Somogyi Néplap, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-30 / 76. szám
% Áz iparfejlesztés ' * a megújulási készség próbája Az iparnak megyénk gazdaságában meghatározó a szerepe. Termelési értéke — az élelmiszer- és az épi- tőanyagipart nem számítva — 11-12 milliárd forint. Az ágazat az elmúlt csaknem húsz év alatt egyre hatékonyabban segítette a megye társadalmi, gazdasági és településfejlesztési céljainak elérését; így valósult meg a teljes foglalkoztatottság és állt meg az ipari dolgozók elvándorlása. Dr. Exiler Zoltán, a megyei pártbizottság gazdaság- politikai osztályának vezetője a szerda délutáni kommunista aktívaülésen — amelyen megjelentek a december 19-i iparpolitikai határozat végrehajtásában részt vevó szervezetek vezetői és párttitkárai — kifejtette: a somogyi ipar fejlődésében meghatározó szerepe volt a Politikai Bizottság Somogyra vonatkozó. ■ 1965-ben hozott határozatának. Az ötödik ötéves terv elején a megyében is teljes volt a foglalkoztatottság, s ezzel egy időben megkezdődött az áttérés az intenzív fejlődési szakaszra: előtérbe 'került a technikai, technológiai rekonstrukció, a szaikimailag igényesebb termékek gyártása és a termelés gazdaságossá?" Intenziv szakaszban A piaci siker ma már nem képzelhető el korszerű, jó minőségű termékek, kulturált kereskedelmi munka nélkül. Sorsdöntő időszakban vagyunk: ha nem tartunk lépést az ipari termelés intenzifikáiásávgl. a termé- kék versenyképessége csökken a nemzetközi piacon. A tapasztalat az, hogy gyakran nem veszik figyelembe a gazdálkodó egységek: korlátozott a munkaerő és kevés a lehetőség a beruházásra. Számolniuk kell viszont azzal, hogy munkaerőt is igényel az infrastruktúra tovább nem halasztható fejlesztése. Az utóbbi évek tapasztalata, hogy az iparból a mezőgazdaságba vándorlók többsége fiatal; lényegében ők csak munkahelyet változtattak, hiszen a tsz-melléküzemágakban ipari munkahelyen dolgoznak. A melléküzemágak erősítik a községek lakosságmegtartó képességét, növelik a műszaki kultúrát, gyarapítják a szakemberek számát és a kooperációs kapcsolatok révén hozzájárulnak az ipari háttér bővüléséhez. A létszámcsökkenés a könnyűiparban érezteti leginkább hatását. Sok helyen azonban nem létszám-, ha nem teljesítményhiányról van szó, s ezt a vállalati bérpolitika fogyatékosságai is okozzák. A hatékony gazdálkodáshoz állandó strukturál ia megújulásra is szükség van. Ez azt is jelenti, hogy megszűnnek nem hatékony tevékenységek és munkahelyek, s közben lehetővé válik új. az élvonalba tartozó tevékenységek kialakítása, ami egyes munkavállalók és ezakmai csoportok munkahelyváltoztatásával is jár. A megoldás — a tudatos munkaerő-átcsoportosítás — ma még vállalaton belül is nehéz, vállalatok között pedig — a Csepel Művek kaposvári nehézgépgyáránai-c telepítése óta — nem volt példa rá. A munkaerőmozgást elfogadottá, gyakorlattá kell tenni. Az intenzív fejlődés kö vet élményé a termékszerkezet folyamatos megújrá •a, a ráfordítások csökken- Mse. Csak ez biztosíthatja * .piac megőrzését, a mun- jtótfaegosátaöbol adódó előnyök kihasználását. A szelektív fejlesztés és a gaz daságosság javításának követelménye alól egyetlen vállalat, szövetkezet sem vonhatja ki magát. Követelmény : a korszerűség A megye iparában a hetvenes évek közepén kezdődött minőségi változások kedvezően hatottak a gyártmányszerkezetre is: az értékesebb, magasabb műszaki színvonalat képviselő korszerűbb termékek aránya fokozatosan emelkedett. Van azonban még ma is néhány olyan termék (olajtartály, olajkályha, elektroncső), amely kevésbé piacképes. A gép- és könnyűipari vállalatok termelésének egyötöde külföldre kerül: az export felé jut tőkéspxacra A tőkés értékesítés aránya fokozatosan emelkedett (ruhagyár, Mezőgép, Csepel;, s kedvező, hogy — főként a könnyűiparban — előnyösen használták ki a tőkés bérmunka révén lehetővé vált technikai szmvorialnöve- lést. (Május 1. Ruhagyár, Napsugár Ipari Szövetkezet.) Ezzel számottevően emelkedett a termelés műszaki színvonala. Az export jövedelmezősége az utobbi években mérsékelten csökkent. A versenyképesség javításának alapvető feltétele a műszaki fejlesztés eredményeinek gyorsabb alkalmazása. A gépipari vállalatok jelentős erőfeszítéseket tettek ennek érdekében. Több új termék gyár tását kezdték meg a Mezőgépnél, a VBKM Kaposvári Villamossági Gyáránál, az elektron csőgyárban, az Uni- tech, valamint a Somogy Ipari Szövetkezetben. A továbblépést korlátozza hogy a fejlesztőmunka a nagyvállalati központban folyik az esetek többségében.. s emiatt nem alakultak ki helyben a gvártmány- és evártásfejlesztés személyi feltételei. A műszaki fejlesztéshez szükséges anyagi eszközölkikel is a központ rendelkezik. A megye műszaki, gazdasági, szellemi erejének további növelésében meghatározó a vállalatok és a tanácsok szerepe. A technikai fölszereltség a megye iparában alacsony: növekedett a feszültség a piacképes termékek igénye, valamint a technikai felszereltség között. Az ipartelepítés óta a vállalatok egy része előnyösen korszerűsítette technológiáját, javította műszaki kultúráját: a termelés teljes rekonstrukciójára azonban nem volt lehetőség. Egyes területeken a fejlesz tési forrásokból csak arra futotta, hogy a fizikailag elhasználódott berendezéseket új, de erkölcsileg elavultakra cseréljék. A takarékosabb anyag- és energiagazdálkodásban csak kezdeti eredmények vannak a megye iparában: a gyárt rnányok nagy része túlzottan anjjag- és energiaigényes. A gépiparban a termelés anyaghányada 62, a könnyűiparban 73 százalékot tesz ki. A jövőben az anyagpazarló termelést föl kell váltania az anyagtai-carékos termelés nek. Az ipar másik .„költségfogyasztója” az energia. A megye valamennyi városában van már vezetékes gáz: az ipari üzemek egy része azonban — a kedvez ményes hitelt, illetve támogatást nem használta ki Csak kezdetiek az eredmények a faipari melléktermékek és hulladékok tüzeléstechnikai hasznosításai illetöea ts, Az ember szerepe Az iparpolitika megvalósításának fontos tényezője az ember. A szakemberek száma az ipartelepítéssel és a fejlődéssel párhuzamosan számottevően nőtt. Felsőfokú végzettségű szakember ma csupán 530 dolgozik az iparban; különösen a szövetkezetekben kevés a számuk, s nagy részük műszaki. Rendkívül kevés a közgazdasági végzettségűek száma (és alig van ösztöndíjasa is a vállalatoknak). Az ipari értelmiség többre lenne képes, ha kedvezőbb körülmények között dolgozhatna. A felsőfokú végzettségűek szamának gyors növekedését fizetési, letelepedési nehézségek és a nem kielégítő foglalkoztatás gátolja. Egyre feszítőbb gond, hogy kevés a technikus a középirányítói munkakörökben. Az. ipari munkások átlag- keresete számottevően emelkedett, s tavaly meghaladta a négyezer forintot: az elmaradás az országos átlagtól azonban nem csökkent, ma is mintegy 15-18 százalékos. Nincs számottevő előrelép« a keresetek differenciálódásában sem. Felelősséggel, önállóbban Az ipar- fejlődése bizonyítja a vezetők felkészültségét, eredményes munkáját. Többségük érti és helyesen képviseld a párt politikáját, kezdeményező a határozatok végrehajtásában. A vezetők elégedettek anyagi es erkölcsi megbecsülésükkel, gyakori azonban, hogy középvezetői beosztásra — elsősorban anyagi okok miatt — nem vállalkozik fizikai dolgozó. Ma ez a kádernevelés egyik legnagyobb gondja. A vezetők egy része a tehetségek kibontakozását nem segíti, előfordul, hogy halogatják az időszerűvé vált kádercsereket vagy eppen olyan szakembereket neveznek ki, akik még nem szereztek kellő gyakorlatot. A pályázati rendszerről kevés a tapasztalata: a gép- és könnyűiparban mindössze egyet r- tak ki. A szervezeti és belső irányítási rendszerről szólva elhangzott: a gazdaságirányítás és a vállalatok közé iktatott irányító lépcső fékezi a külső és belső piaci feltételekhez való rugalmas alkalmazkodást. Az önállóbb vállalati gazdálkodás bevezetésében, a belső elszámolási rendszer korszerűsítésében, valamint a vállalatok műszaki-gazdasági, kereskedelmi hatáskörének növelésében lassú az előrelépés Somogybán. Az iparpolitika1 határozat végrehajtása igényli az új módon való gondolkodást, a szemléleti és cselekvési egységet. . A megyei pártbizottság az iparfejlesztés célját úgy határozta meg, hogy a megye iparának fejlődése járuljon hozzá a megye általános társadalmi es gazdasági fejlődésének gyorsításához, a települések kiegyensúlyozottabb fejlődéséhez, a községek népességmegtartó képességének növeléséhez, a lakosság életkörülményeinek javításához. Az iparfejlesztést a megye infrastrukturális adottságai nagymértékben befolyásolják: különösen a víztermelés, a szennyvízelvezetés és -tisztítás, a közlekedési és szállítási feltételek fejlődése maradt el az iparosítás követelményeitől, napjainkban azor.ba. már a hírközlés is veszélyezteti a termelés bíztonsá gat. A gyártmány- és gyár- tásfejldsstee, * technikai színvonal emelkedése, az önállóság növelése, a számítástechnikai kultúra terjedése a szakemberek számának gyarapítását igényli. Szorosabb és tervszerűbb kapcsolatra van szükség a főiskolákkal, egyetemekkel, és jobban kell támogatni a frissen végzett szakemberek letelepedését. A vállalatok szemével A vitában Varga József, a VBKM Kaposvári Villamossági Gyárának igazgatója kifejtette: a seó igazi értelmében meg nem gazdálkodik egy gyáregység, csak „kereteket” és vállalati belső szabályozóikat kap. Sregor István, a Nagyatádi Cárna- gyár igazgatója az önállósághoz vezető út lépcsőfokait ismertette. Dr. Orosz László, a megyei tanács ipari osztályának vezetője elmondta: erősíteni kell a fejlesztő, termelő tevékenység szellemi hátterét, sokkal jobban keld élni az ösztöndíj kínálta lehetőséggel, A műszaki értelmiség fokozott erkölcsi és anyagi megbecsülésére a vállalaton belül is tenni kell. Papp Borbála, a Kaposvári Ruhagyár párttitkára szóvá tette: a hazai alapamyagszá'Hítók késése veszélyezteti az exportot. Szűcs Imre, a tsz-szövetség munkatársa elmondta, hogy gyors ütemű volt a tsz-mel- léküzemágak kialakulása és van már példa az ipar és a mezőgazdaság közös fejlesztésére is. Boros József, a Mezőgép igazgatója ágy vélekedett, hogy a gyáregységek önállósága csak fokozatosan képzelhető el; a feltételeket kell megteremteni az önállósághoz, tljj Imre, a Mechanikai Művek marcali gyárának párttitkára is megerősítette ezt. Cigány Károly, a Kiszöv osztályvezetője elmondta: a somogyi ipari szövetkezetek jelentős portáit isztitast és szakosítást hajtottak végre. A legfontosabbnak most az exportképesség javítását tekintik, s bejelentette: a Kiszöv az iparpolitikai határozat végrehajtására feladattervet készített. A vitát Kovács Béla, a megyei pártbizottság titkává foglalta össze: — Alapvetőnek tartom azt, hogy milyen a vállalati vezet« készsége a megújulásra: az újat hozó jó elképzeléseket támogatni kell, anyagi feltételeket is biztosítva., a megvalósításhoz. A továbblépés kulcskérdése a gyáregységekben az önállóság növelése. A jelenlegi állapot tarthatatlan. de a gyáregységben dolgozóknak is közre kell működniük a feltételek megteremtésében. Tapasztaljuk, hogy az ipar és a megye többi gazdasági ágazatának kapcsolata szélesedik, de keresni kell az újabb lehetőségeket a közös beruházásokra, fejlesztésekre. Ehhez azonban meghatározott cél kell és bizalom az együttműködők részéről. Az iparfejlesztés ma a megújulási készség próbája, s megvalósítása érdekében élni kell a lehetőségekkel. Egy ilyen — eddig még ki nem használt lehetőség például — a számítástechnika alkalmazása. Az ipari szövetkezetek esetében például indíthatna ilyen programot a Kiszöv. — A megújulás, a korsze- . rűsítés — mondta befejezésül Kovács Béla — elképzelhetetlen az üzemek, gyár- egségek kezdeményezése, közreműködése nélkül. Amit fontosnak, jónak tartanak, ahhoz készítsenek megfelelő programot, javaslatokat, s e javaslatok tárgyalási alapul szolgainak amiden szinten. Falunapok Itt * tavasz, s kezdődnek a településeket szépítő társadalmimunka-akciók, a fa- lunapok. Megyeszerte ezrek ragadnak ásót, lapátot, s dolgoznak önzetlenül a község érdekében. Emlékszem, ta valy többfelé ezek a megmozdulások kisebb közösségi ünnepek voltak. Fontos célok eléréséért fogtak össze az emberek, örtilosban például nemcsak a munkát végezték együtt — járdát építettek —, hanem a sikeres befejezést is együtt ünnepelték. Nagybajomban, Darányban és Lakácsán is jó volt a hangulat ... Mindenütt várják a jó időt, a kellemes hétvégét, hogy az ősszel és a télen megállapított feladatokhoz hozzáfogjanak vagy befejezzék, amit már elkezdtek. Sávolyon tavaly hozzáláttak az iskolai sportpálya kialakításához, a tavaszi szombatok, vasárnapok a munka befejezését teszik lehetővé Mesztegnyőn a közeli halastó mellett kirándulóerdőt alakítanak Jet, Nágocson és társközségeiben a művelődési otthonok és az egészség- ügyi, valamint a gyermekintézmények környékét parkosítják. Mindenütt van értelmes cél, feladat, ami mozgósítja a felnőtteket és a fiatalokat, hogy készségesen és önköfnrnentárunk zetlenul dolgozzanak. A legtöbb településen mar hetekkel előbb készülnek ezekre •a falunapokra. A szervezők nemcsak a feladatot határozzák meg a munkában résztvevőknek, hanem gondoskodnak a szerszámokról, gépekről is. Örvendetes, hogy évről évre több termelőszövetkezet, állami gazdaság kér részt a feladatok megoldásából. Gépeket, csemetéket adnak, szakembereik segítenek. Néhány helyen mozgalmakat szerveztek és szerveznek egy nap a településünkért, egy nap a városunkért elnevezéssel. Ám ez a nap nem egyet, hanem jóval többet jelent. Jákobon például a község kisiparosai építettek autóbuszvárókat több napi munkával. Ha van értelmes cél, szívesen dolgoznak az emberek. Katádon például a Május 1. Ruhagyár telepére bejáró fUitalok ezért parkosították a kultúrház környékét. Ebben a közösségi munkában jut igazán kifejezésre a falunapok valódi tartalma. Hasznát azok látják, akik ott élnek és akik a munkában részt vesznek. Sz. L. Bérmunka Nagyba/nmban Elektroncsöveket szerelnek Ötvenöt asszony és leány dolgozik a nagybajomi Lenin Termelőszövetkezet ipa ri üzemében. Fehér köpenyben, tiszta, világos helyiségben végzik munkájukat. — Negyedik esztendeje, hogy a szövetkezet létrehozta ezt a melléküzemágat. Kezdetben — egészen a múlt év végéig — a Marcaliban levő kondenzátorüzemnek végeztünk bérmunkát, most viszont 9 Tungsram Rt kaposvári gyárával kötöttünk két évre megállapodást elektroncsövek bérmunkában való szerelésére. Decemberben kezdtük a munkát, most még a betanulásnál tartunk, dolgozóink azonban egyre jobban megismerik ezt a feladatot. Van köztük olyan (például Hári Lászlón"), akinek teljesítménye eléri a 120 százalékot. — Az év első negyedében 150 ezer elektroncső szerelésével kell végeznünk — mondja Löhner János üzemvezető. A szükséges gépeket, fölszereléseket és az anyagot, illetve az összeszerelendő alkatrészeket a kaposvári gyár adja nekik. Hamarosan négy sajíológepet és négy speciális pontnegesítőt kapnak, ezzel bővül a termelőszövetkezet ipari üzemének tevékenysége; többféle alkatrészt sajtolnak majd, az idén mintegy 3 millió darabot. Erre a feladatra főként nehéz fizikai munkára képtelen idősebb vagy csökkent munkaképességű embereket alkalmaznak. Tervezik, hogy növelik a létszámot is, 70 embernek adnak állandó elfoglaltságot az üzemben, Korábban az volt a gyakorlat, hogy nagyobb kampánymunkák idején az ipari üzem dolgozói kimentek a földelőre, szedték a paprikát, paradicsomot, segítettek az erdészetben a csemeték ültetésében. Az idén már csak a csemete telepítésében vesznek reszt. Tavaly a Lenin Tsz ipari üzemének termelési érteke 2,8 millió forint volt, az idén — a terv szerint — a kaposvári gyár részére vállalt bérmunka értéke meghaladja a hárommillió forintot. SOMOGYI NÉPLAP
