Somogyi Néplap, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-25 / 96. szám

TV-NÉZŐ Se hal, se húsvét... Ezerkiltmcszázh elváruk iil erle­ben megjelent egy karcsú könyv a Magvetőnél: Kutast Gyula Az Üveghegyen innen című novelláslkötete. A kri­tika felfigyelt a témavá­lasztásra: a fiatal novellis­ta művei a muinkásvilágból adtak hírt. A múlt héten tévéfilmjét láttuk, Kertész Ákossal írta ímeg a forgató­könyvet az alapnovellából. Jó találkozás volt; Nemere László, az egyik legbizto­sabb kezű tévérendezőnk hozta össze őket. így szüle­tett meg a Tisztán vagy szó­dával, amely a sörbe fulladt vasárnapokról, a lavór „für- dőszdbájú” új,pesti prolilaká- sokról, bomló és újjászerve­ződő párkapcsolatokról, pe­riférikus munkahelyekről, a negyedosztályú krimók po­csolyavilágáról küldött képet azokhoz is, akik másfajta életet élnek. Hétköznapi tör­ténetet láttunk egy válófél­ben levő fiatalemberről, aki „keresni akar” és maszek szikvízüzemben vállal mun­kát. Alkoholista apjához .köl­tözve vissza kénytelen bele­szólni újra egy majdnem le­vedlett életformába; ennek azonban vannak meleg, mé­lyen emberi pillanatai is, me­lyekét ő nem, csak apja él meg igazán. Űj kapcsolatot létesít, nem szerelem ez, in­kább valamiféle belenyug­vás a helyzetbe. Bornyi Gyula kamerája a legbőbe­szédűbb helyszíneket találta meg a történethez, amely­ben Nemere László instruk­cióira jobbnál jobb alakítá­sok születtek: Salinger Gá­bor markáns, robizó fiatal­embere, öze Lajos színészi empátiával teremtett apa fi­gurája, a Csiky Gergely Színiházhoz szerződött Igó Éva fiatalasszonya, Psota Irén szilkvízüzem-tulajnője egyaránt kiváló. Nehezen indult el Sütő András egy lócsiszár virág­vasárnapja című, kleisti ío- gaintatású drámájának tévé- változata. S nemcsak amiatt, hogy Kohlhaas Mihály szász lókereskedő jámborsága csak a dráma utolsó harmadában csap át törvénytevő dühbe, amikor Mihály arkangyal­ként veszi kezébe a sorsát. Az lehet az ok, hogy Mihály lócsiszár és Nagelsobmidt párbeszédei nem szikráznak Juhász Jácint és Koncz Gá­bor testvéri .szópárbajaikor úgy, mint egykor a kapos­vári előadáson Vajda László és Szabó Kálmán dialógusai. Egyébként a világért sem szeretném összevetni azt a régi előadást evvel a válto­zattal; nem lennék igazsá­gos, hiszen Zsámbéki Gábor rendezése kivételesen nagy élmény volt, a színház tör­ténetében pedig korszakvál­tó... Zsurzs Éva tévéren­dezése is túl emelkedett a tisztes oéhesipari munkán: talán éppen Horváth Sándor Müller fiskálisi belépőjekor rangosodon a rendezőnő leg­színvonalasabb művei közé a produkció. Noha néhány dramaturgiailag szükség­telen húzás helyenként kap- kodóvá tette a tévéjátékot; a túl pazar díszlet- és jel- mezvidögban játszódó mű így is világossá tette, hogy nemcsak a korabeli szász vi­szonyókra érvényes monda­nivalót hordoz, hanem min­denütt, minden időben aktu­ális ott, ahol az emberi jo­got lábbal tiporják. „Magam csupán a korabeli német krónika drámai alapihelyze­tét választotton építkezési helyül — saját mondandóm száméra” — írta Sütő And­rás, és mii érteni véltük üze­netét a Zsurzs Éva-féle vál­tozatból is. Csak egy bíráló megjegyzés: ne a színész — Koncz Gábor — sírjon Kohl­haas pusztulásán, hanem a néző! Volt közben húsvét ünne­pünk is. Szombaton és va­sárnap este összesen négy filmmel szórakoztattak!?) bennünket, közülük kettő „lejárt” a mozikban, Alain Delon Halkan a basszushan- gókkal című se hús. se hal filmjét pedig sürgősen ’borít­sa a feledés pókhálója! Ak­kor inkább a Szálka, hal nél­kül: erről legalább előre tud­juk, hogy mit várhatunk. Idiotizmust a köbön .., Leskó László Kutyabőr a tűzben Bármennyire szeretnénk saját sorsunk alakítói lenni, a véletlennel aligha szállha­tunk szembe. Hogy szeren­csés volt-e a kéretlen, be-., avatkozás, az csak később derül ki. Dr. Gál József éle­tébe sokszor' beleszólt a vé­letlen, bár ima már nem is bánja. A kecskeméti Kato­na József Gimnázium diák- . ja külföldön szeretett volna tovább tanulni. Vegyész-ké­mikus akart lenni, ezért Prágába, söripari iskolába jelentkezett, míg barátja Lengyelországba, cipőipari­ba. Az értesítés nagy meg­lepetést okozott: a barátot fölvették Prágába, ám őt el­utasították Lengyelország­ból, vagyis már a jelentke­zéskor elcserélték a lapjai-, kát. Nem maradt más hát­ra, mint magyar egyetemre, Debrecenbe jelentkezni, s mivel minden tantárgyból egyformán jók az eredmé­nyei, történelem-földrajz szakra fölvétel izett. Ekkor jegyezte el magát a történe­lemmel, ami nem csupán egy tanári szak lett számára, ha­nem kedvtelés, szenvedély, szórakozás. A tanítás elég messze csalta szülőhelyétől az alföl­SZÍNEK, TÉMÁK Gerő Kázmér kiállításá­nak a Táncsics Mihály gim­názium adott otthont. A művész már vallott mun­kásságáról, most a másik ol­dalt — a közönséget — kér­deztem. Hogyan vélekednek a tárlatról? Varga Csilla többször is látta már a ké­peket. — Tetszik a kiállítás, a témaválasztás, bár a színe­ket túl komornak érzem Mindenhol hideg színekkel ábrázolja a természetet, ami egy kicsit idegennek tet­szik. Mi fiatalok szeretjük a vidám, pezsgő színeket, s az ilyen ridegnek ábrázolt világ csak bizonyos hangú- latokban tud közel kerülni hozzánk. Teljesen egyéni kifejezésmód az, amit a fes­tő képvisel, s amit e ké­pekből mi is megérthetünk, vagy inkább megérezhe- tünk, hisz helyenként csak hangulatokkal dolgozik az alkotó. — És ránk is pillanatnyi hangulatunk szerint hat­nak a képek — mondja Bódosi Balázs. — Itt van a „Téli Kapos-part”. Ha jó­kedvű vagyok, a tél komor tisztasága tűnik fel, ba ked­vetlen, akkor bizonyos, hogy észreveszem a szeme­tet is a vízben. Az a jó ezekben a képekben, hogy minden embernek mást mondanak. Alakokkal nem­igen találkozunk, a színek, főleg a kék, a sárga és a zöld variációi adják a ké­pek alapját. — Azért látsz itt realista alkotásokat is. Nézd meg a „Duna-part”-ot! — mutat rá egy élethű képre Harsá­nyi Miklós. — Megnyugtató színekkel, mindenki száma­ra egyértelműen a folyót ábrázolja, a Dunát a vász­non. Ha nem lenne ott a cím, akkor is rögtön ráis­mernél — Ez igaz — válaszolja Balázs. — Ezért is nehéz meghatározni a festő stílu­sát. Realista és impresszio­nista is. Itt van például meldet tűnik a „Fonyód! táj”. Robbanásig feszült, mély­sötét színeivel nem határo­zott tartalmat, inkább be­nyomásokat, érzéseket, fe­leimet sugároz. — Ez nem félelem — mondja Csilla. — Fonyódon valóban van ilyen kopár az üdülők által még meg nem hódítóit rész. Számomra in­kább az furcsa, hogy az ember háttérbe szorul. Űj ízernléletet adnak ezek a képek; rá kell döbbennünk arra. hogy más szemmel is lehet nézni a tájat. — Miklós, te milyennek képzeled el Gerő Kázmért a képei alapján? — kérde­zem. — Kiforrott alkotó, igazi egyéniség. Nincs festmé­nyeiben semmi vibrálás, semmi kitérés; ugyanazzal a biztonsággal, sajátos látás- és kifejezésmóddal festi minden képét. Mint ember, elmélkedő, magába forduló művész lehet. S egy kicsit talán magányos is. Persze ezek csak benyomások. Ti­zenkét képből nehéz meg­ítélni valakit. Jó lenne több alkotásával is megismerked ni. — Rendezünk itt nagyobb kiállításokat is — kapcso­lódik a beszélgetésbe Ker­tész Sándor, a diákok rajz­tanára. — Ügy érzem, isko­lánk tárlatain közelebb ke­rülhetnek a gyerekek az al­kotásokhoz, mint a város más kiállításain. Közvetle nebbnek érzik a kapcsola­tot a művésszel. Hat éve működik a gimnázium falai között a kiállítóterem. Ko- i abban csak a táncsicsos tanulók kiállításait mutat­tuk be, olyanokéit, akik ná­lunk végeztek. Most már más somogyi művészeknek is helyet adunk. Fontos sze­repe van a galériának az esztétikai nevelésben. Horváth Éva di fiút; egy ismeretlen du­nántúli falu gimnáziumában kezdte meg a munkát 1959- •ben. S most. is ott. van, 25 év után, ibár a falu már vá­rossá nőtte ki magát. A marcali Ladi János gimnázi­um kis t ö rt én e 1 ems zert árá­ban beszélgetünk. — A helytörténet szerete- tét, fontosságát még az egye­temen oltották belénk, s amint kikerültünk tanítani, mi is igyekeztünk ezt to­vábbadni. (Hogyan kezdődött a gyűjtés? J848-TÓ1 beszél­tem a gyerekeknek az- órán, s erre az egyik tanuló azt mondja: nekik otthon van Kossuth-hainikójuk. Elhozta, s kitettük az egyik falra, hogy mindenki láthassa. A ta­nuló ötöst kapott az értékes leletért. Ezzel elindult a la­vina: a d csőségért, és az ötösért mindenki felkutatta otthon a pincét, padlást, hoz­tak rokkát, népi eszközöket, kínai vázát és még sok-sok tárgyat. — Van-e olyan darab, amelyikre különösen szíve­sen emlékszik vissza a gyűj­teményből? — Egy eredeti pecsétes kutyabőr, melyen Mathias Rex felirat volt látható. Az iskola pedellusa adta egy gyereknek. Mikor utána ki­kérdeztem, hol találta, azt mondta, tele volt ilyennel az iskola padlása, de ezzel gyújtott be, mert jól égett a viasz. Hát így vesznek el nemzeti értékeink. Ha nem tudatosult is a gyerekekben, de szülőhelyük történelmében kutatgattak, amikor egy-egy tárgy után vetették magukat. Ez a gyűj­temény lett a megalakuló múzeum alapja. A hatvanas évek közepén másba is be­lefogtak a diákok. — Elkezdtük a földrajzi- névgyűjitést, hatalmas mun­ka volt. Esőben, hóban jár­tuk a vidéket, kérdezgettük az embereket, hihetetlen él­mény volt ez a diákoknak. Amikor az öregekkel leül­tek beszélgetni; a múlt olyan titkai tárultak föl előttük, amelyeket különben soha nem ismertek volna meg. Másképpen hallgatták ezután a történelemórát. Ebből a -munkából született meg az iskolai Honismereti Híradó. Ma már nem lehet ilyen munkára buzdítani a. diáko­kat. A törés, melyet Gál Jó­zsef ötéves kollégiumi neve- lősködése okozott, meglátszik a honismereti munkán. No és az az igazság, hogy nem elég egy tanár lelkesedése hozzá. Izményi Éva Látásvizsgáló autóbusz Negyedik éve már, hogy havonta egyszer útnak in­dul Esztergomból egy látás- vizsgáló autóbusz. A gördü­lő ambulancián az esztergo­mi kórház szemorvosai és az esztergomi Granvisus gyár optikusai a városoktól távoli kisebb települések la­kóit keresik föl, hogy meg­könnyítsék a szemüvegre szorulók dolgát. A vizsgá­latra jelentkezők érkezési sorrendben felszállnak az Ikarus autóbusz egyik ré­szében kialakított és a leg­korszerűbb vizsgáló beren­dezésekkel felszerelt szem­orvosa rendelőbe. A külföldön is újdonság­nak számito mozgó látás- vizsgálót a szakemberek ér­deklődésére bemutattak már többek között Moszk­vában, Lipcsében, Ham­burgban és Milánóban is. HÍREK ÁPRILIS A nap 5.37 órakor kél, s 19.48 órakor nyugszik; a hold 3.54 órakor kél, s 13.45 órakor nyugszik. A várható időjárás Csökken a felhőzet, de sok helyütt meg­erősödik a szél. Délután előfordulhatnak ismét­SZERDA lődö «porok. A legmagasabb hőmérséklet kora délutánra Márk elért a 14—19 fokot. — A májusi békehónap során tartandó békegyűlések előadott számára aktíviaénte- kezletet 'rendezett tegnap Kaposváron -a Hazafias Nép­front megyei bizottságának elmökséíge. Az értelkezileten Ritoánszlki Róbert, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak ittttkána tartott előadást időszerű belpolitikai és. nem­zetközi kérdésekről. — Korszerűsíti a Siotour a batótonszárszöi Túra kem­pinget. Űj recepciót építe­nek, felújítják a wizésibla’k- koikat, s a melegvízellátás itt — Magyarországon elő­ször — napelemes rendszer­ire! történik majd. — Szövetkezetiek a fővá­rosi színházakban. Hét hét­végén utaztak Budapestre és tekintettek meg 'különböző színházi előadásokat az idén a sióitoki November 7. Tsz tagjai. A programba május­ban a Fővárosi .Nagycirkuszt is beiktatják, több előadásra gyerekeket is visz. a szövet­kezet autóbusza. — Repiilőmodellező-ver- senyt rendezett a hét végén az MHSZ Boglárlel lén a siófoki és a helybeli úttörők részére. A verseny első há­rom helyezettje. —- Tasi Nor­bert, Tóth Attila és Bors Róbert' — bog-iáid úttörő. — Könyvpremiert tarta­nak ma 19 óraikor a Kapos­' vári Tanítóképző Főiskolán Tüskés Tibor József Attiia- díjas író Illyés Gyuláról írt monográfiájából. Bevezetőt mond dr. Szíjártó István do­cens. . — A Debreceni Ruhagyár­ba látogatnak holnap a Nagyatádi Cérnagyár szak­emberei. A tanulmányút so­rán a gyártást és az üzem- szervezést, illetve a varró­cérna feldolgozását nézik meg az atád’iák. — Elmarad ma a Somogyi Képtárban Trogmayer Ottó előadása az Alföld nemzeti emlékhelyeiről. flutósorszámok Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 560 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 49 Trabant Lim. (Bp.) 22 159 Trabant Lim. (Debr.) 14 630 Trabant Lim. (Győr) 19 113 Trabant Combi Sp. (Bp.) 7 980 Trabant Combi Sp. (Győr) 3 612 Wartburg Lim. (Bp.) 10 223 Wartburg Lim. (Győr) 6 443 Wartburg de Luxe (Bp.) 15 605 Wartburg de Luxe (Győr) 8 940 Wartburg de Luxe tt. (Bp.) 3 186 Wartburg Tour. (Bp.) 6 375 Wartburg Tour. (Győr) 2 515 Skoda 105 (Bp.) 8 337 Skoda 105 (Debr.) 6 387 Skoda 105 (Győr) 6 658 Skoda 120 (Bp.) 15 695 Skoda 120 (Debr.) 9 822 Skoda 120 (Győc) 11 214 Skoda 120 GLS (Bp.) 697 Lada 1200 (Bp.) 28 811 Lada 1200 (Debr.) 17 196 Lada 1200 (Győr) 9 932 Lada 1300 (Bp.) 10 841 Lada 1300 (Debr.) 8 150 Lada 1300 (Győr) 4 334 Lada 1500 (Bp.) U 131 Lada 1500 (Debr.) 7 623 Lada 1500 (Győr) 3 778 Lada Combi (Bp.) 5 725 Lada Combi (Debr.) 3 151 Moszkvics (Bp.) 13 439 Polski Fiat 126 (Bp.) 17 306 Polski Fiat 126 (Győr) 5 706 Polski Fiat 1500 (Bp.) 4 526 Dácia (Bp.) 20 634 Dácia (Debr.) 10 731 Zastava 1100 GTL (Bp.) S 006 Szerkesztőségi ügyelet este 8-ig Telefon: 11-510 110 évvel ezelőtt, 1874. április 25-én született, és 63 éves korában, 1937-ben halt meg Gugiielmo Marco­ni Nobel-dijas olasz fizikus, a drótnélküli távíró feltalá­lója. Valóban ő szabadalmaz­tatta e találmányt, de az igazság kedvéért meg kell jegyezni, hogy előtte már Alekiszandr Popov 1904-ben végzett hasonló eredményes kísérleteket; találmányát azonban nem szabadalmaz­tathatta, mivel a haditenge­részet szolgálatában állott, és a drótnélküli távírót a cári vezérkar hadititoknak minő­sítette. Marconi egyébként 1895-ben kezdett foglalkozni a Hertz-féle elektromágneses hullámokkal, amelyeket távközlésre akart felhasznál­ni. Popov szikraadójához Marconi antennát szerkesz­tett és így első kísérleteinél az egy mérföld távolságból leadott morzejeleket vette. A következő évben Angliában 9 mérföldet, 1898-ban Anglia és Franciaország között 74 mérföldet, majd 1901-ben és í902-ben az Anglia é* Oj-Zé- tand közötti távolságot is si­került áthidalnia készüléké­vel. Angliában 1897-ben megala­pította a Wireless Telegraph Companyt, 3 1913-ben már London és New York között is megkezdték' a drótnélküli táviratozást. 1909-ben K. F. Braunnal együtt nyerte el a Nobel-díjat, „a drótnélküli távíró kifejlesztésében szer­zett érdemei elismeréséül”. A Nyílik a rózsa magyarnó- ta-verseny hétfői tv-dönitőjé- ben a volt kaposvári Ma­gyar Róbert kapta a Műve­lődési Minisztérium 10 ezer forintos különdíját a régi dalok legszebb előadásáért — Európa biztonsága cím­mel a politizáló diákok klubjában ma délután a Ki­lián művelődési házban dr. Gazdag Ferenc, az ELTE adjunktusa tart előadást. Gázolt, majd továbbhajtott Nem a látási viszonyoknak megfelelő sebességgel vezette személygépkocsiját vasárnap­ról hétfőre virradó éjszaka Vése belterületén a 28 éves Rákóczi László szenyéri gépkocsivezető, és elütötte az úttesten vele azo­nos irányban haladó Takács Miklós 20 éves vései segédmun­kást. A gyalogos súlyosan meg­sérült. A gépkocsivezető meg­állás nélkül továbbhajtott, a rendőrség azonban elfogta, és őrizetbe vette. — A Kaposvári Csiky Gergely Színház április 29-re meghirde­tett Töltsön egy estét kedven­ceivel című előadása technikai okok miatt elmarad. A jegyek a Rendezvényirodában vissza­válthatók. A színház igazgatósá­ga. (79010) SOMOGYI NÉPLAP □

Next

/
Oldalképek
Tartalom