feen elfogadott elvek ma is érvényesek, és helytállóak. Iskolarendszerünk alkalmas nevelési feladataink megoldására. A növekvő követelmények szükségessé teszik a már be- ádegzett módszerek és szokások kijavítása mellett a kor követelményeinek megfelelő új elemek folyamatos bevezetését. Ha előre akarunk lépni, akkor nem hagyhatjuk magára az iskolát. Működtetésében nem szemlélőként, hanem aktívan kell részt venme az egész társaival ómnak. Az általános, a középki miniszteri előterjesztés itsak általánosságban szólt a tanteremgondokról. A parlamenti tisztségviselők értekezletén azonban az is elhangzott, hogy Pest, Szabolcs és Somogy tanteremellátott- tága az országos átlagnál is rosszabb. S bár megyénkben ez elmúlt három évben több mint kétszáz általános iskolai tanterem épült, csaknem annyi, amennyi az egész Hitves tervben szerepelt, alig enyhült általános iskoláink gondja. A miniszteri beszámoló hagy vonásokkal vázolta föl ■ terveket és célokat. A képviselők ezt a tablót finom rajzolatú apró közelképekkel egészítették ki. Brachnáné Kapcát Rozália például a nagyon is konkrét Papi gondoltat látva — ilyen * zsúfoltság, szükségtanter- hiek használata — távolinak Örsi a 16 tantermes marcali hskola tervét. A marcali ipa- pttanuló iskolában a fiúk szuk&egei volna egy fokú és a felsőfokú oktatás intézményeiből kikerülő fiatalokkal. szemben jól megalapozott követelményeket állít fel a társadalom. Tisztában kell lenniük azzal, hogy az élet számtalan szállal köti őket hazájukhoz és népükhöz, ez a kötődés pedig hűségre, odaadásra kötelez mindenkit. Élvárjuk, tőlük: értsék, mi a jelentősége annak, hogy hazájuk a szocialista világ- rendszerhez tartozik, s szerepet vállalt a világ arcuszakközépiskolai osztály, másként aligha képzelhető el egyebek közt a Mechanikai Művek marcali gyáregységének . megnyugtató szakember-utánpótlása. Reidl János nem először tette szóvá a Videoton tabi gyárának szakember-utánpótlási gondját. A helyi szakmunkásképzőben még egy mezőgazdasági szakközépiskolai osztályt kívánnak indítani. A megye legjelentősebb elektronikai üzemének szomszédságában indokoltabbnak tartja a műszaki jellegű középfokú képzést, mert ettől is függ a gyár szakember-utánpótlása, a meglevő dolgozók megmaradása. Klenovics Imre, a megyei pártbizottság első titlcára a megye 8. számú választókerületének képviselője azt mondta a tegnapi vita megkezdésekor: — Egyetértek a miniszternek azzal a megaüapUasálaténak emberibbé formálásában. És azt is elvárjuk, hogy ez a felismerés egesz életünkön át munkálkodásra, vállalt kötelezettségeik magas színvonalú teljesítésére ösztönözze őket — hangoztatta a Minisztertanács elnökkel yettese. A követelmények kitűzésévé’ egy időben biztosítani kívánjuk a szükséges feltételeket: a korszerű, köny- nyen elérhető, a gyerekek lakásához közel lévő iskola- épületeket,' a jó tankönyveket, a lehetőleg hosszabb ideig érvényes tanterveket, valamint a korszerű, jól kezelhető es beszerezhető taneszközöket. Az oktatási folyamat fontos feladata a világnézeti megalapozottság. Ennek vállalása nem könnyű. A szocialista-humanista elkötelezettséget és gondolkodás- módot nem lehet magolással elsajátítani. Az életnek tanuló fiatalokat már j ókorán fel kell készíteni a valóság megismerésére. Nem szabad illúziókat kelteni, de az sem lenne helyes, ha csak a rosz- szat láttatnánk meg velük, A társadalom egészének közreműködésével kialakuló, fejlődő iskola képes lesz arra, hogy önállóan, gondolkoval, miszerint — legalábbis a változtatások egy részét — a tudományos-technikai haladás és a gazdasági-társadalmi fejlődés indokolta. Az elvi célok helyességét sem vitatom, a gyakorlatba való átültetésük módját azonban nem mindig helyeslem: az elmúlt években a változtatások túl gyakran követték egymást. Ez egyebek között a pedagógusok túlzott terheléséhez vezetett. Mire a pedagógusok azonosulhatlak volna az új követelményekkel, ismét változások következtek. Ez nem csupán őket, hanem a szülőket is elbizonytalanította. Ugyancsak nagy gondnak látom, hogy nem készültünk föl idejében a demográfiai hullám levezetésére. Sok helyen hiányoznak az alapvető személyi, tárgyi feltételek. Márpedig kellő alapók nélkül aligha hozhat eredményi bármely új koncepció. — Koueczi Bele m&m do, a-z áj iránt éraekeny, a közössege*«! harmonikus ízlésű, életszerein új nemzedéket neveljen. Ebben a folyamatban minden iskolatípusnak önálló, de a többjéhez is kapcsolódó feladata', sajátos funkciói vannak es lesznek. A gimnáziumi oktatás súlyát olyan intézkedések bevezetésével növeljük, amelyek lehetővé teszik, hogy az érettségi birtokában azonnal vagy más esetekben rövid idejű átképzés utján önálló munkakör betöltésére is alkalmasak egyenek a fiatalok. Fontos lépés a technikumi oktatás visszahozataia int evőményrendszerünkbe. Jelentői az a törekvés, amelyik a szakközépiskola és a technikum első két évfolyamának képzését egyesíti, mert így jó színvonalú közismereti oktatás* kap minden tanuló, ugyanakkor a szakmai-el me: e-ta képzés a továbbtanulás* alapozza meg. Nagyobb gondok akarónk fordítani a szakmun- kastanfulók kepzeaere. Itt az lese az alapvető változás, hogy a nagyobb tudást igénylő szakmákban az érettségi zetttekéihee közelálló szintű közismereti oktatásban részesülnek a fiatalok. Szorosabb lesz a munkahelyek és a szakmunkásképzősök közötti kapcsolat. A felsőfokú oktatás megújulására is szükség van. Főként arra törekszünk, hogy a tanárok es a diákok önálló cselekvési, döntési lehetősege növekedjék. Bővül az intézmények belső demokráciája. Szigorítjuk a nv el vtaiM fással és -tanulással kapcsolatos követelményeket, s bővítjük az intézmények kutatási lehetőségeit. A felső fokon tanulók beilleszkedését kívánjuk megkönnyíteni azzal, hogy időlegesen megszakíthatják tanulmányaikat, illetve — azokkal párhuzamosan — részt (Folytatás a 2. oldalon) most olyan program kidolgozására törekedtek, amely a viták helyett a cselekvést segíti elő. A közreadott tézisek alapján készül el jövőre a korszerűsített oktatási törvénytervezet. Lát-e esélyt a viták megszűnésére? — Viták a jövőben is lesznek, s ez nem baj. Nyilván vitát kavar még egyebek közt a nyelvoktatás nagyon is fajsúlyos ügye, melyről a programban kevés szó esett. A fejlesztési elképzelések a legtöbb területen mégis elegendő garanciát adnak az előrelépéshez. Ha a most vázolt távlati fejlesztési programot sikerül következetesen végigvinni, az meggyőződésem szerint az oktatásügy eddigi legnagyobb eredménye lesz. A technikusképzés újbóli bevezetéséről Radnóti László csurgói képviselő igy vetekedett: ■ — Kétségbe voltam esve, mikor megszüntették. A megfelelő középvezető utánpótlás ugyanis elképzelhetetlen éneikül. Kitűnőnek tartom az uj tervet, mert az egyebek közt visszaadja majd egyes szakmák rangjai, vo-nzerejét. Parlamenti tudósítónk jelenti: Viták helyett cselekvést Véget értek a hivatalos magyar—olasz tárgyalások Ünnepélyes búcsúztatás Ferihegyen Kádár János az Országházban találkozott Bettino (.Tavi olasz miniszterelnökkel. A képen: a találkozó résztvevői (MTI-fotó, Manók Attila telv. — Telefotó Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken délelőtt az Országházban találkozott Bettino Craxival, az Olasz Köztársaság miniszterelnökével, aki hivatalos látogatáson tartózkodott hazánkban. A nyílt és szívélyes légkörű találkozón vélemény- cserét folytattak a nemzetközi helyzet, a kelet—nyugati viszony időszerű kérdéseiről, valamint a magyar —olasz kapcsolatok alakulásáról. A találkozón jelen volt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Várkonyi Péter és Giulio Andreotti külügyminiszter, valamint Szita János, hazánk római és Emilio Paolo Ba-ssi, Olaszország budapesti nagykövete. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke ugyancsak a délelőtti órákban, paiűa- menti dolgozószobájában fogadta Bettino Craxit. A találkozón jelen volt Giulio Andreotti, Esztergályos Ferenc külügyminiszter-helyettes, valamint Szita János és Emilio Paolo Bassi. A nap folyamán partnertárgyalásra is sor került. Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke és Antonio Ghirelli, az Olasz Köztársaság Miniszterelnöksége Sajtóirodájának vezetője, kormányszóvivő megbeszélést folytatott a tájékoztatás területén meglevő kapcsolatok jelentőségéről, az együttműködés fejlesztésének lehetőségeiről. B. Craxi sajtókonferenciája A délutáni órákban Bettino Craxi a Hr! bon-szállóban találkozott a hazai és a külföldi sajtó képviselőivel. A saijtókonf er encián —1 amelyet Bajnok Zsolt államtitkár nyitott meg — az olasz kormányfő elöljáróban arról szólt: első alkalommal tett hivatalos látogatást Magyar- országon olasz kormányfő, s e programmal betöltődött a két ország kapcsolatainak történetében meglévő különös űr. A .továbbiakban, hangsúlyozta: a magyar fővárosról szerzett számos személyes élménnyel gazdagodva tér haza Olaszországba. A magyar vezetőikkel — Kádár Jánossal, Lázár Györggyel és Losonczi Pállal — .folytatott megbeszélései alapján közölte: azok őszinte légkörben,. baráti szellemben zajlottak le. Egyetértés született abban, hogy az országaink közötti kétoldalú kapcsolatok megerősítését, szélesítését nem akadályozzák politikai nézet- eltérések. Olasz és magyar részről egyaránt kifejezésre juttatták azt az erős, határozott akaratot, hogy a két ország kapcsolatai tovább fejlődjenek. Olaszország jelenleg Magyarország nyugati partnerei sorában a harmadik helyen áll, azonban további kiaknázatlan lehetőségek kínálkoznak az együttműködésre a gazdaság, a kereskedelem területén. A megbeszéléseken hangsúllyal esett szó a kulturális kapcsolatokról is, kát olyan ország képviselői között, amelyeket történelmük, tradícióik összekötnek — mondotta Bettino Craxi. Népeink jól isimerik egymás életét, s Igénylik egymás kulturáis kincseinek állandó népszerűsítését. A nemzetközi helyzetről szólva az ólasz kormányfő kiemelte: véleménycserét folytattak a biztonság és a leszerelés kérdésedről is. Mindkét kormány világosan kifejtette eltérő álláspontját, amely azoknak a megítélését jelenti, amelyek a kelet— nyugati viszonyban a kap- tsotatok ksékaeBáhe* veres*! tefc, a vélemények azonban megegyeztek abban, hogy közös akarattal meg kell keresni a helyzet enyhítéséhez vezető utat. Mindenkinek joga Van a biztonsághoz, $ senkinek sem szabadna erőszakhoz nyúlni a nemzetközi problémák megoldása ürügyén. A magyar és az olasz népnek egyaránt a béke az érdeke; ez mindkét nép legmélyebb vagya és törekvése. S ezt a békét éppúgy elő kell mozdítani azoknak az országoknak, amelyek az atlanti szövetséghez tartoznak, mint a Varsói Szerződés tagállamainak. Ezen az úton keld, , hogy mindenki a maga felelősségével, természetesen saját szempontjait figyelembe véve megtegye azt, amit tehet, hogy elősegítse a békefolyamatok újbóli megerősödését. Ezután az olasz miniszterelnök az újságírók kérdéseire válaszolt. Az elmúlt napokban lezajlott megbeszélések során a világpolitika számos problémáját tekintettük át, különösen a leszerelés kérdéseire — mondotta, majd hozzáfűzte, hogy ez a találkozás a kelet—nyugati párbeszéd egyik elérne volt. Olaszország nyitva szeretné tartani az ajtót Kelet-Európa előtt, csökkenteni kívánja a feszültséget, és szeretné elősegítem a bizalom légkörének visszaállítását — hangoztatta. A kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok erősítésének a lehetőségeiről szólva a miniszterelnök elmondta: országa érdekelt a Közös Piac rugalmasabb szabályozóinak a létrehozásában. Emlékeztetett arra is, hogy jelenleg az olasz—magyar árucsereforgalom volumenét tekintve olasz részről keresik a bővítés lehetőségét. Egy kérdésre válaszolva Andreotti külügyminiszter kifejtette: a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat nem csalit mennyiségileg. hanem minőségileg « bővíteni lehet, nemcsak aruk : üafriflját <t qMa&wJ