Somogyi Néplap, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-27 / 73. szám

„Lecsípett" milliók Kevesebből többet Szemrehányást kaptak az újságírók Pulai Miklóstól, az Országos Tervhivatal el­nökhelyettesétől. Szerinte a sajtó gyakran eltúlozza egy-egy . létesítmény jelen­tőségét. Azzal eldicsekszik, mennyibe került, arról azonban kevesebb szó esik, visszatérül-e a befektetett összeg. Ez a dorgálás volt kiindulópontja a beszélge­tésünknek Farkas István' nal, a városi tanács terv- és munkaügyi osztályának ve­zetőjével. Szerinte a tanács, a lakosság is örül, ha vala­mi elkészül Kaposvárpn. Az osztály azonban akkor a legboldogabb, ha ésszerűen, takarékosan használják föl a pénzt s a legtöbbet hoz­zák ki belőle. Szigorúbb átvétet Az osztályvezető szerint nem elég csak a pénzt, csak a mennyiséget figyelembe venni, ugyanolyan fontos az ár és a minőség is. Azt ta­pasztalják például, hogy van javulás a fölépült lakások minőségében, Sajnos, még így is megesik, hogy szük­ség van az utólagos javítá­sokra. Ma azonban sokkal nehezebb, olykor szinte alig lehet érvényesíteni a garan­ciális kötelezettséget. — Kihat ez az emberek hangulatara ?. —t Természetesen Itt van például a lapban is megírt laikáspenészesedés. Ez tulaj­donképpen rejtett hiba, át­vételkor nem röntgenezzük végig a házakat, így utólag derül ki. Az ott lakót ter­mészetesen elkeseríti, mert csökken a lakás értéke. Ezt a hibát csak az építőipari vállalat előzhetné meg az úgynevezett gyártásközi el­lenőrzéssel. Az ellenőrzésen kívül az átvétel szigorúsága javíthat a helyzeten. A városi ta­nács bizonyos esetekben a sarkára állt. — Eddig is előfordult, hogy nemet mondtunk, ez­után is kénytelenek leszünk rá. Említhetem a Madár ut cai iskolát is: a rossz mi­nőségű íaleiemek miatt több millió forintot vissza­tartunk, amíg a SÁÉV ki nem javítja a hibát. Szerin­tem igen nagy tartalék rej­lik a szigorúbb átvételben. Elég, ha megemlítem, meny­nyi gondot okozott a Petőfi és a Madár utcai óvoda ké­sön élőjött hibája. Mindket­tő nagy anyagi áldozatot kö­vetelt a tanácstól. A mai időkben az olcsóbb megoldásokra törekszenek, például a Fészek Áruház most kezdődő építésénél, — A tanács a területről, a. közművekről gondoskodik — terítette ki Farkas Ist­ván a tervrajzot. — A lehe­tő legrövidebb víz-, áram­vezetéket építjük ki, csak a legszükségesebb földmun­kát végeztetjük el. A szenny­víz elvezetése hatmillió fo­rintba került volna: mi a szippantós megoldást vá lasztottuk, igy „megúsztuK” félmillióból. Verseny „gyerekcipőben” A Tiizép versenypályáza­tot írt ki a Fészek Áruház kivitelezésére, s ezt egy vállalati gmk nyerte él, ók ajánlották a legelfogadha­tóbb árat. — Ez már előrelépés, bár még ritka kivételnek számit A tanács akkor lenne jó helyzetben, ha különböző technológiákat, árakat aján­lanának, s az anyagi lehető­sége szerint választhatna. Sajnos, ma még csak a „felszíni” költségekben van verseny, például a lebonyo­lítás költségében, ez azon­ban a százból csak egy szá­zalék. A lakosság is kérte Farkas István osztályve­zető elmondta, hogy egyre jobban felülbírálják a ter­veket. — Kénytelenek vagyunk. Bővíteni akarjuk a Vörös Hadsereg úti óvodát; elké­szült egy hétmilliós terv, ez azonban nem volt ésszerű. Több változatot kértünk, s így majdnem a felébe ke­rül majd. A Surján völgye Tsz lát munkához az idén. Négy tantermet építtetünk a Toldi iskolához; ez várható­an a jövő őszre lesz kész. Egy tanterem általában i—5 millióba kerül, itt kihozzuk 2—2,5 millió forintból. Több milliót megtakarítunk azzal is, hogy a lakótelepek park­jainak és kertjeinek kiala­kításakor elhagyjuk a „be­tonteknőket”'. A lakosság is kérte ezt, nekünk is érde­künk. ,. A mai gazdaságpolitika mindenkit takarékosságra ösztönöz, az ésszerű megol­dások keresését igényli. S egybeesik ez az adófizető állampolgárok érdekeivel is. Egyre többet szeretne tudni róla a közvélemény — ezért tájékoztatnak erről a tanács vezetői a városrészi fórumokon. lÆjos Géza Mennyit ér a kilenc és Küldöttgyűlés a nagyatádi áfésznál Kilenc és fel millió forint ay ereseget ért el tavalyi munkájával a nagyatádi áfész — hallhattuk a beje­lentést a napokban a szö­vetkezet küldöttgyűlésen. Az első hallásra jól hangzó adat azonban ne tévesszen meg senkit: a nyereség ugyanis kevesebb, mint az egy évvel korábbi volt, s a tervezettet sem éri el. A számok részletes ismerteté­sében — ahogy Böle Dezső, a Szövosz osztályvezetője mondta, a nagyatádi áfész az alacsony hatékonyság­gal gazdálkodó fogyasztási szövetkezetek közé tartozik. Alsecz Janos, az igazgató­ság elnöke szóbeli kiegészí­tőjében, majd a vita össze­foglalójában is utalt aria, hogy az igények figyelembe­vételevei a korábbi években nagyarányú hálózatfejlesz­tésbe kezdtek, új boltokat es vendéglőket építettek, illetve építenek jele leg is Ma már könnyű azt monda­ni, hogy erejüket meghala dó vállalkozásba kezdtek — szerintük akkor még senki sem tudta, hogy a gazdasá­gi szabályozórendszer vál­tozása ilyen mértékben érinti majd a gazdálkodást. A tanulságokat Nagyatádon is le kell szűrni. Kiemelke­dően ionos a gazdasági döntések még körültekin­tőbb megalapozása. Még szorosabb együttműködés­re van szükség a szövetke­zet tagsaga es a vezetőség közölt, azért is mert a gon­dokat ismérve a tagokat egyre inkább érdekli, mi lesz fölvetéseikkel vagy pa­naszaik orvoslásával. A küldöttgyűlést megelőző tagertekezletek es szak­csoporti ülések is bizonyít­ják ezt A nagyatádiak pél­dául két üzlet áruellátásá­nak hiányosságait emleget­ték. Szóba került a Dózsa György utcai üzlet bővíté­sének szükségessége, az ötvöskónyiak a boltok kor­szerűsítését sürgették, a kutasiak a leégett italbolt helyébe élelmiszerüzletet kértek. Felsorolni is nehéz lenne, hogy hány kérés és kérdés hangzott el. Érdemes idézni az áfész elnökének válaszaiból. A kutasiak nem kapnak uj élelmiszerboltot, mivel a leégett italboltot KTA-jut- tatásból teszik rendbe, s mert azt céljelleggel adják, másra nem lehet fordítani. A közelmúltban kaptak uj üzletet a görgetegiek, s vár­ják, hogy megnyíljon a már félig elkészült vendéglőjük is, de erre a fejlesztési le­hetőségek hiányában mos­tanában nem kerülhet sor. Szóba került a tápok minő­sége is. A szövetkezet ve­zetői elmondták: ismét vál­tozott a partner, igy várha­tó a javulás. Megnyugtató vagy részben megnyugtató válaszokat kaptak az áru­ellátás hiányosságát kifogá­solok es azok is, akik a cél­részjegyek kiegészítése mi­att szólaltak fel. Balatoni aggodalmak Megkezdődött a megyei környezetvédelmi hét A megyei népfrontbizott­ság, a TIT, valamint a me­gyei tanács az idén is meg­hirdette a somogyi környe­zetvédelmi hetet; ennek megnyitóját tegnap tartották Fonyódon a tanács tovább­képző intézetében. A meg­nyitónak méltó környezetet adott Tóth Ferenc szép so­mogyi természetfotóinak ki­állítása az intézmény elő- csarnökában. Elsősorban a Balaton gondjai kerülnek most is előtér-be; hiszen So­mogy legnagyobb és legfon­tosabb környezetvédelmi te­endői a tóhoz kötődnek. Ezt jelzi, hogy a hét záró ren­dezvénye szintén Fonyódon lesz; pénteken fásítási anké­tet tartanak majd itt. A tegnapi nyitó tanácsko­zás első előadója S. Szabó Ferenc, a népfront országos tanácsa környezetvédelmi bi­zottságának alelnöke volt, s a tó védelmének történetéről és a sürgető feladatokról be­szélt. Színes előadását két személyes élmény köré cso­portosította. Az első ötven éve van emlékezetében; ak­kor orosházi diákként kör- bebiciiklizte az országot va­kációban, s először látta a Balatont, s nem csekély szo­morúsággal mondta, hogy a tó öt évtizede sokkal-sokkal szebb volt. A második él­mény nem regi. Néhány éve egy balatoni festőművész barátját hívta — immár a népfrontbizottság egyik ve­zetőjeként —, hogy vegyen részt egy olyan tanácskozá­son, amilyen a tó védelmé­ről, jövőjéről szólna. A ba­rát keserűen válaszolt. Az eloado igy idézte a levelet, „Barátom! Nem veszek részt a megbeszélésen. A Balaton ügye hasonló ahhoz, mint mikor egy óvodás kislány a vasúti sínekre téved és a közelgő vonat láttán úgy akarunk segíteni rajta, hogy összehívunk egy tanácsko­zást. A vonat elüti a gyere­ket, mi pedig rengeteg okos dolgot mondunk.” Az előadásban ezután S. Szabó Ferenc jóbarátja nem minden ok nélkül borúlátó, ám szerinte mégiscsak túl­zottan elkeseredett levelének tartalmát igyekezett cáfolni, fölsorolva azokat a tetteket, amelyekkel a Balaton kör­nyezetét, a tó vizének minő­ségét igyekeztünk óvni, illet­ve jobbítani. A szónok nem feledkezett meg a hibákról, a rövidlátó intézkedésekről, a katasztrófa felé vezető tet­tekről sem, de úgy találta, hogy — főképpen az Utóbbi néhány évbfen — a helyes cselekedetek kerülték túl­súlyba. Igazát nem kívánjuk két­ségbe vonni, csupán annyit fűzünk hozzá: hasonlóan jól felkészült előadókat más al­kalommal, másutt figyelve kevésbé derűlátó következte­téseket is hallhatunk manap­Több korreferátum hang­zott el még, ezek közül az egyikből kiderült, hogy a cél a múlt. A védelmi intéz­kedések harmadik szakaszá­ban végül is az 1960-as víz­minőséghez kellene eljut­nunk, s akkor majdnem nyugodtak lehetnénk. Az eh­hez vezető tennivalókról a különböző szakemberek több­féle szentszögböl szolgáltak adalékokkal. Bízunk benne: néhány év­tized múlva is lesz Balato­nunk — és az emberi élet­hez méltó környezet rpütde- nütt. Az V ilyen környezetvé­delmi hetek — és más al­kalmak is — felhívják fi­gyelmünket: ki-ki a maga módjá.n környezetburá t-élet - módot kell folytasson. ' s az­tán bizakodnia szükséges. Hogy ez mire lesz elég, majd kiderül. L P. Újítószolgálat a mezőgazdaságban Erdész szakmunkások Az idén már központilag íb nyilvántartják a mezőgaz­dasági, élelmiszeripari és er­dészeti újításokat. A MÉM irányítása alá tartozó ágaza tokban az újítások szama évente meghaladja a tízez­ret. Közöttük jelentős szám­ban vannak olyan megoldá­sok, amelyek szinte minden mezőgazdasági üzemben al­kalmazhatók lennének, Az Agroinform már meg- .ezdte a tájékoztatók szét­küldését es a beérkező adat­lapok rendszerezését, illetve az adattar feltolteset. Huszonegyedik éve képez­nek Barcson erdészeti szak­munkásokat. Évente majd­nem negyvenen szereznek bizonyítványt. Igaz, amióta megindult az elsődleges fa­ipari oktatás Sopronban, Vas, Zala és Győr-Sapron megyéből nemigen jelentkez­nek ide, a Dél-Dunántúlra korlátozódik a beiskolázás. Horváth, Ferenc akkoriban tett igazgató, amikor a szak­középiskolai oktatás is meg­kezdődött az iskolában. — Sok gondunk van ez­zel, még mindig nem tudjuk, lesz-e technikusképzés vagy sem. Be kellene látni, hogy a mai körülmények között a népgazdaságnak nincs szük­sége erdészekre; szakmun­kásokat keresnek. Ha ötször ennyi szakmunkás végezne az országban, akkor is el tudnának helyezkedni, míg a szakközépiskolát végzettek sok esetben elkerülnek a pályáról. A képző is „ma­radi'’ egy kicsit: nem al.cal- mazkodik a megváltozott technikai körülményekhez. A szakmunkások oktatási anyaga már jobban közelit ehhez. Az országban négy isko­lában képeznek erdőművele es fakitermelő szakmunká­sokat, évente mintegy száz­negyvenen végeznek. Szük­ség lenne több fiatalra, hi­szen Zalában, Baranyában igen nagy a hiány középfo­kú végzettségű erdészekből. Föl lend ülőben van a fafel­dolgozás a termelőszövetke­zetben is. kellene a szakértő munkaerő. Kétségtelen ennek a szak­mának romantikája van. Valkai Lajos Zöld kalap, puska à vállon, aztán az erdész végigsétál az erdőben, őzikék és nyu- lak kísérik lepleit. — Valamikor én is így hittem — mondja Valkai Lajos harmadévé» tanuló —, aztán az iskola megváltoz­tatta ezt a romantikát. Va­dásznak készültem, de az a szakma túlságosan telítve van. Az idén végzek, szer­ződés köt a Vértesi Erdő- gazdasághoz. A nyári gya­korlatokat olt töltöttem, leg­utóbb a gyérítési munkák­ban vettem részt. Szeretnék majd erdőmérnök lenni. A szüleimmel együtt úgy hisz- szük, ha az ember belefog valamibe, akkor azt csinál- ia végig becsülettel. Sokféle tantárgyat oktat­nák a szakmunkásoknak. Az első evben alapozó tan­tárgy az erdei növény- es, Magyar András állattan, később kiegészül a tanítás; szakmai tantárgy az erdővédelem, erdőművelés, a fakitermelés és fahasználat, az erő- es munkagéptan, a műszaki és vezetési ismere­tek. — Legnagyobb óraszám­ban a géptant és a védelem­tant oktatják — veszi át a szót Magyar András, aki Komlóról érkezett. — Szük­ség is van rá. hiszen egy­re modernebb gépeket, tech­nológiákat alkalmaznak ma már az erdőművelésben. ” Legjobban a fakitermelést szeretjük. A szakmunkás- bizonyítványon kívül meg­kapjuk a targoncakezelői, rakodógépkezelői és növény­védői jogosítványt is, ezeken a területeken betanított munkásként dolgozhatunk. Sokat számit ez, hiszen nem minden esetben jelent jó ke­reseti lehetőséget, hsa az er­dőgazdaságoknál helyezke­dünk él. Például egy , mo- torfüreszes 3600 törül tnál nemigen keres többet. .. In­kább termelőszövetkezetekbe szerződnek a fiúk, ott köny- nyebb boldogulni. Az én szüleim egyáltalán nem örül­tek, hogy ebbe az iskolába jelentkeztem. Édesapám olajbányász, szerinte a bá­nyászat után az erdészetnél a legnagyobb a balesetve­szély. Később en is változ­tatni szeretnék; ha minden sikerül, vadász leszek, illet­ve egészen pontosan : va­dász es vadtenyésztő. Az iskolának Rigócon van a gyakorlóterülete. A tanpá­lyán a fakitermelésen kívül mindent be tudnak mutat­ni. Jó a kapcsolat • a barcsi erdészettel is, rendszeresen vállalnak bérmunkát, a gye­rekek a bonyolultabb tech­nikai műveleteket is elvé­gezhetik. Sokuknak megvan már a szerződése; tudják, végzés után melyik erdé­szetnél vagy termelőszövet­kezetben fognak dolgozni, a nyári gyakorlatokat rend­szeresen ott töltik. Erdész szakmunkásnak lenni lehat nem romantika kérdése. Az ehhez a mun­kához tartozó tevékenység' kör kiszélesedett, technikai szempontból is egyre na­gyobbak a követelmények. Az erdőgazdaság igényli a szakmailag képzett embere­ket. Többet, mint amennyi­en az országban egy év alatt szakképesítést szerez­nek. Klic Ágnes SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom