Somogyi Néplap, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-12 / 86. szám

Somogyiak a Construma'84-en Ezerrel több új tag Kölcsönök áruvásárlásra — célrészjegy fejlesztésre A ma záruló nemzetközi építőipari kiállításon négy (somogyi vállalat vett részt. A SÁÉV új betonszilárdság- vizsgáló készüléket és mód­szert mutatott be. A hazai hasznosítás joga a somogyi vállalaté, a nemzetközi ter­jesztést az Innovációs Alap végzi. Ez a módszer egysze­rűsíti ezt az építőipari vizs­gálatot. A Kaposgép hagyományos gyártmányait, autós daruit, valamint az újonnan kifej­lesztett KCR 5010-es és a KHR 1500-as homlokrakodót mutatta be. E gépeket jól tudna használni minden építőipari vállalat. A nagybajom! Somogy Ipari Szövetkezet újdonsá­got vitt a kiállításra. Hun- garopan, dupla üvegezésű, napjainkban újra divatossá vált zsalus nyílászárókat mutatott be. Ennek előnye, hogy a Húngatopan üvege­zés hőszigetelési értéke jó­val meghaladja a hagyomá­nyos üvegezésű nyílászáró­két. A tömegtermelést a múlt hónapban kezdték, az idén 2500 darabot gyártanak ebből. Termékük 15—20 szá­zalékkal olcsóbb, mint az Épfa hasonló terméke. A Kemikái barcsi gyára a törzsgyár pavilonjában tablókon szerepel. Bemutat­ták a barqsiak D—3-as fe­lülvilágító rendszeréit, vala­mint a bitulax tetőszigetelő eljárást. Mind többen kíváncsiak arra, mi történik közvetlen környezetükben, mi lesz a forintjaikkal. Ezt bizonyítot­ták a termelőszövetkezeti, áfész és takarékszövetkeze­ti zárszámadó, rész- és kül­döttközgyűlések is. Szőke József, a nagyatádi takarék- szövetkezet elnöke büszke arra, hogy náluk a részköz­gyűléseken a tagság hetven százaléka volt ott, a legtöb­ben a segesdi rendezvényen. — A kíváncsiság természe­tes — mondja Szőke József. — Az áremelkedések, a ta­karékosságra mindinkább ösztönző gazdasági helyzet természetszerűen érdekű azokat is, akiik nálunk he­lyezték el forintjaikat. Min­dexűd tudni szeretné, mire számíthat az idén. — Egy évvel ezelőtt a ki­váló szövetkezet cím átvéte­lekor azt mondta, hogy 1932 rekordév volt, hasonló sike­rekkel nem számolnak 1983- ban. Miről szólhattak most, amikor a múlt esztendőről kellett számot adniuk? — Több mint ezerrel nőtt a taglétszámunk. Ma töob mint' tizenháromezer „rész­vényest” tartunk nyilván. Ezerhatszázan nyitottak új betétkönyvet: hatvannyolc­millió forintot helyeztek el nálunk. E tizenkét száza­lékkal haladja meg az előző évit. Már nem a kamatozó betétek, hanem az ifjúsági takarékbetétek népszerűek. Egyre többen választják az átutalási betétszámlát, amely újdonság. Csak szep­tember elsejétől foglalko­zunk gépkocsi-előjegyzések­kel, de máris nagy forgal­mat bonyolítottunk le. A bankszámla vezetésére nem kötelezett gazdálkodó szer­vek számláját is vezetjük. — Minél több betétet he­lyeznek el önöknél, annál nagyobb lehetőségük van kölcsönt adni. — Hárarnmiílflió forinttal több kölcsönt adtunk tavaly a tagoknak, mint egy évvel korábban. 2431 esetben ösz- szesen huszonhatmillió fo­rintot hiteleztünk. Leginkább áruvásárlási hiteleket kér­tek, kétmillió forinttal töb­bet. mint 1982-ben. A ter­melési hitelek száma nem változott, körülbelül ugyan­annyian jelentkeztek zöld­ség- és gyümölcstermelésre, -telepítésre, vagy kisgépvá- sáriásra ajánlott kölcsönért. mint korábban. A kölcsönfolyósítás felté­tele, hogy az adósok rend­szeresen fizessék a törlesz­tést. A felügyelő bizottság elnökétől, Svégel Györgytől hallhattuk: — Alapvető gondjaink nincsenek; akad ugyan né­hány adásunk, aki nem fi­zeti rendszeresen a résziete­ket, de ez nem gátolja mun­kánkat. Jobban oda kell fi­gyelnünk a személyi köl­csönt felvevőkre, mert első­sorban ők a hanyagul tör­lesztők. — A szövetkezet a közel­múltban több újdonságot ve­zetett be. Megállapodást kö­tött az Állami Biztosítóval a biztosítási díjak beszedé­sére, vállalták az átutalási betétszámlák kezelését, az áramdíjak begyűjtését. — Ezenfelül — mondja Szőke József — mi vesszük fel a környéken a hirdeté­seket, az é.llatfelvásárlások után a húskombinát helyett kifizetjük az átvételi ára­kat is. A segesdi és a lá- bodi termelőszövetkezet ettől elzárkózott, így csak Mike és Görgeteg térségében végez­zük ezt a munkát. Ez évtől szeretnénk megkezdeni a vízdíj beszedését, s kísérle­ti jelleggel vállaljuk, hogy az Állami Biztosító megbí­zásából a kétezer forinton aluli kártérítési összegeket kifizetjük. A legfontosabb változás, hogy a Mészöv hoz­zájárulásával, az új köz- igazgatási határokhoz iga­zodva, a barcsi takarékszö­vetkezettől átvettük Három­fát, Bakházát és Taranyt. Aki ma betér hozzánk, igényűi a diszkrét ügyinté­zést, ez egyébként a pénzes- szakma egyik alapja. Az idén bővítjük nagyatádi közpon­tunkat, s Lábodon is megfe­lelő körülményeket terem­tünk dolgozóinknak. Sajnos, fejlesztési lehetőségeink túl­ságosan szűkek, így elkép­zeléseink megvalósításához másfél millió forint érték­ben célrészjegyet fogunk ki­bocsátani, melynek visszafi­zetését, kedvező kamatok malett, három éven belül szavatoljuk. Nagy Jenő Lőrinci L. László Jég hátán Nekem természe­tesen Zsóka mel­lett jutott hely. a „manusza” nem tűnt fel a láthatáron. A pincér kihozta a korsó sö­röket és lassan, nagyon lassan megindult a beszél­getés. Emlékszem, Zsóka a fülemhez hajolt és egyre csak suttogott bele, mintha ki tudja milyen bizalmas ügyeink lettek volna. Én azonban ekkor mór szinte csak Klárát néztem, és ő is gyakran felejtette rajtam a tekintetét. Klára legalább egy fej­jel volt magasabb Zsóká- nál, akkor még szokatlan módon lófarokban hordta a haját, és amennyire az.es­ti fényben ki tudtam ven­ni, sötétbarna szeme volt. Fényes, olcsó selyemruhát viselt, egészen rövid ujjak­kal, s kezének minden mozdulatára — időről időre vógigsimított a lófarkán — kibuggyant egy fekete bár­sonycsomó a hónalja alól. Komolyan ült az asztal mellett, s a legkisebb je­lét sem adta, hogy jól ér­zi magát. A bajuszos fér­fi zavartan forgatta kezé­ben söröskancsóját, és alig­hanem életének legkíno- sab perceit élte. Ekkor új­ra a lányra néztem, aki most már nem kapta el előlem a tekintetét. Vissza­nézett komolyan, érdek­lődve, de minden kacérság vagy kihívás nélkül. Egyszerre csak Zsóka na­gyot sikított a fülembe. — Jézus segíts! A ma­tt úszom! Ügy megijedtem, mintha in flagranti kaptak volna bennünket az ágyban. Még a kezemet is magam elé kaptam, hogy védekezhes­sek, ha kinyitják a pofo- nosiáda tetejét. Amikor Zsóka „manusza” mellénk lépett, azonnal megértettem, hogy miért röhögnek rajta a többiek. Ritkán láttam nála komi- kusabb figurát. Mintha a Ludas Matyi valamelyik politikai viccéből lépett volna elő. Zöld vadászkala­pot hordott, oldalt sörté- vcl, kockás, öves zakót és térdnadrágot, zöld haris­nyával. Éppen úgv öltöz­ködött, mint a koalíciós idők vicéiben a Reakczy J óska .. ■. Reakczy Jóskának azon­ban egyáltalán nem volt kedve verekedni. Ellenke­zőleg. Barátságos mosoly ült az arcán, meghajolt, és lágy, igazi hölgyfodrász hangon üdvözölt bennün­ket. — Szabadság, elvtársik! Magengedik, hogy helyet fog'aljak ? 61. mivel A lányok vihogtak, a fi­úk pedig nem is próbál­ták leplezni röhögésüket. Csak a hozzám hasonló kí­vülállók nézték meredt szemmell a jelenést. Reakczy Jóska kerített valahonnan egy széket, aztán odatette Zsóka má­sik oldalára. — Halálra kerestem ma- gácskát, kicsi Zsóka. . ji id a lelkemet futottam !7 ott a téren. No, deany- nyian voltak, hogy képte­len voltam megtalálni ma- gácskát. Pedig olyan szí­vesen ráztam volna ma- gácskával egyet. Nagyot tapsolt a pincér felé. — Egy rundót az elv­társnőnek és az elvtái'sa.v- nak... Zsóka egyszerre csak fel­állt, hátratolta a székét, és a nagy hullámúhoz balla­gott. Valamit mondott ne­ki, talán a rendelésekkel kapcsolatban. Vili erre papírt, ceruzát vett elő a zsebéből és számolni kezd­te a fogyasztott söröket. Reakczy Jóska kihasz­nálta az alkalmat, és az üres szék fölött odahajolt hozzám. — Bocsánat — mondta — Csak figyelmeztetni sze­retném, hogy ez itt az én éi’dekeltségi területem — és Zsóka üres székére mu­tatott. Ekkor már Klára barna szemeiben úszkáltam és alig halottam, amit mond. — Gondolja? — kérdez­tem vissza. Erre nyafogni kezdett, mint egy kényes kisfiú. — De hát mi a fenéért ő kell magának? — kér­dezte. — Mi a fenének pont ez a bige kell? Es­küszöm, hogy semmire nem megy vele ... Ehhez ké­pest Zsandark egy ócska ribanc volt. Ez csak Ti­szaija magát, nyomkodja magához a mellét, de pity- kézni nem akar. Miért ép­pen ez kell magának? Csu­pa szenvedés lesz mellette az a néhány nap, amíg ott nem hagyja. Felcukkolja magát, aztán meg elpucol maga elől . .. Nem nagyon érdekelt Zsóka és Reakczy Jóska ügye, de azért nem tudtam megállni, hogy meg ne kérdezzem: — Na, és maga mit akar tőle? Ha ez egy Zsan- dark... A pasas félrelesebt, aztán egészen a fülemhez hajolt. — Maga ezt nem érti .. . Én kisiparos vagyok. Fod­rász, amíg csak vagy az ipart, vagy a kulcsot be nem adom ... És kérem, egyesek azt terjesztik ró­lam, hogy homokos va­gyok ... Hát úgy nézek én ki? Kevés meggyőződéssel nemet intettem ... — Na, látja — mondta megkönnyebbülve. — A ta­nácson mégis elterjedt. Megfenyegettek, ha kide­rül, hogy az vagyok, -n- ternálnak, érti? Elvisznek Kistarcsára. És hogy a fe­nébe bizonyíthatnám be nekik, hogy nem vagyok az. Mi? Maga mit csinálna a helyemben? Valaki meg­súgta, hogy spicliskednek is utánam ... Ezért aztán esténként a lányokat haj­tom. Nem mondhatják, hogy homokos vagyok . (Folytatjuk.) Véleményegyeztetés a vetés előtt Tíz új vetőgép az IKR megyei gazdaságaiban A 25 megyei IKR-gazda- ság közül mindössze egy hi­ányzott tegnap délelőtt a héthelyi Aranykalász Tsz- ben rendezett vetési tapasz­talatcseréiül. Ez a megjele­nési arány is azt mutatja, hogy a résztvevők szüksé­gesnek látták fölfrissiteni a műszaki ismereteket, a tár­gyi tudást. Semsei László, az IKR Közös Vállalat termelésszer­vezési egységének vezetője a tava'yi munkákat össze­gezve elmondta, hogy 1983- ban korán kifagytak az ekék, és csak december vé­gén, január elején fejezték be a mélyszántásokat, ön­kritikusan megállapította; az egyre magasabb fokú technika némelyik gazdaság­ban elkényelmesedést oko­zott, helyenként a gépek kihasználtsága sem volt megfelelő. A talajzárások jól sikerültek, s minden re­mény megvan arra. hogy ez évben kevés művelettel jó magágyat készíthetnek. Élénk figyelem kísérte az egységvezető beszámolóját a műtrágyagondokról. Az ősz­szel — részben anyagi okok, részben mű'rágvahiány mi­att — az alapműtrágyázáso­kat csak a terület 60 száza­lékán végezték el. A velő­magellátás jónak mondható ebben az évben, mindössze két kukoricafajta volt hi­ánycikk. A vetéselőkészítési műve­letek után a tipikus hibáit kerültek szóba. Egyenetlen a vetésmélység, mert a ta­lajviszonyok változnak, s ezt a traktoros nem követi át­állítással. Nagyon gyakori — főként a Cyclo-vetőge- peknél — a csokros vetés. Semsei László elmondta, hogy a gabonatermelés-fej­lesztési program keretében hét új Becker és három Cyclo 800-as vetőgéppel bő­vült gazdaságaik vetőgép­parkja. A beszámoló után a gép­kezelőket tájékoztatták a raktáron levő alkatrészek­ről. Az IKR szervizhálózata a vetés megkezdésétől — április harmadik dekádja — éjjel-nappal szerviz- és rak- tárügyeletet tart. A tapasztalatcsere gya­korlati bemutatóval folyta­tódott, ahol a taggazdasá­gokban használt gépekkel próbavetést végeztek. A traktorosok a szakemberek­kel együtt megvitatták azo­kat a gondokat. visszaté­rő géphibaforrásokat ame­lyek nehezítik munkájukat. B. J. Műemlékeket újít fel a marcali szövetkezet Kiegészítő tevékenység a gazdaságosságért Manapság kevés építőipari vállalatnál mondhatják el, hogy nincs létszámgondjuk. A Marcali Építőipari és Szakipari Szövetkezetben a múlt évben nőtt az építő­ipari tevékenységet folyta­tók száma. Igaz, a feladatuk sem éppen szokványos: mű­emlék jellegű épületek kar­bantartását és felújítását végzik a Fonyódtól Hévízig húzódó térségben. — Fő feladatunk változat­lanul az építés, bár egyre nagyobb a szerepe az egyéb szakipari és lakossági szol­gáltatásnak is — mondja ra acéltartályokat, görgőso­rokat, vasvázas szerkezete­ket és egyéb részegységeket készítünk. Ezen kívül kész­termékeket is gyártunk, így például zöldborsótisztító be­rendezést. Ennek a minta- példányát Nagyatádon he­helyeztük üzembe, és a si­keres bemutatkozás után az ország többi konzervgyárá­ból is érkeztek megrendelé­sek. Ezt a berendezést 200 ezer forintért tudjuk előál­lítani. szemben a nyugati importból származó 500 ezer forintos gépekkel. Másik új­donságunk egy aszfaltvágó Kálmán László, a szövetke­zet elnöke. — A múlt évet 45 millió forintos össztenne- léssel és 52 millió forint ár­bevétellel zártuk, ez 33 éves fennállásunk legsikeresebb éve. — A műemlék épületek felújításakor, karbantartá­sakor az eredeti állapot visz- szaállítása cél: ehhez meg­felelő szakmai hozzáértés és műszaki háttér szükséges. — Kiváló szakembereink vannak. A háttéripar meg­teremtése — az asztalos- és a lakatosrészleg — lehetővé teszi, hogy egy-egy épület teljes felújítását vállaljuk. A két részleg elsősorban az építőipari tevékenységhez szükséges kiegészítő termé­keket gyárt, de végez önál­ló ipari termelést is. Többek között a Magyar Hajó- és Darugyárra!, a Láng Gép- evárra*. a Dél-dunántúli Kő- "lajipari Vállalattal és a Mezőgéppel állunk szerződé­ses kapcsolatban. Számuk­gép, amelyet lényegesen ol­csóbban készítünk, mint a jelenleg használt importgé­pet. Sajnos, a hozzávaló motor beszerzése gondot okoz. és bár kísérleteztünk Trabant-motor beszerelésé­vel, eddig nem sikerült megfelelő módon a helyette­sítés. Az év első három hónap­jában változatlanul a fel­újítás és a karbantartás volt a fő feladatuk. Siker­rel próbálkoztak a könnyű szerkezetes építkezéssel is. Ezzel az eljárással készítik például a Nagyatádi Kon­zervgyár üdülőjének tetőtér beépítését. — Három hónap alatt ké­szültünk el: mintegy 700 ezer forintba került az át­építés, illetve a bővítés. Több megkezdett és jelen­leg is folyamatban levő munkánk van, többségében műemlék jellegű épületek felújítása. N. te l

Next

/
Oldalképek
Tartalom