Somogyi Néplap, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-22 / 95. szám
Fiatal vezetők iskolája Vajon melyik húsz-, harmincéves vezető — legyen mérnök, közgazdász —, ne érezte volna jó néhányszor pályája során, főleg annak is az elején: jó lenne könyvből, tanfolyamból, tu- dósabb társtól elsajátítani nagyobb hányadot abból a roppantul differenciált, bonyolult tudásból, ami a vezetés kellő gyakorlásához kell! Azért, hogy okos, megfontolt és gyors legyen a döntés, reális és végrehajtható a jóváhagyott terv, szervezni tudó és határozott, emberközpontú és egyidejűleg szakmájában elsőfokon jártas legyen az ifjú vezető ___ V állalkozó vállalatok Nein kell tovább szőni az álmokat: létezik nálunk, már csaknem tíz esztendeje ilyen iskola, részben kifejezetten a fiatál vezetők segítésére és felkészítésére. Az Országos Vezetőképző Központ indítja rendszeresen, 1975 óta, „Fiatal vezetők iskolája” megjelöléssel a jelenleg 10 hónap időtartamú tanfolyamokat. Dr. Csath Magdolna, oktatási igazgató részletes statisztikával is szolgált arra vonatkozóan: az ország különböző vidékeiről az iparvállalatok milyen arányban kü1- dik a fiatal szakembereiket a vezetőképzesnek erre az iskolájára? Elöljáróban tehát néhány adat, ezekről. Körülbelül 60 —40 százalékos a főváros— vidék aránya az ifjú hallgatók között, ami nem egészen fedi az országos ipartelepülés arányát. Van néhány megye, amelynek ipari üzemei rendszeres elóiskolái a vezetőképzőnek. így a Videoton székesfehérvári gyára és számítástechnikai üzeme, ugyancsak Fejér megyebői a KO- FÉM, a Szerszárngépiparí ” Müvek gyáregysége, 1: lelrve a Köszörűgépgyár. Borsod |U több iparvállalatától érkeznek rendszeresen fiatal vezetők. Nógrád megyéből elsősorban a szénbánya tartja fontosnak a fiatal szakemberek képzését. Komárom, Zala és Hajdú-Bihar, legutóbb pedig Csongrád szintén vállalta ifjú vezető szakeyrberek további képeztetesét a fővárosi intézményben. Mit és hogyan tanul az ifjú vezetők e csoportja? „Ön mikén! csinálja?” Elsőrendű, meghatározó szempont az igazodás a népgazdaság szükségleteihez az oktatásban. Ezért is lényeges arányú a. képzésben az általános közgazdasági ismeretek mértéke, népgazdasági szintű kérdések elemzése. Tervezés, szabályozók és szabályozás, külgazdasági stratégia adja az elsajátítandó ismeretek jelentős hányadát. Másrészt a vállalatirányítás, vezetés, általában a vezetési ismeretekhez kapcsolódó témakörök. Igen jelentős hányadot képvisel a vezetési irányítás kérdéseinek elemzése, pszichológiai, szociológiai vonatkozásai, az emberek, beosztottak legjobb alkotói képességeinek helyes kibontakoztatása. És még korántsem teljes a lists .. Meghívott rangos külső, előadók — a Pénzügyminisztérium, az Országos Tervhivatal, az Árhivatal, a Bér- és Munkaügyi Hivatal — egyaránt rendszeresen ismertetik itt a legidőszerűbb gazdaságpolitikai kérdéseket, legtöbbször — s ez igen lényeges — még a döntéselőkészítés stádiumában. A vezetőképző szakemberei úgy vélekednek önnön munkájukról: igen fontos, hogy az egyetemi, főiskolai tananyag után — amelyben, mi tagadás, a vezetés tudománya csak jelentéktelen ismerethányaddal szerepel —, a fiatal vezetők hozzájuthassanak ahhoz az ismeretmennyi- séghez, ami az adott munkahelyen gazdasági és emberi szempontból is rendkívül .fontos. közgazdasági végzettségnek kapnak ugyan az egyetemi éveik alatt az ilyen ismeretekből is egy keveset, s fiatal szakemberek többsége azonban tanulmányai végén még nem rendelkezik ezekkel. Különösen a tervezés és a távlati tervezés szakelmélete mondható esetükben kevésnek. Ami pedig a stratégiai vezetés és a számítástechnika témáit illeti, ezeknél évről évre változik, frissül az ismeretanyag. Utánképzésre tehát feltétlenül szükség van. Tervek vannak velük Közép- és aisószintú vezetők a hallgatók, közös jellemzőjük, hogy a saját vállalati vezetésüknek tervei vannak velük. (Dicséretére legyen mondva a külső vidéki üzemeknek, a fiatalok legalább lele az iskola végeztévé1 előbbre lép, jelentősebb megbízást, munkakört kap. Nyilván nemcsak a tanfolyami ismeretek okán, inkább, mert eleve perspektívát szántak nekik . . .) Ami hiányzik — így látják a vezetőképző szakemberei — az, hogy nálunk csak kevés vállalat, üzem készít tudományos értékű és hitélű,» úgynevezett életpa'ya-tervezést, amelyről aztán az érintett fiatal vezető is tudhatna! így önnön sorsát — az ismeretszerzést is ehhez irányítva —jó előre ki-ki megrajzolhatná , . . Több fejlett tőkés országban — s ezt a másolás igénye nélkül állapították meg a továbbképzés szakemberei — a mienknél tudatosabb az ifjú vezetők képzése. Rendszeres például, hogy a vezető jó előre kiválasztja az utódot és irányítottan képezted. Az is teny, hogy a mi fiatal vezetőink már a jelen képzés során jó hasmát vennék egy- egy külföldi vezetőképző intézményben teendő látogatásnak. rövid tanulmányútnak. Anyagiak híján ma ez kevéssé elképzelhető. Bár az OVK illetékesek fantáziát látnának cserelehetőségek kimunkálásában. Konzultánsok segítségével, szákdolgozat írásával és védésével tetőzik az ifjú vezetők oktatása. Saját munkahelyük kínálja jobbára a témát, és volt már rá példa, hogy a szakdolgozatot — visszatérve a munkahelyükre — sikerült hasznos gyakorlattá alakítani. Az ismeretszerzésnek ez a magas fokú iskolája — évek óta igazolják a tapasztalatok — egyéb módon is kamatozik. Pedig korántsem elképzelhetetlen, hogy általános gyakorlattá váljék az olyan példa, mint nemrégiben a Videotoné: az egyik, itt végzett fiatal műszaki szakemberükből később a számítástechnikai gyár igazgatója lett... Várkonyi Margit Hiánycikkpótló zománcedények Épül az új üzemcsarnok — Szívesen találkoznék hasonlóval az üzletekben is — mutat rá egy prospektus konyhai edényeket bemulati oldalára Nagy Imre, a Kaposvári Vas-Műszaki Szolgáltatóipari Szövetkezet főmérnöke. A tojáshéj és barna színösszeállítású, különböző formájú és méretű lábasokból, fazekakból, kiöntőkből álló készlet valóban mutatós. Ilyet vagy ehhez hasonlót azonban hiába is keresnénk az üzletekben. — Ügy tudom, a szövetkezetben az év második felében kezdenek hozzá a zománcozott edények gyártásához. Van-e technológiai akadálya annak, hogy a hagyományos színű és formájú konyhai edényektől eltérő termékeket készítsenek 7 — A technológiai feltételek ugyan adottak, de kezdetben csak a hagyományos termékek gyártását tervezzük. A későbbiekben szeretnénk formatervezett és a jelenlegi hiánycikkek listáján szereplő zománcozott termékeket is forgalomba hozni. A kereskedelmi vállalatokkal felvettük a kapcsolatot, kértük, állítsanak össze egy ajánlólistát a számunkra. — Milyen zománcozási tapasztalataik vannak? — Síklapok zománcozásával régóta foglalkozunk, ama újdonság, hogy ezeknél a termékeknél hajlított, ívelt formákat kell a présgépekkel kialakítani és zománcozni. Két évvel ezelőtt az energiaracionalizálási program keretében egy új, konvejorpá- lyás, elektromos fűtésű zománcozókemencét helyeztünk üzembe. Ennek sokkal gazdaságosabb és nagyobb a teljesítménye, mint a hagyományos olajtüzelésű tokos kemencének, és folyamatos termelést tesz lehetővé. — A beruházásnak milyenek az anyagi feltételei? — Mintegy 50 millió forintos, az OKISZ-tól kapott fejlesztési költséggel gazdálkodunk, ennek egy része támogatás, más része hosszú lejáratú kölcsön. Ezt az ősz- szeget három irányban hasznosítjuk: ebből épül fel az új nyersgyártócsarnok és néhány kisebb kiegészítő épület, , gépeket vásárolunk, valamint 10 millió forintot fordítunk a készletek feltöltésére. — A laboratóriumi kísérletek hol tartanak? — Részben most folynak, részben már be is fejeztük, és a mintákat elküldtük a Kerminek vizsgálatra. Az egyéb munkálatokkal is jól haladunk; épül az új üzemcsarnok, felvettük a kapcsolatot a Képzőművészeti Főiskolával, ahol az edények for- materveit készítik el a számunkra, Bonyhádról és Budafokról pedig nagy szakmai gyakorlattal rendelkező nyugdíjas szakembereket hívtunk meg, akik segítenek az új technológia elsajátításában. Terveink szerint az idén 10 millió, 1986-tól pedig évi 50—60 millió forint termelési értéket állítunk elő a zománcozott termékek gyártásával. N. Zs. Tájékoztatók nemzetiségieknek Közkinccsé teszik a kaiyoúyokat A Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége, s a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége kongresszusán joggal kérték a német és a horvát ajkúak, hogy ne csak ilyenkor beszéljenek róluk, hanem rendszeresen. Ez természetes is. Érdemes például megemlíteni, hogy a párt, a tanács, a társadalmi szervezeteik és mozgalmak választott testületéiben számarányuknak megfelelően vesznek részt, s az utóbbi években növekedett a nemzetiségi lakosság politikai, társadalmi érdeklődése, tisztségviselőik sökikal határozottabban képviselik nemzetiségi társaik érdekeit. A népfrontbizottságok mindenhol arra ösztönzik a német és a délszláv lakosságot, hogy használja a nemzetiségi nyelvet, ápolja a hagyományokat. Érdeme» lenne felfrissíteni a nemzetiségi könyvtárak állományát, sőt gyarapítani a könyvtárak számat is. Az idősebbek ugyan nem nagyon olvasnak, a fiatalok azonban annál szívesebben. Egyre többen olvassák a Neue Zeitungot, a Narodnc Noviét, s különösen kedvelt a rádió, a tévé nemzetiségi adása. A nemzetiségiek, amikor kiutaznak külföldre a rokonaikhoz, vagy azok jönnek hazánkba, elismeréssel beszélnek hazánk eredményeiről, a nemzetiségiek egyenlőségéről. Így különösen fontos szerepet játszanak a kapcsolat erősítésében. A két szövetség kongresz- szusára készülve sok hasznos véleményt, javaslatot gyűjtöttek össze a megyéSOMOGYI KRÓNIKÁJA Az ünnepi készülődés jegyeben zajlott 1^ az elmúlt hét. Közel került egymáshoz a húsvét és a munka ünnepe, úgyhogy továbbra is bő- viben leszünk örömteli híradásoknak — oázis ez a rövid időszak a meglehetősen borongás földgolyón. Mintha a tavasz is velünk együtt érezne, a múlt hét végi biztató esők után megemberelte magát, de azért újabb záporokat is ígér a gazdáknak. Az ünnep*és közben sem feledkezhetünk meg a munkáról. Ezt bizonyítja hogy az ünnepségek és a munkaértekezletek szépen váltogatták egymást a héten (eközben természetesen a munkahelyeken nem állt meg az élet.) A hét elején kisipari termékbemutató nyílt Kaposváron. amely azt bizonyította. hogy a vállalkozók nemcsak könnyűszerrel akarnak haszonhoz jutni, hanem nagyobbik részük míves munkákkal is kirukkol, emelvén ázsióját a tisztes iparnak. Ugyanaznap a Balaton Fűszert szocialistabrigád-veze- t.ői arról tanácskoztak, hogy miként szolgálják az idén Somogy és Zala lakóit Ígérték: még jobban, mm' tavaly. Ehhez kapcsolható egy későbbi esemény is, a megyei tanács kereskedelmi osatáiya az összes érdekelt részvételével Szőlőskislakra hívott össze megbeszélést, é« a balatoni szezon feladatait egyeztetik a kereskedők. Apró figyelmeztetés nekik és az ellátó vállalatoknál-; a húsvét előtti kaposvári sonka- mizéria, az az átmeneti hiány bizony árnyékot tét az egyébkén1 nyugalmas ünnep előtti bevásárlási időszakra. Ámbár nem ár’ megállapítani, hogy lakosságunk — a nehéz gazdasági helyzet ellenére — jóval több sonkára áhítozott, mint ‘avaly. (A kereskedők most attól tartanak, hogy rajtuk marad a hét végére felhalmozódott készlet,) A kulturális eseményeknek sem volt híján szűkebb hazánk. Ezek közül csupán néhányat: emlékezetes Mozart- hangvensieny volt a Munkácsy gimnázium aulájában, a kaposvári zenészek isméi bebizonyították, hogy a kisváros kis lehetőségei miatt nem kell feltétlenül érvényesülnie a „kis pénz, kis foci” elvnek. A Táncsics gimnázium diákjai néhány napra átvették a hatalmat Iskolájukban, komoly és vidám rendezvénysorozaton szórakoztak és pallérozódtak. Megyénk két nagy szülöttére is emlékezhettünk. Fekete István nevéből volt hangos a kaposvári Toldi iskola, mert a róla elnevezett úttörőcsapat egy napot szentelt az írónak. A Marx utcában pedig hajdani otthonának felán emléktábláit helyeztek el. Tavasz, gyerekek... Mi sem illik jobban az erről legszebben mesélő magyar író emlékéhez. A másik somogyi: Gábor Andor, akire ezúttal úgy emlékeztünk, hogy fölvette nevét 'a KISZ politikai képzési központ. Politikus, író, újságíró — a név s újdonsült viselője illenek egymáshoz. S ha már az újságírásnál tartunk, egy szerény mondat magunkról: tájékoztatáspolitikánkról regionális újságíró-tanácskozás zajlott le Kaposváron. Szórakozás a hét végén de még jutott hétfőre is. Sok és sokféle, közös és családi... Talán a legjobban a horgászok örültek, mert az ünnepre való tekintette) csak kedden lép életbe a horgászati tilalom, így a szerencsésebbeknek halat is hozhat a nyuszi. Nincs is itt helye további komoly krónikának. Kellemes ünnepeket és jó étvágyat! Luthar Péter ben. A miklósiak nagyon fontosnak tartják ’ a hagyományápolásban az amatőr művészeti mozgalmat, a szokások, a tárgyak gyűjtését és közkinccsé tételét. Nagyobb anyagi támogatást kérnek ehhez. Az ecsenyiek szerint a család tehet a. legtöbbet a nyelv használatáért a jövőben is. A potonyiuk szfefetíié- nek egy nemzetiségi öregek napközi otthonát. Kaposváron és máshol is szóba került, hogy a nemzetiségi lakosság kapjon rendszeres és bő tájékoztatást a két szövetség tevékenységéről. A választás során négy német nemzetiségű, két délszláv került be a szövetségek országos választmányába Somogyból. Most az a teladat vár rájuk, hogy mindenhova eljussanak, beszámoljanak a kongresszus állásfoglalásáról, a feladatokról. Ebben a népfrontbizottságok, a tanácsok is segítenek nekik. A megyei nemzetiségpolitikai munkabizottság összehívja a tizenöt kongresszusi küldöttet, a hat országos választmányi tagot. Az ő véleményük, javaslatuk alapján bővítik majd tevékenységüket Somogy nemzetiségié-; lakta községeiben. Egyre többen igénylik a propaganda javítását. Ezért került szóba egy kiadvány megjelentetése a levéltár anyagai alapján a nemzetiségiek múltjáról, élei érői. szokásairól. A nemzetiségiek nyelvén kívül magyarul is olvashatják majd a könyveit. A, KSH megyei igazgatóságát fölkérik egy nemzetiségi adatgyűjtemény összeállítására, Ez mindenhol segítené azokat a testületeket, amelyek a német és horvát ajkúak ügyében döntenek. A Hazafias Népfront 'megyei nemzetiségpolitikai mun- bizottsága folytatja azt a jól bevált gyakorlatot, hogy időnként a helyszínen 's- meilkedjen meg egy-egy, nemzetiségi község helyzetével. Az idén Miklósi kerül sorra. L. G.
