Somogyi Néplap, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-03 / 79. szám
léw&sűttal ? Ezt a cikket archaizálva illenék kezdeni. Mondjuk, eképpen: be jó lehetett hajdanán lóvasúton utazni! Az a szegény pára sem szennyezte jobban a környezetet, olcsóbb és lassúbb volt, mint a rohanó automobil — a lóvasúton az embert minden valószínűség szerint megiegyíntette a szabadság érzete, körülvette a nyugalom és az utca ezernyi apró villanása. Hirtelen megállók a ló- vasút-vontatású gondolatmenetben, mivel cseppnyi probléma akad: az én e e- tembem már nem volt lóvasút. Mire vágyom? Miféle nosztalgia tessekel .vissza nagyapám életébe? Asztmás vagyok, nem bírom a benzingőzt? Szerencsémre légu- iaim nem olyan zsúfoltak, mint a közutak, kellő meny- nyiségü levegőhöz juttatják tüdőmet még e benzingőzös világban is. Akkor hát mi a baj? Nemrégiben hallottam egv torténeteeskét arról a hölgyről, akinek hallatlanul imponáltak a kosztümös filmek reggeli „kilovaglásai”. Mivel férje idegenforgalmi szakember volt, egyik lo- vasparadicsomunkban hódolhatott a szokásának, egészen addig, amíg a ló — fittyet hányva a nosztalgiának — le nem vetette a hátáról. Az asszonyka bordatöréssel fizetett a múltba Tévedésért. Lehet persze olcsóbban is merengeni. Hallgatom a régi táncdaiokat. Szövegük semmivel sem értelmesebb vagy köitőibb a maiaknál, azok is a szerelemről szóinak különböző tónussal, ritmussal. átsüt rajtuk az érzelem és az érzékiség közhely- vegyiilete — de valahogy mégis patinájuk van. Ügy tűnik, generációm különös nosztalgiában szenved — ar ra vágyik, amit át: sem élt, elmesélésekből sem igen ismer, talán csak hajdani fotók igazítják útba, no meg néhány regény. Akkor hát mi ez a különös visszavágja-;.:,,: as? Szépí lőszert vonunk a régmúlt ráncos arca fölé, pedig akkoriban a kozmetikumok is kezdetlegesek lehettek. Barátom olyan büszkeseggel mutatja a nagyanyja korabeli szuette komódot, mint hetekkel ezelőtt japan hifitornyát. A komád, szerinte, sajátságos es bensőséges atmoszférát ad a panelkoeka szobának, a hifi-torony pedig átlényegül a Zeneakadémia kistermévé. Ez eddig rendben is lenne. Csakhogy o meg belülről nem látta a Zeneakadémia kistermet, mert kényelme esetenként a téve elé parancsolja. Szóvirágokkal képes szidni a házgyári lakást, a fóliázott bútort, szinte kötelező gyakorlatként megy végig a 'lakáson, mutatva a rossz összeillesztéseket, az ajtók és ablakok hézagaik majd szusz- szanva süpped bele a szinten nagyanyjától örökölt fotelba. „Képzeld mindezt el egy nagy, magas mennyezetű lakásban ...” — sóhajt áhítattal. — „Tudod, amo- . lyam igazi polgárlakásban ...” Nem javítom ki, bar bizonyára nagypolgári hajlékra gondolt. Ehelyett emlékeztetem rá, hogy szüléi mekkora örömmel adtak tül a nehéz és cirádás barokk bútorokon, melyek szegleteiben, hajlataiban úgy ült meg a por, hogy háromszoros energia szükségeltetett minden takarításhoz. Várom a replikát: ..A cselédnek lenne rá ideje ... ”, de legyintés a válasz — alvégre barátom az egyetem történelem szakán végzett, s nagyon jól tudja, hogy kereskedő apja nem engedhetett - meg magának cselédet, mivel történetesen nem az övé volt a bolt. Nosztalgiája érzékeny műszerként szelektál, a korabeli tárgyakat megszabadítja a korabeli élettől, s csak hangulatukat cipeli a mába. A visszavá- gyakozás nála: fény — árnyék nélkül. Miközben buzgón hantja le a tárgvakról e környezetet, nem elégszik meg ezzel » a művelettel: ®l''ari világot épít köréjük, amelybe nosztalgikus sóhaja kapaszkodóra lel, s Lendületből csaphatja orrba a jeleni. 'Stílbútor ás hifi-torony, lovasát és Musztáng gépkocsi, a kandalló utólérhetet len melege és repülőút Indiába irrixelődik turmixként korunkban — divat a nosztalgia. Nincs is vele bajom egészen addig, amíg nem használunk hozzá anakrón mérleget, s a múlt nem nyom többet a latba, mint a jelen. Persze ilyen esetekben sem okvetlenül társadalmipolitikai torzításról vám szó, inkább vulgarizálásról. A hőn vágyott ménkű nagy lakásban ugyanis télen — kis túlzással — csak füles sapkában lehetett az illemhelyre menni, külön kályhába kellett begyújtani, ha fürödni akart az ember, és az az átkozott televízió sem volt még ismert, mely előtt, műsorán dühöngve, ülünk — de ülünk, mintha a székhez ragasztottak volna. Bizonyos vagyok benne, hogy akkoriban ugyanúgy unták a ó- vasufcat, mint a Volán-bu- szókat. A vívmányok sajátja, hogy nemcsak képviselik, de szimbolizálják is azt a ■ kort, amelyben születtek, A jelkép ereje ped g éppen a körítésben rejlik. Abban a környezetben, amely kitermeli magából, a magasba emeli, jelentését kitágítva fogalmának birodalmát ad. A távfűtés korában a kandalló csak addig vágyálom, am tó- dig melegéhez nem kell tát hasogatni. Tévedés ne essék, lehet a hifi-torony mellett barokk kanapé, faszenes vasaló is kerülhet az elemes bútor polcaira. Csak éppen nosztalgiánkat hibás abszolutizálnunk, más bélyeget ragasztva a -borítékra, mint ami odavaló. Letűnt idők divatjából nem fogalmazhatunk meg mai célókat, ahogy a régmúlt életformája utáni sóvárgás visszatetsző és ön- ámítóan felszínes. Igen panelban lakunk, de összkomfortban. Igen tömött buszokon közlekedünk, de azért senki sem kíván postakocsin Pestre utazni, a boiygófal- vakból kerékpárral vagy éppen gyalogszerrel a városba ingázni. Igen, a mozgólépcső „elídegeníthet” legjobb barátunktól is, tehetetlenül mosolyogunk egymásra, mikor egyikünk le-, a másik pedig felfelé halad — de ha a lift rossz, már a második emeleten fulladozunk. Igen, visszasírhatjuk á hangulatos kiskocsmákat melyeket nem a kar, hanem rm magunk változtattunk büdös kres- mikké. Ragaszkodjunk nyugodtan a kávéházakhoz is. Ahogy minden értékes emlékhez. Csak ne váltsunk retúrjegyet a múlt és á jelen közé, Hiszen aki hallott már hifi-tornyot, eldobja a detektoros rádiót. Aki ült már repülőn, nem a postakocsit sírja vissza, hanem a technikát esodálja. Azt a világot tegyük; emberibbé, léptékekben hozzánk szabottá, amelyben élünk. Igaz, ez a nehezebb, Tmb« Ervin TESTRE SZABOTT SZABÁLYZAT Új utakon a munka verseny „A munkaverseny a dolgozok önkéntes kezdeme- nyezesen alapuló munkahelyi , niozgaiom, amelyben részt vehetnek mindazon vállalatok, szövetkezetek és más gazdálkodó szervezetek, intézmények kollektívái, illetőleg dolgozói, ahol a munka társadalmi hasznosságát növelő és a szocialista termelési viszonyokat elősegítő munkamozgalmak működési feltételei biztosíthatók”— így hangzik a Minisztertanács, a SZOT-el- nökség és a KISZ KB Intéző Bizottságának 1054,1983. (XIÍ. 20.) számú együttes — a szocialista munkaversenyről hozott — határozata. A határozat megjelenését követően három hónappal, március 20-án, a kaposvári tejipari \ áiialat szocialista brigádvezetőmek ertekezie- tén elfogadták az új munka verseny-szabályzatot; ez a korábbiaknál lényegesen jobban igazodik a vállalat: feladatokhoz, vagyis testre- szabottabb lett. — Amikor kézhez kaptam az új szabályzatot, háromszor is átolvastam —mondta Nagy József, a központi sajtérleld üzem szocialista brigádjának vezetője. — Húsz éve dolgozom a vállalatnál, és bizony, az eddigi gyakorlattól erősen eltérő megfogalmazással találkoztam az új szabályzatban. Bevallom, az eisö olvasás utón azt .mondtam magámban, most befellegzett a szocialistabrigád-muzgalom- nak, hiszen ezentúl nemcsak mi tehetünk ajánlásokat, hanem egyénileg es alkalmi brigádokban társulva is részt lehet venni a munkaversenyben ; nem éves felajánlásokat teszünk, hanem egyes részfeladatok megoldására vállalkozhatunk, s még sok más újdonság van. A többszöri átolvasás es a beszélgetések után rájöttem félre kell termi az eddigi sémákat, új módon kell gondolkodni. Persze mint minden elméletnek, ennek is a gyakorlat lesz a próbája, de véleményem és a brigád többi tagjának véleménye szerint is. az új szabályzat rugalmasabb, konkrétabb gazdaság: feladatok vállalására ad lehetőséget. Horváth Lászlónak, a 'sal- lalat igazgatójának a véleménye szerint szó sincs arról, hogy az új munkaver- seny-szabályzat veszélyezteti a szocialista brigádok Létét. — A munkát és versenyt szeretnénk szorosabban ösz- szekapcsolni és kiszélesíteni a vállalat valamennyi dolgozójára. Az újfajta versenyszellem nemcsak megerősítheti a szocialista brigádokat, hanem új tartalommal is gazdagítja a további munkát, ezenkívül lehetőséget ad a részfeladatok megoldását követő gyors értékelésre. Ez azt jelenti, hogy a dolgozók mintegy tiz nappal a munkaversenyben vállalt feladatok megoldása után anyagi és erkölcsi elismerésben részesülnek. Ez évben a vállalat munkaversenyre kiírt jutalmazási kerete 300 ezer forint, kétszerese a korábbiaknak és kizárólag a mua- kaversenyben résztvevők között osztható szét. — Kinek a feladató a munkaversenyek szervezése? — A művezetőktől az igazgatóig valamennyi vezető beosztásban dolgozónak munkaköri kötelessége a szervezés, és ha valaki mulasztást követ el, akkor elsőként a dolgozók teszik szóvá, mivel mindenki ismeri az új szabályzatot. — Miíy'en feladatok megoldására tehetnek felajánlást? A szerződések becsülete A tahi áfész tavaly is, az idén is mintegy ezer termelővel tart szerződéses kapcsolatot a szükséges áru termeltetésére. Tavaly a gazdák 12 millió forint értékű árut szállítottak a felvásárlóhelyekve A szerződések a többi között nyúltenyésztésre, méhészkedésre. zöldségfélék és málna termelésére, továbbá szárazbab szállítására szóinak. A tapasztalatok szerint az aláírásokkal megpecsételt kapcsolatok általában jók, kölcsönös biztonságot adnak. A terményeket, a termékeket, a megállapodás szerint a gazdák az áfész-on kérész tül értékesítik, a szövetkezet pedig garantált áron. veszi át az árut, természetesen minőségtől függően. Ha a szövetkezet jó] fizető piacot talál, akkor a nagyobb árból a termelőket is részesíti. Jó példa erre a nyúlfel- vásárlés. A szerződésekben külön megállapították a téli, illetve a nyári nyúlárat. Ha az átvevő vállalat jobban fizet, akkor a szövetke zet is nagyobb egységárral fizeti ki a termelőket. Most például a szerződésben foglalt kilónkénti 46 forintos téli ár helyett 50 forintot fizetnek. A kistermelők hűségét bizonyítja, hogy például a málna felvásárlásakor, amikor más vállalat megbízottai vagy a magánkereskedők a málnatermő területeken 50 fillérrel vagy 1 forinttal magasabb árat akarnak adni, a gazdák nem adják a nagyobb összegért sem a gyümölcsöt, mert a becsületet többre tartják. Lég .öb'Cj ükkel ugyanis szövetkezetnek több éi? óta gyümölcsöző kapcsolata van. A szerződéses kötelezettségek teljesítésénél természetesem kölcsönösen gondok :s adódnak. Ilyen volt 1933- ban az aszaly. Az uborka termelési szerződéseknek csak 40 százalékát tudták szállítani a gazdák. Más esetben a szövetkezet kér türelmet a termelőktől, értékesítési gondok miatt kénytelen módosítani a határidőt. Ilyen eset állt elő a méhészeti termékeknél, amikor a szövetkezet átvételi kötelezettségét csak a szerződésben vállalt határidő után tudta teljesíteni. A példák beszédesek. A szerződés kölcsönös kötelezettséget, biztonságot jelent, de rugalmasságot is kíván. Az együttműködés így teremt jó partneri viszonyt. — A gazdasági vezetes a szakszervezettel es a part- szervezettel közösen kidolgozott egy ajánlólistát. Ennek szellemében elsősorban a termékszerkezet korszerűsítésével kapcsolatos fejlesztési munkákra, mint például a beruházás, a technológia korszerűsítés, a munkaszervezés és minőségjavítás, de várjuk a javaslatokat a vállalat komplex takarékossági programjának témakörében és az ellátás — gondolok itt a balatoni idegenforgalmi idényre — javítására is. — A vállalat öt üzemeben ez évtől önelszámoló rendszerben dolgoznak. Milyen hatással lesz ez a munkaversenyekre? — Az önállóságra a munka versenyek szervezésében es értékelésében is nagyobb súlyt fektetnek. A termelési, gazdálkodási célok, elérésére irányuló feladatvállalások konkrétabbak, egy-egy üzem adottságaihoz jobban alkalmazhatók, és az értékelésben is nagyobb szerepet kapnak á helyi vezetők. Megítélésem szerint a munkaverseny új formája lendületesebb. szervezettebb, a vállalat érdekeit jól szolgáló versenyszellem kialakítására ad lehetőséget. Nagy Zsoka Több a mezőgazdasági űzetni baiesei Elgondolkoztató adatok szerepeltek, a Medo&z. megyei bizottságának, a napokban tartott ülésen. Az 1982—1983. évi mezőgazda- sági- balesetek tanulságait elemezték. A megyei bizottság mellett működő társadalmi munteavédgimi bizottság megállapította: „a. mezőgazdasági üzemek baleseti helyzetében 1982-höz viszonyítva javulás nem tapasztalható. A súlyos és halálos üzemi baleseteket vezetői hiányosság,, felelőtlenség okozta”. Megyénk mezőgazdasági üzemeiben tavaly összesen 865 baleset történt, 119-eeI több, mint az előző évben. Tizenöt volt a halálos, öttel több mint 1982-ben), s kilenc csonkulásos baleset (ez eggyel kevesebb az eiőző évinél). A kiesett- munkanapok szama 2-4 264. ez pedig 2666-tál -több, mint egy évvel korábban. Az. aggasztó méretű növekedést az idézte elő, hogy néhány gazdaságban az eáó- 20 évhez viszonyítva nem csőkként, hanem nőtt . * balesetek száma. A Seíiagnal tavaly 213 — 1982-ben 173 —, a Balato»- boglári Állami Gazdaságnál 42 — dőtzodeg 22 —. a Dél- vi épnél 43 — korábban 32 —, h-ogy' csak a nagyobbakat említsük, A Siófoki A ...arra Gazdaságban az előző évi 23-reá viszont 3-ra, a Bohönj'ei Állami Gazdaságban 16-ról ugyancsak 8-ra csökkent. Nem szabad belenyugodni, hogy ez természetes. Eredmény csák akikor várható, ha mindenütt élőtérbe kerül a felelősség az emberért. Eddig is intézkedtek, amikor a balesetvédelmi szabálj’ok kirívó megsértését tapasztalták: körültekintően vizsgálták a balesetek okait, s felelősségre vonták a mulasztókat Ezt a tevékenységét, az idén következetesebben kívánják végezni! .Erre. készteti a Medosz. megyei bizottságát a tavaly történt 865 baleset, még akkor is, há nagy szambán a sérültek gondatlansága, könnyelműsége idézte elő. Ezért 'kívánják hatéikor konyabbá tenni a munkavédelmi propagandát. S egyúttal javítják a biztonságos munkavégzés fettételeit. Ifjúsági kölcsönzőbolt lesz Kaposváron Februárban tettük szóvá az Ezermester Ű ttörő- és Ifjúsági Kereskedelmi Vállalat kaposvári holthelyiség- gondját Ennek orvoslásától függ, hogy s'kerül-e beindítaniuk ifjúsági turisztikai kölcsönzőszolgálatukat. Az igény nyilvánvaló, rendelkezésükre áll az árukészlet is, csupán a bolthelyiség hiányzik. Most is 2,5 milliós árukészlet — sátrak, kerékpárok, táborozási eszközök — porosodnak a Rákóczi téri raktárban. Ha a hónap végéig nem sikerül megoldást találni, más megye kapja meg az árukészletet és a lehetőséget. Mindezt szóvá téve az illetékesek segítőkész lépéseit vártuk ... Két hete azután megkerestük a városi tanács termelésellátás-felügyeleti osztályát, s ott elmondták: elismerik a kezdeményezés jelentőségét, elvben támogatják is, tenni azonban semmit sem tudtak, mert a helyiséggazdálkodás az igazgatási osztály hatáskörébe tartozik. Ennek illetékes munkatársa elmondta: a városban krónikus helyiséggondok. vannak, így — bár a „jogosítványuk” megvan — valója Dán nemigen tudnak mivel gazdálkodni. Ezért biztatják elsősorban arra a vállalatokat hogy igyekezzenek saját erőbő! megoldáat találni, például egymás közötti helyiségcserékkel. Ez esetben azonban nincs; az Ezermester ugyanis uj üzletet szeretne nyitni, s nem a meglevőt elcserélni. Már csaknem reménytelennek látszott az ügy, mikor végre. dr. Kovács Ferenciül, a városi tanács . elnökétől kedvező híreket hallottumc. Mint elmondta a legrövidebb időn belül megoldást találnak a kölcsönző elhelyezésére. A tanácsi tisztség- viselők e heti értekezletén több javaslat is elhangzott. Elképzelhető például, hogy a Latinca Sándor utcai t.ej- bolt vagy a Május 1. utcában az íródeákkal szemben levő egykori „reggelizőből)” helyiségeiben kap helyet a kölcsönző. Igaz, ezek az üzletek kicsik, arra azonban mindenképpen alkalmasak, hogy a kölcsönözni kívánt cikkeket bemutassák* s elvégezzék az ügyintézést, melyet követően a Rákóczi téri raktárból szolgálnák ki a kölcsönözni szándékozókat Hogy ez csupán félmegoldás? Arra mindenképpen jó, hogy a, megj'e számára • ne vesszen el egy kitúró lehetőség, s hogy időt es módot nyerjenek a bolt végleges elhelyezőére. B. F. SOMOGYI NÉPLAP
