Somogyi Néplap, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-04 / 80. szám
Ura; 1,80 Pi EL, svfelyam, 80, sióm IfftA, április 4„ szerda Becsüljük és védjük szocialista rendünket Maróthy László ünnepi köszöntője A felszabadulás ünnepének előestéjén Maróth y László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára köszöntőt mondót a rádióban és a felevízi ban. — Felszabadulásunk 39 évfordulóján jó érzéssel, tiszta szívvel ünnepiünk ünnepünk igazi fényét es tartalmát az adja, hogy egy egész nép köszönti bensőségesen önmaga történelmi életművei Bármerre nézünk is az oi^zágban, társadalmi rendszerünkben, alkotásainkban, új városaink sokaságában, gyárainkban, mezőgazdasági nagyüzemeink ■ ben népünk munkája, tudása ölt testet. Egy aläpja:- ban megváltozott ország fémjelzi harminckilenc év eröfeszáféseinek becses eredményeit. Hazánk legnagyobb nem- jeti ünnepén a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi. Bizottsága, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa, u kormány neyében köszöntőén hazánk minden állampolgárát, a párttagokat és a pártokívüliéket, a budapestieket, a városainkban, faijainkban élőket. Köszöntőm e Magyar Népköztársaság valamennyi barátját, aki insztozik velünk az ünnep prömeben. 1945. április 4-e méltán legnagyobb nemzeti ünnepünk. Népünk visszanyerte nemzeti függetlenségét és megnyílt előtte a társadalmi haladás lehetősége. A felszabadító Szovjetunió eszmeiségének, a haladás történelmi szükségszerűségét világosan felismerő hazafiaknak köszönhető, hogy népünk, hazánk nemcsak fennmaradt, hanem államiságában megerősödve a leghaladóbb nemzetek közé sorakozott fel. A szó legnemesebb értelmében honra találtak e hazában a magyarok, az itt élő nemzetisége!; és népcsoportok. Önálló államiságunk birtokában, haladó rendszerünk lévén sokoldalúan kiteljesedett népünk társadalomion máié, országot gyarapító alkotó képessége. Fejlődésünk eredményeként női népünk önbecsülése, maga- biztossága. Megszűnt a „magyar magáramaradotiság’ érzése, igaz barátaink ' vannak,. hazánk boldogulását a Szovjetunióval, a szocialista országokkal szoros szövetségben találtuk meg. Szocialista rendszerünk az ‘ alkotmányban ' is rögzített széles kérő1 jogokat b-ztcéí; mindén állampolgárnak. A politika népünk közreműködésével és egyetértésével formálódik. Szeles körű vitára 1 bocsátjuk legfontosabb közös dolgainkat, együttes gondolkodással, nemzet’ közmegegyezésre való törekvéssel alapozzuk meg társadalmi vállalkozásainkat. Így (Folytatás a 2. oldalon) Ünnepélyesen {elvonták az állami zászlót Hazank felszabadulásának 39. évfordulója alkalmából kedden reggel ünnepélyes külsőségek közptt, katonai tiszteletadással felvonták a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját a gellérthegyi Fel- szabadulási Emlékműnél. Zá-zlófelvonási ünnepségei tartottak tegnap reggel a Parlament előtti Kossuth téren is, ahol ugyancsak ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással vontak fel az állami zászlót. Elismerés kiemelkedő munkáért Kitüntetési ünnepség Az Elnöki Tanács hazánk felszabadulásának 39. évfordulója alkalmából, eredményes munkájúk és közéleti te zé k.rnységük elismeréséül az fiiam’, a gazdasági munka különböző területein dolgozóiknak és a fegyveres testületek tagjainak kitüntetéseket adományozott. A kitüntetettek egy csoportjának Losonczi Pál, az MSZMP Pófiíikai Bizottságának tagja, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke tegnap délben az Ország- .ház kupolacsarnokában nyújtotta át az érdemrendeket. Az ünnepségen megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Havasi Ferenc és Korom Mihály, a Központi Bizottság titkárai, a Politikai Bizóttság tagjai, valamint Katona Imre, az Elnöki. Tanács titkára. Kitüntetési ünnepséget tartottak tegnap délután Kaposváron a megyei tanácson is. A Himriusz elhangzása után a kaposvári Krénusz János Általános Iskola tanuló» adtak, „Oly konban éltem'’ címmel színvonalas műsort. Ezt követően dr. Kassai Janos, a megyei tanács vb-bitikára köszöntötte az ünnepségen megjelenteket, s az elnökségben helyet foglalókat, köztük Klem>- vies Imrét, a megyei paribizottság első titkárát. Varga Károlyt, a Hazafias ..Népfront. Somogy megyei bizottságának . titkárát,. dr, -Eger? szegi Lászlót, az SZMT titkárát és Sárái Árpádot, a megyei KISZ-bizottság első titkárát. Az ünnepségen dr. Balassa Tibor, a megyei tanács elnökhelyettes tartott megemlékezést; méltatta hazánk felszabadulásának történelmi jelentőségét, s az éltéit csaknem négy évtized alatt bekövetkezett változásokat. Többek között ezt mondotta: — Népünk büszke lehet eredményeire, szocialista vívmányaira. A történelmi sorsforduló óta eltelt időszak talán legfontosabb tapasztalata, hogy a párt és a nép összeforrva minden nehézségen úrrá tud lenni. Nagy árat .fizettünk érte, de megtanultuk. hogy a párt és a nép egysége a népi hatalom szilárdságának. ,a szocialista haza ' felvirágoztatásának döntő feltétele. Erre az egységre ügy kell vigyáznunk, mint á szemünk fényére, hogy e kapcsolat változatlanul szilárd és zavartalan legyen ... Felszabadulásunkra emlékezve, a megtett útra gondolva jó lelkiismerettel mondhatjuk: nem volt hiábavaló az áldozat hazánk felszabadításáért... Ez ünnepen .is. amikor a hazánk szabadságáért elesettek sírjaira egy szál virágot helyezünk. népünkkel együtt hitet teszünk, hogy tovább haladunk a bevált, helyesnek bizonyult úton. A beszedet követően Sugár Imre, a megyei tanács elnöke kitüntetéseket adott át, majd az ünnepség az Inter - nationale hangjaival ért véget. (A kitüntetettek névsorát lapunk 4. oldalán közöl jük.) Koszorúzás! ünnepségek Budapesten Hazánk felszabadulásának 59, évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa kedden délelőtt koszorúzás! ünnepséget rende- jjétt Budapesten a szovjet hősök Szabadság téri emlékművénél és a magyar kosok emlékművénél, a Hó- jsok terén. i A Szabadság téren, ahol s r.aJzlodisszel övezett emlék- guűvel szemben csapatzászlóval felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszsza- zada. A magyar és szovjet himnusz elhangzása után a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Losoncz i Pál-és Trautmann Rezső, a/ Elnöki Tanács helye'tes elnöke helyezett koszorút az emlékmű talapzatára. A:- MSZMP Központi Bizottságának koszorúját Kádár János, a Központi Bizottság első titkára és Németh Ka roly, a Központi Bizottság titkára, a Politikai : Bizottság tagjai helyezték el. A Minisztertanács nevében Lazar György, a Minisztertanács elnöke és Sarlós István, a Minisztertanács ei- nökhelyettese koszorúzott. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége budipesti nagykövetsége részéről Vlagyimir Bazovszkij nagy követ, Ivan Boimov követ tanácsos és Vlagyimir Zotov ezredes, katonai és légügyi attasé helyezte el a kegyelet és a megemlékezem koszorúját. Ezután a diplomáciai lé. - túlél kepyKeiói koszoruztak. Az emlékmű talapzatán elhelyezték a hála és a megemlékezés koszorúit a társadalmi szervezetek képviselői is. A zászlókkal díszített Hősök terén, a Magyar Hősök emlékművénél a Népköztársaság Elnöki. Tanácsa képviseleteben Losonczi Pál ev Trautmann Rezső, az MSZMP Központi Bizottsága neveben Kadar Janos és Németh károly, a Minisztertanács ‘ részéről Lázár György és Sarlós István ko- szoruzutó. . TÖRTÉNELEM ÉS JŰVŰ Sokjelentésn a szabadság, a felszabadulás fogalma. Elsőként azt jelentette az országnak, hogy vége a fasizmus és a háború poklának. Gyorsan, de nem azonnal, csak lépésről lépésre, bár rohamléptekben tárultak föl az első szabad lélegzet után a szabadság jelentésének mélyebb rétegei, A balatoni Mar- git-vonalnál még dúltak a harcok, amikor, az ország keleti és középső részeiben már megkezdődött — a debreceni ideiglenes kormány rendeletére, a kommunista párt sürgető kezdeményezésére — az évszázados nagybirtokok felosztása a nincstelen a törpebirtokos parasztság között, sejtetve, hogy nemcsak a háború és a fasizmus ért véget, a felszabadulással valami mélyebb fordulat is kezdődött. Még éhezni, romokon kellett bukdácsolni, még szovjet katonai teherautókról osztották a krumplit és fekete kenyeret, de a munkások a gyárakat, bányákat már mini jövendő sajátjukat kezdték helyreállítani. A városok és falvak sebtiben létrehozott hatalmi szerveiben egy nép történelme során első ízben kezdte ízlelni-kóstolgatni az addig nem ismert szót: demokrácia. jí Elés politikai küzdelmek jellemezték a negyvenöt április negyedikét kővető jó hároméves utunkat — ez kösfW- domású. Csak arra felejtünk el gondolni olykor, hogy történelmünkben (leszámítva a tanácshatalom 133 napját,) ez volt az első olyan politikai küzdelem, amelyben a m un- kásosztály és a parasztság eséllyel vehetett részig.&0égül győzött. Akik éltek és eszméltek harminckilenc évvel ezelőtt, már kisebbségben vannak népességünk összetételében. Azoknak tisztánlátása pedig, akik a születésük-eszmélésük előtti időt nem élték meg, hanem legfeljebb csak a történelemben tanulták, gyakran homályosítja el az időbeli távolság. Oly sok szó — gyakorta túlzó, téves, hamis szó — esik például az 1949 és 1956 közötti útunkról. Pedig a szocialista útnak ez a kitérője — jóllehet tévedésekkel és bűnökkel, őszintétlenséggei és tragédiákkal teli, mégis ország- építő, óriási tömegeket a proletársorból, a hárommillió koldus állapotából anyagilag és kulturálisan felemelő néhány év — nem homalyosíthatta el április 4-e felszabadító jelentőségét. Az természetesen igaz, hogy azon az utón, amely előtt 1945. húzta fel a sorompót — „csak” az utóbbi huszonnyolc év óta járunk következetesen — s meggyőződésünk. — letéríthetetlenül. Ez a békés, nyugodt, alkotó korszak — legalábbis az utóbbi öt évben — telisteli pan roppant küzdelmekkel, próbatételekkel. Minőségileg másmilyenekkel és más nagyságrendűekkel, mint a korábbiak. A békés, nyugodt alkotó korszak nem holni csendes állóvíz, hanem háborgó hullá- szüntelen új és új, eddig- ismeretlen feladatokkal kell mokkái, veszélyes örvényekkel teli nyílt óceán, amelyen megbirkóznunk, magunknak is szüntelenül megújulva — felnőve az új feladatokhoz. Ügy hat ezekben az években, a statisztikai adatok tükrében, hogy egy tapodtat sem tudunk elöbbrejutni például gazdasági növekedésben, nemzeti jövedelemben, életszínvonalban, sőt egy-egy ponton a korábbi évek mutatóinak szintjére csúszunk vissza. Valójában ez a veszteglés csalóka látszat. Alapvető átrendeződés, korszerűsödés zajlik a gazdasági szerkezetben, s vele együtt gondolkodásmódunkban, a munkával, teljesítménnyel, minőséggel, érdekeltséggel és a világban elfoglalt helyünkkel, szerény, de nem lekicsmylendó szerepünkkel kapcsolatos felfogásunkban. Sokan elbizonytalanodnak, illúziókat vesztvén a reális perspektívát sem látják; pedig ezekben a nehéz években sem kevesebb dől el, mint felszabadulásunk óta megannyi kritikus időszakban. Hazánk, társadalmunk megerősödve, a szocialista fejlődés magasabb lépcsőfokára lépve került ki a jelen körülményeinek szorításából. A történelmi évfordulók többségének az a sorsa, hogy az idő előrehaladtával egyszerű emléklappá — egy történelmieseményre emlékezés napjává — zsugorodik, ünnepé- lyesedik. Április 4-e nem ilyen; ahogy előbbre jutunk az általa megnyitott úton, úgy gazdagodik tartalma, tárulnak föl ■ előttünk jelentésének újabb és újabb réteget A fel- stabadulás nemcsak a fasizmus és a régi elnyomó rend alóli felszabadulást jelenti számunkra, hanem mindinkább a jövő üzenetét is: azt a szabadságot és méltóságot, amelyet csak a kiteljesedett szocializmus adhat meg az embernek. Koncz István í
