Somogyi Néplap, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-22 / 69. szám
Somogyi fndftds&k Móricz Zsigmond regénytervezete Életrajzaból ismert, hogy Móricz ívelő pályáján célul tűzte ki a paraszti élet ábrázolását, írói eszközökkel is segítve a iöldtelen parasztság százezreinek társadalmi méretű fölemelésében. Ez a magyarázata, hogy amikor 1919. október 31-én megszületett a pol^ífij demokratikus forradalom és Károlyi meghirdette a földreformot, csatlakozott hozzá. Móricz a Sárarany és a Szegény emberek írója világosan tudta, mi a feladata. Amit eddig bírált, a falu elmaradott életét, azt kell megváltoztatni, segíteni a parasztság évszázados vágyának, a földosztásnak végrehajtását. A földosztás és a szövetkezetszervezés gondolata mindennapos beszédtéma ekkortájt. Móricz felélénkült. Mindent látott és mindent meg akart örökíteni. Első osztályra szóló újságírói szabadjegyével felült az Alföld felé, majd a Hajdú megye felé induló vonatra, az első osztályról áttelepedett a harmadosztályon utazó parasztok közé, hogy minél többet halljon és lásson, és minél kerekebb képe legyen a tömegek véleményéről. Járta az országot, és írt, követelte a föld felosztását Elkövetkezett az a nap, amikor a földreform törvényerőre emelkedett: 1919 február 16. Ekkor írta „A földreform” című nagyszerű publicisztikai munkáját, „A forradalom építeni kezd” című írásában pedig a föld- osztó bizottságok megalakítását és működését méltatta. Február 23-a a kápolnai földosztás napja, de érlelődik már március 21-e! Móricz következetesen akart végigmenni az úton, a parasztság fölemelését tartva szem előtt, s ha ez nem megy a földosztással, bitte, hogy a szövetkezésé a jövő. Április 6-án Gyöngyösön keresztül Egerbe tartott, majd Füzesabonyon át tért haza Budapestre. Egerben, Füzesabonyban találkozott termelőszövetkezeti szervezővel és parasztokkal. Egy 45—46 év körüli Molnár nevű hadifogollyal az orosz szövetkezetekről is beszél gettek. Felkérték a Magyarországra látogató külföldi újságírók elkísérésére. A kaposvári sajtóelőadó április 12- én este 10 40 perckor leadott jelentése szerint „Ma délután 4 órakor érkeztek Kaposvárra a budapesti vonattal Hamburger Jenó földművelésügyi népbiztos, Móricz Zsigmond, Bíró Lajos, Markovid elvtársak, a külügyi népbiztosság sajtóosztályának több tagja, azonkívül H. D. öostarveen hollandi, Hiram K. Oder- weld amerikai, Oliver Madox Anneffè'f és H. N. Brailsford angol újságírók, akiket a pályaudvaron megérkeztükkor Tóth Lajos, a Somogy megyei szocialista párt elnöke üdvözölt A munkásdalárda a Marseillai- se-t énekelte, melyet valamennyien kalaplevéve Hallgattak végig.” A kétnapos somogyi látogatásról számolt be riport- sorozatában (Magyarorszag a béke útján, Virágnyilás, Magyarországon nem hal éhen senki), valamint Somogy megyei földműves szövetkezetek című brosúrájában, melyet a Közoktatásügyi Népbiztosság felkérésére irt. Ebben adatok tömegével • igazolta a termelőszövetkezete» gazdaságosságát. Innen már csak egy lépes a termelőszövetkezeti regény gondolata, mely a Tanácsköztársaságban játszódik: „Hazajön az orosz fogságból egy legény. Átitatva a proletáruraiom szellemével. A fogságban szerzett tapasztalatai révén elére kerül a termelőszövetkezeti mozgalomnak. Ebbe a nagy munkájába beleszólt a szive is, és háború alatti kedvesét, egy kisgazda lányát megkéri az apjától, Az apa típusa a föld- éhes parasztnak, nem tud még róla, hogy a legény ellensége a földosztásnak. Abban a hitben van, hogy leendő veje 10 hold földet hoz a házhoz, hát hajlandó a lányát odaadni. De amint megtudja, hogy a legeny a termelőszövetkezet híve, visszavonja ígéretét, és rábírja lányát, hogy kosarazza kis a legényt A kérőnek most a leány és a szövetkezeti eszme között kell választani: szivvel-lélekkel a termelőszövetkezet mellé áll. Közben győz a proletárdiktatúra. A regény nem valósult meg. A 133 nap erre kevés volt, a fehérterror alatt pedig e kéziratnak úgysem akadt volna kiadója. Móricz Zsigmond volt az első magyar író, aki a falu társadalmát egységesen mint termelőszövetkezeti tagságot képzelte el. Örök kára a magyar irodalomnak, hogy ez a regény mégsem született meg. Varga László Hangversenykrónika Műhely az iskolában Nem egyszerűen gyermekeik oktatásának helyszíne a kaposvári zeneiskola : műhely 4M> melyben átlagos minőségűek mellett kiemelkedő értékek születnek. Erről győződhettünk meg immár sokadszor a megyei könyvtárban, az Országos Filharmónia kamarabérleti sorozatának legutóbbi hangversenyén. Igaz, a rendezvényre méltatlanul kevesen voltak kíváncsiak, ám akik a zordabbra fordult időjárás ellenére is eljöttek, bizonyára nem bánták meg. Az est alaphangulatát Kardos Kálmán határozta meg, ez a felkészült és nagy munkabírású zongorista, aki ezúttal Mozart C-moll fantáziáját tűzte műsorára, egy olyan szerzeményt, mely aligha illik bele a salzburgi—bécsi mesterről közkeletűvé vált képbe. A romantika felé kacsingatás, a meglepően gyons érzelmi átváltozások és a kevésbé szigorú forma okán. Kardos mindvégig híven követte ezeket az átalakulásokat. A zeneiskolai tanárok legfiatalabb nemzedéke is felléphetett a hangversenyen. Soltra Mónika egy Chopin- mő alapján készített átiratot adott elő fuvolán Kis- rómay Andrea zongorakísé- retével. A produkció néhány szép mozzanata azt sejteti: a két tehetséges pályakezdő zenetanár meghívása a filharmóniai koncertekre egykét esztendő múlva indokolt lehet. A pianista Balázsné Matyasovich Erzsébeté már most is az volt: Debussy- előadásmódjának vitalitása, fe'issesége és technikai színvonala jogosan aratott nagy sikert. Dvorak cigánydalainak «aktusát Balatinecz Márta énekelte Kardos Kálmán zongorakí.sér ebével, vegyes érzelmeket keltve. Szopránjának szépsége, vivőereje vite thatatlan, hangja otthono- MD mozog a felső, a középső, az alsó regiszterekben egyaránt, érzékenyen formálja meg a dallamokat. Olykor azonban kínosan hatott, hogy pianói is fortékra, jobb esetben mezzofortékra sikeredtek ezien az estén. Nehéz elhinni például, hogy az első dalban a tájra halkan leszálló köd érzékeltetésére a cseh mester forte utasítást adott volna. Tetszett viszont, hogy Balatinecz nem esett bele a kül- sőséges-hangoskodó „cigánykodás”, a túljátszás csapdájába, holott a csábítás e ciklus előadásakor vitathatatlanul nagy. A koncert befejező számaként Brahms a-moll triója hangzott el a kaposvári klarinétos trió — S. Perjés Margit, Pallós László és Kardos Kálmán — interpretálásában. Mintha új vonásokkal — kellemes, puha, szép pianókkal — gazdagodott volna az utóbbi években S. Perjés klarinét]átéka és Pallós gordonkázása. És — túl ezen — dicsérhető a hárem muzsikus összeszokottsága, belépéseik pontossága, a dallamformálás biztonsága. A színek viszonylagos fakósága, a brahmsi ks- délyhullámzások érzelmi szempontból kevésbé intenzív kibontása miatt mégis kissé unalmasnak hatott ez az előadás, mint egy csillagos ötösre felmondott lecke, melyből „csak” a diák saját véleménye hiányzik. Mindez talán a trió tevékenységében beállt hosszabb kényszerszünet következménye. Semmi kétség: csupán ideiglenes következménye. Lengyel András Bemutató pénteken A Mester és Margarita Mihail Bulgakov (1891 — 1940) regényéből, A Mester és Margarétából készített színpadi változatot Babar- czy László, a Csiky Gergely Színház igazgató-rendezője- Ö volt az, aki néhány évvel ezelőtt országos sikerre vitte az író Bíbor sziget című szatirikus komédiáját. A regény negyedszázados tetszhalott állapotból ébredt föl 1967-ben; akikor adták ki Moszkvában. Valósággal átírta az író arcképét. Magyarul Szöllősy Klára remek fordításában szinte azonnal naipviilágot látott az Európa Kiadónál : 1970-ben rögtön siker lett. A napokban került a könyvesboltokba a hetedik (!) kiadása. Kritikusok sokasága konstatálta: remekmű a Bulgakov-re- gény. Mi A Mester és Margari- ti sikerének titka? A modem szatíra, a fantasztikum, a girotesz és az intellektuális próza elemeit egyesítő regény a mai kor emberének nagy problémáira keresd a választ: mi a mértéke jónalk és gonosznak az olyan egyéniségnél, akinek mérhetetlen hatalom összpontosul a kezében? Hol az igazság határa a teremtő indulat sodrásában? S kinek a gondja, hogy a humanizmus eszményeire vigyázzon közben? A regényben, akár a középkori misztérium játékokban, három egymással szorosan kapcsolatban álló síkon bonyolódik a cselekmény: a fantasztikum, a valóság és az elvont filozófia síkján. Mindhárom jelen van, ahogyan a Sátán, Je- sua-Jézus, a szimbolikus értelmezésű Mester, és a harmincas évek Moszkvájának gogol-i torzítású figurái is jelen vannak. A filozófiád mondanivalót az önmagában is lenyűgöző betétregény summázza: Bulgakov sajátos adaptációjában Jézus magányos idealista, szemben az embertelen, számító hatalmat képviselő, okos Pon- czius Pilátussal. A Csiky Gergely Színház új bemutatójában szinte mindenki színpadra lép, ezért nem soroljuk a szereplőket. A rendező Ascher Tamás Jászai-díjas. A díszlet-, jelmeztervező vendégként: Pauer Gyula. Kerámia alkotóház Siklóson Siklóson elkészült az ország első kerámia alkotóháza, amelynek egy XVIII. századi műemléki épület — egykori ferences reridház — adott otthont. Kettős funkciót lát el: a nyári hónapokban a nemzetközi kerámia szimpozion tagjait fogadja, ősztől tavaszig pedig a művészeti alap bentlakásos alkotóházaként működik. Tartják a határidőt A Középületépítő Vállalat dolgozói március végén adják ál az Operahás első épületrészét, az öltözői szárnyat, s ezzel a dalszínház megkezdheti a beköltözést is. A’z épületrészek további átadásait úgy ütemezik, hogy augusztus 1-től a művészek megkezdhessék a próbákat. Képünkén: Munkálatok az első emeleti büfében UTAZÁS ’84 Beiső-Somogy csábítása Szerényebb az idei idegenforgalmi kiállítás a BNV területén, mint a tavalyi hasonló volt. A sók idegen- forgalmi cég utcái valamivel rendezettebbek lették — sajnos egyúttal fantáziátla- nabbak is. A kézművesek többen vannak, többféle holmit árulnak — ipar- és népművészeti cikkeket — jóvá! drágábban, mint az 1983-as hasonló bemutatón. Kevesebb utazási inoda csil- log-villog mindentudó komputerekkel, nincs annyi fellengzős szöveg és transzparens, viszont úgy tetszik: a kisebb mézesmadzagok megalapozottabb ajánlatokhoz igyekeznek vonzani a turistákat. A színes, képes prospektusok egyre szebbek lesznek, már a hazaiak is vetekszenek a külföldiekkel, s erre vadásznak sokan, legfőképpen az egészen ifjak és az élemedett korúak. Viszont nekik adnak reklámanyagot legkevésbé szívesen a kérincsélőket türelemmel nézegető informátorok, mivel hogy a reklámfüzet eléggé drága holmi, s a tizenévesek, valamint a nyugdíjasok valószínűleg azok, akik a legkevésbé fognak h úsz-barmi ncezerért ide vagy oda elmenni, tehát kezükbe adva az ajánló füzet- kéket, a rájuk fordított A sikertelenül felvételizők tudják, hogy a következő alkalommal nagyobb eséllyel indulnak, ha azt az évet egészségügyi munkakörben töltik el. A mentőállomások a kórházak szívesen látják őket. S milyen hasznos dolog ez az egyetem előtti iskola! Ütő Attila két évvei ezelőtt érettségizett. A felvételi, sajnos, nem sikerült. A‘ kutasi fiatalember nem keseredett el, hanem jelentkezett a budai mentőállomáson. — Természetesen volt ott alapfokú mentőtanfolyam — mondja —, de az igazi munka akkor kezdődött, amikor kocsira kerültem. Először csak figyeltem az orvos és az ápoló munkáját azután hamarosan én is bekapcsolódtam a mentésbe. — A szakmában régóta dolgozók is el-elborzadnah egy súlyos baleset sérültjeinek láttán. Tizennyolc évet korban könnyebb hozzászokni? Reménykedő Attila „nővér” felvételire késiül — A szenvedés látványát megszokni soha nem lehet. Egy nyíit törés, egy betört koponya még a gyakorló orvosnak is próbatétel. Nen> baj azonban, ha az ember korábban találkozik olyan esetekkel, amilyeneket ma; dán gyógyítani szeretne. — Vett már részt közvet len életmentésben? — Egyik alkalommal például egy 50 éves férfihoz hívtak minket, akinek infarktusa volt. Mikor a felesége ajtót nyitott, a férj még élt. Mire a szobába értünk, megszűnt a szívve rés, a légzés. Ilyenkor gondolkodás nélkül kell cselekedni, megkezdeni az élesztőst. Ez az orvos és az ápoló összehangolt munkája. Életet menteni: csodálatos dolog. — Mégis, egy év után abbahagyta a mentözést. — A szolgálati beosztás niatt nem tudtam készülni a felvételire. A Tétényi úti kórházban lettem betegszállító. A munkaidő azonban megint úgy alakult, hogy nem maraidt idő a tanulásra. így most éjszakás ápoló vagyok. — Mit jelent ez gyakorlatilag? — Ugyanazt a munkát végzem, mint a nővérek. Gyógyszerbeadás, mosdatás, ágyazás ... Ha csönget a beteg, azonnal menni kell. — Nem fogadják bizalmatlanul à betegek a fiatalember „ápolónőt”? — Mivel férfiosztáiyon dolgozom, talán még örülnek is neki. Mosdatás közben szívesen beszélnek az életükről, örömükről, bánatukról, a családról. Különösen azok, akiket ritkán látogatnak. — Az ápolói munka során mit lehet megtanulni? — A kórház belső életét, működését, a gyógyszerek hatását, az egyes betegségeket. S elsősorban a betegekkel való közvetlen foglalkozást. — Szabad idő, szórakozás? — Színház, hangverseny, mozi, olvasás — s persze udvarlás. Amikor csak lehet, jövők haza Kutasra. Előkerülnék a tankönyvek, az Orvosi Hetilap, a közlönyök: minden, amire csak szükség lehet a felvételihez. Remélem, az idén végre sikerül. A. A. költség holt tőkévé át. Hova lehet utazni? A világon — majdnem — mindenhova. Én például kát helyre utaznék szívesen — gyerekkorom óta mánián» — Üj-Zédandba és Izlandi», csak egy 'kicsit messze vannak egymástól. Es most megtudtam, hogy utazhatnék, mert arrafelé is eljuthat már a magyar. Mindenféle lamdokba eljuthat, 3ia»- dolhat, kiszállhat, ekascdál- kozhat. Ezzel többé-kevésbé öaae is vagyon foglalva az átlag- keresetű magyar állampolgár fő élménye a kiállításról, mert a képeken látható tájak amúgy gyönyörűek, csodálatosak ! Persze hogy azok, mi is a Rippl-Rónai- villa színes fotóját mutogatnánk, ha valakit Kaposvárra akarnánk csábítani, nem pedig a cukorgyári ülepítőtavaik szagnántás színes fölvételét Akarjuk-e Kaposvárra csábítani az idegent? Igenis akarjuk és nemcsak Kaposvárra. Ráncaik László, * Siotour értékesítési csoport- vezetője a somogyi idegen- forgalmi hivatal irodájába« elmondta: — Elsősorban belső-somogyi lehetőségeket kínálunk, valamint a Balaton-pantot elő- és utószezonban. A magyar tenger eladja önmagát, amúgy is túlzsúfolt nyáron, tehát megpróbáljuk elvinni onnan, akit lehet, és úgy tudjuk elvinni a jelentkezőket, ha más értékekkel csábítjuk őket. Az idén már beérik a tavalyi és a még régebbi munkánk, valamint kiállítási ajánlatunk gyümölcse, több külföldi utazási irodának adtunk el nem balatoni programokat. Mit tagadjam, nehéz volt meggyőzni őket, de sikerült. Most is mutatkozik hazai és külföldi kereslet falusi üdüléseink iránt, Buzsák, Kúrád, Büssü és társai mór nem ismeretlenek egészen. Kezdjük megszerezni a megfelelő tapasztalatokat, kialakul a jó gyakorlatunk, végső soron, ha nem is azonnal, ez a kiállítás is meghozza majd a maga üzleti hasznát. Ennyit a kiállításről és látnivalóiról somogyi szemszögből. L. p, SOMOGYI NÉPLAP
