Somogyi Néplap, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-12 / 86. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, E G Y E S U L J E T E K I Aiai 1,40 Fi somogvinöw AZ MSZMP SÓMO G Y MEGYEI B ÍZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL. évfolyam, 86. szám 1984. április 12., csütörtök Ma megkezdődnek a tárgyalások Bettino Craxi hazánkba érkezett Lázár Györgynek, a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökének meg­hívására szerdán este hiva­talos látogatásra Budapestre érkezett Bettino Craxi, az Olasz. Köztársaság Minisz­tertanácsának elnöke Útjá­ra elkísérte felesége, Anna Marha Craxi asszony. A kormányfő kíséretében van — több más olasz politikus társaságában — Giulio And­reotti külügyminiszter is. A magyar és olasz zász­lóikkal díszített Ferihegyi re­pülőtéren ünnepélyesen fo­gadták a magas rangú ven­déget és kíséretét. Tisztele­tére a légikikötőben csapat- zászlóval fölsorakozott a Magyar Néphadsereg dísz­százada. A fogadtatásra megjelent Lázár György is felesége, a kormány több tagja, közöt­tük Várkonyi Péter külügy­miniszter, valamint Szita János, hazánk római és Emilio Paolo Bassi, Olasz­ország budapesti nagyköve­te, aki Budapesten csatlako­zott az olasz miniszterelnök kíséretéhez. Ott volt politi­kai és gazdasági életünk több más vezető személyisé- ge. A különgépből kilépő Bettino Craxit elsőként Lá­zár György üdvözölte, Kö­szöntve kíséretének tagjait is. Úttörők virágcsokrokat nyújtottak át a vendégei­nek. A díszszázad parancs­noka jelentést tett az olasz kormányfőnek. majd föl­csendült a két ország him­nusza. Ezután a magyar és az olasz vezetők kölcsönö­sen üdvözölték egymást. Az ünnepélyes fogadtatás után a vendégek a magyar vezetők társaságában, gépko­csival szállásukra hajtattak. A hivatalos magyar—olasz tárgyalások csütörtökön kez­dődnek a Parlamentben. (MTI) ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS Jelentés a mezőgazdaság idei fejlesztéséről A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács szerdai ülésén jelentést hallgatott meg a mezőgazdaság 1984. évi feladataira való felké­szülésről. . Megállapította, hogy az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek Aczél György Koivistonál Aczél Györgyöt, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ját, a Központi Bizottság titkárát, aki a Finn Kom­munista Párt és a Szociál­demokrata Párt közös meg­hívásának tesz eleget, szer­dán Helsinkiben fogadta Mauno Koivisto, a Finn Köz­társaság elnöke. A találkozó szívélyes légkörben folyt le K. Csernyenkót választották a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének Nyikolaj Tyihonov a Minisztertanács elnöke Moszkvában megnyílt szerdán a Szovjetunió már­cius 4-én megválasztott új Legfelsőbb Tanácsának el­ső ülésszaka. A Legfelsőbb Tanács két egyenjogú haza. a nemzetiségi tanács és a szövetségi tanács először kü- lön-külön tartott ülést, majd a délutáni órákban a Leg­felsőbb Tanács a két ház együttes ülésén folytatta munkáját. A Legfelsőbb Tanács ülés­szakának napirendjén sze­repelt a Szovjetunió Legfel­sőbb Bíróságának megvá­lasztása, a Szovjetunió leg­főbb ügyészének kinevezé­se is. A Legfelsőbb Tanács Nemzetiségi Tanácsa szerda délelőtti ülésén megválasz­totta elnökét Avguszt Eduar- dovics Vossznak, a Lett Kommunista Párt Központi Bizottsága eddigi első titká­rának személyében. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Szövetségi Taná­csának szerdai ülésén Lev Tolkunovot, az Izvesztyija című lap főszerkesztőjét vá­lasztották meg egyhangúlag a testület elnökévé. Ezt követően a Szövetségi Tanács az alkotmány előírá­sainak megfelelően megvá­lasztotta alelnökeit. vala­mint a mandátum vizsgá­ló bizottság tagjait, s elfo­gadta a testület tanácskozá­sának napirendjét és mun­karendjét. A Legfelsőbb Tanács ülés­szaka szerdán, a kora dél­utáni órákban a szövetségi és a nemzetiségi tanács kü- lön-külös ülésével folytató­dott. A képviselők mindkét ta nácsban meghallgatták a mandátumvizsgáló bizottság beszámoiójat gs megválasz­tották az állandó bizottsá­gok tagjait és elnökeit. A Nemzetiségi Tanacs Külügyi Bizottságának elnö­ke továbbra is Borisz Pono- marjov, az SZKP KB PB póttagja, a KB titkára. A Szövetségi Tanács Kül­ügyi Bizottságának elnöké vé a képviselők Mihail Gór- bacsovot, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának tagját, a KB titkárát választottak meg. Konsztantyin Usztyinovics Csernyenkót, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitká­rát választotta meg szerda délután a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa a Legfel­(Folytatás a 2. oldalon) Szojuz T—10 Simán földet értek az űrhajósok Magas kitüntetéseket kaptak Szerdán, moszkvai idő szerint 14 óra 49 perckor f kazahsztáni Arkalik város tói keletre simán földet ér a Szojuz T—10 szállító űrha jó leszálló egysége, fedélze tén Junj Malisé övei, Gén nagyíj Sztrekalovval és Tiu kés Sarmával, az első india űrhajóssal. A leszállás mm den zökkenő nélkül, az elő re kiszámított módon mer végbe. A keresőszolgálat re pülőgépei már nagy maga ságban felfedezték az ejtő ernyőn leereszkedő vissza - férő egységet. s néhárr perccel a földetérés után le szállt mellette áz orvosokat űrkutatási szakembereke szállító első helikopter is. Ezzel véget ért az áprili- 3. óta tartó szovjet—indi;. közös űrprogram. Három fő nyi személyzete hét napé töltött a Szál jut—7 űr álló más fedélzetés Leonyid Ki- zim, Vlagyimir Szólótjov és Oleg Atykov, az állandó sze mélyzet tagjainak társaságá­ban. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnökségé szer - dán magas szovjet kitünte­tésekben részesítette a sike­res szovjet—indiai közös Űrrepülés résztvevőit. Jurij Malisev parancsnok s Gennagyij Sztrekalov fe- lélzeti mérnök Lenin-ren- iet kapott és második alka­lommal ítélték oda nekik a Szovjetunió hősének >áró Arany csillagot. Mivel a Szovjetunió hőse címet má­sodszor kapták meg. szüiö földjükön bronz mellszobrot állítanak fel tiszteletükre. A Legfelsőbb Tanács el­nökségének rendelete értel­mében a közös űrszemélyzet kutató űrhajósát. Rakes Sar­uiét a Szovjetunió hőse cím mel tüntették ki. odaítélve neki az Aranycsillagot és a Len in-rendet is. szervezetten és jó minőség­ben elvégezték az időszerű munkákat. Ugyanakkor ko­moly gond. hogy a lehullott téli csapadék nem pótolja az aszályos időszakban ke­letkezett vízhiányt, ennek következményei és hatása jelenleg is érezhetők. A Minisztertanács az ön­tözési kapacitás kihasználá­sának ösztönzésére központi támogatást határozott el: A kormány felhívta az il­letékes minisztériumok, fő­hatóságok és szervezetek ve­zetőit, hogy fordítsanak kü­lön figyelmet a mezőgazda­ság és élelmiszeripar előtt álló feladatok maradéktalan teljesítésének elősegítésére. (MTI) József Attila 79. születésnapja alkalmából tegnap délelőtt megkoszorúzták szárszói szobrát. A nagyközségi pártbizottság és a helybeli, valamint a siófoki tanács, a KISZ-bizottság, az áttörök, a József Attila nevét viseli munkásórzászlóaJj, a szocialista brigádok képviselői járul» tak a költőóriás szobra elé a kegyelet virágaival Ma kezdődik az országgyűlés tavaszi ülésszaka Az Elnöki Tonócs 1984. április 12-re, csütörtökre, összehívta az országgyűlést. Legfelső népképviseleti szervünk előrelát­hatólag megvitatja az Alkotmányjogi Tanáccsal, illetve a népi ellenőrzési törvény módosításával kapcsolatos törvényjavaslato­kat, valumint áttekinti a köz és a felsőoktatás fejlesztési prog­ramját. Az Alkotmányjogi Ta­nács felállításáról tavaly, a teli ülésszakon hozott tör­vényt a Parlament. Akkor részletesen szólották arról, hogy bá-r alkotmányunk megadja az Országgyűlés­nek és az Elnöki Tanács­nak azt a jogot, hogy az al­kotmányba ütköző rendelke­zéseket és intézkedéseket megsemmisíthessék, ez nem mindig elegendőek az alkot­mányosság következetes ér­vényre) crttatáaához. A ta­pasztalatok szerint a jogal­kotás és a jogalkalmazás al­kotmányosságának védelmé­re hivatott szervek nem mindig szereznek tudomást az alkotmányellenes rendel­kezésekről. így a szükségsze­rű beavatkozás esetleg el­maradhat. Ezért is szükség van tehát arra, hogy az al­kotmányosság védelmének már meglévő állami, jogi biztosítékai tovább gyara­podjanak. Indokolt, hogy a jogsza­bályokat — a jogalkotó szer­vek. valamint a jogalkotás koordinálását végző igazság­ügyminiszter hatáskörének és felelősségének megváltoz­tatása nélkül — az alkot­mányosság szempontjából egy újonnan létesítendő, ön­álló szerv: az Alkotmányjo­gi Tanács ellenőrizze. E tes­tület feladata általánosság­ban : közreműködni a társa­dalom alkotmányos rendjé­nek védelmében, a jogszabá­lyok es a jogi iránymutatá­sok alkotmányosságának biztosításában; ellenőrizni a jogszabályokat, a Legfelsőbb Bíróság irányelveit és elvi döntéseit, továbbá azokat a jogi iránymutatásokat, ame­lyeket a jogalkalmazás irá­nyítása céljábód a Miniszter- tanács tagjai, a legfőbb ügyész, az országos hatáskö­rű szerveik vezetői, valamint a tanácsok bocsátottak ki. Ez az ellenőrzés tehát kiterjed valamennyi joga zaba. yra a törvénytől a tanácsrendele­tig. A népi ellenőrzéssel kap­csolatos 1968. évi V. törvény módosítására leginkább azért van szükség, mert a szocialista demokrácia fej­lesztésére, a gazdaságirányí­tás hatékonyabbá tételére, a gazdálkodásért viselt felelős­ség következetesebb érvé­nyesítésére, a törvényesség és az állampolgári fegyelem erősítésére irányuló igények mindinkább előtérbe állítják napjainkban az ellenőrzés fontosságát. E fokozott igé­nyeknek a népi ellenőrzés szervei és társadalmi közre­működői a jelenleg érvé­nyes jogszabályok keretei között csak részben tudnak megfelelni. A módosítás el­ső rendelkezése a népi el­lenőrzés jellegét határozza meg annak kimondásával, hogy a népi ellenőrzés álta­lános hatáskörű állami el­lenőrző szervezet. Ennek leg­főbb jellemzője az, hogy fel­adatát az állampolgárok be­vonásával. a társadalmi szer­vezetekkel együttműködve látja el. A parlament tavaszi ülés­szakát' megelőző tanácskozá­sokon — amelyeken az Or­szággyűlés különböző állandó bizottságainak, a megyei képviselőcsoportoknak tag­jai fogalmazták meg véle­ményüket a napirendről — a legtöbben a köz- és a fel­sőoktatás fejlesztési prog­ramjáról ejtettek szót. E nagyfokú társadalmi érdek­lődés természetesen nem vé­letlen — mondották a kép­viselők —, hiszen hazánk társadalmi, gazdasági fejlő­dése új módon veti fel az oktatási rendszer feladatait. Egyre fontosabbá válik, iiogy a nevelés-oktatás ered­ményesebben segítse elő a gazdasági, a társadalmi és a kulturális fejlődést. Az ok- tatásd rendszer erre csak ak- sac Lepee* ba nuegaiitja tartalmát és módszereit, fejlesztési szervezetét, hi­szen az ifjakat olyan felnőt­teké kell nevelnie, akik kér pesek a társadalmi demos- ratizmus követeimével* nek megfelelő, tudatos, »dii- 1 tikáilag elkötelezett Jfaíizt, önmaguk és környezéftik ala­kítására. Mindez gzi felts? telezi, hogy az" a maW nál eredményesebben vé* gézzé sajátos szociális es pe­dagógiai tevékenységet. En­nek jobban kell igazodnia az élet ellentmondásos való­ságához, a gyermekek és a fiatalok fejlettségéhez, igényeihez. Az ifjúság társadalmi ér­zékenységének fokozása ér­dekében szélesíteni kívánják az iskolai öntevékenység — diákönkormányzat, társa­dalmilag hasznos munka stb. — körét. A közoktatás to­vábbfejlesztésének fontos lépése a hetvenes évek vé­gén elindított tartalmi kor­szerűsítés értékelése és a további feladatok meghatá­rozása, Ennek keretében kell 1987-ig folyamatosan végre­hajtani a legszükségesebb tantervi, órarendi és tan­könyvi módosításokat. 8 korszerűsítés egyben a mű­veltség tartalmának és szer­kezetének továbbfejlesz­tését is szolgálja. Az oktatás távlati fejlesz­tési programja a mai gon­dok fokozatos, rendszeres és következetes megoldásával és a távlati fejlesztést elő­térbe állító újítások folya­matos előkészítésével, meg­valósítható. A gazdasági, társadalmi és kulturális fej­lődés követelményeihez al­kalmazkodó, ugyanakkor a fejlődésit hatékonyan meg is alapozó szocialista oktatás­nevelés kialakítása nemzeti ügy, ezért kért éle és kérik hozzá a köz- és felsőoktatás továbbfejlesztéséért ille­tékesek nemcsak az oktatási dolgozók, hanem egesz tár­sadalmunk segítségét is. A széles körű társadalmi vita egyik állomása a mos­tani, amikor a Parlament •* megvizsgálja: mennyiben felelnek meg a fejlesztési program tézisei társadal­munk célomnak. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom