Somogyi Néplap, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-31 / 77. szám

fUAG PROLETÁRJAI ; EGYESÜLJETEK! Arat 1,80 Fi r/rf "Ux •Sl/ÁÍN .-V' XL, évfolyam, 77. szám W8A. március 31szombat flggouti felelőséggel Alig takarodott el a lió, s a megyében utazó sokfelé látja ezt a képet: magános alak bandukol a zöldnek még alig nevezhető gabona­táblán. földre szegezett te­kintettel bejárja a mcsszc- szalado földdarabot, s meg­áll, s vizsgálódik, mint aS! keres valamit. A magános alak egy-egy mezőgazdasági nagyüzem agrárszakembere vagy ve­zetője volt. és választ kere­sett arra: a keserves indu­lás után hogy bírták a telet kenyérbúzáipk. az ősszel el­vetett kalászosok. Nem vé­letlen. hogy a szakemberek a legelső lehetséges pillanat­ban útra keltek, bejárni a vetéseket, mert nem mosta­nában volt olyan cv, ami­kor annyira mostoha felté­telek között indult az élet­nek a gabona, mint tavaly ősszel. Nem sok olyan nap volt az ősz és a tél folya­mán, amikor a földet mű­velő lelkében ne bukkant volna föl újra és újra az aggódó kérdés: vajon mit hoz a tavasz, hogyan vésze­lik at a gabonák a telet. Nem a mulasztást elkövető ember lelkiismeretfurdalá- saból fakadt ez a kér.lés. hi­szen emberileg, szakmailag megyeszerte igyekeztek megtenni mindent a rendkí­vüli csapadékszegénység okozta hátrányok mérséklé­séért. Már akkor, az indu­láskor. A mezőgazdaságban azonban a termelés sikeré­nek íjjin olyan tényezője, melyet az emberi igyekezet teljes egészében pótolni nem tud, ami *sáormészeten mú­lik. Az aggodalom nem volt alaptalan. Annak idején a határ meglehetősen lehan­goló képet mutatott. S ez sarkallt arra. hogy mielőbb kapják meg a sanyargó nö­vények a fejlődésnek lendü­letet adó táplálóanyagot, a fejtrágyát. Földi gépekkel és légi úton talán minden elő­zőnél korábban elvégezték ezt a munkát megyénk nagy­üzemei. A másfél hónappal ezelőtti határszemlén azon­ban a tavalyihoz képest vál­tozatlanul kedvezőtlen volt a kép: a kalászosok harminc- nyolc százalékát minősíthet­ték csak jó állapotúnak, ugyanennyi volt a közepe­sen fejlett, a többi gyenge. Az egy héttel ezelőtti szemlék már bizonyos válto­zást mutattak. A gyengéknek minősített vetések állapota valamit javult, így a köze­pesek aránya némileg emel­kedett. A hét eleji meg az utóbbi napok csendes esői nemcsak a szomjazó földe­ket, hanem a reményeket is locsolták. Vezetőkkel, szakemberek­kel beszélgetve hamar kide­rül: korántsem csitult még •z aggodalom. Sokfelé hal­lani, hogy már most készül­nek a lombtrágyázásra, újabb táplalóanyagok kiszó­rására. ha a várakozástól el­marad a kalászosok fejlődé­se. A szándék mögött ki- mondva-kimondatlanul ott az idei nagy cél teremtette kö- tclességérzet: tizenötmillió tonna gabonát vár hazánk a mezőgazdaságtól. Az ehhez vezető út elején tartunk, és a kezdés nem ép­pen kedvező. Sok függ a kö­vetkező hetek, hónapok idő­járásától, de legalább ennyi n szakmáját szerető, munká­ját felelősséggel végző em­bertől is. . Vörös Márta Nem oktatási reform, folyamatos korszerűsítés Kaposváron ülésezett a megyei képviselőcsoport Az elmúlt hónapokban több szakíorum is megvi­tatta a közoktatás és felső­oktatás távlat. fejlesztési programjával kapcso.alos programtervezetei, ivf.nt Ko- peczi Béla művelődési mi niszter a napo.tban a par lamenti tisztségviselők előtt hangsúlyozta: nem az 1978- ast követő újabb oktatási reformról van szó hanem a .Központi Bizottság 1982-es határozatán alapuló folya­matos korszerűsítésről. Ezt a témát is megvitatta a me­gyei képviselőcsoport teg: nap kaposvári ülésén. Az érdeklődésre jellemző, hogy a programmal kapcsolat­ban valamennyi képviselő véleményt mondot t. Az ülés kezdetén a csoport tagjai egyperces néma felállással adóztak elhunyt képviselő­társuk, dr. Guba Sándor em­lékének. Ezt követően Szo- kola Károly né dr., a képvi­selőcsoport vezetője a pária- menti bizottságokban, va­lamint a tisztségviselői ér­tekezleten végzett munkáról adott számot, majd ismertet­te a következő országgyű­lés várható napirendjét. A parlament tavaly hatá­rozta el az alkotmányjogi tanács létrehozását, enne,, feladata lesz a jogalkotás utólagos ellenőrzése, an na,-, vizsgálata, hogy egyes jog­szabályok vagy rendelkezé­sek — esetleg azok végre­hajtása — megfelel-e az ai kofmányban rögzített el­veknek. E tanács létrehozá­sáról szóló törvényjavaslat áprilisban kerül az ország- gyűlés elé. A tavaszi ülésszak napi­rendjei közül a legnagyobb érdeklődés a közoktatás és felsőoktatás távlati fejlesz­tési programját előzi meg Ez érthető, hiszen a téma ilyen teljességben most el­ső alkalommal kerül az or­szággyűlés elé. Az is nyil­vánvaló, hogy a most meg­vitatandó program lénye­gében már a következő szá­zad nemzedékeinek művelt­ségét, gondolkodásmódját, szakmai fölkészültségét ala­pozza meg. Mérhetetlenül nagy tehát az ezzel ka peso latban állást fogftalók fele­lőssége. A témával kapcsolatos rendkívül élénk és érdemi vitát megelőzően a képvise­lők tájékozódását segítendő Pordany Horvath László, a megyei tanács művelődési osztályvezető-helyettese szá­molt be Somogy közoktatá­si helyzetéről, és a fejleszté­si tervekről. A gondok közt említette, hogy nem kielé­gítő a gyógypedagógiai há­lózat fejlesztése és nem si­került megállítani a felnőtt- oktatásban tapasztalható visszaesést. Teljes a 6—14 éves korúak beiskolázása, viszont változatlanul nagy azoknak a száma, akik az általános iskolát nem képe­sek elvégezni a tanköteles korban. Dinamikus a fejlő­dés az óvodai hálózat bő­vülésében, ugyanakkor a megye 205 óvodaépületének csak negyede tekinthető korszerűnek. A megye álta­lános iskoláiban a tanulók száma 1985-re eléri a 44 ez­ret. S bár az elmúlt három évben több mint 200 iskolai tantermet alakítottak ki — többet, mint amennyit az egész öl •'tes terv előirt —, mégis még legalább ennyi hiányz’k ahhoz, hogy az ok­ulás körülményei minde­nütt megfeleljenek az igé­nyeknek. A középfokú ok­tatási intézményekben már ma is égető a tanteremhi­ány, pedig 19*77-ig újabb 6— 7 ezer tanyáé elhelyezé­séről kell ■ gondoskodni. Az 1985-től újrainduló technikusképzés is rendkí­vüli követelményeket állít az irányító szervek elé. Nemcsak több tanteremre és fölszerelésre, hanem több pedagógusra is szükség van. Képeskés nélküli tanárok­kal aligha valósítható meg például az általános iskolák 7- 8. osztályában bevezetni kívánt fakultáció. A végzett pedagógusok egy harmada nem a pályán helyezkedik e4 — részben az anyagi és erkölcsi megbecsülés hiá­nya miatt. Több száz szak­képzett pedagógus hiányzik a somogyi iskolákból. Figyelemre méltó ered­mény, hogy az országos 40 százalékkal szemben a so­mogyi tanulóknak több mint a fele részesöl napköziott­honi ellátásban. s az is, hogy sokrétűbb a megyében a szakközépiskolai képzés. A következőkben vendéglá­tóipar: és művészeti isko­lák létrehozását is terve­zik. A tájékoztató után Si­mon Ernöné képviselő a te­hetséggondozás kérdéseire hívta fői a figyelmet Rad- nóti László kifogásolta, hogy az országgyűlés elé kerülő anyag nem foglalko­zik a nyelvoktatás gondjai­val. pedig a gazdasági fej­lődők épesség is függ attól hogy kellő számban van­nak-e idegen nyelveket tu­dó szakembereink. Szólt emellett a szakmunkástanu lók gyakorlati képzésének visszásságairól. Kapcár Ro­zalia egyebek közt a kis te­lepülések pedagógus hiánya ról beszélt. Pásztói\y András ország­gyűlési felszólalásra készül. Mint elmondta, a mezőgaz­daság bruttó termelési ér­tekének felét az állatte­nyésztés adja, ugyanakkor nincs egyetemi szintű áflat- tenyésztő-képzés. Ez azért is visszás, ment a népgaradasa- gi szempontból kisebb sú­lyú kertészeteket vagy erdé­szeti üzemegységeket egye­temet végzett szakemberek irányítják. Véleménye sze­rint a kaposvári mezőgazda- sági főiskola minden tekin­tetben méfltó arra, hogy ezt a feladatot magára vállalja. Klenovics Imre, a megyei pártbizottság első titkára tá­mogatta ezt, úgy ítélve meg. hogy a kaposvári főiskolán az oktatás, a kutatás és a gyakorlati alkalmazás fölté­telei magas fokon együtt vannak. Szólt arról is, hogy az oktatásügyben eddig tör­tént gyakori változásokat nem alaptalanul érezték el­viselhetetlennek a pedagó­gusok, a szülők és a tanu­lók. Elmondta: nem érzi megnyugtatónak a vázolt koncepció anyagi fedezetét, márpedig e föltételek nél­kül a folyamatos korszerű­sítés csak cél marad. Hang­súlyozta azt is, hogy a pe­dagógusok anyagi és erköl­csi megbecsülésének gond­ját nem lehet elodázni. Sugár Imre, a megyei ta­nács elnöke a gyógypeda­gógiai gondok okát a körze­ti orvosi alapellátás helyze­tére vezette vissza. Egyet­értett Klabuzai Miklósnak azzal a véleményével, hogy az általános iskolát idejé­ben önhibájukból el nem végzettek igen nagy terhe­ket rónak a munkaadókra. a r. Uj eljárások. A Veszprémi Műszaki Kémiai Ku­tató Intézetben olyan új módszert és technológiái sikerült kidolgozni, amellyel szabályozható szeme-;■-mv'-.'ságii granu­látumokat lehet létrehozni oldatokból vagy szuszpciiziókbói. A módszer alkalmazására a mezögaadaságban és az ipar­ban egyaránt, lehetőség nyűik Megindult a kompforgalom Szántód és Tihaoy-réy között. Naponta több száz kocsit szállít a két part között a felújított Széchenyi komphajó Az Elnöki Tanács ülése Április 12-re összehívta az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Az alkotmány 22. parag­rafusának (2) bekezdése alapján 1984. április 12-én, csütörtökön délelőtt 10 órá­ra összehívta az országgyű­lést. A Minisztertanács ja­vasolta, hogy az országgyű­lés tűzte az ülésszak napi­rendjére az alkotmányjogi tanáccsal foglalkozó törvény- javas Hatot, a népi ellenőrzés­ről stoló törvény módosítá­sát, valamint a közoktatás és a felsőoktatás távlati programjára vonatkozó elő­terjesztést. Az Elnöki Tanács törvény­erejű rendeletet fogadott el a társadalombiztosítás irá­nyítási rendszerének korsze­rűsítéséről. A társadalom­biztosítás irányítását 1950 óta a szakszervezetek ered­ményesen végezték. Az el­látottak körének szélesedése olyan továbbfejlesztést tett indokolttá, amely szerint 1964. július 1-től a társada­lombiztosítási feladatokat a \Á' K3ZÉ LET HÍREI Kádár János találkozott Nyilrolaj Bajbakowal Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Havasi Ferenc, a Politikai Bizott­ság tagja, a Központi Bi­zottság titkára pénteken az MSZMP KB székházéban találkozott Nyikolaj Bajba- kovval, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökhelyet­tesével, az állami tervbizott­ság elnökével, és Nyikolaj LnozemcevveL, az állami tervbizottság elnökhelyet­tesével. A szívélyes, baráti légkörű találkozón részt vett Falu­végi Lajos, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, az Or­szágos Tervhivatal elnöke. Jelen volt Vlagyimir Ba- zovszkij, a Szőve jtunió ma­gyarországi nagykövete. Az MSZMP első titkára egyházi vezetőkkel találkozott Pénteken a Parlamentiben Kádár János az elnöki Ta­nács ülését követően talál­kozott dr. Bartha Tibor re­formátus püspökkel, az Or­szágos Béketanács egyház- közi bekebizottságának elnö­kével és Bíró Imre kano­nokkal, az Országos Béke­Min isztertanács közveO«« felügyelete alatt álló Orszá­gos Társadalombiztosítási Főigazgatóság, illetve »mák szervei végezzék. Az állam« irányítást a szakszervezetek és más érdekképtaselerti szer­vek részvételével, órákor- mányzat; jellegű szervként alakuló Országos Táraada- lortoiiztaÉÚtósi Ta,Kacs segíti. A testület a továbbiakba« döntött a hazánk íctszaba- d olásának évfordulója ai» ka Imából adományozandó ki­tüntetésekről. személyi kér­désekben határozott, bírak»( mentett fel és választott. " ' • • • A Magyar Nepkóztársasa# j Elnöki Tanácsa Kovács tonnát, más fontos beosztásba he­lyezése miatt — érdemei el­ismerése meflett — a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság tagsága alól felmen­tette; egyidejűleg dr. Szondi Sándort, a KISZ Központi Bizottsága titkárét a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság tagjává megválasz­totta. ÍMTO tanács katofihas bizottság» főtitkáréval. A beszélgetés során Ká­dár János kifejezésre jut­tatta elismerését a két szer­vezet rendezésében csütörtö­köm, a Parfamewttoen meg­tartott nagy jelentőségű or­szágos tanácskozás eredmé­nyes munkájáért, a magyar­országi vallásfelekezetek­nek a társadalom békés jö­vője érdekében együttesen kifejtett hazai és nemzetkö­zi tevékenységéért. Szépvölgyi Zoltán hazaérkezett Bécsből Szépvölgyi Zoltán, a fővá­rosi tanács elnöke — aki Leopold Gratznak, Becs polgármesterenek meghívá­sára delegáció élén hivata­los látogatáson tartózkodott az osztrák fővárosban — pénteken hazaérkezett Auszt­riából. A fővárosi tanács vezetői négynapos becsi tartózkodá­suk során a várossal ismer­kedve egyebek között meg­tekintették a karlsplatzi metroépítkezést. új lakóne­gyedek építését, tájékozód­tak. a szemétégetőim, a hul­ladékhasznosító- és tisztító­mű működéséről. A magyar tanácsi küldöttség ellátoga­tott az ENSZ bécsi központ­jába. ahol az ENSZ-iroda vezérigazgatója fogadta a magyar vendegeket es tájé­koztatást adott tewéfettyseó gáfcrűL

Next

/
Oldalképek
Tartalom