Somogyi Néplap, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-13 / 87. szám
Gigei kötélhúzás Kultúrházból melléküzemágat Március közepén heves vitát keltett egy gigei közép- iskolás kislány Tisztelt Szerkesztőség! rovatunkban közzétett levele. A csökölyi tsz — amelyhez Gige is tartozik — melléküzemágat szándékozik telepíteni az egykor színiielőadásokat, ünnepélyeket, bálokat megért falak közé. A csökönyi tanácselnök korrekt válaszából megtudtuk, a társközség népessége megfogyott, a kul- túrház kihasználatlan. A fiataloknak rendelkezésére áll a volt általános iskolából átalakított KISZ-terem. A kultúrházha telepítendő melléküzemág jelentősen hozzájárulna a község népességmegtartó erejének növeléséhez. Megkerestük a vitázó feleket, s meghallgattuk véleményüket. Elnök, kályha mellett Balogh Imre tsz-einök négy éve került Csökölybe Somogyzsitíáböl. Négy év alatt talpra állt a tsz. 1983- ban hat és félmillió forint nyereség volt munkájuk eredménye. A központi község — Csököly — és a társiközségek — Gige, Ránya- kovácsi — vitáiban való eligazodás valódi erőpróbának bizonyult. Merész előrelépések, takarékosság, célszerű tudatosság jellemeztek az új irányvonalat. Amikor az elnököt kerestem, egy fiatalember fogad, aki éppen a kályhában levő parázson igazít. — Fűzfa, gyomnövény — mondja —, a meliorációkor szedtük össze. Ezreket takarítunk meg az olcsó tüzeléssel. — Ez vezetett a kultúrházból melléküzemágat csinálni elgondoláshoz is ? — Nem egészen. Gigéböl elköltöznek az emberek, sőt még a rossz közlekedés ellenére is ingáznak. Ezért is telepitettünk melléküzemágat Gigébe. A Nagyatádi Konzervgyár segített a munkaadásban. Aztán alapítottunk egy lószőrvágó melléküzemágat is, remekül működik. De még mindig csaknem száz asszonykéz maradt kihasználatlan. Mielőtt partnert kerestünk volna, helyiséget kellett kijelölnünk. A tanácsi megbeszélés után a kultúrház- ra esett a választás. A fiataloknak biztosítva van másik terem is, ez pedig szinte kong ,olyan üres mindig. Megfelelne az Igényeinknek. — Olvasta a panaszos levelet. Továbbra is igénylik a kultúrházat? — A panaszlevelet író kislány nem sokkal a cikk megjelenése előtt felkeresett Elmondta, varrónő lesz, hallotta, hogy mi varrodát akarunk létesíteni, szívesen jönne. Képzelheti, hogy ezek után furcsállva olvastam a levelét.. . Egyébként nem mondtunk le a kultúrházról. Erre a hat gigei tanácstag is igent mondott, a falu megkérdezése után ... Gabi és a fiatalok... Gigében megtalálom a sértőket és sértetteket. Gárdonyi Gabriella 17 éves, de koránál bölcsebben érvel. — A tsz elképzelése az egész faluban néhány óra alatt heves visszhangra talált. A kuitúrház elvétele kegyetlen döfés volt az iskola, a mozi, a tanács megszüntetése után. Nem melléküzemág létesítése ellen ágáltunk, ezt szívesen vettük, hanem a hely kiválasztása miatt. Üres magán- házak vannak itt, a volt tanácsház legalább ennyire kihasználatlan. Vagy költözzenek a mi helyünkre, a KISZ terembe. Lehet, hogy egy helyben topogott egy ideig az élet a házban, de tavaly átszerveztük a KISZ-t, s úgy érzem, sok minden megváltozott. Gabi szavait megerősíti Gabi nem egyezik bele, hogy a moziműsor tábláját mcl- IcküzemágTa cseréljék Kiváló címe* hapoH a tanítéké?iő főiskola kollégiuma Kiváló címet kapott a Kaposvári Tanítóképző Főiskola Kaffka Margit kollégiuma tízéves eredményes munkájáért. A Művelődési Minisztérium és a KISZ KB által adományozott címet tegnap a Latinca Sándor művelődési otthonban ünnepségen adták át. Szövényi Zsolt, a Művelődési Minisztérium osztályvezetője köszöntőjében vázolta azt az utat, amelyet a tanítóképző intézet felsőfokúvá válása óta megtett. Külön megemlítette azt a tudatos nevel ómun kát, amelynek eredményeként folyamatossá vált az önkormányzat utánpótlása, és ennek segítségével biztosítani tudták az előrelépést. A mostani ünnepség az intézmény felsőfokúvá válásának huszonötödik évfordulójára esett. A tartalmi munka segítésére mos-t száztizenöt ezer forintot adományozott a Művelődési Minisztérium a diákotthonnak. Az ünnepi beszéd után a főiskola zászlajára kötöttek szalagot a felsőfokú intézmények kollégiumaiból érkezett vendégek, majd a Klausz Róbert vezényelte leánykar adott rövid műsort. Ezt követően Domina István, a KISZ KB egyetemi és főiskolai tanácsának tdt- kárhelyettese adta át a kiváló kollégium címet tanúsító oklevéleket Farkas Károly kollégiumi igazgatónak. A diákok nevében Lukács Ágnes, a kollégiumi diákbizottság titkára mondott köszönetét a hallgatók munkájáért, s a közművelődésben sok segítséget nyújtó oktatóknak. A főiskola vezetősége nevében dr. Várkonyi Imre főigazgató jutalmakat adott a kollégium dolgozóinak. A Kaláka néptáncegyüttes műsora után a hajdani népi kollégisták indulójának elének:! csévél ért véget az ünnepség. Y. L Az épület két emberöltő óta kuitúrház Váldi Zoli, Sipos Csilla. A leszerelés előtt álló Fodor Gyula — civilben zenetanár — még hozzáteszi: — Mi magunk is felelősek vagyunk, hogy idáig fajult ez a dolog. Tudom, most egy hónapban három rendezvény is zajlott a kultúr- házban, azelőtt meg három hónapban egy. Gige elszegényedne a kuitúrháza nélkül. A kuitúrház masszív, erős épület, csinos kis színpaddal, öltözőkkel, szakköri szobákkal, pénztárral. Gombkattintásra az üres színpadra vakítanak a reflektorok ... Gyuri bácsi kétségei Ha a falu a kuitúrház mellett szavazott, a tanácstagok miért mondtak mást? Orbán György amolyan kijelöletlen csoportvezető a tanácstagok között. A falut szolgálná, ha ipart telepítenének Gigébe — mondja Gyuri bácsi, a tanácstag — Tudtuk, csak igent vagy nemet lehet mondani. Egyikünk így érvelt: amikor be akarták hozni Gigébe a vasutat, nem engedték a gazdák, hogy majd elég a gabona. Micsoda falu lehetne ma Gige, ha van vasútja! Rossz a buszközlekedés: a huszonöt kilométerre levő Kaposvárra öt óra az oda- vissza út. Ha lesz még egy melléküzemágunk, talán kapunk két járatot, talán jobban itt maradnak az emberek, szakmát tanulhatnak azok is, akiknek sosem lenne rá módjuk. Mások viszont azt mondták, minek ide ipar, amikor a málna meg az eper kétszer annyit hoz a háztájiban. Ügy oda vagyunk kötve, vagy ki tudna nyolc órát dolgozni. — A hat tanácstag közül hányán dolgoznák a tsz-ben? — Hárman, de az elnök külön kérte, ne a magunk nevében nyilatkozzunk, hanem az asszonyokat kérdezzük még. Ok fognak ott dolgozni. — Megkérdeztek őket? — Tudtommal csak én. Hát, nagyon megoszlottak a vélemények . . . A tanácstagitól a csökölyi tanácselnökhöz, Musztács Gyulához vitt az utam. — Elintézhettük volna úgy is, hogy tanácstagok döntsenek, s akkor a többség jogán mondunk igent vagy nemet. Ezt döntsék el a «igeiek, gondoltuk, s ők március ötödikén igent mondtak a melléküzemágra. — 'És ön? — Ez csak hasznára lehet a falunak. Nem vehetem azt alapul, hogy a kuitúrház félévenként száz forintot hoz a tanácsnak, s százat a f iataloknak: közben nagy költséggel más termet is a rendelkezésükre bocsátottunk. Az utolsó fegyver a csatavesztett kisközség kezében a makacsság, a közösséget ösz- szeszorító ellenségeskedés. Békés József A barcsi művelődési központban már húsvétra készülődnék. Szombaton délelőtt tíztől a csíkos ház előtti téren — rossz idő esetén a művelődési központban — családi programban vehet részt a település apraja-nagyja. Az érdeklődők a tojásfestéssel ismerkedhetnek, megnézhetik a gy errnakt án cosok m űsor á 1. sőt még élő nyuszikat is lehet venni. Vasárnap este a fiataloknak Éliás disakózik, pesti táncosok bemutatójával. A nagyatádi gyerekeket is játszóház várja szombat délután kettőkor a Gábor Andor Művelődési Központban. Polák Judit vezetésével húsvéti ajándékokat készítenek. Az idősebbek megnézhetik a kiállítóteremben Szikra János festőművész tárlatát. Marcaliban a kulturális központ kiállítótermében amatőr népművészeti és képzőművészeti kiállítás, a múzeumban Vecsey Csaba képei láthatók. Fotónk az intézmény állandó kiállításán készült. Hétfőn délután fél kettőkor indul az OTP előtti parkolóból az a busz, mely a közönséget Kaposvárra szállítja a színház Diótörő cűnü gyermekelőadására. A művészeti szemle területi gáláinak sorában most vasárnap a kadarkúti bemutató kerül sorra. Az id. Ka- poli Antal Művelődési Házban. Nagyszabású amatőr estnek ad otthont vasárnap a sióföld kulturális központ. A KISZ Központi Művész- együttesén és a Siófoki Olajbányász női karán kívül svájci, zürichi együttesek is bemutatkoznak. Kaposváron mozgalmas hétvégét kínál a Killián ifjúsági ház. Ma délután négykor nyílik meg a Vasarely kiállítás. Az anyag a Csepei gyűjteményből származik, s a megnyitón Csepei Tibor művészeti író tart vetítettképes bemutatói. Szombaton délután kettőtől megint a barkácsolóké lesz a ház. Vasárnap ötkor a színházbarátok klubja Jordán Tamás színművészt látja vendégül, aki József Atbila-műsorát mutatja be. Szombaton a Latinca Sándor Megyei Művelődési Központban kerül sor Baranya, Somogy. Tolna és Zala megye szakmunkástanulóinak területi művészeti bemutatóira. Délelőtt a vers- és prózamondók, délután a diákszínpadok mérik össze tudásukat. A Noszlopy Gáspár Köz- gazdasági Szakközépiskola szombat délelőtt tízkor orosz nyelvű műsorral és baráti beszélgetőssel egybekötött Komszomol találkozót rendez a Táncsics gimnázium MSZBT tagcsoportjával közösen. Folytatódik a művelődési központ sorozata, melyben a pedagógusok és óvónők a népi gyermekjátékaikkal, dalokkal, szokásokká 1 ismerkednek. Ezúttal Szapu Magdolna tart előadást a húsvéti népszokásokról, Lévai József tavaszi határjárásra invitálja a résztvevőket. Molnár Éva dunántúli népdalokat tanít. A csoportfoglalkozások témái: eredeti gyermekjátékok, húsvéti játékok, felkészülés anyák nap- járat, táncos játékok, húsvéti népszokások és sportjátékok gyermekeknek. A találkozó helye a Helyőrségi Művelődési Otthon lesz, az időpont pedig szombaton kilenctől délután ötig. Lörincz L. László Jég hátán Nem Is tudom, miért mondom el magának... Már egészen kivagyok. Hajnalban kelek, éjszaka meg többnyire ezzel a Zsokéval járok. De legalább ezt már megszoktam. Én fizetek, ő meg nem akar semmit. És én se tőle. Néha azért ím- mel-ámmal megpróbálok valamit, nehogy gyanút fogjon. De higgye el, én vagyok a legboldogabb, ha ráüt a kezemre ... Nagyon szépein kérem, lépjen le róla... Nem is tudtam hirtelenjében, hogy röhögjek-e vagy sajnáljam. Válaszra azonban nem maradt időm, mert Zsóka visszajött, és szemérmetlenül a szemembe nézett. — Tetszik? — kérdezte ravaszul. — Kicsoda? — Na,- ne tegye itt magát — tért vissza a magázásra. — Hiszen majdnem felzabálja a szemével. Tetszik? Ügy tűnt, hogy Klára az asztalon át minden szavunkat hallja. — Tetszik — bólintottam. Klára lesütötte a szemét, Zsóka fölvette a korsóját, és nagyot húzott belőle. — Gondoltam ... Figyelmeztetem, hogy kemény dió. De ha feltörte, sok öröme lesz benne ... — oldalba bökte Reakczy Jóskát. — Menj arrébb eggyel. Beszélni akarok Klárával ... Klára! Nem ülnél át ide? Ne kelljen kiabálnom, a végén még berekedek! Másfél perc múlva Klára mellettem ült. Zsóka szemérmetlenül ránknevetett, aztán megveregette Klára hátát. — Hát akkor most szövegeljetek. Ennyit tudtam tenni érteleit, gyerekek — ezzél Reakczy Jóska felé fordult, és halk beszélgetésbe merült vele. Klára előbb az asztalt bámulta zavartan, aztán a szemembe nézett. Szája megrándult, majd lassan legörbült a vége. Éreztem, ha nem szólalok meg, alighanem elsírja magát. — Hát, ha már ilyen szépen összekerültünk, engedje meg, hogy bemutatkozzam .. . Mlinarik Zoltán vagyok. Felém nyújtotta karcsú, de furcsán érdes kezeit. — Szendröi Klára. Szokatlan volt kezének smirgliszerű érdessége. Az egyetemen megszoktam a puha kezű lányokat és akkor, azon a régi nyáron, Teréz keze is olyan volt, mintha minden este tejfölben fürdette volna. Éreztem, hogy furcsán hangzik a kérésem, hiszen még nem is ismertük egymást, de annyira elegem lett a többiekből, hogy szinte akaratlanul bugy- gyant ki a számon a szó: — Ne menjünk el innen? Akkora a zaj, hogy egymás szavát sem értjük. S valóban, ebben a percben alaposan bekeverte- zett, vidám társaság szállta meg a kerthelyiséget: lehették vagy ötvenen, s hangos nótázásukkal, kiabálásukkal felborították a Kéményseprő rendjét. A pincérek megpróbálták kiiökdösni őket, vajmi kevés sikerrel. Klára elgondolkozva nézett rám, aztán meg biccentette a fejét. — Menjünk. Lassan úgyis haza kell mennem Későre jár. Ügy hagytuk el a kerthelyiséget, hogy alig vettek észre bennünket. Csak Reakczy Jóska szeme villant fed megkönnyebbülten, ahogy utánunk nézett. Ügy irányítottuk lépteinket a liget felé, mintha összebeszéltünk volna. A padok egytől-egyig foglaltak voltak, így aztán rövid bolyongás után rákényszerültem, hogy feláldozzam a zakómat. Egy alacsony bokrokkal benőtt helyen leterítettem a fűre, meghajoltam és rá invitáltam Klárát. Hátrahajtotta a fejét, hogy lófarka egészen a háta közepére hullott, és halkan, a helyhez illő méltósággal felnevetett. — Terülj asztalkám? Ügy ült le a zakó szélére, hogy a szoknyáját gondosan eligazgatta a térdein. Fejét hátravetette, szemét behunyta, s arcát a holdvilág felé tartotta. Alighanem ez volt a pillanat, amikor beleszerettem. Természetesen még a kerthelyiségben észrevettem, hogy Szendröi Klára nagyon csinos lány. Mégis. akikor inkább izgató nőisóge hatott rám; a hónalja alól kibukkanó fekete bársonypamacs, szép formájú nagy melle, s talán az a bátortalanság is, amellyel kirítt a többiek közül. (Folytatjuk,)