Somogyi Néplap, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-03 / 79. szám

A bölcsőkereső Körösi Csorna Sándor születése kétszázadig évfordulójára Körösi Csorna Sándor. akinek most ünnepli 20U szüie'.ese napját az ország — és az egész tudományos világ számos intézménye Londontól Tokióig — szinte legendás alakja a keleti ku­tatásoknak. A legendák azonban sokszor homályba burkolják a valóságot. Néhány éve Kecskemétre utazva, a vonaton ismeret­len útilarsaim valahogy szóba hozták Körösi Csorna Sándor nevét. — Olvastam róla valahol — mondta egyikük —, hogy elment messze Keletre, s ott valami tibeti kolostorban dolgozott és könyvet írt. Ez a bizonytalan homály már a múlt században kö­rülvette a tudós alakját; egykori nagyenyedi iskola­társa, Ujíalvy Sándor, a je­les erdélyi emlékíró azt írta 1864 táján: „Körösinek ala­pos ismerete után okom van hinni, hogy egy oly szilárd akaratnak annyi évek alatt nem lehetett csak a szanszkrit szótár szerkesz­tésére szorítkozni. Lelküle- tének megmérhetetlen gaz­dag forrása bizonyosan na­gyobb tárgyakkal foglalko­zott: amiket most még ho­mály fed, s csakis a későb­bi kornak jutand tudomá­sára”. A Magyar Tudós Társaság titkára, Toldy Fe­renc már biztosabb voná­sokkal rajzolta meg alakját, ezt mondván akadémiai em- lekbeszédé'oen, 1842 júliusá­ban: „ö a tudományok or­szágában világpolgár volt, de soha sem feledve, hogy magyar, s a dicsőséget, me­lyet oly méltán érdemlett, velünk meg kívánta osztani Kevés hetek előtt megnyílt a francia egyetemen első tanszéke a tibet irodalom­nak; s ennek első tanítója Európában e szókkal lépett hallgatói elébe: Urak, amit tanultam, magyartól tanul tam, s amit tanítandok, az1 magyartól tudandjuk mind­nyájan”. Körösi Csorna Sándor nem, pontosabban nemcsak szanszkrit szótárt szerkesz­tett, hanem mindenekelőtt hősies önfeláldozással a ti­beti nyelv első tudományos szótárát és nyelvtanát írta meg, s nem is a voltakép­peni Tibetben, hanem a ti­betiek lakta Ladákh tarto­mányban, Indiában. Az 1834-ben Kalkuttában ki­adott munkái értékét mi sem bizonyít ja jobban, mint az, hogy a nyelvtanát több mint száz év múlva, 1939- ben Kínában hasonmás ki­adásban újra kinyomatták, tibeti—angol szótárát pedig 1973-ban Indiában, Üj-Del- hiben ismét kiadták, iga­zolva a nagy olasz Tibet- kutató tudós. Giuseppe Tue- ci . szavait: „Egy századév múltán is el kellett ismerni, hogy senkinek sem sikerül azóta sem többet, sem job­bat nyújtania”. A szótáron és a nyelvta non kívül azonban volt még egy nagy műve a magyar tudósnak. Ez csak halála után hét évtizeddel jelent meg: a buddhizmus szakki­fejezéseinek szanszkrit—tibeti nagyszótára, a Mahavyupatt.it („nagy kifeje­zés”, „nagy eti­mológia”) ő látta el pontos angol értelmezések­kel. E munkáját 1910-ben, Kal­kuttában Edward Denison Rosa ad­ta ki, aid a ma­gyar tudós iránti tiszteletből meg­tanulta anyanyel­vűnket is, s már magyarul írta a nagyenyedi kollégium professzorainak, kedves idegenszerűséggel: „Mint tu­dást szomjazó kutató hatol­tam abba a kincses tárná­ba, melyet a Bethlen-Colle- gium volt jeles tanítványa a csodálatra méltó tudós és büszke hazafi, KÖRÖSI CSOMA SÁNDOR fedett fel Az igazi hazaszeretet oly spontán megnyilatkoztatásá- ra, mint a székely, talán egy nemzet sem képes. Ez volt Csorna egyik fő jelleme, mi neki sok oly utat tett sza­baddá, mi másoknak lehe­tetlen lett volna, és sok fá­radságos szenvedésekre ki­tartóvá tette. E nagy haza­szeretete ösztönzött engem arra, hogy szép nyelvüket, a magyar nyelvet megtanul­jam, ennek bírása magában jutalom fáradságomért...” Körösi Csorna Sándor ere­detileg nem Tibet-kutatóhak készült: a magyarság szár­Háromszáz év népi hímzései Bemutató a Somogyi Képtárban A Somogyi Képtár ismét néprajzi témájú kiállításnak ad helyet. A Textil- és börhímzések című tárlatot a múlt vasár­nap nyitót la meg rír. V irga Gyula, a debreceni Déri Múzeum néprajzosa az ese­mény rendezője. Az ünnep­séghez gömöri és somogyi táncbemutató, valamint a Kerékkötő együttes muzsiká­ja szolgáltatta a hangulati aláfestést. A Kaposváron bemutatott gazdag anyag csupán töre­déke a debreceni múzeum népihímzés-gyűjteményének. A kiállítás alapját Déri György ezredes. hagyatéka alkotja; a múzeum nagy mecénása 1907 és 1936 kö­zött gyűjtötte ezeket a nép­művészeti remekeket a Kár­pát-medence területéről, így az itt élő különböző népek munkáiból tevődik össze a gyűjtemény. Keletkezési korukat te­kintve az itt kiállított, ruha­darabodé és bérmunkák mintegy háromszáz évet fog­nak át. A legrégibb debre­ceni párna- és kendővége­ket még a tizenhetedik szá­zadban hímezték. Az egyes korokból származó hímzések jól példázzák az egykori szo­kások — ma talán úgy mondanánk, divat — válto­zásait. Kezdetben a hímzés elsősorban gyakorlati célo­kat- szolgált: rögzített, sze­gett, néha a ruhadarab tu­lajdonosának kilétét jelezte vagy épp üzeneteket közve­tített; az egyes színeknek, motívumoknak kultikus je­lentőségük volt. Leginkább á Kalocsa kör­nyéki és a matyó hímzés SOMOGYI NÉPLAP tobzódó színgazdagsága ta­núskodik arról az ízlésbe]' változásról, ami a tizennyol­cadik század végétől kezdve jellemző a népművészeti'« Itt már láthatóan nem gya korlati cél vezeti a mintái« kitervelőit, hanem a cifra!- kodás, az anyagi jólét fitog- latása, ünnepi hangulat te­remtése. Figyelmet érdemel a végtelen aprólék ossagga kidolgozott, többféle techn i - ka: hímzés, rátét, bőrszövés rojtozás kombinációjává ékesített, valóban „cifra szűr, kisbuoda. A Déri-hagyaték darabjai! a kiállítóteremben táj egyse­gek szerinti elrendezésben látja a látogató. A dunántú­li hímzések gazdag sorából kiemelkednek finomságukká, a fehér hímzésű ka rád i fér­fiingek. Itt láthatóak a Dél- Dunántúlon élő nemzetisé­gek: délszlávok — horvátok, sokácok, bunyevácok — és németek hímzései is. A tár­lókban ezer színnel, csillogó szállal, fémlapocskákkal éke­sített díszes fősötökben gyönyörködhetünk. A következő tájegység Er­dély; itt találja a néző töb­bek között a kalotaszegi párnáikat, lepedőket, a csán­gók bőrmunkáít. Az Alföld legpompásabb darabjai a dí­szes kisbundák, bekecsek, ködmönök. Végül a Felvidék a palócok sokszínű mű­vészetével ismerkedhetünk meg. Nehéz feladat az időben, .érben és stílusban igen nagy teret felölelő kiállítást néhány sorban méltatni. A rendezők arra törekedtek, hogy a gyűjteménynek azt a részét tárják a közönség elé. amit a mai ember már ke­vésbé ismer, a régebbi ko­rok munkáit, a különleges­ségeket. A kiállított tárgyak között mindenki találhat kedvére valót: az is, aki a liszfcrét, puritán , darabokat kedveli es az is, aki szíve­sen gyönyörködik a színek, formák tobzódásában. Május elejéig bizonyára sokan föl­keresik majd ezt a kiállí­tást. S valószínű, hogy nem­csak a népi díszítőművészet •emekeinek ismeretével tesznek gazdagabbak, hanem talán ízlésükre, öltözködési díszítési szokásaikra is ter­méken yítöleg hatnak n régi kor igényes, műves munkái. T. K, mazásának, bölcsőjének tit­ka foglalkoztatta. Először az Odessza—Moszkva—Ir- kuiszk útvonalon akart ha­ladni, hogy a finnugor s az ázsiai rokonság kérdését egyszerre — szó szerint: egy úttal — vegye vizsgálóra. Konstantinápolynál azon­ban a pestis más irányba té­rítette, s attól fogva sors­szerűén haladt új nagy tu­dományos feladatok felé, amelyeket csak átmenetnek tartott föltett céljához. Ütja így, félbeszakadva is teljes egész. A tudomány Kolumbusza volt ö — mást, nagyobbat fedezett föl, mint amiért eredetileg elindult: az emberi szellem egy isme­retlen, új világát, az északi buddhizmusnak a Himalája kolostoraiban fennmaradt gazdag vallásos és tudomá­nyos irodalmát. S nem fe­ledhetjük azt sem, hogy a mi kikötőnkből, a magvar nemzeti romantika szelein indult el dagadó vitorlákkal a tudományok történetében páratlan útjára. S ha köz­vetlenül föltett célja előtt hajótörést szenvedett is: a föld legmagasabb csúcsainál volt sorsszerű zátonya. Szilágyi Ferenc Devizaárfolyamok A* államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok válto­zatlanul az 1534. február 7-i köz­lésnek megfelelően vannak érvény­ben. Pénznem vételi eladási árf. 100 egys. Ft-ban Angel font A 391,23 6 786,57 Ausztrál dollár-4 161,64 4 419,06 Belga frank 83,44 88,60 Dán korona 464,56 493,30 Finn márka 794,75 843,91 Francia frank 554,33 588,61 Görög drachma a) 42,74 45,38 Holland forint 513,28 1 606.88 Japán yen p0Q0) 196,96 209,14 Jugoszláv dinar b) 33,94 35,08 Kanadai dollár 3 475,07 3 690,97 Kuvaiti dinár 15 133,46 16 069,56 Norvég korona 587,56 624,00 NSZK-márka 1 707,64 1 813,26 Olasz líra (1000) 27,44 29,14 Osztrák schilling 242,62 257,62 Portugál escudo 33,60 35,63 Spanyol peseta 29,73 31,57 Svájci frank 2 052.31 2 179,2.-1 Svéd korona 572,20 607,60 USA-dollár 4 418,30 4 691,28 a) A vásárolható legmagasabb bankjegy címlet 500-as. h) A vásárolható legmagasabb bankjegy címlet 100-as. Érvényben; 1984. április 3-tó!, sorsolás Az Országos Takarékpénztár hétfőn Budapesten rendezte meg a nyereménybetétkönyvek 1984. első negyedévi sorsolását. Mindazok az 1984. március 29- ig váltott és a sorsolás napján forgalomban volt nyereménybe tétkönyvek, amelyek sorszámá­nak utolsó három számjegye (számvégzödése) megegyezik az alább felsorolt számokkal, az 1984 első negyedévi átlagbetét- jüknek a számok mellett fel­tüntetett százalékát nyerték. • ^5 11 o'­fi ■? 4? 054 25 597 25 071 250 600 50 278 25 050 25 1*85 25 704 100 ?95 25 740 50 299 25 764 50 351 50 787 25 381 25 810 25 .507 100 843 25 516 50 933 25 A nyereményösszeget a betét­könyvet kiállító takarékpénztári fiók, takarékszövetkezet. vagy postahivatal 1981. április 18-tol fizeti kis HÍREK ÁPRILIS ”3 KEDD Buda, Richárd A nap 6.19 órakor kél, s 19.17 órakor nyugszik-} a hold 7.21 órakor kél, s 21.24 órakor nyugszik« A várható időjárás; ltiot.cn felhős, illetve borult lesz az ég, és országszerte számítani kell esőre, záporra, he­lyenként zivatarrá. Jelentős mennyiségű eső elsősorban a Dunántúlon várható. Elénk, he­lyenként erős, néhol még viharos lesz a déli. délnyugati szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet, ma ked­den nyugaton B—11, keleten 12—17 fok között alakul. — Társadalmi munkasokat tüntettek ki tegnap a So­mogy megyei népfrontbizott­ságon. Szita Ferencnek, a megyei népfront hl zott súg al- dnöíkénsk köszöntője után a Kiváló Társadalmi Mun­káért kitüntetést 83 személy­nek és 16 munkahelyi kö­zösségnek adták át. — A KISZ KB vörös ván­dorzászlóval jutalmazta a Kaposgép mernyei gyáregy­ségének KIS 7,-alapszer veze­tet. A dijat tegnap adták át ünnepélyes keretek között. — Környezetvédelmi tabor nyílt Zánkán. Az április 7- ig tartó táborozáson három balatoni megye tanulói vesz­nek részt. — Szünidei mozi kezdő­dött tegnap a Killíán ifjúsá­gi és úttörő-művelődési köz­pontban. A gyermekeknek a héten olyan népszerű filme­ket vetítenek, mint a Do­nald kacsa vagy az E. T. Ez utóbbit csütörtökön délután 3-tól láthatják a kicsik. — Szép sikert ért el Ró­zsa Pál a tavaszi fesztivál nemzetközi zeneszerző-ver­senyén. A Kaposváron érett­ségizett fiatalember, aki ve­gyészmérnökből lett zene­szerző, zongoratriójával a 3. díjat nyerté el. , Bárányexport Hús vét közeled teve! meg­élénkült a bárány export megyénkből, Olaszországba 2 vagon tejes és 2 vagon pecsenyebárányt küldenek, az előbbiek 14—18, az utób­biak pedig 27—30 kilós súlyban. Ezenkívül a Közel- Keletre 40 kilós bárányokat küldenek ugyancsak 2 va­gonnal. — Több mint két és fél ezer hektár lucernát telepí­tenek ezen a tavaszon a me­gye termelőszövetkezetei. A hét elejéig a vetésnek mint­egy kétharmadával végeztek — Csikós Tóth Márton fafaragóművész kiállítását rendezik meg a jánoshalmi könyvtárgaleriában. A so­mogyi alkotó faszobrai má­tól lesznek láthatók János­halmán. — Továbbjutott a döntőbe Magyar Róbert a Nyílik a rózsa magyarnótaverseny I. középdöntőjéből. A lengyel­tóti születésű fiatalember jelenleg az Operaház kóru­sában énekel, s 245 ponttal vasárnap az első helyen végzett. — Lovas kocsinak ütkö­zött autójával vasárnap este Böhönyén a 38 éves, tapso- nyi Kovács Gyuláné bolti eladó, mivel a 68-as úton nem a látási viszonyoknak megfelelően vezette személy- gépkocsiját. Az út szélén ál­ló fogat hajtója, a 15 éves, zalakomádi Bakonyi Dezső életveszelyes sérülést szenve­dett. Szerkesztőségi ügyelet este 8-ig Telefon: * 11-519 30 évvel ezelőtt, 1934, április 3-an bitnyi ef — 66 eves borában — Fájjr De­zső festő- és grafikusmű­vész, Budapesten született, 1888 novemberében, s már egész fiatalon kitűnt kiváló rajzkészségével. 1907-be« a budapesti Iparművészeti Is­kolában, majd ezt kővetően Párizsban a Julian Akadé­mián, később pedig Mün­chenben Holíosy Simonnál és Nagybányán tanult.. Szak­mai es baráti kapcsolat fűz­te Gulacsy Lajoshoz, akivel több ízben járt Itáliában, s 1909-tői kezdve együtt is ál­lították ki műveiket. A to­vábbiakban Gulácsy hatása alatt dolgozott. Igen népszerű illusztrátor volt, 1922-ben elnyerte a Szinnyei Társaság grafikai diját, s később is több kül­földi, valamint hazai díjjal jutalmaztak munkáit. Küld- nősen ismertek és népsze­rűek a Dante Bivina Com- médiájához, valamint Arany János Nagyid a i cigányokjá- hoz készített illusztrációi. 24 millió a Nemzeti számláján Március vegén több rm«t 24 millió forint volt a Nemzeti Színház számlájá­nak összege. Eddig 8978 be­fizetést könyveltek el: a 3822 egyéni felajánlás több mint négymillió forint érté­kű, az 5156 csoportos ado­mány összege csaknem 20 millió forint. Külföldről 93 felajánlás érkezett. — A csillagaszat titokza­tos világáról tart előadást ma Makarics Adrienne, az Edosz művelődési ház nyug­díjas klubjában öt órakor. Este hatkor a Kinizsi Pál természetbarát kör tagjai az Unió ifjúsági klubban ta­lálkoznak. — tljabb 1000 kilometer vasútvonalat villamosítanak az idén a Szovjetunióban. Ezzel a villamosított vona­lak hossza eléri a 46 ezer kilométert. Ez több, mint az USA, Anglia, az fiSZK és Franciaország villamosvasút- vonalainak hossza együttvé­ve. A villanymozdonyok ál­tal továbbított szerelvények naponta 10 millió utast és 10 millió tonna teherarut szál­lítanak. — Szazegj horgász — 7S felnőtt és 26 ifi — vett reszt a Kaposvári Sport hor­gas zegyesüiet áltál a Tó- röcskei-tavon rendezett ver­senyen. A felnőttek közül első 1 lett Harsányi József, az ifik közü'l pedig Rátfai Ró­bert ."A versenyen 69 kilo halat fogtak ki. — Lövészversenyt rende­zett a hét végén Nagy bé­rén y ben a helybeli MHS2- klub. A felszabadulási ku­páért 9 csapat versengett, s a DRW klubja bizonyult a legsikeresebbnek: mind az első, mind a második díjat elnyerték versenyzői. — A Somogy megyei Művelő­dési Központ és a Somogy me­gyei Pedagógiai Intézet amatör csillagászok részére Uránia yizsgára felkészítő tanfolyamot szervez, 1984. május 4-től 13-ig Bóglarlellén, bentlakással. A vizsga csillagász-szakkörök ve­zetésére jogosít. A beiskolázás­nál előnyben részesülnek a mű­szaki vagy természettudományos felsőfokú végzettséggel rendel­kezők, de hosszabb amatőr csil­lagász tevékenység is elegendő. Érdeklődni az SMK-ban (Kapos­vár. Füredi u 8—10.), vagy te* lefonon ( 11-260, 13-432) Szabad József főelőadónál lehet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom