Somogyi Néplap, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-27 / 98. szám

Kádár János Angyalföldön KÖZÖS KÖZLEMÉNY (Folytatás az 1. oldalról) A pártbizottság székházé­ból Kádár János a tavaszi napsütésben az Árpád-híd pesti hídfőjénél épülő köz­lekedési csomóponthoz láto­gatott. Ilit a főváros legna­gyobb közlekedési beruházá­sának irányítója, Dalmy Ti­bor miniszteri biztos adott áttekintést a munkálatokról. Nemcsak a beruházás méretei, hanem az itt al­kalmazott korszerű műsza­ki megoldások is rendkívül fegyelmezett, összehangolt munkát kívánnak a kivite­lezésben résztvevő 45 válla­lat 1200 dolgozójától. Sehol nincs elmainadóls, napra tart­ják a határidőket. A látogatás következő ál­lomása a Váci út nagy ha­gyományú üzemei közül az egyik, az Akkumulátor és Szárazelemgyár volt. A vál­lalat három éve lett önálló, s azóta nagy léptekkel ha­lad előre. Az üzemcsarno­kokban mutatták be a ven­dégnek termékeiket. A szárazelem üzemben zömében lányok, asszonyok fogadták Kádár Jánost. Gresa Lajosné, a Zrínyi Ilo­na szocialista brigád veze­tője kérte meg a Központi Bizottság első titkárát, hogy a brigádnaplóba írt bejegy­zéssel is tegye emlékezetes­sé a látogatást, majd szere­tettel invitálták a vendéget: vegyen részt a munkásün­nepet köszöntő röpgyűlésü- kön. — Bizakodón, jó hangu­latban készülünk május el­sejére — mondotta felszó­lalásában Schlovicskó Gézc- né, az üzemrész szakszerve­zeti főbizalmija; — Ehhez az is hozzájárul, hogy teg­nap vehette át kollektí­vánk a kiváló vállalat ki­tüntetést. Ezután Kádár János kö­szöntötte a munkásgyűlés résztvevőit. Kádár János megköszön­te a meghívást és a szíves fogadtatást. Elmondta, örü.. hogy ismét ellátogathatott az Akkumulátor- és Szécaz- eiemgyárba, amely most el­nyerte a kiváló vállalat cí­met. Látogatására — tette hozzá — a párt Központi Bizottságának nagyfontos­ságú ülése után került sor. amelyen a legjelentősebb mai kérdésekkel, a nemzet­közi helyzettes és a gazda­sági építőmunkával foglal­koztak. A nemzetközi kérdésekről szóLva emlékeztetett arra, hogy az elmúlt napokban hazánk vendége volt a Szovjetunió nagyra becsül' képviselője, Gromiko elv- társ, és fővárosunkban ta­nácskoztak a szocialista or­szágok külügyminiszterei. Ma reggel is folytatódtak a tárgyalások az Algériai De­mokratikus és Népi Köztár­saság elnökévél. Rámutatott, ezek az események kapcso­latiban vannak azokkal a kérdésekkel, amelyek ma az embereket leginkább foglalkoztatják, vagyis hogy a világon béke legyen, " népünk is békében élhes­sen, építhesse a szocializ­must. Pártunk, kormányunk is ezen munkálkodik, mert a béke létünk alapvető fel­tétele. Most a nemzetközi heiy zet feszült, s ez kiváltkép­pen megköveteli a szocialis­ta országoktól, hogy gon­doskodjanak népeik biz­tonságáról — mondotta Ká­dár János. — Nem enged­jük, s nem engedhetjük meg. hogy az imperialisták erőfölénybe kerüljenek, mert akkor diktálni akar­nának. Mi nem keressük az összeütközéseket, a mi politikánk az, hogy minden kérdést valamennyi érdékelt fél biztonságának megfelelő megállapodásokkal rendez­zünk. Bár a múlt év végen Nyugat-Európában meg­kezdték a közép-hatótávol SOMOGYI NÉPLAP Sadli Bendzsedid látogatásáról ságú amerikai rakéták tele­pítését, ezt az álláspontun­kat fenntartjuk. De látszat- tárgyalásokra sem a Szov- jeunió, sem a Varsói Szer­ződés többi országa nem hajlandó. Mi valódi tárgya­lásokat. tisztességes megol­dást akarunk. Ez a mi kül­politikánk lényege, ezért ta­nácskozunk egymás között, ezért tárgyalunk a fejlődő országok és a fejlett tőké^ országok képviselőivel. Meggyőződésünk, hogy az erőien,gyensiúly és annak a fegyverzetek alacsonyabb szintjén való Jétrehozása nemcsak a Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi or­szágának, hanem minden országnak, minden népnek egyformán érdéke. Mi ezért a tisztességes álláspontért dolgozunk, s bíznunk kell abban, hogy munkánk ered­ményes lesz. Bíznunk kell. mert a normális emberi ész parancsa az. hogy meg kell egyeznünk. Kádár János ezek után gazdasági kérdésekről szólt. Hangsúlyozta, hogy a csak­nem 16 éve működ ő gazda- ságiranyitási rendszer betölti feladatát, de a növekvő kö­vetelményeknek megfelelően tovább kell fejlesztenünk. Rámutatott, hogy a gazdaság- irányítási rendszer csak eszköz a hatékonyabb mun­kára, nagyobb eredménye­ket az eddiginél termeléke­nyebb, gazdaságosabb mun­kával, az áruk minőségé­nek javításával, fokozottabb anyag- és energiatakarékos­sággal érhetünk el. Csak a munka teremtheti meg a feltételeit annak, hogy ha­zánkban az emberek, a csa­ládok kielégíthessék alapve­tő szükségleteiket. nyu­godtan, tisztességesen élihes- se.nék. Az a cél', hogy aki jól dolgozik, az többet'keressen, de aki nem végzi el tisztes­séggel a dolgát, az anyagi­lag se járjon jóli. így ösztö- nözShet becsületes, tisztessé­ges munkára, életire a meg­győződés és az érdek. A Központi Bizottság első tátikára a szociálpolitikáról szólivai hangsúlyozta a társa­dalmi igazságosság érvénye­sítésének fontosságát. Ki­emelte, hogy csak az része­süljön a társadalom támoga­tásában, aki ténylegesen rá­szorul, de aki nem érdseimes rá, az ne élhessen vissza rendszerűink humanizmusá­val. Kádár János felhívta a fi­gyelmet, hogy a gazdaság­irányítási rendszer tovább­fejlesztésének egyik fontos cétjia; növelni a dolgozó kol­lektívák részvételét a dönté­sek meghozatalában., s ezen keresztül a felelősségüket is a helyi feladatok megoldá­sában.. A mai kedvezőtlen kül­gazdasági körülmények ko zott különösen fontos — hangoztatta Kádár János —. hogy jobban hasznosítsuk a rendelkezésünkre álló gépe­ket, jobban takarékoskod­junk anyaggal és energiá­val, mert csak így tudunk még dinamikusabban fejlőd­ni, így lehet emelni az életszínvonalat és még. in­kább érvényesíteni a társa­dalmi igazságot. Ez a mi politikánk, s ennek megva­lósításához kérjük az önök megértését és támogatásál is — fejezte be felszólalá­sát Kádár János. majd gratulált a gyár dolgozói­nak a jó eredményekhez és kellemes május elsejei ün­nepséget. jó egészséget, to­vábbi sok sikert kívánt a jelenlevőknek, munkatársa­iknak. Kádár János ' angyalföldi látogatása a gyár dolgozói­val folytatott kötetlen be­szélgetéssel fejeződött be. Kádár JanosnaK, a Ma- gyar szocialista Munkás­párt Központi, .bizottsága el­ső titkárának es bosonezi Fáinak, a Magyar Népköz társaság Elnöki Tanácsa el­nökének megnívására Sad­li Bendzsedid, az Algériai Demokratikus és Népi Köz­társaság elnöke, a Nemzeti Felszabaditási Front (FLN) Pártjának főtitkára 1984. április 24. és 26. között hi­vatalos, baráti látogatást tett a Magyar Népköztár­saságban. Kádár János és Losonczi Pál megbeszéléseket folyta­tott Sadli Bendzsedid el­nökkel. A szívélyes és ba­ráti légkörű tárgyalásokon áttekintették a kétoldalú kapcsolatokat és a nemzet­közi helyzet időszerű kérdé seit. Megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy a két ország és a kát nép közötti baráti együttműködés jól fejlődik és magas szintet ért el. Egyetértettek abban, hogy a kereskedelmi forgalom fo­lyamatos fejlesztése érdeké­ben elősegítik a kapcsola­tok sokoldalúbbá és ki­egyensúlyozottabbá tételét Ezzel összefüggésben hang­súlyozták a kormányközi vegyeslhiziottság szerepét a lendületesebb fejlődés, az együttműködést elősegítő feltételek megteremtésében, szoros összhangban a két ország lehetőségeivel. Aláhúzták a tudomány, a tájékoztatás, a kultúra terü­letén folyó együttműködés bővítésének jelentőségét, amely elősegíti a két ország tapasztalatainak, lehetősé­geinek alaposabb megisme­rését és a két nép barátsá­gának erősítését. Kiemelték az MSZMP és az FLN-párt közötti kap­csolatok elmélyítésének fontosságát és szerepét a két ország együttműködé­sében. Ugyancsak hangsú­lyozták a két ország parla­mentjei közötti kontaktusok erősítését. Aggodalmunkat fejezték ki a nemzetközi feszültség növekedése miatt. Hang­súlyozták meggyőződésüket, hogy a nemzetközi feszült­ség csökkentése a nemzet­közi kapcsolatok igazságos és méltányos alapon törté­nő átalakításával érhető el. Egyetértettek abban, hogy a nemzetközi légkör iavulásá nak fontos feltétele a né­pek önrendelkezésének, jog­egyenlőségének, nemzeti szuverenitásának, a határok sérthetetlensegenek tiszte­letben tartása, a beliigyeK.be' való be nem avatkozás, a fenyegetésről, az erőszak al­kalmazásáról való lemon­dás, s annak biztosítása, hogy a népek szabadon vá­laszthassák meg saját poli­tikai, gazdasági és társadal­mi rendszerüket. Nagy fon­tosságot tulajdonítottak a politikai párbeszéd előse­gítésének, amelyek konk­rét megoldások és egyezte­tett intézkedések kidolgo­zásával hozzájárulnak a nemzetközi feszültség csök­kentéséhez. Rámutattak, hogy sürgős, hatékony intézkedéseket kell foganatosítani az álta­lános és teljes leszerelés megvalósításának érdeké­ben. Kifejezték reményüket, hogy az európai bizalom és biztonságerősítő intézkedé­sekkel és leszereléssel fog­lalkozó stockholmi konfe­rencia hozzájárul a párbe­széd újrafelvételéhez, egy újabb tárgyalási folyamat megkezdéséhez. Támogatják a. Földközi­tenger térségének a béke, a biztonság és az együttmű­ködés zónájává történő át­alakítására irányuló erőfe­szítéseket, különös tekintet­tel az európai és a földközi­tengeri térség biztonságá­nak összefüggéseire. A nemzetközi gazdasági. kérdéseket áttekirotive ag­godalmuknak adtak hangot a világgazdasági helyzet je­lentős romlása miatt, ameiy különösen a fejlődő orszá­gokat sújtja. Támogatásuk­ról biztosították azokat az erőfeszítéseket, amelyek az új gazdásági világrend megteremtésére hivatott globális tárgyalások ösz- szehívására irányulnak' a közös érdekek, az egyenlő­ség és az igazságosság elve alapján. Aggodalmukat fejezték ki a közel-keleti válság sú­lyosbodása miatt. Hangsú­lyozták, hogy az igazságos és tartós közel-keleti béke csak a válság átfogó rende­zésével valósítható meg. A megoldásnak biztosítania kell a palesztin nép nemzeti jogainak érvényesítését, be­leértve független, önálló ál­lama megalakításának jo­gát is. Hangsúlyozták, hogy a Palesztinái Felszabad! tá- si Szervezetnek, a Palesz­tinái arab nép egyedül' törvényes képviselőjének részt kell vennie minden olyan tárgyaláson, amely a közel-keleti válság, igazsá­gos és tartós renaeziaset szolgálja. Síkraszálltak Libanon szuverenitása, függetlensé­ge, területi integritása és egysége, az arab népek kö­zösségéhez tartozása mel­lett. Követelték az izraeli megszálló csapatok teljes és feltétel nélküli kivonását Libanonból és valamennyi megszáll*; arab területről. A felek aggodalmukat fe­jezték ki az Irak és Irán közötti fegyveres konflik­tus elmélyülése miatt és egyetértettek abban, hogy a szembenálló feleknek is alapvető érdeke a háború haladéktalan befejezése, a tárgyalásos, politikai rende­zés elősegítése. A közép-amerikai válság­ról szólva hangsúlyozták, hogy olyan politikai megol­dást kell keresni, amely a jószomszédi kapcsolatok, az államok belügyeibe való be nem avatkozás elvén ala­pul, tiszteletben tartja a népek önrendelkezési jo­gát, beleértve, hogy sza­badon választhassák meg saját politikai, gazdasági és társadalmi rendszerüket. Kifejezték meggyőződé­süket, hogy Sadli Bendzse­did köztársasági elnöknek, az FLN pártja főtitkárának magyarországi látogatása új távlatokat nyit a magyar— algériai együttműködés­ben, és újabb lendületet ad a két ország közötti együtt­működés elmélyítésének baráti kapcsolataik erősíté­sének. Sadli Bendzsedid elnök hivatalos, baráti látogatásra hívta meg Algériába Kádár Jánost, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkárát és Losonczi Pált, az Elnöki Tanács elnökét, akik a meg­hívást köszönettel elfogad­ták. * * * Sadli Bendzsedid, az Al­gériai Demokratikus és Né­pi Köztársaság elnöke, a Nemzeti Felszabadítási Front Pártjának főtitkára kifejezte köszönetét a két ország és a két nép közötti barátságot és kölcsönös tisz­teletet tükröző szívélyes fo­gadtatásért, amelyben az algériai vendégeket a bará­ti Magyarországon részesí­tették. A kozmikus háború megszállottái Az utóbbi időben feltűnő­en megszaporodtak az Egye­sült Államok űrhadviselési előkészületeiről szóló hír- adásoik. Mind több jel vall arra, hogy Reagan elnök múlt év márciusában kör­vonalazott nagyravágyó programja egyre inkább a megvalósítás szakaszába lép. jóllehet a kutatásokra, egyes technikai problémák megoldására és bizonyos kozmikus fegyverrendsze­rek kikísérletezésére több éves határidőket szabtak meg. Azok az intézkedések és tervek, amelyekről a nagy nyilvánosság is tudo­mást szerezhetett, arról ta­núskodnak, hogy az ameri­kai politikai és katonai ve­zetés újabb és újabb lépé­séket tesz a világűr milita- rizálására a két vezető nuk­leáris hatalom között kiala­kult hadászati egyensúly felborítására, s ezzel az ál­talános biztonság destáhili- zálására. Az űrben elhelyezendő fegyverek alaprendelteté­se a potenciális ellenfél mesterséges holdjainak elné­mulása, az esetleges megtor­ló visszavágásra indított ra­kétáinak megsemmisítése, még mielőtt célba érnének. Vagyis tulajdonképpen az lenne a legfőbb cél, hogy az Egyesült Államok a maga Der Spiegel: „Fegyverkezés a világűrben” számára biztosítsa az első csapás képességét az öngyil­kosság kockázata nélkül. Más kérdés, persze, hogy ilyesmi egyáltalán lehetsé­ges-e egy olyan hatalommal szemben, amely a kozmikus és a rakétatechnikában leg­alább olyan teljesítményekre képes, mint az USA. A Reagan-kormányzat. mits-em törődve űrfegyver­kezési elképzeléseinek rop­pant kétélűségével, nem akar megállni fél úton. Idén ja­nuár végén például nagy si­Reagan az űrháború terveit tanulmányozza 'etve végrehajtották az első repülési kísérletet a mű- holdromboló fegyverrend­szer megsemmisítő eszközé­vel, az ASAT rakétával. A rakéta indítására egy több mint 20 ezer méter magas­ságban haladó F—15 -ös va­dászgépét használtak fel, amely a mintegy ezer kilo­méter hatótávolságú fegy­vert a kijelölt cél-műhold felé lőtte ki. Ügy hírlik, többszöri kipróbálás után 1988—89 táján állítják majd szolgálatba az első ASAT- olkat. Az ASAT indításának vázlata A szovjet fél már nem egy­szer kifejezésre juttatta: a fegyverkezést nem szabad kiterjeszteni a világűrre, kölcsönösen le kelj monda­ni arról, hogy bárki erősza­kot alkalmazzon a kozmosz­ban, vagy a kozmoszból. A Szovjetunió az ENSZ-köz- gyűlés 38. ülésszakán előter­jesztett részleges javaslatá­ban a tárgyalásos megoldás mellett szállt síkra. Egyolda­lúan kötelezettséget vállalt arra, hogy elsőnek nem jut­tat Földközeli térségbe sem­miféle műholdromboló fegy­vert, s mindaddig tartja ma­gát ehhez, amíg a másik fél, ezt meg nem teszi. Még nincs túl későn, még lenne mód a mindlkJét fél érdekeit kielégítő megegyezésre. Csak hát — amint azt mon­dani szokás —is kettőn áll a vásár. Ehhez nemcsak az egyik partner hajlandósága, hanem a másik — az Egye­sült Államok kormányának — politikai akarata is szük­séges ... Serfőző László alezredes

Next

/
Oldalképek
Tartalom