Somogyi Néplap, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-09 / 58. szám
« fl KÉT FÖ KÉRDÉS: BÉKE ÉS GAZDASÁG Aktívaértekezlet az oktatási igazgatóságon Tegnap délután a megyei pártbizottság oktatá.si igazgatóságán kül- és belpolitikai kérdésekről tartott aktí- vaértekezletet Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára A termet zsúfolásig megtöltő hallgatóságot a végrehajtó bizottság neveben Klenovics Imre, a megyei pártbizottság első titkára üdvözölte. Az ő nevükben is köszöntötte az értekezlet előadóját,.és atad'ta a szót. Óvári Miklós napjaink két fö kérdésére, a béke megőrzésére es belpolitikai életünkből kiemelten a gazdasági-helyzet alakulására irányította a figyelmet A nemzetközi feszültség fokozódásával kapcsolatban utalt arra: az emberek általában azt érzékelik, hogy azt az új amerikai rakéták telepítése idézte elő. Más is közrejátszik ebben. A háborús gócokra hivatkozva, s azokkal bizonyítva mondta: — A feszültség fokozódásának oka az is, hogy az Egyesült Államok vezető körei elhatározták az erő- egyensúly megbontását. A béke megvédése tehát központi kérdéssé vált. Az előadó beszélt arról, hogy a béke megőrzésének tartalma nem lehet más, mint az erőegyensúly megőrzése, ez pedig a történelmileg kialakult katonai erőviszonyok fenntartását jelenti. Mi természetesen azt szeretnénk, ha ez az erőegyensúly minél alacsonyabb szinten maradna fenn... A béke megvédése azonban nemcsak katonai, hanem politikai kérdés is. Tárgyalásokra is törekszünk, csakhogy tárgyalás és tárgyalás között különbség van. Szerepe van a viiágbéke megőrzésében annak is, hogy milyen a szocialista országok egymáshoz való viszonya, milyen politikai, gazdasági stabilitása. A Központi Bizottság titkára ezután arról beszélt, hogy Magyarországnak ma nagy tekintélye van a világpolitikában. Ezt bizonyítja felélénkült diplomáciai te- ^«kenységünk is. Figyel rank a világ, adnak a szavunkra, ugyanakkor megkísérlik szembeállítani hazánkat a többi szocialista országgal. Fella- zítási próbálkozásuk azonban eredményteles. Közösen kialakított álláspontot képviselünk a nemzetközi tárgyalásokon, egy nyelven beszélünk Szövetségeseinkkel. Világosan látjuk, hogy az imperializmus végérvényesen elvesztette uralmát a világ fölött, ugyanakkor létezik még, de túljutott fejlődésének csúcsán. Az impérialiste politika az erőegyensúly megbontásának kísérletével nem tudta növelni befolyását, ellenkezőleg. Az egyensúly a rakétatelepítés után is fennáll. A szocialista országok békepolitíkája. a tömegek bekeakarata, a haladó politikusok megnyilvánulásai elégséges erő ahhoz, hogy megvédjùk a békét. Külpolitikai elemzése után hazai dolgainkra tért át a Központi Bizottság titkára. Elmondta, hogy napjainkban sok rossz hír jut el az emberekhez. Gazdasági nehézségeink vannak, termékeinket nehéz eladni ; ha van piac, alacsonyak az árak, tehát sok napi, gazdasági problémával találják magukat szemben. Aggódásuk így fogalmazható meg: hogyan alakul majd az ország sorsa? Óvári Miklós azt tanácsolta: a fö folyamatokat kell mindenekelőtt figyelembe venni, azokat, amelyek jellemzik országunk fejlődését. Ezután történelmi tényekből vezette !«, hogy 1956 után honnan indultunk, s hova jutottunk. Akkor elhatároztuk, hogy elvekben szilárd, a gyakorlatban rugalmas politikát folytatunk. Rájöttünk, hógy o legfontosabb a bizalom, a szavak és a tettek egysége, a párt és a nép egysége. Ezek határozták meg azóta is a párt tevékenységét. Eredménye, hogy a szocializmus alapjai szilárdak, jelentős reformtervet valósítunk meg, az alkotó munkának tág tere van, jól működik a szocialista rendszer. S ebben a nehéz helyzetben tíz év óta álljuk a ránk nehezedő nyomást. Sikerült megőriznünk gazdaságunk egyensúlyát, fizetőképességünket, a költségvetés egyensúlyát, s az ellátás színvonalát. Az előadó ezután felsorolta gazdaságpolitikánk fő követelményeit, céljait, amelyek között kiemelte a fizetőképesség megőrzését és az életszínvonal védelmét. Beszélt a gazdaságpolitika végrehajtásának eszközrendszeréről, majd hozzátette, hogy nincsenek illúzióink. A mi gazdaságpolitikánknak vannak hátrányai is. Ha például a fő eszköz a hatékonyság javítása, akkor azt is tudnuk kell, hogy ezt nein lehet gyorsan, egyik napról a másikra elérni. Ëz a politika a reálbérek tekintetében átmenetileg érinti az élet- színvonalat is. Ezzel szemben sokkal több eredményt mondhatunk magunkénak. Ilyen például a fizetőképesség megőrzése, amely nemcsak a termelést, hanem a fogyasztást is befolyásolja. Vagy az, hogy jobb a költségvetés egyensúlya, és a muhkaerőmérleg is javult. Végtére is lassúbb ütemben, de fejlődött az ország. — Ezt a politikát tehát folytatni kell — mondta az előadó, és hozzátette: — értéket azonban csak munka teremthet... óvári Miki ce befejezésül az árak alakulásáról, árpolitikáról, annal: fogadtatásáról beszélt. Elmondta, hogy a tervek szerint 8 százalékkal nő a lakosság pénzbevétele, s 7—8 százalékos áremeléssel lehet számolni. Ebből azonban csak 3 százalék a központi áremelés, amelynek túlnyomó részén túl vagyunk. Hazánkban a közvélemény leginkább az árakra érzékeny, nyugaton viszont az árak és bérek viszonya vált ki elégedetlenséget. Meg kell szoknunk azt, hogy az áraknak némának a fogyasztásban, hanem a termelésben is szerepük v&n. Ösztönöz a termelés növelésére, és célja, hogy fenntartsa a fizetőképes kereslet és az árualap egyensúlyát. — Tudjuk, kellemetlen az áremelés, de ilyen helyzetben nem lehet mást tenni. Sokkal kellemetlenebb ennél, ha van pénzem, de nem tudok érte vásárolni. Akkor jón a jegyrendszer, felélénkül a feketepiac, a pult alóli árusítás. Ezt semmiképp sem akarjuk. Ha viszont az árak nem reálisak, az államnak kell megfizetnie a különbözetiét. Dotációra szükség van. de ha túl nagy mértékű, akkor kevesebb marad szociálpolitikára, kórházra stb. A túlzott ártámogatás egyébként mélységesen igazságtalan, tudniillik az kap többet, aki többet fogyaszt. Ehelyett a munkát, a termelést kell támogatni, mert ez jelent kiutat nehéz gazdasági helyzetünkből. — A békét kell megőriznünk, s gazdasági problémáinkat megoldanunk. Ettől függ, hogyan alakul a szocializmus sorsa, s ettől, miként tudunk hatni a világ alakulására — fejezte be előadói beszédét a Központi Bizottság titkára. Óvári Miklós tegnap este visszautazott Budapestre. Csaknem kétmillió forint újításokból bezárult az újítást hónap a Videoton tata gyáregységében. A múlt év eredményeiről, az idei terveikről, a februári újítási hónap tapasztalatairól kérdeztük Sárfalvi Dezső főmérnököt. — Gyáregységünk arra törekszik, hogy az újítómoz- galmat mind jobban bekapcsolja a műszaki, termelési feladatok eredményes végrehajtásába. A munkahelyeken tapasztalt, jól felkészült szakemberek dolgoznak, többségük érzi az előttük álló problémák súlyát : ötleteikkel, újítási javaslatokkal járulnak hozzá az eredmények megvalósításához. Újítási munkánk a korábbi évekhez viszonyítva javuló, de még így is elmaradt az 1983. évi terv teljesítésétől, A beadott javaslatok száma meghaladta s lset, ám a megalapozott szakvélemények bekérése után ennek 40 százalékai el kellett utasítani. Az újításokból eredő megtakarítás 1983- bam megközelítette a 2 millió forintot, ami 56 százalékos teljesítést eredményezett. — Mit várnak az idén? — Nyolcvanöt újításra, s ebből eredően 3 millió forint megtakarításra számítunk. Tudjuk, hogy még nehezebb körülmények között kell újítási feladatainkat teljesíteni, ami vezetőinktől, dolgozóinktól, újítóinktól kezdeményezőbb, aktívabb munkát kíván. Nagyon fontosnak tartjuk a tőkés anyagok hazaival, illetve szocialista országból beszerezhető anyaggal való helyettesítései, a technológiát korszerűsítő es a termelekenyseget javító módszerek bevezetései, termékeink' minősegének további javítását. — Milyen eredménnyel zárult az újítási hónap? — A tervezett 25 javaslattal szemben dolgozóink 41 újítást juttattak el hozzánk. Témájuk összhangban van a tervekkel : importanyag helyettesítésére, az alkatrész- gyártás korszerűsítését szolgáló szeirszámok bevezetésé- ' re, az üziembiztonság fokozását elősegítő módszerek alkalmazására, az energia - megíakarí tásra vonatkoznak a javaslatok. Ezeket most véleményezzük, így várható, hogy. a legtöbb beadott javaslat az újítási szabályzatban elősírt időn belül bevezethető less, K. i. Sajátosságokat tükröző szabályozás yTjrfli KOMMEN TÁRUNK A termelőszövetkezeti törvényt és annak végrehajtási rendeletéit módosító jogszabály a korábbinál szelesebb körben teremtett lehetőségeL a szövetkezetnek, az önszabályozásra, arra, hogy belső életünkben jobban figyelembe vegyék a tagok érdekeinek megfelelő, egyedi sajátosságokat. A most lezárult számvetések mindegyikén a közgyűlés önálló napirendként vitatta meg ezeket a módosításokat. A szövetkezeti mozgalom történetében fontos állomás ez, hiszen kifejezi a nagyüzemek önállóságának erősödését, feltételt teremt a demokratizmus szélesítéséhez. A változtatások sokszínűek, néhány kiemelkedően fontos módosításra érdemes külön is figyelmet fordítani. Az elmélyültebb, az érdemi munka fokozását szolgálja, hogy kilenc szövetkezet kivételével valamennyi nagyüzemünk a küldöttgyűlés hatáskörébe utalta az éves terv, a mérleg, a zárszámadás elfogadását. Azt várják ettől — és joggal —, hogy a gazdaság egészét érintő legfontosabb kérdésekről szűkebb körben, nagyobb felelősséggel és aktivitással dönthetnek így a küldöttek. Ettől függetlenül — mar csak a szövetkezett mozgalom. hagyományát miatt is — « zárszámadó közgyűlésen tájékoztatják a tagságot a legfontosabb tapasztalatokról és feladatokról. Hetesen hallottam a közelmúltban, hogy a szövetkezeti gazdálkodás egyik legfontosabb fóruma a munkahelyi közösség. Ezeknek a kis kollektíváknak a szerepe évről évre nő, jelzi és egyben mind eredményesebben szolgálja a szövetkezeti demokrácia erősödését. A módosított alapszabályok a helyi sajátosságoknak megfelelően, híven kifejezik ezt a tényt. Ahogy Bahócsán mondták a munkahelyi közösségek döntenek első fokon a feladataikról, határoznak a végrehajtás módszereiről, javaslatot tesznek, állást foglalnak a nagyüzem egészének programjáról, és nem egy esetben az ösztönzés formáiról is itt döntenek. À • szabályozás széles lehetőséget teremi a kezdeményezésnek, s a tapasztalatok azt bizonyítják., hogy a munkahelyi szervezetek egyre eredményesebben, az egész közösség javát szolgaló módon élnek c_- zel a lehetőséggel. A nagyüzem és a tag vagyoni kapcsolatát erősítő gyakorlat lehetősége a mozgalom története során most került először az alapszabályba. A módszer nem ismeretlen, hiszen a fogyasztási szövetkezetek gyakorlatában bevált hagyománya van a célrészjegy jegyzésének egy-egy települést érintő, fontos fejlesztési feladat megoldásához. Szórványosán már a mezőgazdaságban is akad példa, a múlt évben például az osstopáni termelőszövetkezet üzemi konyhájának létrehozását anyagilag is segítette a tagság. A csökkenő fejlesztési . lehetőségek mellett igen nagy szerepe van annak, hogy az egész gazdaság javát szolgáló célokat a tagság anyagilag is támogathatja. Ez a fajta közvetlen anyagi érdekeltség kölcsönös előnyökkel jár. A nagyüzem egy-egy fontos fejlesztési celt gyorsabban meg tud valósítani kevesebb hitellel, kisebb kamatterhek mellett, a szövetkezeti tag viszont a kölcsönadott pénze után az átlagosnál kedvezőbb visszatérítést élvez. Barcson például a termelési és fejlesztési hozzájárulás után kilenc százalék alaposzlalékot és két százalék kiegészítő osztalékot fizetnek ez évtói a tagoknak. A szabályzatok, kidolgozásával termelőszövetkezeteinkben a módosított jogszabályok végrehajtásának jelentős szakasza zárult le. A tetteken a sor, hogy az új. szabályozás adta lehetőségekkel minél eredményesebben, az egész közösség hasznát szolgálva óljének mindenütt. V, M. A tej is hozhat hasznot A Kutass Állami Gazdaság törekvései A Kutasi Állami Gazdaság 4700 hektáron gazdálkodik. Mintegy 3400 hektár szántójuk van, ám ha valaki ennek a gazdaságnak a nevét említi, akkor jobbál a a lovak jutnak eszünkbe. Nem véletlen, hiszen a hozzájuk tartozó somogysárdi ménes messze földön híres. Esztendőnként több mint százötven paripájuk fut az ügetőfi. Százötven és háromszázezer forint közötti árba kel el egy-egy csikójuk. A gazdaság vezetője, Ktrkovics István igazgató úgy mondja, hogy évenként négymillió forint nyereséget hoz ez áz ágazatuk. Az igazgató szobájának falait oklevelek és serlegek díszítik. Ez többnyire a lovak érdeme, de sokat köszönhetnek a tehenészetnek is. Míg mindössze négyszáz lovat számlálnak, addig 4600 szarvasmarhájuk van. Ez utóbbi ismét csak irigylesre méltó tenyészet : tavaly az állami gazdaságok közül a huszonegyedik helyet érték el a tejtermelésben. Ezzel pedig egy olyan kis gazdaság, mint az övék, ugyancsak példálózhat. Évenként öt és fél millió liter tejei adnak át,, a .Kaposvári Húskombinát pedig 1100 tonna húsukra tart igényt. Megbízható partnerként kezelik őke* Líbiában ugyanúgy, mint Szaud-Arábiábaa. Ezért is döntöttek úgy, hogy korszerűsítik a telepeiket. Tavalyelőtt mintegy hatvankétmillió forintos beruházással létrehoztak egy ezerkétszáz férőhelyes telepet, lit mar a legkorszerűbbnek számító Alía-Laval fejőrendszerrel dolgoznak. Ilyen korszerű rendszer még kevés van az országban. Elméletileg nem juthat, levegő a kifejt tejhez, így első osztályú minőséget produkálhatnak. Ez pedig nem mellékes szempont akkor, amikor a tejátvétel megszigorodott, a csiraszámra kivetített minősítés még jobb munkát követel. Kutason büszkék arra, . hogy mindeddig csak egyszer kaptak a tejükre másodosztályú minősítést. Természetesen a jó eredményhez jó takarmány is kell. Az igazgató úgy mondja, hogy szántóföldi kultúráik elsősorban az állattenyésztést szolgálják. Viszont jól jövedelmez a gyümölcsös. Kutason nem panaszkodnak, huszonhatmillió forint nyereséget mondhatnak magukénak. Ám a gazdaságban újabb és újabb eredményeket szeretnének felmutatni. Az igazgató mesélte, hogy évente több mint kétszázötvenezer gyümölcsös ládára van szükségük. Ezt megvásárolni ugyancsak költséges dolog. Ha maguk állítják elő, nyereséghez jutnak. Ezért nyitottak melléküzemágat Segítséget kértek és kaptak a gazdáktól, akik otthon, af. léle fizeíésiegészítésképpen iadagyártással foglalatoskodnak. Jó üzlet ez mindenkinek, legfőképpen a Kutasi Állami Gazdaságnak. N. J. SOMOGYI NÉPLAP Óvéri Miklós Kaposváron
