Somogyi Néplap, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-25 / 96. szám
KERESKEDELEM ÉS ETIKA Éppen ideje volt már annak a nyílt beszédnek, amelyet dr. Spilák Ferenc belkereskedelmi miniszterhelyettes legutóbbi • sajtótájékoztatóján hallottunk. A kereskedelem etikai helyzetéről volt szó, arról, hogy a már hagyományosnak mondható vásárlói megkárosítások — hibás mérés, számolás — mellett korrupciós jelenségek is elterjedtek a kereskedelemben. Mert mi másnak is nevezzük, ha nem megvesztegetésnek a pult alóli árusítási, azt, hogy hiányzó termékeket csúszópénz ellenében szolgálnak ki az eladók? Amint kenőpénzt adnak az ilyen árukért a nagykereskedelmi és az ipari szállítóknak a boltok, vendéglátóhelyek vezetői is, különösen a magánkereskedők, a szerződéses üzletvezetők. Így fordul elő, hogy az á'- lami kereskedelemben nem kapható termékek — például autóalkatrészek, építőanyagok — megjelennek a maszek boltokban, jóvá' magasabb áron. Sőt, olyan is előfordult, hogy áremelés előtt magánkereskedők, szerződéses üzletvezetők felvásároltak bolti készleteket, hogy azt később felemelt áron, jelentős haszonnal adhassák tovább. Gyakori, hogy kisiparosok — akik szintén a bo'- tokban vásárolnak — jelentős összegeket juttatnak az eladóknak a hiánycikkekért. Az „együttműködés” már oiyan szervezett, hogy a kisiparost néha élőre értesítik az áru beérkezéséről, és a keresett termék egy részét ki sem viszik az eladótérbe, hanem a raktárban értékesítik. A kisiparos azután szolgáltatással együtt adja el az árut, például a gumiabroncsot csak felszereléssel együtt, ami tovább növeli a fogasztó kiadásait. A bűnlajstromot még hosszan sorolhatnánk, ennél azonban fotosabb arról szólni, mit lehet tenni a korrupció megfékezéséért A Belkereskedelmi Minisztériumban akcióprogramot dolgoztak ki, s ennek csak egy része az ellenőrzések fokozása, a vétkesek szigorúbb megbüntetése. Mert bármennyire nyilvánvaló, hogy ezek a cselekedetek törvénybe ütközők és így büntethetők, azt is látnunk kell, hogy az ellenőrzés és a szankcionálás csak efféle tüneti kezelés. A visszaélések ugyanis szinte kivétel nélkül ott és akkor jelentkeznek, ahol és amikor valamilyen áruból hiány van. Csak ha bizonyos híradástechnikai cikkeik, építőanyagok, autó- alkatrészek, bútorok, háztartási gépek átmenetileg vagy tartósan nem kaphatók, akkor van mód és alkalom az eladó megvesztegetésére. Azt kell tehát vizsgálni, mit tehetünk a hiány ellen. Ez viszont már az egész gazdaságot, mindenekelőtt a termelést érintő kérdés., ezért a Belkereskedelmi Minisztérium akcióprogramja más tárcák — az Ipari Minisztérium, az ÉVM, a MÉM — együttműködésére is számít. Mérséklik az áruhiányt a kereskedelmi vállalatok termelésszervező akciói, az úgynevezett Vevők vagyunk kiállítások, amelyek során már sok új gyártót sikerült bekapcsolni különféle fogyasztási cikkek előállításába. A több, a vásárlói igényeknek jobban megfelelő áru termelésre várható a fokozott anyagi érdekeltségtől, az iparvállalatok vezetőinek vállalkozó szellemétől, a versenyheyzet kibontakozásától. Ezeket a célokat szolgálja a gazdaság átfogó, folyamatban lévő reformja is. A gazdaságpolitika azonban csak fokozatosan, lépésről lépésre képes megközelíteni a célt, a hiányok mérséklését, felszámolásán Ezért a bajok gyökereinek orvoslása mellett szükség van arra a tüneti kezelésre is, amit az ellenőrzések, a szankcionálások és bizonyos adminisztratív intézkedések testesítenek meg. Ilyen intézkedés például az, hogy bizonyos tőkés importból származó cikkeket a nagykereskedelmi vállalatok nem adhatnak el magánkereskedőknek, más hiányzó termékek értékesítésekor pedig kötelesek kikötni az alkalmazható fogyasztói árat. Amint megtiltották azt is. hogy magánkereskedők és szerződéses üzletvezetők az állami és a szövetkezeti kiskereskedelmi boltokban vegyenek árut — például sört — viszonteladás céljára. Ajánlják a vállalatoknak, hogy a hiányzó termékeket megrendeléses, előjegyze- ses formában árusítsak, vagyis a fogyasztókat jelentkezésük sorrendjében szolgálják ki. Ehhez az is szükséges, hogy a megren delőtől előleget kérjenek, mert ellenkező esetben egy vásárló akár tíz boltban is telira tkozhat az árura varók listájára, amitől áttekinthetetlenné válik a fogyasztói igény mértéke. Mindebből — ami csak ízelítő a már megtett és tér vezett intézkedésekből — jól látható, hogy a belkereskedelmi tárca két irányba is tesz lépéseket. Egyfelől a jogi formákat, a szankciókat, az operatív beavatkozásokat alkalmazza, másfelől szorgalmazza és elősegíti a gazdasági folyamatok, az érdekeltségi viszonyok rendezését, a re form folytatását. Gál Zsuzsa Termozsalus ajtó — családi házakba A Construma ’84 nemzetközi építőipari kiállítás nemrég zárta be kapuit Budapesten. Nagy érdeklődés mutatkozott a rendezvény iránt, hiszen olyan — sok esetben bizony hiánycikk számba menő terméket — mutattak be, mint az építkezéseknél elengedhetetlenül szükséges nyílászáró szerkezetek. Szerénytelenség nélkül állítható, hogy a somogyiak nagy sikert értek el e területen. A nagybajomi Somogy Ipari Szövetkezet termozsalus 'ajtóikkal és ablakokkal szerepelt a kiállításon. A termék ugyan nem vadonatúj, hiszen már 1981- ben bemutatták árujukat a kereskedelmi partnerek, a Dél-dunántúli Tüzépnek, de akkor még nem volt rá kereslet. Ma már mindenütt keresett cikk a termopán- üveggel ellátott zsaluzott ajtó-ablak. Az idén két méretben ezerötszáz ablakot és 250 ajtót gyártanak az ipari szövetkezetben. Indokolt lenne a gyártmányfejlesztés, tekintve a megrendelések nagyságát; új faipari gépekre van szükség, bővíteni kell a szárító 'kapacitását is. A szövetkezet negyvenhat dolgozója állt át az új nyílászárók szerelésére, s szeretnék évi kapacitásukat tovább növelni, mivel keresett termékről van szó. Ez már most megfelel az 1988. január elsején életbe lépő új szabványnak, amely az energiatakarékosság érdekében születik. A termozsalus ajtók-abla- kok az eddig ismert paraméterek szerint készültek, szériakezdésnél a Kermi szákvizsgálat megfelelőnek minősítette őket. Az új termék nem olcsó. Az ablak 1500—1700 forintba kerül négyzetméterenként, az ajtó ára 2700—3300 forintím2. A többletköltség azonban az energiatakarékos szabvány szerint készült nyílászárók alkalmazásánál két év alatt visszatérül vásárlójának. A keresett áru azért versenyképes, mert a különleges, ragasztott üveggel együtt árulják, s ez rendhagyónak számít. A nagybajomiak — föllelkesedve a sikeren — legközelebb a szegedi ipari vásáron mutatják be új termékeiket, sőt Somogy megye bemutatkozik címmel Bjelo- varon, Jugoszláviában is szeretjeinek — talán a kisha- tármemti forgalomban is sikerül üzletet kötniük. K. A. Több mint 2500 hektáron telepítenek erdőt Somogybán Beszámoltak a tanácstagok Postázzák a válaszokat Jó ütemben na.aanas a tavaszi erdoteiepiteseK. a mezogazdasagi művelésre kevésbé aiKalmas íolclieiü- íe'.es jobb kinasználasara, a nagyvárosokat, ipartelepekéi övező zöldfelületek Kialakítására nagyarányú fásítási, erdőtelepítési munkák folynak szerte az országban. Ehhez a mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1984-ben mintegy 80 millió forint értékben nyújt állami támogatást. December végéig ebből megközelítőleg 8000 hektárnyi, részben kopár, lepusztult és rendezetlen növény- világú területet ültetnek be fákkal, s megteremtik az üdülők, kirándulók fogadásához is a jobb feltételeké”. A jelentős anyagi áldozatokat követelő erdőtelep!test természetesen nemcsak a természet- és környezetvédelmi szempontok, hanem szigorúan gazdasági megfontolások is vezetik. Hazánk ugyanis az elmúlt évtizedek erőfeszítései ellenére még ma is Európa erdőben szegény országai közé tartozik; összterületének 18 százalékát borítja erdő, s a kívána- lon legalább 20 százalék lenne. Épp ennek elérését célba is vették a MÉM tervezői. Eszerint az ezredfordulóig 200 000 hektárnyi új erdő zöldéit majd, közöttük az idei telepítések is. Az új erdők nagyobb hányadát a nyersanyag előállítására telepítik. Olyan gyenge termeszen adottságú te- rületeK jöhetnek számításba, amelyeket mezőgazdasági . termelés aránytalanul magas ráfordítást követelne, míg a fatermelés — ha hosszú távon is — kifizetődő. Somogybán idén 695 heK- tárnyi új erdőt telepítenek, ebből több mint 500 hektárt a termelőszövetkezetekben. A Sefag 150 hektáron telepít új erdőt. A kitermelt erdők helyére kerülő telepítések területe meghaladja az 1800 hektárt, így a megyében összesen tötjjj mint két és félezer hektáron telepítenek erdőt ezekben a hetekben. Megyénk adottságainak megfelelően az új erdők közül legtöbb lesz a tölgyes, ám jelentős területen ültetnek égert, nyárt és fenyőt is. Somogybán található ma az ország íavagyoná- nak mintegy a tizede. A most folyó telepítések is biztosítékot nyújtanak, hogy Somogy továbbra is az ország fában egyik leggazdagabb megyéje maradjon. A Balaton somogyi vízgyűjtő területén több mint 10,3 milliós ráfordítással 371 hektárnyi új erdőt telepítenek. Ugyancsak jelentős területen végeznek fásítást az üdülőövezetekben. A Kis-Balaton mentén is gazdagítják az élővilágot, elsősorban a vizet kedvelő nyárfákkal. A nyílt várospolitika jegyében tartották meg a városrészi tanácskozásokát, a tanácstagi beszámolókat február 20-a és április 2-a között. Dr. Tóth Mihály, a városi tanács titkársága szervezési osztályának a vezetője arról számolt be, hogy a kaposváriak közül 1980 vett részt a beszámolókon, két- • százharmincán mondták el a véleményüket, javaslatukat. összesen 347 közérdekű észrevételt jegyeztek föl a tizennyolc körzetben. A körzeti népfrontbizott- ságok -kibővített ülésén fölmérték a területük helyzetét, összegyűjtötték a gondokat, a problémákat a lakosság körében végzett közvéleménykutatás alapján. A szigorúbb gazdálkodás, az ésszerűbb, takarékosabb pénzfelhasználás miatt különösen fontos a rangsorolás. Sok hasznos észrevétel hangzott el. például a Kinizsilakótelep ellátásának javítását is sürgették. Már nem elégíti ki az emberek igényét itt a szűk ABC-áru- ház. A Kaposker enyhít a gondokon azzal, hogy kiviszi az utcára a zöldségárusítást, az üvegbe váltást: így benn több lesz a hely. A sáviházibeliek azt várják az IKV-tól, hogy a javításokat, a 'karbantartást jobb minőségben végezzék el. A kaposfüredi városrészben a gáz bevezetését sürgették. Egybehangzóan kifogásolták a város köztisztaságát, kérték, hogy nagyobb törődéssel gondozzák a fákat. A belvárosban, a lakótelepeken többen szót emeltek az ellen, hogy a Május 1. sétálóutcában -gépkocsik parkolnak. a célfuvaron kívül is behajtanak. A belvárosi lakosok javaslata: rendezzenek fórumot a belváros közlekedéséről. A buszközlekedéssel kapcsolatban is hangzott el bírálat. Sokan szeretnék, ha módosítanák a 6-os járat útvonalát és ha a lí2-es busz megállnia az Április 4. utcában. A toponári városrészben újabb buszmegállót kértek. A külterületeken elsősorban utat, járdát, nyilvános telefont kértek. Az egész város érdekét szolgálná, ha egy nyilvános illemhely épülne a nyugdíjasok, kismamák kedvelt pihenőhelyén, a Szabadság parkban. Nehezen megvalósítható az egyik javaslat, bár megfontolandó: a lakótelepi lakóblzottságok szeretnék, ha lenne önálló helyiségük. Ez az ügyfélfogadást, a kisebb találkozók megtartását szolgálná. A városi tanács megkezdte a válaszadást. A tanácstagok és az állampolgárok április 30-ig -kapják kézhez ezeket. Arra szintén nagy gondot fordítanak, hogy a hibákat az ígért határidőre valóban megszüntessék. L G. Cipőfelsőrészt varrnak Barcson Lápot vett a szigetvári gyár Benépesült a régi barcsi tüzép-telep egyik többé-kevésbé fölújított épülete, ötven dolgozó — jórészt asz- szonyok — két műszakban cipőfelsőrészt ragaszt és varr a sebtiben létrehozott üzemben. Január harmincadikén kezdődött a termelés egy műszakkal, és hamarosan beindították a második csoportot is. Tomcsalek Antal telepvezető elmondta: — Huszonnyolc éve dolgozom a szigetvári cipőgyárnál, voltam ott minden, csak épp kávéfőző, néni nem. Azt tudtam, hogy Barcson volna munkaerő, azt is tudtam, hogy mi lenne jó a gyárnak. Az ötletet követően már az ottani főnököm és az itteni városi tanácson múlott a dolog. Gyorsan sikerült nyél- beütni a formaságokat, megkezdődhetett a munka. — Barcs nincs messze Szigetvártól. Miért volt érdemes mégis kitelepülni? — Az asszonyok a munka- helyváltoztatást vállalták — -többnyire lefelé csúszó üzemeikből kerülték ide, de a háztartásbeli „státuszt” is föladták néhány aíi — viszont a szigetvári ingázást már nem szerették volna. Itt Barcson egyszer mór a ká- téesznél volt cipőfelsőrész- készítés, azt sokan nem felejtették el. Az egészen újaknak pedig 2—3 hét a tanulóidő 16 forintos órabérrel, azután már teljesítmény szerint kapják a fizetést. Nagy a szóródás: két-három- ezer, de öt-hatezer körül is lehet keresni. — Nem maradhatnak örökké az ideiglenes üzemben. Mikor lesz itt? komolyabb építmény? — Azt nem tudjuk. Már építenénk is, de közbejött egy váratlan apróság. Lápot, pontosabban töltés területet szerzett a gyár, régen itt Dráva-ártér volt, s ez lényegesen megdrágítja és lelassítja az építkezést: De így is szeretnénk jövőre már egy kétszáz ember foglalkoztatására alkalmas új csarnokiban dolgozni, meglehet a gyári szabászat is ide települ majd. Szabad női munkaerő van még a városban, tehát ami a gyárnak jó, az Barcsnak is jó. Interkerbörze huszonegyedszer Elfekvő gépek vására Adás-vétel katalógusból Megkezdődött az interkerbörze-rendezvény -tegnap Budapesten, az Ipari Reklám és Propaganda Vállalat Rákóczi -úti bemutatóházában. Az Országos Piackutató Intézet most 21. alkalommal szervezte meg a vállalatoknál elfekvő készletek vásárát. Ezúttal 138 vállalat és szövetkezet kínálja összesen 2,5 milliárd forint értékű feleslegessé vált vaskohászati anyagait-, gépeit, műszereit, jármű alkatrészeit, építési, szerelési és elektromos anyagait, szerszámait, kötőelemeit. Több olyan vállalat — köztük a Ganz— MÁVAG, a Kohászati Gyárépítő Vállalat, a Magyar Hajó- és Darugyár, a Tungsram és az Orion — vesz részt a börzén, amely már 10 éve, az első börzétől kezdve, minden alkalommal megragadja ezt a lehetőséget feleslegessé vált készleteinek értékesítésére. A rendezők az eddigi tapasztalatok alapján arra számítanak, hogy a felkínált termékek 10—15 százaléka vevőre talál. A meghívókat több ezer lehetséges vásárlónak — vállalatnak és szövetkezetinek — kül-ték el, s az áttekintést katalógus is segíti, amely a felkínált több tízezer termék legfontosabb adatait tartalmazza. Az árakat nem tüntették fel, mert a partnerek közt ez megállapodás kérdése. A katalógus alapján a négynapos rendelvény után is folytatódhat az elfékvő készlétek adás-vétele. SOMOGYI NÉPLAP
