Somogyi Néplap, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-11 / 60. szám

Fizetőképesség és hitelfelvétel 1'ekele Janus, a Magyar Nelmetj Bank első elnökhe­lyettese, nemzetközileg is el­ismert bankár es közgazdász írja Vissza a realitásokhoz! című könyvében: „A világ olyan gazdasági válság felé rohan, amely az 1929—33-as, úgynevezett nagy gazdasági váslágot messze túlszárnyal­hatja. A helyzet rendkívül feszült, de úgy vélem, még nem reménytelen. A világ- gazdaságiak a szakadék felé rohanó szekerét közös erővel még meg Lehetne állítani. Hadd legyek azok egyike, akik — ha a rohanó szekér elé ugyan nem hajlandók vetni magukat, de — szeret­nek az esztelen száguldást másokkal együtt lelassítani, talán visszafordítani.” A magyar bankár a pénz­ügyi nehézségek könnyítésé­re tavaly a svájci Davosban amolyan gazdasági tízparan­csot ajánlott megfontolásra. Ezek köpött éppúgy szerepel­nek a kamatok és az ener­giaárak, valamint az inflá­ció -és a fegyverkezés etilem, módszerek, mint a különbö­ző nemzetközi hitel- es pénz­ügyietek. A parancsolatok adósok és hitelezők számára egyaránt tartalmaznak előírá­sokat, hiszen senki sem vár­hatja kizárólag másoktól, hogy megoldják fizetési ne­hézségeiket. Ugyanakkor a hitelezőknek is be kell lát­niuk, hogy egy hajóban ül­nek az adósokkal. Az egy­másrautaltság arra készteti a józan belátássál bíró kölcsön, adókat, hogy újítsák meg rö- vidlejánatú hiteleiket és vál- lalkozzának új, középlejára­tú hitelek nyújtására. A fizetési gondok fogalma néhány esztendeje Magyar- országon is hétköznapi szó- liasználattá vélt. Mindazon­által ez ideig hiánytalanul eleget tettünk fizetési kötele­zettségeinknek, s a tervek szerint eztán is így lesz. Az átütemezés (vagyis, ha egy ország nem képes a vállalt időpontban törleszteni adós- . ságaii't) ugyanis politika presztízsveszteséggel és ne­hezen visszafordítható gazda­sági következményekkel jár. Az a ország ugyanis, amely halasztást kér (törlesztései visszafizetesere, v általában nem kap új hitelt. S ha ez így van, csak készpénzért vá­sárolhatja meg a termeléshez és a fogyasztáshoz elenged­hetetlenül szükséges import­gépeket és fogyasztási cik­keket. Mindez pedig óhatat­lanul zökkenőket idéz elő a termelésben, és növeli a hi­ánycikkek számát a fogyasz­tásban is. A hiteláf ütemezések további lehetséges következ­ménye még: erősbödő inflá­ció. csökkenő életszínvonal. Ezekutám minden bizony- .nyal a laikusok számára sem „met közömbös, miért is szerepel elsődleges gazdasági céljaink között, is legelöl az ország fizetőképességének megőrzése. Hiszen a külön­böző belső gazdasági-pénz- j ügyi intézkedések lévén (amelyek végső soron a kül­kereskedelmi és a fizetési mérleg egyensúlyához vezet­tek) nyerte vissza az ország t a nemzetközi pénzügyi szer­vezetek és kereskedelmi ban­kok bizalmát. i A pontos törlesztés és a fizetőképesség megőrzésé­nek szándéka nem jelent: azt, hogy a továbbiakban le­mondunk a hitelfelvételről. Devizatartalékaink ugyanis jelentősen megcsappantak a nemzetközi hitelválság hatá­sára, és tartalékainkat a csökkenés előtti szintre sze­retnénk növelni — egyebek között hosszú- és középlejá­ratú hitelek felvétele révén. Mindez idővel lehetővé teszi azt is, hogy lazuljanak a je­lenlegi imporbmegsaorítások, és visszatérjünk korábbi im- portpolitikánklioz. Esélyeinkét javítja., hogy 1982 májusától tagja vagyunk e Nemzetközi Valuta Alap­nak (IMF), majd ezt követő­en beléptünk a Világbankba is. A két nemzetközi szerve­zet egyaránt javítja hitelfel- vtéeli lehetőségeinket és exportesélyeinket is. Ami az előbbit flletí, a napilapok rövid közleményben szokták tájékoztatni a közvéleményt a kölcsönféSvétélekrőn.. Kivi­teli lehetőségeink viszont az­által javulnak, hogy vállala­taink részt vehetnek a Vi­lágbank által finanszírozott beruházások versenytárgya­lásain, ám ott természetesen csak akkor nyerhetünk, ha minőségben, árban, szállítási határidőben jobbat ajánlunk és produkálunk másoknál. Vagyis tagságunk a két nemzetközi szervezetben csu­pán lehetőség. Ahhoz, hogy a lehetőség valósággá váljon, nem elegendőek a nemzetkö­zi pénz- és hitelpiacon elért eredményeink, elismerése­ink. Mindezt megfelelő mi­nőségű termékkel, berende­zéssel és szolgáltatással kell nap nap után alátámaszta­nunk. j M, P. i Télen sem pihentek az asszonyok Teásai sem pihenlek az asiütoiijok a kaposméröi Latinka termelőszövetke­zetben. A „holtidőben” a húskombinát részére dolgoznak. Többek kö­zött 651} mázsa kocso­nyahúst készítettek. Most naponta mintegy 45 mázsa császárszalon­nát készítenek elő. Tavaszlesen Csokonyavisontán A delíe néző domboldala kon, az árokpartok védett zugaiban már mutatja magát az idei fű — zöldje fel-fel- bukkan a piszkosszürke avar­ból. Bárcsak az időjárás is sejtetné a virágbontó évszak közeledtét. ,. — Egyik nap esó esik, a másikon hó; tegnapelőtt még langyos szél pásztázta a ha­tárt, mára minden víztócsa befagyott. Alig akad olyan területünk, amelyikre ráme­het a gép, pedig nagyon jól jött a téli csapadék. Az el­múlt napokban a földjeinket jártam, megnéztem a vetése­ket. Az őszi kalászosok mag­ja szórvavetéssel került a ta­lajba, a békésszentandrási módszer szerint, miután be­szereztük az ehhez megfelelő vetőgépet. Az őszi árpa jó — ez a minősítés a tőállomány­ra és a növény fejlettségére vonatkozik, és arra a búzára, amelyik még a novemberi fagyok előtt kikelt. A ké­sőbbi kelésű búza már csak közepes, de ezt se kell ki­szántani, hacsak a vadak kártétele nem ad rá okot. Bér end István, a csokonya- visontai Rákóczi Termelőszö­vetkezet főmezőgazdásza summázza így benyomásait a március eleji határról, az időjárásról, a kilátásokról. A gazdaságban várják a tavaszi munkák kezdetét. A kemé­nyebb fagyok múltával meg­bonthatták a burgonyapriz- mákat a háztájiban: ezekben a napokban válogatják a gu­mókat a gazdák — a megál­lapodás szerint a téesz gé­peinek még nyolcvan vagon­nyit kell a fővárosba vin­niük. Ahol a talaj engedi, baronálják a rétet, a legelőt. Az istáUótragya kihordását a hét elejen fejezték be. — A szerves trágyázást azért igyekeztünk a lehető legnagyobb területen elvé­gezni, hogy ezzel is kevesebb műtrágyát kelljen kiszórni alapnak. Így is takarékosko­dunk, mert szükség lesz az idén minden forintra. Ha­sonló okok késztettek ben­nünket arra, hogy növényvé­delmi munkákat földi gépek­kel végezzünk, s csak akkor vegyünk igénybe helikoptert, . ha gépeink nem mehetnek rá a vizes talajra. Úgy véljük, az ésszerű költségkímélés célravezető lesz. Megfelelő növényvédelmi gépeink van­nak a gyomirtáshoz. Mütrá- gyaszóróink a félezer hek­tárnyi legelőn dolgoznak. Most várjuk a harmadik gé­pet, s ha a teljes géppark dolgozhat, naponta 40—60 hektáron végezhetnek ezzel a tennivalóval. A Rákóczi Tsz-ben jobbá­ra csak gabonafélék és ta­karmánynövények termeszté­sével foglalkoznak. A kalá­szosok területe aitalaban 700—800 hektár között inga­dozik. .Ősszel búzát és őszi árpát, tavasszal zabot es ku­koricát vetnek, azonkívül némi burgonyát is ültetnek a közösben meg a háztájiban, — Az idén harminc hektár burgonyát ültetünk a közös­ben, hetvenet a háztájiban — mondja a főmezőgaz­dász. — A gazdákkal olyan megállapodást kötöttünk, hogy a téesz végzi a háztáji­ban is a talajmunkákat egé­szen a jelölésig. A mi dol­gunk a növényvédelem és a felvásárlás is, a tagok pedig elültetik a gumót, majd be­takarítják a termést. Szövet­kezetünknek 150 vagon érté­kesítésére szóló megállapo­dása van a gyáli Szabadság Tsz-szel, s főként ennek a kötelezettségünknek teszünk eleget burgonyaterületeink­ről. Ezekben a napokban dönt a csokonyavisontai téesz ve­zetősége a tavaszi munkákra vonatkozó intézkedési terv­ről. Ami a startnál előnyt je­lent, a zökkenőmentes indu­lást könnyíti: a hét elején egy traktor és egy növény- védelmi gép kivételével — ezeket ott jártunkkor javítot­ták — minden munkaeszköz rajtra készen állt a Rákóczi A gyártásszakosítás bővítéséről Kapolyi László ipari mi­niszter tegnap hazaérkezett Prágából, ahol — mint a KGST rádiótechnikai és elektronikai ipari állandó bi­zottságának elnöke — részt vett a bizottság 47. ülésén. Az ülés napirendjén szerepeltek az elektronikai alkatrészek I gyártásának bővítésére vo­natkozó javaslatok, a mikro­processzoros elektronikus mérőműszerek gyártássza, kosítása, az URH rádió-hír­hálózatok fejlesztési prog­ramjának további bővítése és a tv-képújsághoz szüksé­ges mérőberendezések fej­lesztése a magyar ipar ré­széről. SOMOGYI KRÓNIKÁJA Incselkedett velünk a ta­vasz a héten. Bár ijesztge­tett hószáli ingázással, esővel, azért most már a nap ural - ja az eget. Lassan lekerül­nék a nagykabátok, vidámab­bak az arcok. Jókedvűen és szeretettel fogadta Kaposvár szerdán Övári Miklóst, a Po­litikai Bizottság tagját, a Központi Bizottság titkárát, akinek látogatása a hét leg­fontosabb eseménye volt me­gyénkben. Gazda? programja volt vendégünknek, aki Kle­nov ics Imre, a megyei párt­bizottság első titkára és Su­gar Imre, a megyei tanács elnöke fogadott. Találkozott, es eszmecserét folytatott a megyei párt-vb tagjaival, megismerkedett Somogy gazdasági helyzetével, az itt élő emberek gondjaival, örö­meivel, s szólt a dolgozó em­ber anyagi és erkölcsi meg­becsüléséről. Ellátogatott a me«kwazdiiâà*i főiskolára is, melyre méltán lehetünk büsz­kék, hisz akta ló munkájával, kutatásaival és termelés­szervezésével nemzetközi ne­vet vívott ki magárnak. A korszerűen felszerelt intéz­ményben magas szintű, elis­merten jó szakemberképzés folyik. Övári elvtárs találko­zott a Somogy című folyóirat és a Somogyi Néplap veze­tőivel, majd aktívaértekezle­tet tartott. Mi is lehetett vol­na a legfőbb dolog, amiről szólt? A nemzetközi helyzet, a béke megőrzése, ami ma minden embert élénken fog­lalkoztat, mert jövőnkről. éle­tünkről, nyugalmunkról van szó, es a gazdasági helyzet, amely ugyancsak meghatá­rozza közérzetünket. Érdeklődéssel figyeltünk a héten egy másik eseményt is: Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának jugoszláviai látogatását. Ez is a megyei krónikába kíván­kozik, mert Somogybán is több nemaetiség él együtt, köztük a deh termeteken szép számban délszlávok. Kádár János szólt a két ország kö­zötti szoros kötelékről, a barátságról, melynek ápolásába« nagy szerepük van az itt élő dél- szlávoknak es a Jugoszláviá­ban élő magyaroknak is. A megye művészeti életé­nek legerősebb bástyája a Csiky Gergely Színház, melynek tevékenységét ked­den tárgyalta meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Thália itteni házát az ország legjobb színházai között tart­ják számon. Most az elmúlt öt évről számolt be az igaz­gató. Nemcsak a sikerekről volt szó, hanem a gomdoácrói is. Reméljük, nem kell soká­ig várni arra, hogy megszé­püljön az épület, s korsze­rűbb környezetet biztosítson a színházban folyó alkotó munkához. Addig is örömmel tapsolunk a nézőtéren. A fia­tal szmészgárdát yzívebe fo­gadta a kaposvári közönség. A fogyasztási szövetkezetek megyeszer te készültek a tag- értekezletekre, ahol beszá­moltak a tavalyi munkáról és a terveikről, feladatokról. A szövetkezeti demokrácia e fórumai a küldöttértekezlete­ket előzik meg. Megkezdődött már az ifjúsági parlamentek időszaka is, bár ez még csak a készülődésé, a KISZ-esek beszámoló taggyűlései azon­ban már a befejezéshez kö­zelednek. Ezek a hetek szin­te mindenütt a számvetéssel, a v isszapitlantassa 1, s termé­szetesen a tervezéssel telnek. Most derül ki, hogy mennyit léptünk előre, mire kell na­gyobb gondot fordítani, hpl vannak hiányosságok, de az is, hogy mire lehetünk büsz­kék. Hétfőtől egyre több virág­árust láthattunk az utcán, a kosarakban viruló hóvirág a nonapkózeSed let jelezte. Az üzemek, vállalatok ked­ves, hangulatos ünnepségek­kel kedveskedtek nödolgozó- iknak. Március 3-án a szo­kásosnál egy kicsit több ked­vességet kaptak a lányok, asszonyok. Jólesett a figyel­messég, az udvariasság, a szál virág. Izmépyl Éva Tsz-ben. Ott volt a burgo- nyaüiteteshez szükséges ve­tőgumó, nem hiányzott a aab sem, s megkapták az értesí­tésit arról, hogy hamarosan . megérkezik a mag a kukori­cavetéshez is. Vajon mi az ' az ag'rotecnnikiai „fogás"’, amelyet ebben az időszakban a szakember különösen fon­tosnak vél? — Főként a talaj gyors le­zárása, a földbe jutott ned­vesség „megfogása” — mond­ja Berend István. — Az a csapadék, amelyet ezen a té­len a szövetkezetünk határa kapott, a későbbiekben ara­nyat érhet. Ezért tervezzük azt, hogy mihelyt lehet, a ta­laj lezárásával — simítózás­sal — indulunk: a négy MTZ négy-öt nap alatt végezhet ezzel a munkával. Erre tö­rekszünk a későbbiekben is. A talaj vízkészletére a kö­vetkező évszakokban is nagy szükség lesz, mert attól tar­tok, az idén sem nézhetünk csapadékban gazdag esztendő elé. Az igyekezet érthető, a szakember előrelátása dicsé­retes. Pedig a legelőn, a me­zőn a jókora víztükrök nein a szárazságot juttatják az ember eszébe. Az őszi beta­karításig hátralevő hónapok azonban még sok időjárási viszontagságot tartogathat­nak — tanúság rá a múlt esztendő. Hernesz Ferenc I URH-t kapnak a buszok Lépcsőzetes munkakezdésre van szükség Kaposvár tomegkozlekedé- seröl tanácskoztak a város! tanács végrehajtó bizottságá­nak ülésén A helyi közleke­dés minősége a közhangulat egyik meghatározója, élet- és munkakörülményeit lényege­sen befolyásoló tényező. Mindazoknak tehát, akik a tömegközlekedés fejlesztésé­ben, szervezésében, az üze­meltetés műszaki-technikái föltételeinek biztosításában közreműködnek, nagy a fele­lősségük, Az előterjesztésben a Vo­lán 13. sz. Vállalat ismertette a kaposvári tömegközlekedés fejlődését, a terveket, gon­dokat. A szóbeli kiegészítés­ben teret kaptak a népfront fórumán elhangzott javasla­tok is. A megye fejlődésével, az új lakótelepek, ipari üzemek építésével együtt fokozódott a tömegközlekedés iránti igény, s a megnövekedett járműpark, a több megálló, az új útvonalak ellenére sza­porodtak a gondok. Alig másfél évtized alatt megkétszereződött a kapos­vári helyi közlekedésű autó­buszok száma, 1970-től 30 millió forintot költött be­szerzésükre a Volán. Napon­ta 1263 járat indul Kaposvá­ron, 312 a reggeli, illetve a délutáni csúcsidőben. Ha­sonló ütemű fejlesztésre nincs lehetőség, ezért több szervezeti intézkedést tesz­nek, URH-készülékekkel sze­relik fel a kocsikat, hogy kultúráltabbá tegyék a köz­lekedést, enyhítsenek a zsú­foltságon. Ez a cél vezette a vállalatot, amikor a lépcső­zetes munkakezdés bevezeté­sét szorgalmazta. Az 5 napos munkahét, napjainkban a 40 órás munkahétre való átállás azonban ismét állandósította a zsúfoltságot. A végrehajtó bizottság tag­jai elismeréssel szóltak a Volán munkájáról, törekvé­seiről, a kaposvári helyi köz­lekedésben tapasztalható .je­lentős változásról. Kifejezték azt is, hogy több és jobb szervezeti intézkedéssel lehet még javítani a kulturált uta­zás föltételein. A megállóhe­lyek, buszvárók tisztasága.-a .menetidő betartására, a já­ratok kimaradására hívták föl a figyelmet. Nem először hangzott el egy olyan -javas­lat is, hogy az e célra -alkal­mas vállalati autóbuszokat vonják be a helyi közleke­désbe, főként télen, amikor a csuklós buszok nem tudnak közlekedni. A zsúfoltságot enyhítené, ha a 40 órás mun­kahétre áttérve lépcsőzetes munkakezdés alakulna ki. Kaposvár szűk utcái, az állomás előtti tarthatatlan helyzet, a helyi járatok pá­lyaudvarának hiánya, a tá­volsági pályaudvar bővítése ugyancsak szóba került. Ezekre nagy szükség van, készülék is pályázatok, hely­kijelölések, de pénz várha­tóan csak a következő terv­időszak második felében lesz rá. Addig tehát olyan intéz­kedéseket kell bevezetni, hogy ne romoljon, hanem a színvonalon maradjon Ka­posvár tömegközlekedése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom