Somogyi Néplap, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-13 / 61. szám
K. Csernyenko fogadta H-J. Vögelt Alijev Szíriában tárgyalt Vasárnap és hétfőn Da- maszkuszban tárgyalások folytak Hafez Asszad szíriai államfő és a rövid munkaiá- logatáson Szíriában tartózkodó Gejdar Alijev, az SZKP KB PB tagja, a szovjet miniszterelnök első helyettese között. Asszad és Alijev áttekintette a nemzetközi helyzet Konsztantyin Csernyenko Moszkvában megb eszél est folytatott llans-Jochen Vogcllcl, az SPD parlamenti csoportjának vezetőjével. A képen (elöl, középen) Csernyenko és Vogel (Folytatás az 1. oldalról) A Szovjetunió továbbra is kész arra, hogy konstruktívan, s kölcsönösen elfogadható módon oldják meg a hadászati és az európai nukleáris fegyverzetek kérdését — hangsúlyozta Csernyenko. — A tárgyalásokat bármely pillanatban,fel lehet újítani, ha az Egyesült Államok kiküszöböli azokat az akadályokat, amelyek új rakétáinak Európába telepítése következtében keletkeztek. Ebben az esetben szükségtelenné válnak a Szovjetunió válaszlépései is. Az SZKP KB főtitkára arca is felhívta a nyugatnémet politikusok figyelmét, hogy a Szovjetunió távolról sem tekintélyelvi megfontolásokból tartja fontosnak a korábbi helyzethez való visszatérést. Egyszereűen el akarja kerülni, hogy Európában és az egész világon tovább növekedjék a katonai veszély — vagyis a béke megszilárdításának érdekeiből indul ki. Konsztamtyin Csernyenko pozitívan értékelte az SPD- nek az amerikai rakéták NSZK-beli telepítésével kapcsolatos, az 1983 novemberében megtartott kongresszuson kialakított álláspontját és azt a törekvését, hogy csökkentse az NSZK nukleáris konfliktusba való bevonásának veszélyét. Hangoztatta: meggyőződése, hogy a nyugati országok békeszerető erői jelentősen hozzájárulhatnak a nukleáris háború veszélyének kiküszöböléséhez. Biztosította tárgyalópartnereit arról is, hogy a Szovjetunió továbbra is határozottan folytatja a fegyverkezési hajsza megfékezését, az enyhüléshez való visszatérést és az államok közötti békés együttműködést szolgáló politikáját. Ezzel kapcsolatban . emlékeztetett a Szovjetunió számos konkrét javaslatára, így azokra is, amelyeket legutóbb terjesztett elő. Hans-Jochen Vogel a találkozón ismertette pártjának a biztonsági és fegyverzetellenőrzési kérdésekkel kapcsolatos álláspontját. Mint mondotta, az SPD Európában az enyhülés megszilárdítását és a békés együttműködést akarja, ellenzi a nukleáris fegyverkezési hajszát, s a biztonsági kérdésekben a Kelet és Nyugat közötti partneri viszony megteremtésének a híve. Kifejtette azt a véleményét' is, hogy az új szovjet békekezdeményezések, köztük azok, amelyeket Konsztantyim Csernyenko március 2-án elmondott választási beszédében ismertetett, a legkomolyabb tanulmányozást érdemlik. A találkozón mindkét részről állást foglaltak amellett, hogy tovább kell fejleszteni a Szovjetunió és az NSZK közötti kölcsönösen előnyös együttműködést. Mint Konsztantyin Csernyenko megállapította, erre meg is vannak a komoly lehetőségek, amelyek megóvására, nem pedig megrontására kell .törekedni. Fontos szerepe lehet ezen a téren annak az álláspontnak, amelyet az NSZK a területén lévő nukleáris fegyverek kérdésében kialakít. A két ország ugyanis, gyümölcsözően együttműködhet gazdasági és politikai téren is, ám a Szovjetunió nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy az NSZK-nak az Egyesült Államok előretolt nukleáris támaszpontjává változtatása reális fenyegetést jelent sajátmaga és szövetségesei biztonságára. A Szovjetunió, ebből le is vonja a szükséges következtetéseket. Konsztantyin Csernyenko és Hans-Jochen Vogel végezetül megerősítette, hogy kívánatosnak tartják az SZKP és az SPD közötti további kapcsolattartást, mindenek- ' előtt a háborús veszély elhárítását, a béke megszilárdítását érintő kérdésekben. Lausanne Dzsemajel javaslatai Amin Dzsemajel libanoni elnök megnyitó beszédében felszólította a Lausanne-i megbékélési értekezlet valamennyi résztvevőjét: csatlakozzanak az ellenségeskedések beszüntetését, az ország felszabadítását és egységének helyreállítását s2olgáló erőfeszítésekhez. A tavaly novemberben elnapolt tanácskozás második fordulója hétfőn délután, helyi idő szerint fél hatkor kezdődött Svájcban, a Lausanne-i Beau Rivage lukusszállodábain. Az elnöklő Amin Dzsemajel tízperces megnyitó beszédében annak a reményének adott hangot,, hogy a tanácskozás eredményeként véget ér Libanonban „a vér és a könnyek” időszaka. Remélem — mondta —, hogy kilenc évi esztelen és szűnni nem akaró háborúskodás után, amelynek összesen százezren estek áldozatul, végre új korszak kezdődik az ország történelmében. Dzsemajel szerint a tanácskozás alapjául négy fő célkitűzésnek kellene, szolgálnia: — a háborús állapot megszüntetése, azonnali, szilárd, teljes és végleges tűzszünet útján; — lépések megtétele Libanon egységének és felszabadulásának érdekében ; — a különböző reformjavaslatokkal kapcsolatos álláspontok egymáshoz való közelítése; — nemzeti egységkormány alakítása. Az értekezletet rendkívüli biztonsági intézkedések közepette tartják. A megnyitást háromszor is elhalasztották, mert nem érkezett meg a libanoni megbékélési folyamatban kulcsszerepet játszó Szíria képviselője, Abdel Halim Haddam alelnök; A megnyitóbeszéd végüli* 'Haddam távollétében hangzott el. A tanácskozás érdemi munkája kedden kezdődik. Egyesült Államok Hart újabb győzelme és a Közel-Kelet időszerű problémáit. Fogadta a szovjet vendéget Abdul-Rauf Kasszem szíriai kormányfő is. A két politikus a Szovjetuniót és Szíriát pontikai, gazdasági, kulturális és egyéb területe-' ken összekötő szilárd kapcsolatrendszert tekintette át. Gary Hart és Walter Mondale (jobbra) a demokrata elnökjelöltségre pályázó öt politikus atlantai vitája előtt beszélget (Telefotó — AP—MTI—KS) Az ENSZ emberi jogok bizottsága hétfőn Genfben Grenadáról fogadott el határozatot, amely leszögezi: a karib-tengeri szigetorgzág népének elidegeníthetetlen joga, hogy jövőjéről saját maga döntsön. A határozat felszólított minden államot, hogy „semmilyen módon ne avatkozzék be Grenada bel- ügyeibe”. A 43 tagú testület ülésén több felszólaló — köztük Kuba, Nicaragua és a Szovjetunió képviselője — hangsúlyozta: a Grenadáról született határozat a karibi ország ellen elkövetett USA- agresszió elítélésének telapzárta kinthető. A határozat megerősíti az ENSZ-közgyülés legutóbbi ülésszakán elhangzott követelést, hogy szüntessék be a sziget megszállását. • • • Befejezte kétnapos tárgyalásait Jordániában Jasz~ szer Arafat, a PFSZ VB elnöke. Tárgyalásai után tartott sajtóértekezletén a PFSZ vezetője rendkívül elégedetten nyilatkozott a Jordániái—palesztin párbeszéd alakulásáról. Arafat közölte, hogy a tárgyalásokon sikerült tisztázni minden múl'beli ne- zetelleresi, egyidejűleg bejelentett^ hogy közős tár gyalóküldöttségeket indítanak útnak több arab és nem arab országba a jordániai— palesztin álláspont ismertetésére. • • • Egyiptom hajlandó katonai egységeket küldeni Irakba, ha Iránnal vívott háborújában az ország súlyos helyzetbe kerül, ilyen katonai egységeket azonban Irait még soha nem kért- — jelentette ki Hoszni Mubarak elnök külpolitikai főtanácsadója, Oszama el-Baz, első külügyi államtitkár, a kuvaiti A!-Va- tan újságnak adott nyilatkozatában. Oszama el-Baz szermt Egyiptom kész részt venni az Arab Liga külügyminisztereinek ma kezdődő bagdadi találkozóján, amely az iráni—iraki háborúról tárgyal. Egyiptom azonban nem eröl- léti. hogy a rendkívüli konferenciára meghívják. Gary HaTt szenátor újabb, ezúttal negyedik győzelmét aratta Walter Mondale volt aleinök felett a Demokrata Párt elnökjelöltségéért folyó előválasztási hadjáratban. A szenátor államával, Colo- radóval szomszédos kis Wyoming államban eleve Hart volt az esélyes. Mondale nem is utazott el a kis nyugati államba Ma ugyanis egyszerre kilenc államban tartanak előválasztásokat és küldöttjelölő pártgyűléseket a . demokraták, s ezzel 511 küldött mandátumáról döntenek. A keddi forduló meghatározó jelentőségűnek ígérkezik. a demokrata elnökjelöltségért folyó versengésben, amely egyre inkább Hart és Mondáié párharcára egyszerűbb dik le, Á brüsszeli csúcs küszöbén A Közös Piac március inén kezdődő brüsszeli csúcs- értekezletének küszöbén a gazdasági vitákban a franciák és az angolok állnak szemben egymással a legkeményebben. Ráadásul Mitterrand a Közös Piac soros elnöke és rendkívül -fontos számára belpolitikai szempontból is, hogy elnökségi periódusa ne záruljon kudarccal. A felszínen pusztán gazdasági kérdésekről van szó. A legutóbbi athéni csúcsértekezlet is gazdasági okok miatt végződött csúfos kudarccal. A mostani csúcsot megelőző lázas diplomáciai tevékenység célja az, hogy a ku,- darc ne ismétlődjék meg, A vita középpontjában — mint jóformán a Közös Piac egész történelme során — a mezőgazdasági árrendszer áll. Nagyon leegyszerűsítve: ez az árrendszer faija fel a közösség egész költségvetésének kétharmadát. Ez óriási aránytalanság, ha megondol- jük, hogy a mezőgazdasági termelők a tíz nyugat-európai tagországban csak a lakosság 8 százalékát teszik ki és értékben számítva az egész társadalmi termelés alig több mint 4' százalékát adják. Ez az óriási összeg számszerint 37 milliárd márka. Ennyit fordítanak a mezőgazdasági termelés ' támogatására, a magas mezőgazdaísági árak fenntartására. E támogatás egyik következménye, hogy Nyu- gat-Európéban óriási mező- gazdasági tartalékok halmozódtak fel. (Különösen tejből és tejtermékekből.) Ez az óriási teher ránehezedik az egész gazdasági közösség fejlődésére. Így például mindössze 20 milliárd márkányi összeg jut az elektronikai fejlesztésre és az ipari szerkezet megújítására a központi kasszából. A , közös mezőgazdasági árpolitikái "’még annak idején De' Gáullé tábornok olyan ^furfangosán- és okosan -szer- veztette meg, hogy a legna- ’ gyobb mezőgazdasági termelő, Franciaország érdekeit védje. A gépezet nagyjából úgy működik, hogy minden ország befizet egy bizonyos összeget a közös kasszába. Azután minden ország vissza is kap ebből a kasszából. Csakhogy a mérleg az egyes országok számára nagyon különböző. A két nagy „ráfizető”: az NSZK és Anglia. ök ketten évente közel : 5-5 milliárd márkával többet fizetnek be, - mint amennyit visszakapnak. Franciaország nagyjából egyensúlyban van. (Tehát minden változás óri- 'ási politikai nehézségeket okozna a párizsi kormánynak a mezőgazdasági termelők körében — *akik' egyben • szavazók is.) Az egész rendszer legnagyobb haszonélvezője Olaszország. Utána sorrendben Írország, Görögország, Dánia és Benelux államok következnek. Látható tehát, hogy óriási érdekek követelik a jelenlegi rendszer fenirtart"«át, A másik oldalon — azoknak a sorában, akik a számlát fizetik — az NSZK még viszonylag jobb helyzetben van, mert külkereskedelmi mérlege jelentős felesleget mutât. A legélesebb a helyzet Angliában. Ebből is kitűnik, hogy gazdasági szempontból nézve a március 19-én kezdődő csúcsértekezlet sikere a francia—angol összecsapás eredményétől függ. Pontosabban attól, hogy sikerül-e valamiféle kompromisszumot kidolgozniok. Az ügynek persze van politikai, sőt katonai oldala is. Politikailag a legkényesebb kérdés Spanyolország csatlakozása. Miután a spanyolok Franciaország mezőgazdasági komkurrehsei — itt is Párizs jelenti a fő akadályt. Ezt az ügyet is közelebb kell vinni a döntéshez a most következő csúcson. Ami a katonai ügyeket illeti: az amerikai, közepes hatósugarú rakéták nyugat-európai telepítésének elkezdése a Közös Piac tagországai számára , (amelyek valamennyien NATO-tagaila- mok) új problémát jelentett. Megerősödött az az irányzat, amely szerint Nyugat-Euró- pána'k nem szabadna egyoldalúan az amerikai „atomernyő” alá húzódnia, hanem komolyabban kellene foglalkoznia saját kalanai-védelcni szervezetének megerősítésével és összehangolásával. (Természetesen a NATO-szö- vetségen belül.) Ez viszont teljesen új módon vetné fel Nyugat-Né- metország helyét és szerepét kontinensünk nyugati felén. Hiszen Nyugat-Németország- ban összpontosulnak a stratégiai szempontból legveszélyesebb Pershing—2 rakéták, míg a többi ország csak amerikai cirkálórákétákat kap. Nyugat-Németországriak * a katonai szerepe tehát felértékelődött. Nehezen képzelhető el, hogy létrejöhet olyan külön nyugat-európai védelmi erőfeszítés, amely ezt kényszerűen ne tükrözné. Márpedig ez világpolitikai méretű megrendülést okozhat. Hiszen az egész második világháború utáni korszak stratégiája azon a fel- tételezésen alapul, hogy Nyu- gat-Németország nem lehet a nukleáris korszakban teljes- értékű katonai hatalom. Ezek a katonai kérdések hivatalosan nem szerepelnek a most kezdődő csúcsértekezlet napirendjén. Ott kísértenek azonban az egész konferencia hátterében. Közeli megoldásuk alig várható. Hiszen nehéz lenne közös katonai koncepció kidolgozását, vagy akár a különböző fegy- verlípusok egységesítését várni olyan országoktóL amelyek a tej árában, vagy a mezőgazdasági termelők nyújtotta támogatás felosztásában is alig tudnak megegyezni. ' V. E. A MAGYAR RADIO ES A MAGYAR TELEVÍZIÓ SIÓFOK, Aranypart üdülője éves foglalkoztatással felvételre keres gazdaasszonyt, felszolgálókat, konyhai és szálloda! dolgotokat. Jelentkezés az üdülőben munkanapokon s—16 óráig. Szükség esetén munkásszállást biztosítunk. ' 009589)
