Somogyi Néplap, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-01 / 78. szám

A demokratizmus iskolája Szemtől szembe A kaposvári Agroker vál­lalatnál bizalmiértekezle­tek sora készítette elő a szakszervezeti gyűlést, ahol nyilvánosan minősítik a gazdasági vezetők múlt évi munkáját. A vállalati szak- szervezeti bizottság már ne­gyedszer élhet a véleménye­zési joggal. Az eddigi ta­pasztalatokról a módszer hatásairól Kutas Sándor szb-titkárral beszélgettünk. — Az első két évben csu­pán a középvezetőkről mond­tuk el a véleményünket. Korábban ez a gyakorta! ismeretlen volt, így kezdet­ben mindkét részről ide­genkedés volt tapasztalható, a bizalmiak között pedig némi tartózkodás. A nyílt véleményezés kényes, mind­két részről kellő érettsége^ kívánó feladat. Az emberek, sajnos, nem szoktak még hozzá a szemtől szembeni véleménymondáshoz. A leg­bátrabb kritika és a leg­nyíltabb önbírálat is általá­nossággal volt tele. A de­mokratizmus szabályait nem lehet egyik napról a másik­ra megtanulni. — Milyen szempontok alapján értékelik a veze­tőket. — A Medosz megyei bi­zottsága által ajánlott szem­pontok szerint. Olyan kér­désekre kell választ ad­nunk, hogy az illető segíti-e az üzemi demokrácia fóru­mainak működését, munká­ja mennyire szolgálja a gaz­dálkodás eredményességét, mit tesz a dolgozók élet- es munkakörülményeinek javí­tásáért vagy hogy hozzájá­rult-e a jo munkahelyi lég­kör kialakításához. — Az szb által kialakí­tott véleményekben nincs noha túlzó szubjektiviz­mus? Hiszen a bizalmiak között is lehetnek olya­non.. akik vélt sérelmek alapjait elfogullak a veze­tővel szemben. — A bizalmiak nemcsak a saját véleményüket mond­ják el: kötelességük, hogy a közösség álláspontját is tol­mácsolják. Véleményükéi szb-ülésen megvitatjuk, es kikérjük a pártvezelöség vé­leményét is. Ha mindezek után egységes vélemény ala­kul ki, az már nem tekint­hető egy-két sértett ember álláspontjának. — Mennyire konkrétak tt vélemények? — Először csak általában mondtunk véleményt. Ezt azonban senki sem érezte a maga ingének ... Tavaly a két igazgatóhelyettest is sze­mélyre szólóan értékeltük. Elhangzott például. hogy egyikük bár kikéri munka­társai véleményét, néha mégis egy edül dönt. A dol­gozók szociális ellátásának javításáért sokat tett, vi­szont a bizalmiakat nein vonta be az anyagi dönté­sekbe. A másikról elmond­tuk, hogy néhány vitát ha­talmi szóval zár le, hogy időnként udvariatlan a női dolgozókkal. Rendet és fe­gyelmet tart, de a demokra­tizmus játékszabályait nem mindig tartja be. — Hogyan reagáltak a véleményekre? — Nem mindenben fo­gadták cl a megállapításo­kat. s bár neheztelést, re­torziót nem tapasztaltunk, Autósáruház Tatabányán Tegnap átadták az ország első, sztráda mellé telepített autósáruházát Tatabánya ha­tárában, az E5-ÖS út 60-as kilométerkövénél. Az avatá­son részt vett Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. Az új típusú áruházban 5 év alatt szeretnék visszatéríteni a befektetett tőkét. Április 2-től 180—200 millió forintos készlettel várják a vásárló­kat. néhány hétig hűvösebb volt az üdvözlés. Fontosabb en­nél, hogy a múlt év során több tekintetben kedvező változás következett be, ás azt is: egyetlen vezető sem érezte úgy, hogy a fórumot követően csorbult volna a tekintélye, . — Visszásnak látszó helyzet, hogy szb-titkár- ként véleményez, ugyan­akkor önt is véleménye­zik. — Ha függetlenített tiszt­ségviselő volnék, azt mond­hatnák, hogy könnyű ne­kem. Így azonban nekem is el kell viselnem a nyiit beszédet. Rólam például el­mondták, hogy nem tájékoz­tatom kellően munkatársai­mat, kevés időt töltök a dolgozók között sót azt ts, hogy a jutalomelosztás kap­csán letorkoltam az egyik bizalmit. De elismerő sza­vak is elhangzottak. — Igazságosnak érezte ezt a véleményt? — Ha mások így látnak, igaznak kell lennie, még ak­kor is ha én tudom kifogá­solt lépések okát. Osztály- vezetőként is több diplomá­ciai érzékre volna szüksé­gem. Ami helyzetem ket­tősségét illeti, magam is szerencsésebbnek tartanám, ha a fizikai dolgozok közül sikerülne kinevelni a tiszt­ségre mindenben alkalmas személyt. — Etáit rá, hogy a nyílt véleménymondás eredmé­nyeként kedvező változás történt. Mégis: miben lát­ja az új módszer hasznát? — Abban, hogy oldottabb, nyíltabb lett a munkahelyi légkör. Egyetlen dolgozó sem érezheti úgy, hogy a kritika a vezetők joga. Ta­valy új igazgató került a vállalat élérg. s az ő tevé­kenység Jrő! most mondunk először véleményt. Ezért megkülönböztetett figyelem előzi meg a következő szak­szervezeti gyűlést. B. F. Sárgarépa, hagyma a háztájiból — a léesz közreműködésével Az idén önálló ágazat lett a háztáji a íonyódi Balaton Termelőszövetkezetben. Ter­mészetesen eddig is foglal­koztak a gazdák háztáji ter­meléssel — sertést és szar­vasmarhát hizlaltak, tejet ér­tékesítettek, kertészkedtek — Fonyódon és Ordacsehi­ben, a közös gazdaság műkö­dési területének településein, ez az egész termelési és ér­tékesítési folyamat azonban ebben az évben már a Ba­laton Tsz integrációjában zajlik. Azzal, hogy önálló ágazatként szerepel a háztá­ji, fokozott felelősséggel se­gíti a szövetkezet a kister­melést; segítik a gazdákat a szükséges anyagok beszerzé­sében és a termények, ter­mékek értékesítésében. Sárgarépát tizennyolc hek­táron termelnek az idén a háztájiban. Miután a közös­ben megszűnt a kertészke­dés, ez a növény, továbbá a hagyma kikerült a háztá­jiba, s természetesen burgo­nyát, kukoricát, pillangóso­kat is termesztenek a gaz­dák. A sárgarépát és a hagy­mát a téesz közreműködésé­vel adják el, ugyanígy érté­kesítik az állatokat is. A téesz süldőket helyez ki a ta­gokhoz hizlalásra, vemhes kocákat tenyésztésre, hogy ezzel is segítse a munkát. A kertészeti növények ter­mesztésére — így sárgarépá­ra is — a téesz megállapo­dást kötött tagjaival. A szö­vetkezet végzi a talajelőké­szítést, a vetést, a vegysze­rezést, a gyomirtást, a sor­közök kultivátorozását, a gazda pedig a sorkapálást és a répa szedését. A Balaton Tsz-ben már harmadik éve termelnek sárgarépát értéke­sítésre a háztájiban, s hogy az idén is tizennyolc hektá­ron vállalkoztak a mag el­vetésére, ez azt mutatja: a módszer bevált, a termelő­nek és a termeltetőnek egy­aránt kifizetődik. Ganz Hera beméröpad. A budapesti nemzetközi vásár nagy sikerű terméké­vel, a Ganz Hera bemérő paddai egészítették ki. a Kaposvári Cukorgyár műszerparkját. A nagy pontosságú elektromos műszerek ellenőrzése tette szükségessé az új berendezés üzembe állítását. Képünkön: a digitális hői okmérő műszert ellenőrzik az új bemérő- padon A |«m> r 1 • • • községek jovoje „A falu mint település, és a falu mint a szocia­lista közösségek formálásának tere, az utóbbi időben erősítette pozícióit." (A kecskeméti falu- konferenciár, elhangzott előadói beszédből.) A járások megszüntetése minden eddiginél jobban a kis közigazgatási egységekre te-ette a figyelmet. Sok kí­sérlet történt már korábban is a falu helyzetének felmé­résére, a fejlődési irány meghatározására. Évtize­dekkel ezelőtt a falukutató írók munkái élesen világí­tottak rá az elmaradottság lényeire, majd a későbbi tudományos felmérések — Erdei Ferenc neve kívánko­zik ide mindenek előtt — a szocialista átalakulás útját igyekeztek kijelölni. A közelmúltban, 1982 no­vemberében, a falukonfe­rencia néven emlegetett kecskeméti országos tanáes­Ha a naptárra, aztán meg a határra nézünk, zavarba jövünk. Igaz, a inai napon — április elsején — sok tré­fát, jóindulatú ugratasi megengednek maguknak az emberek, de azéri a termé­szettől mást vártunk volna Hogy mit? Március végén, április eiején végre igazi ta­vaszt, napsugarasat, magot szárba szökkentő időt, s nemcsak néhány napig — ahogyan a héten történt —, hanem már tar­tósan. Járjuk az erdői, mezőt, a reteket, s közben szemete­lünk. Papírdarabokat, mű­anyag zacsikókat pörget a szél, amott konzervesdoboz ba botlik a láb ... Pedig az! állítjuk, hogy szeretjük a környezetünket. És szeret­jük a Balatont is. Azt a „magyar tengert”, amelynek vize és környezete — higy- gyünk a hétfőn, Fonyódon tartott környezetvédelmi rendezvény előadójának — az utóbbi években mintha közelebb került volna a kö­vetelményekhez. Lehet, hogy valóban elkezdődött a biz­tató folyamat közvetlen és tágabb környezetünk egész­ségesebbé tételében, ánj szí­vesen látnánk ennek mar­kánsabb jeleit is. Visszatérve a lustálkodó tavaszhoz: megyénk mező­gazdasági üzemeiben nem várják ölbe tett kézzel a jó időt, hanem teszik, amit tenniük kell: dolgoznak a földeken. Erről tanúskodik az a körkép, amelyet a hé­ten készítettünk. Örökérvé­nyű a földet művelők igaz­sága: ahhoz, hogy betaka­ríthassunk, vetni kell, még­hozzá jó magot, jó magágy­ba — ennek a munkának lehet tanúja napjainkban a határt járó ember. Meleg kellene, és még több csa­padék — halljuk a kiskert­tulajdonosoktól is. akik mo-i már minden szabad idejü­ket gyümölcsösükben, sző­lőjükben töltik. Amíg csak lehet, üzemel­tetni kell azokat a Kapos­vár környéki téglagyárakat, amelyeket — a vállalati terv szerint — 1988-ig le akar­nak állítani; megszünteté­sük csak akkor ésszerű, ha elkészül az új téglagyár. E megállapítás kedden hang­zott el Kaposváron, azon a megbeszélésen, amelyen Sziics Endre építésügyi és városfejlesztési miniszter- helyettes is részt vett, és amelyen Somogy építésügyének időszerű kérdései voltak te­rítéken. A megye iparfejlesztése volt a témája annak a kom­munista aktívának, amelyet szerdán rendeztek Kaposvá­ron. Az ülést azzal a céllal hívták össze, hogy a részt­vevők egységesen értelmez­zék a megyei pártbizottság­nak a megyei ipar helyzetét értékelő, a fejlesztést szol­gáló feladatokról hozott ha­tározatát, megvitassák a to­vábblépés lehetőségeit. A felszólalások tanúsítják, hogy azok, akik sokat tehetnek a határozat végrehajtásáért, világosan látják a feladato­kat, tapasztalataik közre­adásával is segítették az iparfejlesztési célok elérését. Ha valaki uj lakáshoz jut, okkal bosszankodik, ha örömébe üröm vegyül: új otthonában kisebb-nagyobb minőségi hibák fogadják. Pedig ezeknek a hibáknak nem volna szabad előfor­dulni, ha viszont mégis adódnak, a kivitelezőnek záros határidőn belül gon­doskodnia kell kijavításáról. Akik sok pénzt fektetnek otthonukba, elvárják, hogy hibátlan lakás kulcsát adják a kezükbe. A Somogy megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság csütörtökön tartott ülésén ezzel a kérdéssel, az új lakások minőségi hibái­val és azok okaival ío-glai- kozott. A megyei képviselőcsoport pénteken tartotta ülését Ka­posváron. A képviselők egyebek között a közokta­tás és a felsőoktatás távlati fejlesztési programját vitat- 'ák meg. S a kérdés súlyá­nak megfelelő felelősséggel mondtak véleményt az ok­tatás tervezett korszerűsíté­séről. Herncez Ferenc kozás — amelynek anyagát a Kossuth Kiadó összegyűjt­ve megjelentette — tett so­kat azért, hogy tisztábban lássuk a falu múltját és jö­vője!. De talán az ott je­lenlévők egy része sem gon­dolta még akikor, milyen új helyzet teremtődik rövide­sen a települések életében azzal a ténnyel, hogy a szá­zadokat átvészelő járási közigazgatás megszűnik. A változás távolabbi ha* tását ma még szinte érzékel­ni sem lehet, még kevésbé felbecsülni. Egészen bizo­nyos, hogy a döntés kimun­kálói, előkészítői, politikai, gazdasági mérlegelői sincse­nek olyan előnyös helyzet­ben, hogy a jövőbeni moz­gási irányt előre lássák. Mint ahogy minden születő új magában rejti a kocká­zatokat, de azért lemondani róla oktalanság volna, mert a járások megszűnése most már tényleg a maga lábára állítja a falusi közigazga­tást. Az is bizonyos, hogy a járási hivatali apparátus szakértelmét, segítő támoga­tását nélkülözve még egy ideig hiányérzetük lesz. Mindezekkel együtt a vál­tozás elkerülhetetlen volt, s ha Erdei Ferenc élne, bi­zonyára nagy szellemi in­tenzitással fejtené ki véle­ményét, s vázolná fel a köz­ségek jövőjét, amelyet nem is könnyű kikövetkeztetni. Mert hiszen — bár megkísé­relhető csoportokba, kategó­riákba való sorolásuk — be kell vallani: ahány telepü­lés, annyifelé adottság és lehetőség, annyiféle gazda­sági, környezeti és emberi tényező együtthatása moz­gatja, módosítja olykor még rövid távon is sokszor tel­jesen váratlanul, hol ked­vező, hol kedvezőtlen irány­ban egy-egy falu sorsát. Ta­lán ez a mostani változás abban is segít majd, hogy természetes úton, a külső hatások minél kisebbre szo­rításával, rendeződjenek el a dolgok. Ne egy elképzelt te­lepülésrend szabja meg a községek mindenkori hely­zetet és fejlődési ütemét, hanem az élet által kivál­tott, a lakosság szándéka szerinti folyamat. E szerint bizonyára lesznek majd olyan települések, amelyek idővel elnéptelenednek vagy talán üdülőfaluvá válnak, de máris vannak olyanok, ahol szinte gomba módra nőnek ki a házak, s holnap községi rangot kér az itteni lakosság. Nyilvánvaló, hogy az a télepüléspoiitika a helyes es minden időben következe­tes — amit megyéinkben már Jóideje tapasztalunk —, amely., megpróbál nagyjából egyenlő esélyeket teremteni az emberi élethez, bo'ó .ju­táshoz, lakóhelyi köMviés- hez. Ez ugyan roppant ne­héz és költ.céges útja a fej­lődésnek, fejtés::1 ősnek, de feltétlenül iga a:' :os. Vagy­is villanyt adni ahol lehet még a tanyának is, hogy ott dolgozni, lakni, művelődni lehessen, s vízzel, k i. mü­vekkel, kereskedelmi szol­gáltatással ellátni a kisebb települést is. mert a megél­hetést jelentő gazdasági té­nyezők mellett jelentős mér­tékben ez kötheti ide a szü­lőföldjükhöz, régi környe­zetükhöz szívesen ragaszko­dó embereket. Nem számla- benyújtó adakozásra gondo­lok, hanem a társadalmi összefogást és egyéni áldo­zatkészséget is mozgósító szervezésre — példa van rá bőségesen —, a valódi ön­állóságra, amely nem nél­külözheti a sokoldalú segít­séget. A községek jövőjéről nap­jainkban sokan töprenge­nek. Ma a lakosság felének otthont adó falu valóban : korszerű — szellemi, terve­zői, műszaki, tudomáyos, banki, adópolitikai stb. — támogatásban részesül, fel­színre törhetnek az eddig szunnyadó alkotói energiák, olymódon, hogy az a bizo­nyos — ma még ritka — városias falu, amely külse­jében, megélhetési viszo­nyokban, ellátásban, s lakói életnívójában is megérdemli ezt a jelzőt — nem lesz utó­pia­F, Tóth Pál Meghibásodott a telexközpont egyik Szombaton a kora délelőt­ti órákban meghibásodott a telexhálózat budapesti eleltí- ronikus központjának vezér­lőegysége. A posta központi távíró hi­vatalának tájékoztatása sze­rint a műszaki hiba miatt az előfizetők nemzetközi telex­kapcsolata. így a telex-szel rendelkezők nem tudnak közvetlen összeköttetést te­remteni külföldi állomások­kal. Ez nemcsak a badapes­budapesfi egysége ti. hanem az ország vala­mennyi lelexáilomását érin­ti. A táviratok továbbításában nincs fennakadás. A hiba elhárítását a szak­emberek azonnal megkezd­ték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom