Somogyi Néplap, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-27 / 73. szám
„Lecsípett" milliók Kevesebből többet Szemrehányást kaptak az újságírók Pulai Miklóstól, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesétől. Szerinte a sajtó gyakran eltúlozza egy-egy . létesítmény jelentőségét. Azzal eldicsekszik, mennyibe került, arról azonban kevesebb szó esik, visszatérül-e a befektetett összeg. Ez a dorgálás volt kiindulópontja a beszélgetésünknek Farkas István' nal, a városi tanács terv- és munkaügyi osztályának vezetőjével. Szerinte a tanács, a lakosság is örül, ha valami elkészül Kaposvárpn. Az osztály azonban akkor a legboldogabb, ha ésszerűen, takarékosan használják föl a pénzt s a legtöbbet hozzák ki belőle. Szigorúbb átvétet Az osztályvezető szerint nem elég csak a pénzt, csak a mennyiséget figyelembe venni, ugyanolyan fontos az ár és a minőség is. Azt tapasztalják például, hogy van javulás a fölépült lakások minőségében, Sajnos, még így is megesik, hogy szükség van az utólagos javításokra. Ma azonban sokkal nehezebb, olykor szinte alig lehet érvényesíteni a garanciális kötelezettséget. — Kihat ez az emberek hangulatara ?. —t Természetesen Itt van például a lapban is megírt laikáspenészesedés. Ez tulajdonképpen rejtett hiba, átvételkor nem röntgenezzük végig a házakat, így utólag derül ki. Az ott lakót természetesen elkeseríti, mert csökken a lakás értéke. Ezt a hibát csak az építőipari vállalat előzhetné meg az úgynevezett gyártásközi ellenőrzéssel. Az ellenőrzésen kívül az átvétel szigorúsága javíthat a helyzeten. A városi tanács bizonyos esetekben a sarkára állt. — Eddig is előfordult, hogy nemet mondtunk, ezután is kénytelenek leszünk rá. Említhetem a Madár ut cai iskolát is: a rossz minőségű íaleiemek miatt több millió forintot visszatartunk, amíg a SÁÉV ki nem javítja a hibát. Szerintem igen nagy tartalék rejlik a szigorúbb átvételben. Elég, ha megemlítem, menynyi gondot okozott a Petőfi és a Madár utcai óvoda késön élőjött hibája. Mindkettő nagy anyagi áldozatot követelt a tanácstól. A mai időkben az olcsóbb megoldásokra törekszenek, például a Fészek Áruház most kezdődő építésénél, — A tanács a területről, a. közművekről gondoskodik — terítette ki Farkas István a tervrajzot. — A lehető legrövidebb víz-, áramvezetéket építjük ki, csak a legszükségesebb földmunkát végeztetjük el. A szennyvíz elvezetése hatmillió forintba került volna: mi a szippantós megoldást vá lasztottuk, igy „megúsztuK” félmillióból. Verseny „gyerekcipőben” A Tiizép versenypályázatot írt ki a Fészek Áruház kivitelezésére, s ezt egy vállalati gmk nyerte él, ók ajánlották a legelfogadhatóbb árat. — Ez már előrelépés, bár még ritka kivételnek számit A tanács akkor lenne jó helyzetben, ha különböző technológiákat, árakat ajánlanának, s az anyagi lehetősége szerint választhatna. Sajnos, ma még csak a „felszíni” költségekben van verseny, például a lebonyolítás költségében, ez azonban a százból csak egy százalék. A lakosság is kérte Farkas István osztályvezető elmondta, hogy egyre jobban felülbírálják a terveket. — Kénytelenek vagyunk. Bővíteni akarjuk a Vörös Hadsereg úti óvodát; elkészült egy hétmilliós terv, ez azonban nem volt ésszerű. Több változatot kértünk, s így majdnem a felébe kerül majd. A Surján völgye Tsz lát munkához az idén. Négy tantermet építtetünk a Toldi iskolához; ez várhatóan a jövő őszre lesz kész. Egy tanterem általában i—5 millióba kerül, itt kihozzuk 2—2,5 millió forintból. Több milliót megtakarítunk azzal is, hogy a lakótelepek parkjainak és kertjeinek kialakításakor elhagyjuk a „betonteknőket”'. A lakosság is kérte ezt, nekünk is érdekünk. ,. A mai gazdaságpolitika mindenkit takarékosságra ösztönöz, az ésszerű megoldások keresését igényli. S egybeesik ez az adófizető állampolgárok érdekeivel is. Egyre többet szeretne tudni róla a közvélemény — ezért tájékoztatnak erről a tanács vezetői a városrészi fórumokon. lÆjos Géza Mennyit ér a kilenc és Küldöttgyűlés a nagyatádi áfésznál Kilenc és fel millió forint ay ereseget ért el tavalyi munkájával a nagyatádi áfész — hallhattuk a bejelentést a napokban a szövetkezet küldöttgyűlésen. Az első hallásra jól hangzó adat azonban ne tévesszen meg senkit: a nyereség ugyanis kevesebb, mint az egy évvel korábbi volt, s a tervezettet sem éri el. A számok részletes ismertetésében — ahogy Böle Dezső, a Szövosz osztályvezetője mondta, a nagyatádi áfész az alacsony hatékonysággal gazdálkodó fogyasztási szövetkezetek közé tartozik. Alsecz Janos, az igazgatóság elnöke szóbeli kiegészítőjében, majd a vita összefoglalójában is utalt aria, hogy az igények figyelembevételevei a korábbi években nagyarányú hálózatfejlesztésbe kezdtek, új boltokat es vendéglőket építettek, illetve építenek jele leg is Ma már könnyű azt mondani, hogy erejüket meghala dó vállalkozásba kezdtek — szerintük akkor még senki sem tudta, hogy a gazdasági szabályozórendszer változása ilyen mértékben érinti majd a gazdálkodást. A tanulságokat Nagyatádon is le kell szűrni. Kiemelkedően ionos a gazdasági döntések még körültekintőbb megalapozása. Még szorosabb együttműködésre van szükség a szövetkezet tagsaga es a vezetőség közölt, azért is mert a gondokat ismérve a tagokat egyre inkább érdekli, mi lesz fölvetéseikkel vagy panaszaik orvoslásával. A küldöttgyűlést megelőző tagertekezletek es szakcsoporti ülések is bizonyítják ezt A nagyatádiak például két üzlet áruellátásának hiányosságait emlegették. Szóba került a Dózsa György utcai üzlet bővítésének szükségessége, az ötvöskónyiak a boltok korszerűsítését sürgették, a kutasiak a leégett italbolt helyébe élelmiszerüzletet kértek. Felsorolni is nehéz lenne, hogy hány kérés és kérdés hangzott el. Érdemes idézni az áfész elnökének válaszaiból. A kutasiak nem kapnak uj élelmiszerboltot, mivel a leégett italboltot KTA-jut- tatásból teszik rendbe, s mert azt céljelleggel adják, másra nem lehet fordítani. A közelmúltban kaptak uj üzletet a görgetegiek, s várják, hogy megnyíljon a már félig elkészült vendéglőjük is, de erre a fejlesztési lehetőségek hiányában mostanában nem kerülhet sor. Szóba került a tápok minősége is. A szövetkezet vezetői elmondták: ismét változott a partner, igy várható a javulás. Megnyugtató vagy részben megnyugtató válaszokat kaptak az áruellátás hiányosságát kifogásolok es azok is, akik a célrészjegyek kiegészítése miatt szólaltak fel. Balatoni aggodalmak Megkezdődött a megyei környezetvédelmi hét A megyei népfrontbizottság, a TIT, valamint a megyei tanács az idén is meghirdette a somogyi környezetvédelmi hetet; ennek megnyitóját tegnap tartották Fonyódon a tanács továbbképző intézetében. A megnyitónak méltó környezetet adott Tóth Ferenc szép somogyi természetfotóinak kiállítása az intézmény elő- csarnökában. Elsősorban a Balaton gondjai kerülnek most is előtér-be; hiszen Somogy legnagyobb és legfontosabb környezetvédelmi teendői a tóhoz kötődnek. Ezt jelzi, hogy a hét záró rendezvénye szintén Fonyódon lesz; pénteken fásítási ankétet tartanak majd itt. A tegnapi nyitó tanácskozás első előadója S. Szabó Ferenc, a népfront országos tanácsa környezetvédelmi bizottságának alelnöke volt, s a tó védelmének történetéről és a sürgető feladatokról beszélt. Színes előadását két személyes élmény köré csoportosította. Az első ötven éve van emlékezetében; akkor orosházi diákként kör- bebiciiklizte az országot vakációban, s először látta a Balatont, s nem csekély szomorúsággal mondta, hogy a tó öt évtizede sokkal-sokkal szebb volt. A második élmény nem regi. Néhány éve egy balatoni festőművész barátját hívta — immár a népfrontbizottság egyik vezetőjeként —, hogy vegyen részt egy olyan tanácskozáson, amilyen a tó védelméről, jövőjéről szólna. A barát keserűen válaszolt. Az eloado igy idézte a levelet, „Barátom! Nem veszek részt a megbeszélésen. A Balaton ügye hasonló ahhoz, mint mikor egy óvodás kislány a vasúti sínekre téved és a közelgő vonat láttán úgy akarunk segíteni rajta, hogy összehívunk egy tanácskozást. A vonat elüti a gyereket, mi pedig rengeteg okos dolgot mondunk.” Az előadásban ezután S. Szabó Ferenc jóbarátja nem minden ok nélkül borúlátó, ám szerinte mégiscsak túlzottan elkeseredett levelének tartalmát igyekezett cáfolni, fölsorolva azokat a tetteket, amelyekkel a Balaton környezetét, a tó vizének minőségét igyekeztünk óvni, illetve jobbítani. A szónok nem feledkezett meg a hibákról, a rövidlátó intézkedésekről, a katasztrófa felé vezető tettekről sem, de úgy találta, hogy — főképpen az Utóbbi néhány évbfen — a helyes cselekedetek kerülték túlsúlyba. Igazát nem kívánjuk kétségbe vonni, csupán annyit fűzünk hozzá: hasonlóan jól felkészült előadókat más alkalommal, másutt figyelve kevésbé derűlátó következtetéseket is hallhatunk manapTöbb korreferátum hangzott el még, ezek közül az egyikből kiderült, hogy a cél a múlt. A védelmi intézkedések harmadik szakaszában végül is az 1960-as vízminőséghez kellene eljutnunk, s akkor majdnem nyugodtak lehetnénk. Az ehhez vezető tennivalókról a különböző szakemberek többféle szentszögböl szolgáltak adalékokkal. Bízunk benne: néhány évtized múlva is lesz Balatonunk — és az emberi élethez méltó környezet rpütde- nütt. Az V ilyen környezetvédelmi hetek — és más alkalmak is — felhívják figyelmünket: ki-ki a maga módjá.n környezetburá t-élet - módot kell folytasson. ' s aztán bizakodnia szükséges. Hogy ez mire lesz elég, majd kiderül. L P. Újítószolgálat a mezőgazdaságban Erdész szakmunkások Az idén már központilag íb nyilvántartják a mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti újításokat. A MÉM irányítása alá tartozó ágaza tokban az újítások szama évente meghaladja a tízezret. Közöttük jelentős számban vannak olyan megoldások, amelyek szinte minden mezőgazdasági üzemben alkalmazhatók lennének, Az Agroinform már meg- .ezdte a tájékoztatók szétküldését es a beérkező adatlapok rendszerezését, illetve az adattar feltolteset. Huszonegyedik éve képeznek Barcson erdészeti szakmunkásokat. Évente majdnem negyvenen szereznek bizonyítványt. Igaz, amióta megindult az elsődleges faipari oktatás Sopronban, Vas, Zala és Győr-Sapron megyéből nemigen jelentkeznek ide, a Dél-Dunántúlra korlátozódik a beiskolázás. Horváth, Ferenc akkoriban tett igazgató, amikor a szakközépiskolai oktatás is megkezdődött az iskolában. — Sok gondunk van ezzel, még mindig nem tudjuk, lesz-e technikusképzés vagy sem. Be kellene látni, hogy a mai körülmények között a népgazdaságnak nincs szüksége erdészekre; szakmunkásokat keresnek. Ha ötször ennyi szakmunkás végezne az országban, akkor is el tudnának helyezkedni, míg a szakközépiskolát végzettek sok esetben elkerülnek a pályáról. A képző is „maradi'’ egy kicsit: nem al.cal- mazkodik a megváltozott technikai körülményekhez. A szakmunkások oktatási anyaga már jobban közelit ehhez. Az országban négy iskolában képeznek erdőművele es fakitermelő szakmunkásokat, évente mintegy száznegyvenen végeznek. Szükség lenne több fiatalra, hiszen Zalában, Baranyában igen nagy a hiány középfokú végzettségű erdészekből. Föl lend ülőben van a fafeldolgozás a termelőszövetkezetben is. kellene a szakértő munkaerő. Kétségtelen ennek a szakmának romantikája van. Valkai Lajos Zöld kalap, puska à vállon, aztán az erdész végigsétál az erdőben, őzikék és nyu- lak kísérik lepleit. — Valamikor én is így hittem — mondja Valkai Lajos harmadévé» tanuló —, aztán az iskola megváltoztatta ezt a romantikát. Vadásznak készültem, de az a szakma túlságosan telítve van. Az idén végzek, szerződés köt a Vértesi Erdő- gazdasághoz. A nyári gyakorlatokat olt töltöttem, legutóbb a gyérítési munkákban vettem részt. Szeretnék majd erdőmérnök lenni. A szüleimmel együtt úgy hisz- szük, ha az ember belefog valamibe, akkor azt csinál- ia végig becsülettel. Sokféle tantárgyat oktatnák a szakmunkásoknak. Az első evben alapozó tantárgy az erdei növény- es, Magyar András állattan, később kiegészül a tanítás; szakmai tantárgy az erdővédelem, erdőművelés, a fakitermelés és fahasználat, az erő- es munkagéptan, a műszaki és vezetési ismeretek. — Legnagyobb óraszámban a géptant és a védelemtant oktatják — veszi át a szót Magyar András, aki Komlóról érkezett. — Szükség is van rá. hiszen egyre modernebb gépeket, technológiákat alkalmaznak ma már az erdőművelésben. ” Legjobban a fakitermelést szeretjük. A szakmunkás- bizonyítványon kívül megkapjuk a targoncakezelői, rakodógépkezelői és növényvédői jogosítványt is, ezeken a területeken betanított munkásként dolgozhatunk. Sokat számit ez, hiszen nem minden esetben jelent jó kereseti lehetőséget, hsa az erdőgazdaságoknál helyezkedünk él. Például egy , mo- torfüreszes 3600 törül tnál nemigen keres többet. .. Inkább termelőszövetkezetekbe szerződnek a fiúk, ott köny- nyebb boldogulni. Az én szüleim egyáltalán nem örültek, hogy ebbe az iskolába jelentkeztem. Édesapám olajbányász, szerinte a bányászat után az erdészetnél a legnagyobb a balesetveszély. Később en is változtatni szeretnék; ha minden sikerül, vadász leszek, illetve egészen pontosan : vadász es vadtenyésztő. Az iskolának Rigócon van a gyakorlóterülete. A tanpályán a fakitermelésen kívül mindent be tudnak mutatni. Jó a kapcsolat • a barcsi erdészettel is, rendszeresen vállalnak bérmunkát, a gyerekek a bonyolultabb technikai műveleteket is elvégezhetik. Sokuknak megvan már a szerződése; tudják, végzés után melyik erdészetnél vagy termelőszövetkezetben fognak dolgozni, a nyári gyakorlatokat rendszeresen ott töltik. Erdész szakmunkásnak lenni lehat nem romantika kérdése. Az ehhez a munkához tartozó tevékenység' kör kiszélesedett, technikai szempontból is egyre nagyobbak a követelmények. Az erdőgazdaság igényli a szakmailag képzett embereket. Többet, mint amennyien az országban egy év alatt szakképesítést szereznek. Klic Ágnes SOMOGYI NÉPLAP
