Somogyi Néplap, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-26 / 97. szám
* Holland dalosok Somogybán II nagykövet magyarul felelt Negyvennyolc szakma legjobb tanulói Kaposváron Országos verseny kezdődött A találkozó már a kezdetkor igazi meglepetést hozott. Godért Willem de vos van Slenwijk, a Holland Királyság rendkívüli es meghatalmazott magyar- országi nagykövete tolmács segítsége nélkül hallgatta meg kedden este Merényi Györgynek, a kaposvári zeneiskola igazgatójának rövid tájékoztatását az intézményről, majd kitűnő magyarsággal mondott elismerő szavakat. S bár a hangversenyen részt vevő egy holland és két magyar énekkar tagjainak nyelvi kommunikációja korántsem volt ilyen zavartalan, ismét igazolódott, hogy a zene nem ismer-határokat, a szép muzsika bárhol és bármikor képes feledtetni legalább egy-két órára Bábel örökségét. A három közül két együttes már tavaly tapasztalhatta ezt. Akkor a kaposvári Tóth Lajos Általános Iskola gyermekkórusa szerzett értékes trófeát Hollandiában egy nemzetközi versenyen, most pedig megyeszékhelyünk oktatási intézménye és a városi tanács szeretné viszonozni a szíves vendéglátóst a Wassenaar Vocali- ter vegyeskarnak, amely a hét kezdetén érkezett hazánkba. A keddi hangverseny a közönségnek is nehezen feledhető élményt adott. Először a Tóth Lajos iskola kórusának kristálytiszta hangzását, stiláris biztonságát csodálhattuk meg újra, no meg azt a tájékozódóképességet, amellyel Zákányt Zsolt karnagy Kodály és Bárdos világában mozog majd a Vikár Béla Vegyeskar foKozta az élményt — ugyancsak Zákányi irányításával — német romantikus es huszadik századi magyar műves igényes előadásával. A szünet után a Wassenaar Vocaliter igazolta: a holland énekkari kultúra magas színvonaláról világszerte elterjedt hírek nem „kacsák”. Nem csupán saját hazájuk vagy más nyugat-európai országok népdalait, a német barokk es klasszicizmus „örökzöld” darabjait énekelték finoman, csiszcltan és nagy biztonsággal 'Ad de Gruol vezényletével és Margreeth Kuyvenhoven zongorakíse- retcvel, hanem — a Túrót eszik a cigány... remek interpretálásából is kiviláglott — őszintén érdeklődnek a mi nemzeti kultúránk iránt. Nem egyszerűen a kötelező udvariasság megnyilvánulásai voltak hát azok a szavak a holland—magyar szellemi kapcsolatokról, a népek barátságáról s a művészet békét, harmóniát teremtő hatalmáról, melyeket Vidák Gizella, a városi tanács elnökhelyettese mondott el a koncert előtt és clr. Kovács Ferenc tanácselnök a hangverseny után, a városháza nagytermében adott ünnepélyes fogadáson. Lengyel András Tizennegyedszer kerül sor idén az országos szakmai tanulmányi versenyek eseménysorozatára. A kaposvári ipari szakközépiskolának jutott a megtisztelő, erőpróbát is jelentő feladat, hogy megrendezze a megyében ezt a nagyszabású versenyt. Az ország 242 végzős szakközépiskolai osztályának több mint kétezer tanulója közül a helyi, valamint területi versenyek után a legjobb 123 szalkemberjelölt jutott be a kaposvári döntőbe. Gémesi Tibor igazgató köszöntő szavai után dr. Balassa Tibor, a megyei ta- nács-vb elnökhelyettese nyitotta meg a versenyt. A rajthoz állók közűi a legjobbak felvételi vizsga nélkül juthatnak be az egyetemre. A résztvevők zöme az ipari tárcához tartozó szakmák tanulója, képviseltetik azonban magukat a hírközlési és közlekedési szakterületek legjobbjai is. Miklós József, az Ipari Minisztérium személyzeti és oktatási főosztályának főműn kaéársá.elmondta: a művelődési és az Ipari Minisztérium, valamint a Magyar Posta szakvezetői különös gondot fordítottak arra, hogy valamennyi résztvevő azonos eséllyel állhasson a rajzasztal, illetve munkapad mellé. Murányi Pál, a Fővárosi Pedagógiai Intézet igazgató- helyettese a verj-anytyiaott- ság nevében arról tájékoztatott, hogy a verseny a szakközépiskolai érettségi vizsga - szabályzat szerint, rendkívül szigorú követelmények alapján folyik. Indokolja ezt, hogy a résztvevőknek csaknem a fele megkapja majd az egyetemi felvéteti vizsga maximális pontszámát, s ebből a tárgyból érettségi vizsgát sem keld tennie. Nem jelenti azonban ez, hogy az 5(3 —■ várhatóan remekelő — tanuló bekerül az egyetemre: ott ugyanis az iskolában szerzett pontok is beszámítanak. A négy somogyi résztvevő egyike tanulmánya; során már eddig s-1 pontot gyűjtött, így ha a versenyben helyezést ér el, aligha lesz kétséges továbbtanulása. A 48 szakma tanulói egyébként ö't szekcióban versenyeznék. A gyakorlati erőpróbák a szakközépiskola mellett tíz külső helyszínen zajlanak. A résztvevők nem névvel, hanem rajtszómmal vetélkednek, így a legjobbak nevét a bírálók is csak a pénteki eredményhirdetéskor tudják meg. A megnyitó utón az írásbeli feladatokkal kezdődött meg a verseny. B. F. kor csókolni kezciett, mintha csak csókokba akarná fojtani minden félelmét. Levettem róla a nadrágot is, de hirtelen és ösz- szeszorította a lábát: kicsit megemelkedett, és felült a heverőn. — Félek — mondta egyszerűen. — Mitől? — S éreztem, hogy eleddig ismeretlen bosszús nyugtalanság kerít a hatalmába. Nem válaszolt. Hasra for. dúlt, és rám emelte az arcát. — Neked már volt dolgod nővel? Bólintottam. — És ... hogy hívták? Nagyot ^óhajtottam, de kénytelen voltam belemenni a játékba. — Teréznek. — Más nem volt? — Más is volt, de ő volt az első. — Szeretted? — Fontos ez? — Igen. . — Szerettem. —- Még most is szereted? — Már nem. — Miért? Erre nem is volt olyan egyszerű a válasz. Tényleg: miért is nem szeretem már Terézt? — Nem tudom — mondtam. —; Régen volt. Talán igaz sem volt. — És... Kicsoda volt,? Bosszúságom ellenére is ei moso 1 yod fám: — Grólkisasszony. ( Csengő hangon felnevetett. — Ö, te bolondos... — Aztán amikor felé nyúltam, újra elhúzódott tőlem. — Félek... — S amikor m c g cs ók o 1 ta m, éreztem, h -gy cserepes a szája a félelemtől. — Haragszol? — kérdezte aztán. Megráztam a fejem. Miéh is haragúdtam volna . Akkor még egészen mások voltak a lányok, mint a későbbi évtizedekben. — A tiéd akarok lenni, itt és most — mondta és szaporán bólogatott hozzá. — Csak egyszerűen félek ... De azért a tiéd akarok lenni... Csak ... én még sohasem voltam fiú- ' val és . .. Zsáka azt mondta, hogy először fáj, és ,., , és olyannal kell kezdeni, akit az ember nem szeret, mert először nem is olyan jó. Hogy amikor már jó lesz, akkor azzal csinálhassa az ember, akit szeret.. Elvesztettem a türelmem és erélyes mozdulattal hány at td ön töt tem a heverőn. Hagyta, hadd vegyem el a kezét: csak feküdt tehetetlenül, szinte megmerevedve a félelemtől. A lába közé fészkeltem magam, combom érezte teste bársonyát. s akkor egyszerre csak döbbenten vettem észre, hogy hiába minden, képtelen vagyok a magamává tenni; csődöt mondtam, mint még soha életemben. Legurultam róla, fejem alá tettem a kezein, és a mennyezetet bámultam vagy legalábbis azt, ami látszott tjplőle a bágyadt neotnfenyben. Kiá s hallgatott egy darabig. aztán a hasamra tette a kezét. t — Haragszol? Akkor én inkább hazamegyek . .. An nyi kétségbeesés voft a hangjában, hogy minden bosszúságom és szégyenem ellenére hangosan felnevettem. Aztán hóna alá fúrtam az arcomat, és úgy aludtam el, hirtelen, mintha csak leütöttek volna. * * • t A függöny hasadékán át beszűrődő kora hajnali világosság ébresztett fel. A neonfény már régóta beleveszett a születő napba és az autók hangosan dudáltak az ablakunk alatt. A sarki zöldségesbolt előtt szállítómunkások hórukkolva dobálták le a zöldségesrekeszeket, s valamelyik szemibani, nyitott ablakon kiáramlott a rádió zenés ébresztője. Éppen arra gondoltam, hogy fej kellene ébresztenem Klárát, és föléje is hajoltam, amikor idegesen megrebbent a szempillája majd kinyitotta a szemét. Látszott rajta, fogalma sincs róla, hol van: kékes köd ülte meg a pupilláit, ajkai szétnyíltak, s előbukkantak fehér egérfogai. Egv&aerre aztán elröppent a kód szeméből, maga elé kapta a paplant, és villámgyorsan felült az ágyon. Jóságos isten! — suttogta. — Mennyi idő van? Hogyan érek be a gyárba? CFolytatjuk.) Lörincz L. László Jég hátán 70. Hozzá lép lem, és gyengéden leültettem a heveiére. EkI ________ NEVELÉSRŐL_________ A szokások kialakítása A gyermekek nevelésével foglalkozó tudományok régóta hangsúlyozzák a szokások fontos szerepét a nevelésben. s ezt a mindennapos tapasztalat is bizonyítja, bár nem fogadjuk el azt t nézetét, hegy az ember a szokás erejénél fogva úgy cselekszik mint a gép. Két sajátosságuk révén, egyik: mentesítik a tudatot, elmarad a szokáscseíekvéanél a mérlegelés, a gondolkodás, a másik: az adott életheiy- zetben gyorsan tudunk cso- ’ekedni, kevesebb erővel több eredményt érhetünk el. Igaz Makarenko tétele, hogy a szocialista ember nem ül le minden lépése előtt, hogy kiókumiálja annak helyességét, hanem jó szokásai alapján végzi sokszor a munkáját, s a nehéz, teljesen új helyzetben mérlegel, dönti el tudatosan, mit fog cselekedni. Mindannyian ismerjük a gyermekeinknél, családunk tagjainál, de a saját magunknál jelentkező jó szokásokat, ugyanígy tudunk rossz szokásainkról. Hogyan alakulhat ki az a nagyon egyszerű és mégis tonlos egészségügyi jó szokás, mely a reggel, este elvégzendő fogmosásra kész- rét bennünket? A gyermekeit. az iskolában vagy a szülőktől megtanulják a módját, előbb elmagyarázzák nekik, megmutatják a helyes elvégzését, s utána elvégeztetik velük, ellenőrzik. S ha ezt következetesen napról napra megteszik, a kitör a gyermekek mind ügyesebben, jobban végzik el a feladatat. Utána már nem is kell őt figyelmeztetnie a szülőnek, mert a belső késztetés hat rá, rááll a keze, s kezdi csinálni, azaz szokásává vált. S ha ezt megteszi sokszor, napró! napra kihagyás nélkül; akkor már nem tud meglenni nélküle, ha nem moshat fogat valami miatt, akkor nem érzi jól magát. Gondoljanak csak arra a dohányosra, aki valamilyen okból nem gyújthat rá, mit érez, mit csinál. A neveléssel foglalkozó tudósok szerint az egyes jó szokások kialakítása mellett fáradoznunk kell helyes szokásrendszerek kifejlesztésén. Vegyünk egy példát ennek a menetére. Az iskolás gyermek, a munkába járó felnőtt reggel édesanyai szóra vagy az ébresztőóra, a vekker hangjára ébred. Utána elvégzi a szükséges teendőket. Ha ezek a ré'z- cselefcvések — ébresztés, reggeli teendők — lépésről lépésre, kihagyás nélkül mennek v^gbe, akkor kialakai a beidegződés (a dima- mikets sztó-eotípia). S utána már szinte magától, automat: Vusan megy végbe a reggeli cselekvéssor. Csak az elindításhoz kell édesanya szava, vagy az óra osbrgéee, s utána a szokások rendszere megkönnyíti a szükséges feladatok elvégzését, A helyes szokások, szokásrendszerek kifejlesztés s-ének egyik irtja a tudatos szoktatás. A lényeg, hogy a gyermek szülői kérésre, magyarázatra megfelelően végezze e! a cselekvést, kú- iön. ben nem alakul ki a beidegződés. a szokás. Ezt a határozottságot, következek tésséget nem mindig tudjuk biztosítani a családi nevelésben, gyakran az iskolában sem. olykor belefáradunk az állandó követelésbe és serkentésbe, az állandó ellenőrzésbe és értékelésbe. S arra hivatkozunk, hogy ezt már régibben megmondtuk, így és így kell csinálni. Nem lehet a szokás kialakulását és fennmaradását úgy elképzelni, hogy egyszer-:r:v,«zer megengedjük gyermekünknek a kihagyást, „a kivétel erősíti a szabályt” jelszóval. A szoktatásnál a kivett I nem erősít, hanem gyengít. A helyes szokások kialakításának nagyon fontos módja az utánz-.'sos t múlás. Mivel a gyermeknél erős az utánzási hajlam, követi a felnőttek példájáé Néha gondot okoz a családi és az iskolai nevelésben mutatkozó ellent cl Ugyanis bármilyen szokás csak akkor tud megszilárdulni, ha a napi tréning megvalósul. Ha a gyermek nemcsak el tudja mondám, hogy mit kell tennie étkezés előtt és után, hanem megteszi. Ha ez sokszor külön felszólítás nélkül megvalósul nála, akkor később már kézmosás nélkül „nem is tud” leülni az ebédhez, nélküle rosszul érzi magát. A pozitív szokások kialakításában természetesen szerepet játszanak objektív feltételek is — otthon és iskolában egyaránt. Pl. bizonyos egészségügyi szokások, kulturális szokások kifejlesztéséhez tárgyi feltételek szükségesek, így a folyó víz, a tiszta törülköző, a fogkefe, a pohár, a kés, villa a kanál mellé, az újság, a könyv és így tovább. Ma már ezeket, általában tudjuk biztosítani, ha akarjuk. A helyes, pozitív szokások fontosságának hangsúlyozásával ar,ra szeretnénk buzdítani a szülőket, hogy fordítsanak több gondot erre a feladatra. Nem egyedül üdvözítő mozzanata f z a nevelésnek, de fontos része: eredményesebbé teheti a gyermek tanulását, munkáját, s megkönnyíti az életüket, az őket fejlesztő-nevelő szülők, felnőt-, lek életét. Dr. Szeiéndi Gábor I
