Somogyi Néplap, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-06 / 81. szám

ffLAG 'PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Am: 1,40 Fl OMOGYI NÉPLAP S . *■ ' .a.'V • V, • ' .. -I • •> ' ‘ . ’■ , , • AZ MSZMP SQMOG-Y MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI, évfolyam, 81. szám * T984. április 6, péntek A nukleáris hatalmak célja a háború elkerülése legyen Konsztantyin Csernyenko főtitkár válasza a Szocialista Internacionálé vezetőinek üzenetére A nemzetközi helyzet megjavításának, a fegyver- zetkoriatozási tárgyalások felújításának Lehetőségeiről szólt Kosziantyin Cser­nyenko, az SZKP K.3 fótit - kara a Szocialista Intern;.- cionalé vezetőinek hozzá in­tézett üzenetére szerdán közzétett válaszában. Willi Brandt, a Szocialis­ta Internacionálé elnöke és a szervezethez tartozó több szocialista, szociáldemok­rata és munkáspárt ve­zetői Konsztantyin Cser- nyenkóhoz intézett üzene­tükben aggodalmukat fejez­ték ki a nemzetközi helyzet nagymérvű romlása, a fegy­verkezési hajsza egyre ki­élezettebbé válása miatt. Ál­lást foglaltak a Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zötti párbeszéd felújítása, valamint a leszerelési és fegyverzetíkorlátozásá tárgya­lások folytatása mellett és megállapították, hogy a stockholmi értekezlet ko­moly szerepet tölthet be a Kelet és Nyugat közötti bi­zalom helyreállításában, az európai háborús konfrontá­ció veszélyének csökkenté­sében. | Válaszában az SZKP KB főtitkára egyetértését fejezi ki azzal a megállapítással, hogy a világhelyzetben fel­tétlenül szükség van a ja­vulásra. Az európai és álta­lában a nemzetközi helyzet komoly mértékben romlott, a fegyverkezési hajsza egyre veszélyesebb méreteket Sít, miközben a nukleáris fegy­verzetek korlátozásáról és csökkentéséről folytatott tárgyalások folyamata szét­esőben van — egy előre ki­tervelt politika következte­ben, Mindez — szögezi le Csernyenko — az erőegyen­súly megváltoztatására, a Szovjetunió fölötti katonai - hadászati fölény kivívására irányuló politika következ- mépye. Ezt a rendkívül ve­szélyes politikát nem lehet elleplezni az olyasfajta meg­nyugtató kijelentésekkel, hogy tulajdonképpen mi sem történt, nem lehet az állító­lagos békeszeretet szólamai­val eltakarni. (Folytatás * 2. oldalon) Országgyűlési bizottsági ülések Népi ellenőrzés, alkotmányjogi tanács A parlament tavaszi ülés­szakának napirendjére tűzött két törvényjavaslatot vitat­tak meg és ajánlottak be­terjesztésre csütörtökön az Ország fiJLzban rendezed bi­zottsági munkaülésen. Az orszájígyűlés jogi, igaz­gatási és igazságügyi, bizott­sága először közösen tanács­kozott a terv- és költségve­tési bizottsággal a népi el­lenőrzésről szóló, 1968-ban megalkotott törvény módosí­tásáról. Ennék szükségessé­géről és céljairól dr. Markó­ja Imre igazságügyminisz- ter tájékoztatta a képviselő­ket, kommentálva a módosí­tásra váró jogszabály új rendelkezéseit. Mint etfcnondta: a népi el­lenőrzésről szóló törvény és a hozzá kapcsolódó végre­hajtási rendelkezések módo­sítását mindenekelőtt a gaz­daságirányítás hatékonyabbá tételére, a gazdálkodásért vi- . seit felelősség következete­sebb érvényesítésére, a tör­vényesség és az állampolgá­ri fegyelem erősítésére irá­nyuló igények indokolják. Ezután a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ugyancsak az igazságügyi miniszter tájékoztatója alap­ján megismerkedett az al­kotmányjogi tanácsra meg­alkotandó törvény kidolgo­zásának előzményeivel, főbb rendelkezéseivel. A bizottsági ülés vitájá­ban felszólalt <tr Szokola Károlyné somogyi képviselő is. A bizottság egyetértett a törvénytervezettel. Az oktatásügy fejlesztéséről Tegnapi ülésén a Parla­mentben a köz- és felsőok­tatás fejlesztési programjá­ról szódó téziseket vitatta meg az országgyűlés kul­turális bizottsága. A nagy jelentőségű témáról készült — kutatóik, gyakorló szak­emberek és társadalmi szer­vezeték vitái nyomán kikris­tályosodott — tervezethez Köpeczi Béla művelődési miniszter fűzött szóbeli ki­egészítést. Hangsúlyozta annak jelen­tőségét, hogy az oktatás helyzete, gondjai és javítá­sának lehetőségei első alka­lommal kerülnie dokumen­Kommunisfa műszak a tabi téglagyárban Hazánk felszabadulásának 19. évfordulóján kommunis- a műszakot tartottak a tá­ji téglagyárban. Április 4- m több mint negyvenen rertték részt a nyers tégla lyáríásaban, SHető’leg az ‘getökemenoe előkészítő n unkáiban azért, hogy ezzel s segítsék a tervfeladatok negval óeítását. A műszak ■tett 40 ezer kis méretűnek negfelelő magasított, f lyu- tacsos téglát készítettek elő, /alamint befejezték a ke­mence téli nagyjavítása rtami építését, és megkezd­ek a nyers tégla berakását i ksmnecébe. Evvel a men­zával elérték, hogy csütör- :ökön megkezdődhetett az égetés. A kommunista mű- izakban dolgozók munká­jáért járó bért a tabiak a vállalat központjába utalják, ahol a dolgozók lakásépíté- séssek támogatására, vala­mint a gyermekintézmények patrcnálására fordítják. A tatai téglagyár dolgozói meg egy kommunista műszak megtartását tervezik ebben az évben. tűm formájában a képvise­lők elé. Kiemelte, hogy a köz- és a felsőoktatás kor­szerűsítése csak folyamat­ként, a társadalmi, a gaz­dasági és a kulturális össze­függések figyelembe vételé­vel mehet végbe. Szólt arról, hogy a koncepciót elsősor­ban a tartalmi korszerűsí­tésre törekvés jellemzi. A képviselők kérdéseire Köipeczi Béla, valamint Ga­zsó Ferenc és Földiák Béla művelődési mm iszterhel yet- tesek válaszoltak. A tanter­vek gyakori módosulását ki­fogásoló kérdésre reagálva hangsúlyozták: a művelődési tárca törekvése az, hogy a jelenlegi tantérré*, a tan­könyvek legalább három évág érvényben maradjanak. Ez alatt a szakemberek — különböző fórumokat is fel­használva — összegyűjtik a tapasztala tokát, s ha szüksé­ges, végrehajtják a keüő korrekciót. A napirend tárgyalása önért Miklósnak, a kultu­rális bizottság «úrnőkének zárszavával ért veget. Elvetették a cukorrépát a kaposvári körzetben A Kaposvári Cukorgyár körzetéhez tartozó Somogy, Baranya és Tolna megyei ál­lami gazdaságokban és ter­melőszövetkezetekben csü­törtökön befejeződött hat­ezernégyszáz hektáron a cukorrépa vetése. A vetés alatt és azt követően mint­egy tíz-tizenöt milliméternyi csapadék botlott, ami a le­hető legjobbkor érkezett: meggyorsítja a földbe került mag kelését. A csapadék egyébkén* igen jót tett az őszi kalászosoknak is. A csendes eső nyomán ugrás­szerű fejlődésnek indultak a búzavetések. Marjai József Bonnban Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, a hannoveri nemzetközi vásár megnyitását követően ked­den és szerdán Hannoverben megbeszéléseiket folytatott a legjelentősebb NSZK-beli cégek vezetőivel, a gazdasági és pénzügyi éle* képviselői­vel. A kormány efenökhélyeBbese tegnap Bonnban teflélkozott Hans-Dietrich Genscher szö­vetségi alkancellárral, kül­ügyminiszterrel és Gerhard Stoltenberg szövetségi pénz­ügyminiszterrel. Ezt követően Miarjai Jó­zsef Kővári Péternek, ha­zánk bonni nagykövetének csütörtöki, bonni rendezvé­nyén NSZK-beli politikusok­kal és üzletemberekkel tár­gyalt. Magyar nap Moszkvában Magyar napot tartottak szerdán a fémmegmunkáló és femfetdolgozo berendezé­sek nemzetközi kiállításán Moszkvában. A nemzetközi bemutatón hé* magyar vál­lalat állította ki termékeit. A magyar szerszámgépipar gyártmányainak hetven szá­zaléka kerül külföldön érté­kesítésre. A legtöbb szer­számgép ipari berendezést Magyarország a szocialista országokba, mindenek előtt a Szovjetunióba szántja — mondotta a magyar nap al­kalmából rendezett sajtóér­tekezleten Rabi Béla, ipari minisztériumi áiilamtitkár. A magyar—szovjet szer­számgép- és szerszámgépipa- ri együttműködés fő irányait az illetékes minisztériumok között 1980-ban aláírt egyez­mény rögzíti. Ez a megálla­podás szervesen illeszkedk a KGST-országok sokoldalú együttműködési programjá­ba. ■ A magyar kiállítási részle­get több magasrangú szov­jet vezető tekintette meg, köztük Nyikolaj Tyihonov az SZKP KB PB tagja, a Szov­jetunió Miniszter tanácsának elnöke. Koszorúzás Kaposváron a Szabadság parki emlékműnél Katonai tiszteletadással koszorúztáik meg április 4- én, hazánk felszabadulásá­nak 39. évfordulóján Kapos­váron, a Szabadság parikban levő szovjet hősi emlékmű­vet. Százaik gyülekeztek, hogy tisztelegjenek a hazánk felszabadulásáért életüket áldozó hősök emléke előtt. Dezső Imre főhadnagy, a díszegység parancsnoka tett jelentést Mészáros Ferenc ezredes, helyőrség pa­rancsnoknak. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Mészáros ezredes üd­vözlő szavaira a katonák háromszoros „hajrá” kiál­tással válaszoltak. Vörös Éva, a Táncsics Diákszínpad tagja elmondta Hollós Korvin Bajos: Hazám vagy végre című versét, majd a katonazenekar indu­lóira megkezdődött a koszo­rúzás. A megyei pártbizottság és a megyei tanács koszorúját Klenovics Imre, a megyei pártbizottság első titkára és Sugár Imre, a megyei tanács elnöke helyezte el. A tö- megsziervezietek és -moz­galmak képviseletében Var­ga Károly, a Hazafias Nép­front megyei titkára, dr. Egerszegi László, az SZMT titkára és Sárdi Árpád, a KISZ megyei bizottságának első titkára koszorúzott. A fegyveres testületek ne­vében Mészáros Ferenc ezre­des, helyőrségparancsnok, dr. Böröcz István vezérőr­nagy, megyei rendőrfőkapi­tány és Zsák Ferenc ezre­des, a munkásőrség megyei parancsnoka helyezett el ko­szorút. A hazánkban ideiglenese« állomásozó szovjet» hadsereg katonáinak képviseletében Dorozsko V. Zamarovics és Alakszin A. lvanovics alez­redesek tisztelegtek koszorúi­val egykori baj társaik emlé­ke edótt. A városi pártbizottság és a tanács koszorúját Tolntti Sándor első titkár és dr. Ko­vács Ferenc tanácselnök he­lyezte el az emlékmű ta­lapzatára. A kegyelet és a hála virágait a Berzsenyi Dániel Általános Iskola út­törőcsapata, a megyei kór­ház-rendelőintézet. a Kapo»- plast Kefe- és Műanyagipa­ri Vállalat és a megye* könyvtár MSZBT-tagcsoport­jai helyezték el. Sokan juttatták kifejezés­re hálájukat és tiszteletű, kert az emlékműinél, valamint a sírokon elhelyezett csok­raikkal, s így emlékeztek a Kaposváron tartózkodó, a koszorúzáson részt vevő ka- linyini turisták is. Az ünnepség az lírtema- c ionálé hangjaival ért vé­giét, majd a katoaraj egy­ség díszmenerttoen vonult el az emlékmű előtt, amelynél katonák, rendőrök, munkás- őrök és ifjúgárdisták álltak díszórséget. Ifjúsági nagygyűlés a fővárosban Szerdán délelőtt a Gefflért- h egyen — a hagyományok­hoz héven — ifjúsági nagy­gyűlésen emáékeztek meg • fiatalok Magyarország 39 év­vé! ewáóttS fel szabadulása - ról. Mintegy 15 ezren népe­sítették be a hegyoldalt, műkor chsziovés dördült, s zászlót vivő lovasok felvo­nulása után megkezdődött az ünnep« megemlékezés. A résztvevők körött ott vott MaróOsy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Budapesti Pártbizott­ság első tékára. Szűrös Má­tyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, és a KISZ Központi Bizottsági­nak képviseletében Szoadt- nerr Iván, a KB titkára. Je­len voltak társadalmi és tö- megszervezetek képiviselői, s részt vett az ünnepségen Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagy­követe, Nyikolaj Szilcsenko vezérezredes, a Varsói Szer­ződés tagállamai egyesített fegyvere* orőí főparancsno­kának magyarországi képvi­selője és Nyikolaj Sevkun altábornagy, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szov­jet déli hadseregcsoport po- liüakiaa csoportfőnöké. A nagygyűlésen Nyitni István, a KISZ KB titkára mondott beszédet. — Akik átélték a második világháború borzalmait, köz­vetlen tapasztalatokat sze­reztek a háborús pusztítás emberkirtzó gyötrelmeiről. Nekünk fiataloknak mindez történelem. De pontosan tudjak, és becsülni is meg­tanultuk: mit jelentett né­pünknek, országunknak a felszabadulás, a Vörös Had­sereg és más népek fiainak — köztük hazánk legjobb­jainak — élete árán kivívott szabadság. Soha nem feled­jük art az áldozatot, art a támogatást, amelyet a szov­jet néptől kaptunk a felsza­badító harcok és az újjáépí­tés során. Népünk több értS zed es épi tőmunkájának nyel igazolják, hogy Ms nemzetek is alkothatnak na­gyot, s a világ élvonalába tartozhatnak. Talán sohasem szolgáltattunk erre annyi bi­zonyítékot, min t ma, amikor a szoraaltiota Magyarország vívmányai éEssmerést válta­nak ki barátainkból és el­lenfeleinkből egyaránt. Ez nékünik, magyar fiataloknak természetesen nemcsak tar­tást, és hitet ad, hanem iga­zi, embert próbáló feladato­kat és lehetőségeket is. Ne­künk kell megoldaná az új és újabb feladatokat. Ne­künk kell megvédenünk a békét, együtt, közös akarat­tal az idősebb korosztályok­kal, hazánk barátaival, szö­vetségeseivel. Mi vállaljuk ért a feffiadaitoft, ért a har­cot, mert rmJtfcumk erőt, pél­dát ad, s olyan jövőt képze­lünk, amelyért élni érdemes — hangsúlyozta végezetül. Az ünnepi beszédet köve­tőem látványos műsor szóra­koztatta a fiatalokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom