Somogyi Néplap, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-13 / 87. szám
Tanácskozik az országgyűlés tavaszi ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról) ni. Olyan biztosítékokat, kell teremteni, hogy ne lehessen a nemzeti vagyon terhére vállalati nyereséget elérni. A bizottságoknak így tehát az a javaslata, hogy a törvény mondja ki a nemzeti vagyon megőrzése mellett annak gyarapítási kötelezettségét is. Ezt pedig az ellenőrzés kérje számon. Szokola Károlymé dr. egyebek között szorgalmazta, hogy erősödjék a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság kötődése az országgyűléshez. A két bizottság nevében a népi ellenőrzésről előterjesztett törvényjavaslatot — az említett módosítási javaslattal — elfogadásra, ajánlotta. Az országgyűlés e törvényjavaslatot általánosságban és a már megszavazott módosítással egyhangúlag elfogadta. Ezután Köpeczi Béla művelődési miniszter terjesztette a képviselők elé a köz- és felsőoktatás távlati fejlesztési programjával kapcsolatos elgondolásoíkat. Köpeczi Béla: fiz áitalános iskolának kell elsőbbséget adni A művelődési tárca vezetője elöljáróban elmondotta: az új társadalom építésének történetében első alkalommal került sor arra, hogy az ország legfőbb népképviseleti sezrve, a teljes, és nem csak a közoktatási rendszer helyzetét és fejlesztési feladatait megvitatja. Ez egyszerre bizonyítja a tárgy jelentőségéit és a társadalom érdeklődését. Az oktatás forradalmi átalakulásának eredményeképpen emelkedett egész népünk kulturális színvonala. A társadalom átalakulásának és ezen belül az oktatás — és főleg a felsőoktatás — fejlődésének köszönhetjük, hogy kialakult egy uj, mintegy félmillió diplomásból és más, az irányításban résztvevő értelmiségiből áldó réteg, amelynek nagy része a fizikai dolgozókkal és alkalmazottakkal együtt — sikeresen oldja meg az ország előtt álló gazdasági-társadalmi, tudományos és kulturális feladatokat. A korszerűsítés feladatainak meghatározásánál tekintetbe kell vennünk — azt is, hogy az oktatás és a nevelés ma mennyire tudja szolgálni, vagy éppen befolyásolni a nagy gazdaságitársadalmi szükségleteket és egyéni aspirációkat. Azt tapasztaljuk, hogy az iskolákból kilépő fiatalok jelentős részének anyanyelvi kultúrája, szóbeli és írásbeli kifejezőkészsége gyenge, kevesen ismernek alaposabban idegen nyelveket, sok tárgyban alacsony a tudásszint és nem kielégítő az önálló ismeretszerzés igénye és készségé, a szakképzés nem nyújt elég széles ismeretalapot ahhoz, hogy a munkába lépő fiatalok megfelelően tudjanak alkalmazkodni a változó feladatokhoz. A közoktatás és a felső- oktatás továbi korszerűsítésének irányait a politikai fórumok 1981-ben és 1982- ben határozták meg, és ezen útmutatások alapján indult meg a fejlesztési programok kidolgozása. A tudományos -technikai haladas és a gazdasági-társadalmi fejlődés nálunk is megköveteli, hogy az oktatás tartalmát tovább fejlesszük, illetve módosítsuk. Ennek értelmében arra törekszünk, hogy az általános műveltség szerepét az egész oktatási rendszeren belül egyetemlegesen növeljük; széles alapú, több foglalkozási ágban is használható szakmai ismereteket, úgynevezett szakmai alapképzést adjunk. A fejlesztésben az elsőbbséget az általános iskolának kel! biztosítanunk, nemcsak azért, mert ez adja a mindenki szánrara kötelező és elérhető alapműveltséget, hanem azért is, mert munkájának javítása nélkül a közép- és felsőfokú oktatás fejlesztése sem lehetséges. A középfokon magát a szerkezetet belátható ideig nem szükséges átalakítani, tehát meg kell tartani a gimnázium, a szakközépiskola, a szakmunkásképző intézetek rendszerét, de egyes iskolatípusokon belül lényeges változtatásokat kell végrehajtanunk. A gimnázium' képessé kell teamünk mine a felsőoktatásra való felkészítésre, mind pedig arra, hogy a tovább nem tanuló fiatalok számára megfelelő lehetőséget adjon a munkába való bekapcsolódásra. A szakiközépiskolát alkalmassá kell tenni a széles alapú szakmai képzésre, de a továbbtanulást ösztönző felkészítő tevékenységre is. A középfokú oktatásnak szerepet kell vállalnia a gazdaság technikus-szükségletének kielégítéséiben is. A szakmunkásképző iskola az első két évben a közismereti oktatást és a szakmai alapképzést végezze, a befejező szakaszban a gyakorlati képzés kerüljön a vállalatok hatáskörébe. Javasoljuk, hogy a nagyvállalatok —. ott, ahol erre a feltételek megértek — maguk is létesítsenek szakmunkás- képző iskolát, A kormány figyelemmel kíséri a pedagógusok élet- és munkakörülményeinek alakulását és a társadalom teherfcírókópességét mérlegelve napirenden tartja a közoktatásban dolgozó pedagógusok anyagi helyzetének javítását. A demográfiái hullám továbbra is indokolja az általános iskolai tanteremépítés folytatását, ugyanakkor szükségessé teszi, hogy a középfokon is felkészüljünk a mostaninál mintegy 150 ezerrel több tanuló fogadására. A felsőoktatásban fő feladatunknak tartjuk az oktatás tartalmi struktúrájának átalakítását és színvonalának emelését. Célunk; olyan szakemberek képzése, akik mint értelmiségiek el tudják látni irányítói, a kultúrát alkotó es közvetítő. kózvéleményalakrtó funkcióikat. Szükséges tehát a felsőoktatáson belül is több lehetőséget teremteni a társadalom és a természettudományi ismeretek oktatására, elsajátítására, az általános és szakmai tárgyak keretében egyaránt. A magas színvonalú felsőoktatás nem lehet meg magas színvonalú kutatás nélkül. Ennek érdekében javítanunk kell a felsőoktatási kutatások anyagi bázisát, technikai és szervezeti feltételeit. Növelni akarjuk az intézmények önállóságát és megszüntetni ennek bürokratikus akadályait. Medvetzky Antalné (Baranya m., 4. vk.), a Pollack Mihály Műszaki Főiskola docense, a kulturális bizottság tagja, a testület véleményét is tolmácsolva arról szólt: a közoktatás és a felsőoktatás fejlesztésekor olyan tartalmi korszerűsítésre van szükség, amelynek eredményeként oktatási rendszerünk rugalmasan tud alkalmazkodni a változó társadalmi igényekhez, Váczi Istvánná (Komárom m., 3. vk.), a BÉIG tatabányai gyáregységének kábelkészítő csoportvezetője megyei példát Is sorolva vetette fel, hogy a szakközép- iskolák tematikája nein követi, vagy csak lassan alkalmazkodik a gyorsan fejlődő technikához és a folyamatosan megújuló technológiákhoz. Dr. Petri Gábor (Csong- rád m. 6. vk.), a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektora szocialista társadalmunk jövőjét meghatározó tényezőnek nevezte a őz- és felsőoktatás ügyét Fábryné Dobat Ilona (Heves m., 3. vk.), a Heves megyei Tanács Építőipari Vállalatának üzemi párttitkára szerint a közvélemény jó és követendő gyakorlatnak ítéli, hogy az ilyen nagy horderejű döntések széleskörű társadalmi vita után szülessenek meg. Biszlcu Béla (Szabolcs- Szatmár m., 2. vk.), az MSZMP nyugalmazott titkára, a SZOT számvizsgáló bizottságának elnöke üdvözölte az oktatás-fejlesztési tézisekben megfogalmazott azon törekvést, hogy a nagyüzemek még inkább érdemben részt vegyenek saját szakmunkás-gárdájuk képzésében, az utánpótlás megteremtésében. Dr. Csendes Béláné (Budaipest, 60. vk,), a XX. kerületi Ady Endre úti általános iskola igazgatója a többi között a fővárosi közoktatás talán legsúlyosabb gondjáról, a nagyfokú pedagógus!: lányról szólt. Borsos János (Baranya m., 9. vk.), az MSZMP Mohácsi Városi Bizottságának első titkára kifejtette, hogy az áitalános képzettségi színvonalra hosszabb táv on kec’.ve- rátlanü! hat a főiskolai- egyetemi hallgatok számarányának alakulása. A képviselő sajátos Baranya megyei gondként vetette fel a nemzetiségi nyelvoktatás helyzetét Karakas László (Hajdú m., 12. vk.), az MSZMP KB partgazdasági és ügykezelési osztályának vezetője az oktatásfejlesztési tervről szólva aláhúzta annak helyességét hogy az nemcsak a műveltség tartalmának korszerűsítését, a mai követelményekhez igazítását tűzi célul, hanem javítani akarja az iskola egész belső világát, magát a nevelői tevéken j'ségst is. Szurgyi Istvánná (Szolnok m., 3. vk.), a rákóczifalvi Általános Iskola igazgatója emlékeztetett arra. hogy a jelentős mértékű állami-társadalmi erőfeszítések meggyorsították a közoktatás tárgyi feltételeinek fejlődését. Dr. Tóth János (Budapest, 35. vk.), a MTESZ főtitkára elmondotta: az oktatásra fordított összegeket olyan befektetésnek leéli tekinteni, amelyek megtérülése biztosabb és nagyobb horderejű bármely más beruházásnál. Dr. Zsolnai Mária (Fejér m., vk.), a Dunaújvárosi Kórház adjunktusa a szellemi fogyatékos, illetve mozgássérült gyermekek gyógypedagógiai, logopédiai, mozgásrehabilitációs és pszichopedagógiai foglalkoztatásáról szólva rámutatott: kötelességünk mindent megtenni, hogy ezek a gyermekek képességüknek megfelelően iskolázhatok legyenek, valamilyen tisztességes megélhetést kapjanak kezükbe. Bódis Gábor (Borsod m., 10. vk.), a Borsodi Vegyi Kombinát technológusa adatokkal bizonyította, hogy a vállalatok, intézmények vezetői között kedvezőtlenebbé vált a diplomások aránya, s ugyancsak kevés a felsőfokú közgazdasági végzettségű szakember. Javasolta, hogy a miskolci nehézipari műszaki egyetemen vezessék be a közgazdász-képzést. Ezzel az országgyűlés tavaszi ülésszakának első nap- ia — amelyen Apró Antal, Cservenka Ferencné és Péter János felváölva elnökölt — végétért. Az országgyűlés pénteken délelőtt folytatja munkáját. Rekonstrukciós munkák a MÁV-nái KeveseDD penzooi Tavaly kezdték meg Kaposváron a kereskedelmi pályaudvar építését. A beruházási célok, elképzelések megvalósításához 200 millió forintra volt szükség. Kiderült, hogy ez az összeg még összefogással sem teremthető elő. Jelenleg a MÁVKI új beruházási programon dolgozik, részben csökkentve a költségeket, illetve elkészítik a magasépítési létesítmények terveit. A MÁV saját forrásaiból 55 millió forinI tot fordít erre az építkezésre. Nemrégiben sikerült megállapodni az OMFB-vel, a Közlekedési Minisztériummal és a Volánnal, amelyek összesen 60 millió forinttal járulnak hozzá a kereskedelmi pályaudvar felépítéséhez. Az építők — a megyei Közúti Építőipari Vállalat, a Tanép és a Betonútépítő Vállalat — felkészültek a beruházásra, még az idén 40 millió forint értékű munka vár. rájuk. Várhatóan 1986-ban adják át a A Fogyasztási Szövetkezetek Somogy megyei Szövetsége az elmúlt esztendőt értékelő és a távolabbi tennivalókat meghatározó közgyűlésre hívta össze tegnap Kaposváron a megyei áíé- szeket, takarék- és lakásszövetkezeteinek küldötteit. A megyei szövetség beszámolóját dr. Nemes Kálmán elnök ismertette, s ebből kitűnt, hogy a mep;e fogyasztási szövetkezetei az 1982. évinél 5,2 százalékkal nagyobb — összesen 6,5 milliárd forintos — forgalmat értek el 1933-ban. Azáfész- ek megkülönböztetett figyelmet fordítottak a működési területükön élő lakosság ellátására : megőrizték, sőt helyenként javították is az alapellátás színvonalát. Kiegyensúlyozott áruellátást biztosították, s ennek nem mond éllent — a jövőre nézve viszont feladatot jelöl —, hogy egyes cikkekből a • mennyiségi kínálat és a választék nem mindig elégítette ki a keresletet. A kistermelők árujának felvásárlásában is meghatározó szerepet töltenek be a somogyi falvakban a fogyasztási szövetkezetek. A csapadékszegény időjárás természetesen érződött a termel vények minősé géb en és mennyiségében. A kiesések pótlására idejében fölkészültek ; igyekeztek a piaci igényekhez igazodni, s evégből bővítették kapcsolataikat, törekedtek az ex- partkötelezettségek teljesítésére. Akadt olyan áfész, ahol alaposan túlteljesítették előirányzatukat: a csur- gcaak tavaly tizmiliió • főkaposvári kereskedelmi pályaudvart. Mint megtudtuk Földing Gábortól, a Pécsi Igazgatóság műszaki-fejlesztési előadójától, Kaposváron folytatódik az állomás magasperonjának építése. E munka 6,5 millió forintba kerül; és ígéretük szerint a nyárra elkészül. Tavaly kezdték a Textilművek felvételi épületének építését, 4,5 millió forintot költenek rá, a vasutasnapon átadják. A kaposvári MÁV nevelő- otthon részére tornatermet építenek, az 1985-ös tanév kezdésekor már birtokukba vehetik a tanulók.. Ez évben kezdik meg a Lepsény—Fonyód—Baialon- szentgyörgy vonal biztosítóberendezéseinek korszerűsítését, amely 136 millió forintba kerül, és az utolsó szakasza 1987-ben készül el. Folytatják a Siófok—Kaposvár vonal felújítását, az idén újabb 4 kilométeres szakaszt cserélnek ki. Elkészülték a Gyékényes— Szent] őr int vonal korszerürlnttal — csaknem ötven százalékkal — növeltek, exportjukat az előző étihez képest. Mind több fogyasztási szövetkezet i ismerte fel az új üzemelési formákban rejlő gazdálkodási lehetőségeket. A boltok szerződéses mű- kötődése szinte általánossá vált a megyében, számos üzlet költségtérítéses rendszerben dolgozik, és a barcsi meg a kaposvári áfész- nél bevezették a jövedelemér dekekségű üzemelést. A takarékszövetkezetek be- tétáilománj’-a a múlt év végére 1 milliárd 321 miiidó forintra emelkedett, a kint levő kölcsön pedig csaknem 216 millió forint. Tavaly befejeződött az andocsi és a vízvári kirendeltség építése, az üzlethálózat két betét- pénztárral bővült, s így a takarékszövetkezeti egysegek száma Somogybán ma már megközelíti a százat. sítéséveü, Barcs térségében hídfelújításokat vegeznek. A Somogyszob—Balatonszent- györgy szakaszon 5 millió forint értékű híd,korszerűsítés folyik, miután, elkészülnek, ezen a vonalon is korlátozás nélkül közlekedhetnek a szerelvényeik. Gyékényesen korszerűsítik az állomás épületét, ezen kívül még 1984-ben 15 szolgálati lakást adnak át, valamint folytatódik a kocsiműhely kivitelezése. A megszüntetett Kaposmérő—Középri- ,góc vonalon a Szigetvári Meliorációs Társaság megkezdi az újrahasznosítási munkálatokat, amelynek keretében e szakaszt beolvasztják a környező mezőgazdasági területeikbe, illetve útként használják majd. A Balaton-parton Földváron elkezdték a felvételi épület korszerűsítését, amely a szezonra elkészül. M áriafürdő« aluijárót építenek, ha a helyi tanács hozzájárul a költségekhez. A fonyódi állomás kiviteli tervei most készülnek, a zalai tanácsi építők ez év második félében kezdik meg az építkezést, 37 millió forintért, várhatóan 1986-ra adják át. K. L. Megújul a szegedi szalámigyár Félmilliárd forintos költséggel felújítják, bővítik a 115 éve alapított szegedi öreg szalámigyárat. Ez lesz a befejezése a szegedi szalámigyártás fejlesztésének, amelyre már eddig több mint 1 milliárd forintot költöttek. A munkálatok eddigi szakaszában egy lényegében teljesen új szalámigyártó üzem is épült. A régi, a szegedi szalámi hírét-nevét megalapozó öreg üzem rekonstrukciója során modern klímaberendezéssel látják el és egy-egy emelettel bővítik a 38 méter magas szalámiérlelő raktártornyokat. Transzlormátorok— A beszámoló foglalkozott a lakásszövetkezetek tevékenységével is, majd dr. Nemes Kálmán az idei év főbb feladatait ismertette. Az elnökségi élőterjesztést követő vitában fogyasztási, takarék- és lakásszövetkezeti küldöttek mondták el véleményüket, s értékelte a somogyiak munkáját dr. Tóth Géza, a Szövosz főosztályvezetője is. Egyebek mellett fölhívta a figyelmet arra, hogy a lakosság jobb ellátásáért, a felvásárlási célok teljesítéséért indokolt a szövetkezetek összefogása, s ilymódon a rendelkezésre álló eszközök hatékonyabb kihasználása. exportra Olajtranszformátorok gyártását kezdte el a VBKM Kaposvári Villamossági Gyára. A csepeli transzformátorgyár részére kooperációban gyártott 50 kVA teljesítményű, 20 kV feszültségű oiaj- transzíonmátorokból 1000 darabot szállítanak a félév végjéig az iráni megrendelőknek. SOMOGYI NÉPLAP A szövetkezeti tagsággal — a lakosságért