Somogyi Néplap, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-30 / 101. szám

2 Somogyi Néplap 1964. április 30., hétfő Az események címszavakban HétfS: Andreotti olasz külüBy- miniszter moszkvai tár» gyalásai. — Húsvéti bé­kemenetek Nyugat-Euró- pa több országában, százezrek részvéteiével. — Tüntetések és össze­csapások a Dominikai Köztársaságban, Kedd: Sadli Bendzsero;} algériai é'JüIV.fó budapesti láto­gatása, — A londoni rendörgyllkossáa nyo­mán Nagy-Brltannia megszakítja a diplomá­ciai kapcsolatokat Líbiá­val. — Iraki küldöttség Moszkvában. Szerda: A Varsói Szerződés ka- tanal tanácsa Prágában ülésezik. — A hágai nemzetközi bíróság első nyilvános tárgyalása a nicaraguai panasz ügyé­ben. — Tanácskozás Moszkvában az SZKP programjának terveze­téről. — Reagan kínai látogatásra indul. Csütörtök: Csernyenko fogadja a finn elnököt. — A Biz­tonsági Tanács ciprusi vitája. — Vita a közvet­len elnökválasztásról a brazil kongresszusban. — Craxi olasz kormányfőt meghívják az NDK-ba. Péntek: Üjabb brit—kínai tárgya­lási forduló Hongkong­ról. — A Costa Ricából, a CIA segítségével be­tört ellenforradalmi szer­vezet elismeri kudarcát Nicaraguában. — Béke- konferencia Okinava szi­getén. Szombat: Rasid Karami megbeszé­lései Bejrutban egy nem­zeti egységkormán.v megalakítása érdekében, izraeli katonai lépések a Bekaa völgyében. — Ál­talános sztrájkra készül­nek Bolíviában. Vasárnap: Rasid Karami, Libanon kijelölt kormányfője Franzsije volt elnökkel tárgyalt. — Reagan ame­rikai elnök Pekingböl Hszianba utazott. Miről tanúskodtak a nyugat-európai kemenetek? húsvéti bé­A húsvéti békemenetek hagyománya az aldermasto- ni felvonulással kezdődött: vagy negyedszázada tették meg először brit békehar­cosak, húsvéti hétfőjén, a mintegy nyolcvan kilométe­res utat London, s a kato nai célokat is szolgáló nuk leáris központ között. Az idei esztendőben a százez­res menetek elsősorban azokban a nyugat-európai országokban zajlottak, ame­lyek a Pershing—2 típusú rakéták, valamint a robot- repülőgépek telepítésének színhelyei. A megmozdulá­sok egyetemességét jelle­mezheti azonban. hogy nagyszabású békekonferen­ciát rendeztek a Japánhoz tartozó Okinava szigetén is. tiltakozásul az ellen, hogy a távol-keleti szigetország ki­kötőit a hetedik amerikai flotta hadihajói Toma- hawk-fajtájú robotrepülő- gépekket- a fedélzetükön ke­resik fel. Mindez bizonyíthatta, hogy jóllehet a telepítés megkez­dését nem sikerült megaka­dályozni. a küzdelem nem torpant meg, s tovább foly­tatódik. A béke híveinek szerte a világon érthető biz­tatást adhatott a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának budapesti ál­lásfoglalása Elejét venni a feszültség további fokozódásának — ez a kívánalom láthatólati mind több atlanti ország­ban is kifejezésre jut. A holland kormány „még min­dig bizonytalankodik a ra­kéták befogadásának ügyé­ben. s Hágában különböző áthidaló megoldásokat la­tolgatnak. A nyugat-európai hivata­los mozgás természetesen nem mentes az ellentmon­dások tóL A fontosabb NATO-hatalmak kormány­körei mindeddig nem mu­tattak világos készséget, hogy visszatérjenek a tele­pítés előtti helyzethez, ami valóban kedvező irányt je­lenthetne. Ugyanakkor rész­ben a tömegnyomás követ­keztében. részben a nyugat­A hét három kérdése Konsztantyin Csernyenko beszéde A Szovjetunió kész a párbeszédre Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtit­kára, a Szovjetunió Legfelsőb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke május 1„ a munkásosztály nem­zetközi ünnepe előtt vasárnap látogatást tett Moszkva egyik legnagyobb üzemében, a „Sarló és Kalapács" Vasműben. Az üzem dolgozóinak nagygyűlésén Csernyenko kül- és belpolitikai kérdésekről mondott beszédet. Tüntetések és zavargások voltak Dominikában. A képen: Santo Domingo egyik utcája azután, hogy a rendőrök össze­csaptak a kormány gazdaságpolitikáját elítélő tiltakozókkal Húsvétkor az NSZK számos városában béketüntetéseket tartottak. Képünkön: „Vissza a feladónak!” — ez olvasha­tó azon a rakétamaketten, amelyet a hamburgi de­monstráció résztvevői vittek, elítélve az amerikai nukleá­ris rakéták nyugat-európai telepítését álLamait, jóllehet a hét hí­reiben vissza-visszatérnek a tüntetésekről, rendőri be­avatkozásúikról, a nyugtalan­ság hullámáról szóló jelen­tésék. A Kariib-tengeri Domini­kai Köztársaságban a kor­mány gazdasági megszorítá­sai jelentették a pohárból kicsorduló cseppet. Három napig polgárháború képét mutatta az ország, tölbb száz a halottak és a sebesültek, több ezer a letartóztatottak száma. Brazíliában a vita az elnökválasztás módja miatt robbant ki. Az ellenzék köz­vetlen választást kíván, a kormányzat az eddigi gya­korlatot, a többszörösen megszűrt, közvetett elektori volksolást pártolja. Miután a parlamentben csupán né­hány szavazaton múlt az al­kotmánymódosítás, ismét elemi erővel törtek ki az ut­cai tüntetések. Chilében a terror gépezetének fokozásá­val a május elsejei felvonu­lásokat, s május 11-nek, a tavalyi nagy tiltakozási nap évfordulójának megünneplé­sét szeretnék akadályozni Bolíviáiban háromnapos álta­lános sztrájkra készülnek. Mégis mi mondható ro­konvonásnak a latin-ameri­kai tömegek harcában ? Washington igyekszik olyan képet festeni a kontinens­ről, hogy ott minden rend­ben van, 6 ha előfordulnak tiltakozások vagy zavargá­sok, mindez „külső felforga- tás” 'következménye. Az ese­mények azonban bizonyít­ják, hogy a latin-amerikai országok súlyosbodó politi­kai-gazdasági válsága nyo­mán történt a robbanás- sorozat. S a belső indítékok elöbb-utóbb amerika-ellenes élt is kaphatnak, miután a Latin-Amerika legreakció- sabb vezetőit, a diktatúrá­kat az Egyesült Államok tá­mogatja, s ugyanő hajtotta végre a grenadai inváziót és az USA áll a Nicaraguával szemben folytatott titkos há­ború hátterében!. Ha van „külső tényező”, amely elősegíti a latin-ame­rikai nyugtalanságot, nem keli messzire menniük a washingtoni illetékeséknek: helyben megtalálhatják ... Nemzetközi kérdésekről szólva kijelentette: A Szov­jetunió és más szocialista országok elleni keresztes hadjárat szervezői térdre akarták kényszeríteni eze­ket az országokat. Ez azon­ban sohasem következhet be. — A szovjet embereknek mélységes meggyőződésük, hogy a békét meg lehet vé­deni. az események fejlődé­sét a konfrontációtól vissza lehet fordítani az enyhülés felé. A Szovjetunió kész a párbeszédre és hajlandó ak­tívan együttműködni min­den olyan kormánnyal és szervezettel. amely becsű letesen és konstruktívan elő akiarja segíteni a béke ügyét. Amíg azonban létezik a katonai és politikai feszült­ség. amíg országunkra nuk­leáris rakéták veszélye le­selkedik az Egyesült Álla­mok és a NATO-országok részéről, addig szárazon kell tartani a puskaport, állan­dóan felkészültnek, ébernek kell lennünk. Ügyelnünk kell arra. hogy az erővi­szonyok ne változzanak meg A legsürgősebbre megoldást igénylő kérdésnek nevezte vasárnap, Shultz amerikai külügyminiszterrel folytatott tárgyalásán Vu Hsziie-csien kínai külügyminiszter a Taj­vannak szánt amerikai fegy­vereladások problémáját. Emlékeztette az Egyesült Ál­lamokat arra, hogy nem sza­bad korszerű fegyvereket el­adnia Tajvannak. Sürgette az amerikai kormányt, hozzon olyan intézkedéseket, ame­lyek révén a tajvani fegyver- eladás kérdése — mind mennyiségi, mind minőségi az imperializmus javára és ne kerüljünk a gyengébb fél helyzetébe — mondotta Csernyenko. Az SZKP Központi Bi­zottsága és a szovjet kor­mány tudatában- van a szov­jet nép iránti felelősségé­nek. 1941 júniusa nem is­métlődik meg. Mindenki­nek. barátainknak és ellen­feleinknek is tudniuk kell. hogy bárki is követ el ag­ressziót ellenünk, azt utol­éri a kikerülhetetlen meg­torlás. Gazdasági potenciá­lunk. a védelmünk haté­konyságát növelő új tech­nikai eszközeink lehetővé +eszik. hogy megbízhatóan szavatoljuk a Szovjetunió és szövetségesei biztonságát — szögezte le az SZKP KB fő­titkára. Konsztantyin Csernyenko beszéde második részét bel­politikai kérdéseknek szen­telte. — A népgazdaság egészé­re érvényes az. hogy haté­konyabban kell felhasznál­ni a rendelkezésre álló anyagi erőforrásokat — szö­gezte le Konsztantyin Cser­nyenko. téren — hatékonyan megold­ható. Shultz erről annyit mondott, hogy Washington „tartami fogja magát a kínai —amerikai közös közlemé­nyekben rögzített elvekhez” Reagan elnök, aki kínai út­ját többször is felhasználta a Szovjetunió, vagy Vietnam elleni nyílt, vagy burkolt tá­madásra, az „amerikai nem­zethez” intézett, de Peking- ben rögzített rádióbeszédé­ben kijelentette: Kína egyre nagyobb fontosságra tesz szert az Egyesült Államok szempontjából. Reagan sze­rint „a két népet összekötő közös érdekek nagyobbak”, mint a Kínát és az Egyesült Államokat elválasztó különb­ségek. Az amerikai elnök a közös érdekek sorában em­lítette „eltökéltségünket egy jobb élet építésére és az ag- resszorokkal szembeni el­lenállásra”. A kínai tömegtá­jékoztatás nem adott helyt a látogatás során elhangzott, szocialista országokat érintő reagani támadásoknak. Vasárnap a fővárosban csak a kínai és az amerikai külügyminiszter tárgyal, Reagan egy napra az ősi csá­szári fővárosba, Hszianba utazott, ahol megtekinti a Kínát egyesítő császár, Csín Si Huamg idejéből fennma­radt egyedülálló gyűjte­ményt: az életnagyságú ter­rakotta katonákat. Réti Ervin BOCSÁNAT... Sok mindennek kellett történnie ahhoz, hogy Casey, a CIA igazgatója nyilvánosan bocsánatot kér­jen az érdekelt szenátoroktól, mert — ne finomkod­junk — félrevezette őket a Nicaragua körül történi aknásítás ügyében. A Newsweek most egy szemléletes példát közöl, miért is háborodtak fel a szenátorok, közöttük olya­nok, akik igazán nem tartoznak a sandinisták támo­gatói közé. Casey a hírszerzési bizottság zárt ülésén több ízben hangsúlyozta, az Egyesült Államoknak nincs köze az aknákhoz, azokat „latinok” (nicaraguai ellenforradalmárok) helyezték el. Csak többszöri fag­gatásra és rákérdezésre tört meg a jég. A sokadik kérdésnél, amely igen konkrétan úgy hangzott, hogy ki választja ki az elhelyezési pontokat, a CIA elnö­ke végre többes szám első személyt használt: „Mi..." R E. A „Lopakodó“ áldozata Életét vesztette Robert Bond tábornok, az amerikai légierő fejlesztési parancs­nokságának helyettes veze­tője, amikor egy szupertit­kos, új repülőgép próbane- püles közben, lezuhant. Szaik- értők szerint a Nevadai-siva- fag a repülőgép a „Stealth” (Lopakodó) néveni emlege­tett kifejlesztés alatt álló bomibézógép prototípusa volt. Ettől a géptől az amerikai hírszerzés azt reméli, hogy a radarok számára lét hatat­lanul képes berepülni a cél­területre. (Telefotó: AP—MTI—KS) Tegnap a külügyminiszterek tárgyaltak Reagan Hszianban Szovjet—olasz külügyminiszteri tárgyalások voltak a hét ele­jén Moszkvában. A képen (középen): Giulio Andreotti és vendéglátója, Andrej Gromiko európaiaknak a Washing­tonnál viszonylag sokkal nagyobb enyhülés érdekelt­sége miatt Londonból. Pá­rizsból, Rómából. Bonnból és máshonnan pozitívnak tűnő jelzések is érkeztek. A nemzetközi diplomáciá­ban mindenesetre szembe­tűnő az élénkség és nyoma sincs a „tavaszi fáradtság­nak” ... (?) V«/ h Hogyan állnak a li­banoni egységkormány meg­alakításának előkészületei? A hatvankét esztendős Ra­sid Karami nem újonc a li­banoni poüiti'kában. Apja, a tripoli szunnita közösség nagy tekintélyű muftija a függetlenné vált Libanon egyik első kormányfője volt, s fia szinte beleszületett a politikába. Hairmincnégy évesen maga is miniszterel­nök, s később még nyolc al­kalommal töltötte be e tiszt­séget. Tisztában lehet tehát azzal, hogy tizedik megbíza­tása sem ígérkezik könnyű­nek. Nyilván ezért nem mon­dott rögtön igent, a felkérés utáni gondolkodási szünet­ben igyekezett a reális lehe­tőségeket kipuhatolni. Kara­mi ugyanis olyan nemzeti egységkormány élén kíván állni. amelyben egyenlő számban vesznek részt ke­resztények és mohamedánok, s a miniszterek között ott vannak az ország vezetői. Ily módon a kormány egy­szerre lehet a viták kerete, s a kimunkált legkisebb kö­zös nevező alapján a cselek­vés irányítója. A tárgyalá­sok során — Damaszkusz te­vékeny közreműködésével — Dzsumblatt, a drűz és Nabih Berri, a siiita közösség kép­viselője éppúgy vállalta a részvételt, mint Pierre Dzse- majel és Camille Samun a maronita oldalról. A libanoni helyzetet válto­zatlanul beárnyékolja, hogy Dél-Libanoniban és a Bekaa- völgyben újabb izraeli kato­nai intézkedések (csapatösz- szevonás, tartaLékok mozgó­sítása stb.) történtek. A liba­noni helyzet rendezése, Szí­ria újabb politikai sikere vö­rös posztónak tűnik az izrae­li kormánykörök szemében, főként egy politikailag rend­kívül érzékeny időszakban, néhány héttel a július 23-<ra kiírt rendkívüli választások előtt. ® Mit tükröz a Latin- Amerika több országában tapasztalható nyugtalanság? Különböző országok, kü­lönböző körülmények — fe­lületesség lenne egy kosárba tenni Közép- és Dél- Ameri ka

Next

/
Oldalképek
Tartalom