Somogyi Néplap, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-26 / 97. szám

Prágában tartja ülését a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek katonai tanácsa (Telefotó CTK—MTI—KS) A nemzetközi politika előtereken a kulturális kapcsolatok Hazánkban rendezik a szocialista országok kulturális minisztereinek XII. találkozóját Meglazult eresztékek Husák fogadta Kulikovot Gustáv Husák, a CöKi KB főtitkára, Csehszlovákia köztársasági elnöke szerdán a prágai várban fogadta Viktor Kulikovot, a Szov­jetunió .marcaliját, a Varsói Szerződés tagállamai egyesí­tett fegyveres erőinek főpa­rancsnokát, valamint a Var­sói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői kö­zös parancsnokságának más vezető képviselőit. Pekingbe várják Reagant Az eddigi külpolitikai fi­askók után, újraválasztás! esélyeire is kedvezően ható siker-kőrútnak szánja ma kezdődő hatnapos kínai lá­togatását Ronald Reagan amerikai elnök, aki négv evvel ezelőtt, először pá­lyázva az elnöki székre Tajvan melletti kiállásával Kína rosszallását kapta csupán. Most viszont úgy nyifatkpzptt, hogy tisztában van á Kína és az Egyesüli Aylamok között húzódó né­zeteltérésekkel. de ,,a közöz érdekekre kíván építeni”. \, A látogatás -szerdán Pe- kingben nyilvánosságra ho­zott programját illetően kí­nai részről csak annyit, em­lítettek, hogy Reagan „kö­zös érdeklődésre számot tartó -nemzetközi kérdések­ről és. a kétoldalú viszony! érintő témákról” fog véle­ményt cserélni vezető kínai politikusokkal: Csao Ce­janggal. Hu Jao-panggai. ’l eng,. Hsziao-pinggel. Reá- ' gánt csütörtökön a Tienan- men téren Li Hszien-nien államelnök fogadja majd. •Tárgyalni fog a két ország 1 külügyminisztere is. Tegnap a Parlamentben . hazánk nemzetközi kultu- tális kapcsolatainak néiiany időszerű kérdéséről tájé­koztatta a sajto munkatár­sait Köpeczi Béla művelő­dési miniszter. Bevezetőjé­ben hangsúlyozta: a kultu­rális kapcsolatok a nemzet­közi politika előterébe ke­rültek, különösen az utóbbi időben váltak az országok közötti együttműködés mind lényegesebb elemeivé. A kultúra szerepé a békés egymás mellett élés politi- . kajában egyre nagyobb lesz. még akkor is, ha a tudomá­nyos, művészeti együttmű­ködést olykor gátolják olyan, totális politikai tö­rekvések. amelyek az' iÍven együttműködéseket - saját céljaik szolgálatába kíván­ják állítani. , A magyar mű­velődéspolitikát a nyitottság jellemzi — hangsúlyozta a •miniszter —;, államközi kul­turális egyezményeink van­nak 7(1 országgal, és számo« művelődési, műszaki, tudo­mányos, művészeti intéz­ményünk is szoros kapcsola­tot tart fenn külföldi part­nereivel. A szocialista or­szágokkal különösen jó az együttműködésünk, amely —- megállapodásaink alap­ján — rendszeres, a kultúra minden területére kiterjed és kölcsönös. Ezek fejleszté­sét bizonnyal jól szolgálja majd a szocialista országok kulturális minisztereinek a közeljövőben, hazánkban megrendezendő, immár XII. konferenciája. — 19 •>5 november 211 és december 3. között Buda­pesten rendezzük meg az európai kulturális fórumot. — jelentette be a művelő-' ciési miniszter, akinek ve­zetésével megalakult a ma­gyar előkészítő bizottság. Eétrejött, a fórum nemzet­közi végrehajtó titkársása is, vezetője Herman József, az Akadémia levelező tagja, f-z MTA nyelvtudományi in­tézetének igazgatója. Buda­pesten még ez év október­ben megtartják a fórumot előkészítő nemzetközi szak­értői értekezletet. Erre 2Ü ország több mint 200 képvi­selőjét várják, akik megha­tározzák a fórum napi- és munkarendjét, valamint foglalkoznak 1 szervezési, technikai feladatokkal is. A kulturális lórum — a madridi konferencia ' által meghatározott feladatkörök alapján — elsősorban az alkotói tevékenység, a kul­túra terjesztése, valamint a nemzetközi kulturális együttműködés kérdéseivel kíván foglalkozni. Az ese­ménysorozatra mintegy 300-350 delegátus érkezik hazánkba, közöttük a kor­mányok képviselői csakúgy, ■mint kiemelkedő, neves al­kotók. művészek, — A fórum jó alkalmai ad arra. hogy hazánk a vi­lág érdeklődésének közép pontjába kerüljön — mon­dotta Köpeczi Béla —, ás mi igyekszünk élni ezzel az alkalommal. Minden mozog a Rio Grandetól délre. A korábban jobbára az Egyesült Államok „hátsó udvarára” vonatkozó .megállapítás érvénye mára látványosan kiterjedt az egész térségre és vitathatat­lanul elérte a szubkontinens mind gazdaságilag, mind ka- tonapolitikailag egyik leg­fontosabb országát, Brazíliát. A Fehér Házban és a leg­fontosabb kormányhivatalok­ban az illetékeseknek szem-' be kell nézniük azzal a tény­nyel, hogy Dél-Amerika leg­nagyobb es legnépesebb or­szága immár az ő számukra nem az a nyugodt hely töb­bé, amellyel alig van gond és amely — megintcsak ameri­kai szemmel — oly sokáig a stabilitás földje volt. Ha a minden bíráló meg­nyilvánulást elfojtó fegyve­rek fenyegetése stabilitást jelent, Brazília az utolsó pol­gári elnököt eltávolító 1964- es katonai puccs óta szinte napjainkig valóban stabil helynek számított. De az egyenruhák rezzenetlen ural­ma felett a legutóbbi napok fejleményei nyomán vHalha­tatlanul és egyértelműen megszólalt a lélekharang és 1984 zaklatott tavaszán Bra­zillá sem az az ország töb­bé, amely eddig volt. Oscar Niemeyer és Lucio Costa hu­szonegyedik századot idéző üveg- és betonkölteményé­ben, a brasiliai törvényhozás épületében vita kezdődött ar­ról, az ellenzéki törvényja­vaslatról, hogy az ország el­nökét ezután közvetlenül a nép válassza meg. Az indít­vány sorsa szinte a jelenle­gi brazil helyzet jelképe le­het. A javaslat'elfogadásához kétharmados többség kell, ennek elérésére a négy ellen­zéki párt együttesen sem ké­pes. Ez az érem egyik olda­la. A másik viszont az, hogy nem is olyan régen még el­képzelhetetlen lett volna égy ilyen eretnek, a jelenlegi po­litikai struktúra lényegét megkérdőjelező törvényja­vaslat benyújtása is! És épp­oly elképzelhetetlen lett vol­na az. ami a parlamenti vita során odakint az utcán — és más , nagyvárosok ut­cáin — történt, illetve törté­nik. Az okokat a világgazdasági nehézségektől kezdve a hús­bavágó szociális problémákig hosszan ' sorolhatnánk. De van egy olyan tényező, ami semmiképpen nem hagyható figyelmen kívül: ez pedig a nagy szomszéd és riválisa, Argentína új helyzete. Az ottani katonai junta bukásá­hoz a végső lökést a falk- landi kaland adta meg. Bra­zíliában ilyen látványos fej­lemény nem volt és való­színűleg nein is lesz. De az argentin hatás érződik és a katonai diktatúra meglazult eresztékei most már messzire hallhatóan csikorognak. H. E. Tüntetések voltak Dominikában a kormány gazdaságpoliti­kája ellen. A rendőrséggel való összecsapások során több tucat ember meghalt, és százak megsebesültek. Ez a kép a fővárosban készült (Telefotó — AP—MTI—KS) Portugália — tíz év után Ezekben a napokban minaen bizonnyal eláraszt­ja Portugáliát a nosztaíigia- nuilám: mar most teüenuű- looen van a kereslet, a tíz evvel ezelőtti nagy sláger, & „uranüoia. vila moréna” iránt. De ez a dal. amely reirenjeben a „testvériség tulajéról” szól, ma máskent hangzik es más ertelmet nyer, mint egy évtizeddel ezelőtt. Akkor jeladás voP: amint elhangzott a Rádió Clubé Portuguasa műsorá­ban, megnyíltak a portugál kaszárnyák kapui. Az ills kalis Fegyveres Erők Moz­galma, az MFA alig huszon­négy óra alatt megdöntötte a világ legrégibb, s legto­vább vegetáló fasiszta rend­szerét A kicsiny Portugália 1974- ig a világ legnagyobb gyar­mattartójának mondhatta niagát. Az anyaország térü­lőiénél huszonháromszor nagyobb kitérjedesűek vol­tak afrikai gyarmatai, avagy s szépelgő salazari szóhasz­nálattal: „tengerentúli terü­letei”. Az 1961-ben előbb Bi'ssau-Guineáiban, majd Mo- zambikban ^ és Angolában megindult felszabadító harc egyre nagyobb véráldozato­kat követelt a portugál ex- pedicíós erőktől, s mind na­gyobb terheket rótt az anyaországra. A gyarmati háború kila- tástalausaga, Portugália fo­kozódó elszegényedése er­jedést indított el a tisztek soraiban is. Az afrikai fel­szabadító szervezlek gerii- iaháborújanak így közvetve, meghatározó szerepe volt a fegyveres erők politikai ön­tudatra ébredésében. S 1974. április 25-én eljött az „X nap”: Portugáliában vérte- lenül győzött a forradalom, a „szegfűk forradalma”. A kezdeti illúziókból és reményekből az elmúit év­tized sokat elsodort. 1973 őszén — a szélsőbaloldaliak kalandorságának ürügyén — a hadsereg mérsékelt, sőt konzervatív irányzatai „kiigazítást” hajtottak vég­re. A baloldali visszaszorult a politika gyakorlásában. A polgári demokrácia in­tézményesítése választások es szavazások sorozatai hoz­ta magával: jószerivel nem volt olyan esztendő, hogy tgyszer-kélszer ne hívtas volna az urnákhoz a vá­lasztókat. Az egymást köve­tő választások es az egy­mást cserélő kormánykoalí­ciók nem találtak megoldást az ország öröklött és a nemzetközi gazdasági vál­ság által tovább súlyosbí­tott gondjaira. Egy évtized alatt Portu­gália mintegy tizenkét ka­binetet fogyasztott el. A három polgári párt — szo­cialisták, szociáldemokra­ták és centristák — egymás között az elképzelhető koa­líciós lehetőségek mindegyi­két kipróbálta már. Az a'- iagportugál. ai i negyven év fasizmusé után oly sokat Ramalho Eanes köztársasági elnök várt a képviseleti demokrá­cia helyreállításától, értet­lenül áll a politikai értekeit inflálódása előtt. Egy évtized múltán meg­fakultak a forradalom jel kepének számító plakátok és levelezőlapok. amelyek­ben egy kisgyermek ágas­kodva tűz szegfűt a puská­ba. Az egykor volt gyar­matbirodalom, a fasizmus emléke egyre halúványabb. akárcsak az egykori remé­nyek, amelyek nemcsak .egy félelemnélküH. hanem min­denki számára emberhez méltó életet biztosító Por­tugáliától álmodoztak. Európa legnyugatibb or­szága a nyolcvanas ével; ne;ri rózsaszínű realitásával néz szentbe ... _________________ M. E, P ortugál dolgozók tiltakoznak számolása ellen a forradalmi vívmányok föl­A hágai bíróság tárgyalja Nicaragua panaszát A hágai nemzetközi bíróság szerdán megtartott első nyilvános tárgyalásán Nica­ragua . képviselője, Carlos Arguel’o Gomez nagykövet 'élésen bírálta az Egyesült Államokat, mert az fegyver­rel. pénzzel, felszerelésekkel és kiképzőkkel támpgatja a Nicaraguába betörő katonai és félkatonai szervezeteket, csoportokat, továbbá maga is ellenséges cselekedeteket folytat nicaraguai kikötők almazár alá helyezésével. Ni­caragua sürgősséget és fel­függesztő határozatot kért a nemzetközi bíróságtól — te­hát azt, hogy rendelje el az Egyesült Államoknak a kifo­gásolt cselekmények azonjva- ii felfüggesztéséi. A nicaraguai nagykövet rámutatott: a nicaraguai kormány megdöntésére törő fegyveres ellenforradalmi csoportoknak és zsoldosak­nak nyújtott amerikai támo­gatás megsérti az ENSZ alap­okmányai, az Amerikai Ál­lamok Szervezete alapokmá­nyát és számos más nemzet­közi megállapodást" Az Egye­sült Államok megsértette a szabad nemzetközi hajózás­ra vonatkozó szabályokat is nicaraguai kikötök1 eiaknási- tásával. B méteráru szakiizietben — most pamut és szintetikus ágyneműgarnitúrák széles választékát találja (442—779 Ft-ig), — egyszínű pamut jerseyk (131 Ft in), — nylonjcrscyk nagy szín- és miníaválasztékban (413—470 Ft-ig). Érdemes felkeresni a Kaposvár, Május 1. u. 3!. szám alatti boltot! (79837)

Next

/
Oldalképek
Tartalom