Somogyi Néplap, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-18 / 66. szám
Nagyatád példát mutat Nem magányosok a magányosok Nagyatádról azt mondják, hogy a fiatalok városa. Ha valaki végigsétál a Kossuth Lajos utcán, vagy elmegy a Széchenyi tér felé, minde- nütt\a.Dró gyermekeket sétáltató anyukákkal és apukákkal találkozhat. Esténként fiataloktól hangosak a szórakozóhelyek. Reggelente azonban idős nénik és bácsik igyekeznek a piacra, hogy forintjaikat gondosan beosztva vásároljanak. Idős emberek, akik szemtanúi voltak annak, hogyan fejlődött a falu nagyközséggé, azután várossá. Nincsenek sokan. A statisztikák szerint Nagyatádon 2200 nyugdíjas él. Dr. Koncz Gábornétól, a Vöröskereszt városi alapszervezetének titkárától tudom, ez az összlakosságnak alig tizenhét százaléka. A megyei és az országos átlag jóval magasabb. A statisztikák alapján egyesek számára érdektelennek tűnhetne a velük való törődés. Nagyatádon azonban tettek és tesznek — egyre többet — azokért, akiknek a település fejlődése köszönhető. Nagy Károlyné, a városi tanács munkatársa elmondta, hogy az idősek közül 787- nek a járadéka vagy a nyugdija nem haliadja meg a kétezer forintot, illetve rendszeres szociális segélyre szorulnak. — Vajon mit és mennyit tód segíteni a város? — Tavaly több min* egymillió-kétszázezer forintot fizettünk ki a rendszeres, illetve a rendkívüli segélyre szorulóknak, többet, mint máshol. De ez csupán egy része annale, amit tenni tudunk, hiszen másra is van lehetőségünk. Az öregek közül sokan — mert nem igénylik a szociális otthont — házi gondozásra szorulnak. Hatvanhárom nyugdíjasnak kedvezményes étkeztetést biztosítunk az egyik éttermünkben. Annak, aki nem tud eljárni, ki visszük a meleg ételt. A népművészethez szubjektiven kapcsolódom: szeretem, alkotóit tisztelem, barátaim között van több hivatásos népművész is, egyikük Tamás László, akinek munkáiban, remekül felépített, megkomponált kerámiáiban gyönyörködhetünk az ifjúsági házban, ebben a szép és modern környezetben. A népművészet ma már egészen más, mint 30—40 évvel ezelőtt volt. Az életforma változásával nemcsak e művészet jellege, karaktere alakult át, hanem funkciója is. A fazekasság egykor a vidéki emberek szükségletét elégítette ki használati edényekkel. A fazekasok csak altkor kezdték díszíteni edényeiket, amikor a fémedények elterjedése miatt a használati rendeltetésről le kellett mondaniuk; ez az időszak a XIX. század 60-as, 70-es éveitől körülbelül az első világháborúag terjedő évekig sok új színnel gazdagította a magyar fazekasságot, mert a meginduló népies hatások — melyeket az ipar- szerűen előállított kőedények és porcelánok közvetítettek — visszahatottak ennek alakulására. A XIX. század magyaros matívumgyűjlései már anyagtól el vonatkoztatottan jelentek meg. A fazekasság alkotásainak emlékei tehát egyre eklektizálódtai, olyan területek hatásaival bővültek, melyeknek már alig volt kapcsolatuk a népművészettel. A felszabadulás után megindult fejlődés már sajátos állapotban talalta a népmú— Többen vagy kevesebben igénylik a gondoskodást, mint korábban? — Sajnos egyre többen. A rászorulók annyira idősek, hogy nyugdíjukhoz a felszabadulás után sem tudtak annyi időt szerezni, hogy magasabb összeget 'kaphassanak, a régi alacsony kereset után járó nyugdíjuk pedig ma már nem elegendő a létfenntartásukhoz. A közelmúltban a megyei népi ellenőrzési bizottság tárgyalt az időskorúak helyzetéről. Ott hangzott el: sorba kell állni ahhoz, hogy valaki bekerülhessen valamelyik szociális otthonba, s az is igaz, hogy sokan idegenkednek tőle. Egyre nagyobb feladat hárul az öregeik napközi otthonaira. Hasonlókról szólt Kozma Miklós is, a NEB nagyatádi elnöke. — Önök is vizsgálták a közelmúltban, hogy mit teszünk és mit tehetnénk az idősekért Milyen megállapításokra jutottak? — Szerintünk Nagyatád példát mutat arra, hogyan kell foglalkozni az idősebbekkel. Megnéztük a tanács által teremtett lehetőségeket, elmentünk az öregek napközi otthonába is, a bodvjcai városrészbe. Itt a nagyatádiak társadalmi összefogásával 1982 novemberében avatták fel a húszszemélyes intézményt. Beszélgettünk az ott élőkkel, valamennyien dicsérték az ellátást, a gondoskodást. Ezért is furcsa, hogy a húsz helyen miért csak tizenöten vannak. Meg kell győznünk az idegenke- dőket, hogy ott napközben valóban megkapnak minden ellátást, közösségben élhetnek, vigyáznak rájuk. A vizsgálat azt is megállapította, hogy nem elegendő a távolabbi városrészben levő egyetlen intézmény, szükséges, hogy valahol a város- központban vagy annak közvetlen közelében is épüljön egy. A felvetés nem új kelevészetet. A különböző népinek, sőt még népiesnek is csak megszorítással nevezhető hatások uralták ás már- már meghatározták karakterét. Az igazi népművészek a tiszta forráshoz nyúltak. Ez az első szerelem végigkísérte élete különböző állomásain. Tamás László az országszerte ismert és elismert kaposvári fazekasszövelkezet egyik alapítója, később művészeti vezetője, illetve elnöke lett, tanulságát a szövetkezetben sem tagadta meg. Tovább folytatta már középüzemi keretek között a habán hagyományok követését, ápolását. Tamás Lászlót a népművészet szenvedélyesen érdekelte és érdekli ma is. Változatlanul munkálkodik a habán kerámia fölfedett és mindmáig feltáratlan titkain. A szövetkezetben töltött évek hatásai ma is érződnek rajta. Itt alakult ki az a szemlélete, mely a tárgyak megmunkáltságán és díszítésének harmóniáján alapul A szövetkezetben alakult ki nála a motívumokkal való tudatos építkezés igénye, a színek és formák összhangjának keresése. Tamás László fejlődése pontosan tükrözi a szövetkezet történetét, azt az útkeresést, mely a szövetkezet egyes korszakait, jellemezte, A kék kerámiára való ráteres az ő művészetére is befolyással volt, bár őt magát ez a technika érintetlenül hagyta. Taniás Lászlót a műfaji változatosság jellemzi, hiszen a fajanszon kívül a fazekas- technikák szinte minden váltű, már az 1982-es avatáson is elhangzott ez. — De lesz-e — kérdeztük dr. Bakács Tibornétól, a városi tanács munkatársától. — A hetedik ötéves tervidőszakban hárommillió forinttal akarjuk megkezdeni az építkezést, s természetesen számíthatunk a város ismételt összefogására is. Jelenleg legfontosabb feladatunk az ötvöskónyi városrészben igényelt otthon létrehozása. A legutóbbi tanácsülésen a tanácstagokkal sikerült egyezségre jutnunk. A régi tanácsházat alakítjuk át öregek napközi otthonának, amely remélhetőleg még az idén megnyílik. A feltételek megteremtése persze nem mindig elegendő, mert hiába épül meg egy létesítmény, ha azt nem töltik meg élettel. Dr. Koncz Gá- bornéval erről is beszélgettünk. — Mit tesz a Vöröskereszt, mit tesznek az aktivistáik Nagyatádon ? — Ha az öregek napközi otthonával kezdjük, akikor alapszervezeteink tagjainak köszönhetően a különböző vállalatok és azok szocial’sta brigádjai afféle védnökiként segítenek. Elvégzik a különböző javításoskat, programokat szerveznek. A munkabizottságunk is sokat segít. Tavaly kirándulást szerveztünk részükre Hévízre és Keszthelyre. A kórháztól még orvos kísérőt is kaptunk. Megalakítottuk az öregek klubját, amelybe kezdetben ha.- vanan jöttek el, de a legutóbbi rendezvényünkön már több mint négyszázan voltak. Megemlékezünk minden nagyobb családi és társadalmi ünnepről. Öröm, hogy az iskolásokat is sikerült bevonni a paitron óláéba. Ez persze nemcsak a múlt, hanem a folytatás is, hiszen az idén sem akarjuk alább adni. — Jól érzük-e magukat Nagyatádon a város öregjei? Ök mondják: igen. Nagy Jenő tozatával megpróbálkozott hosszú és változatos szakmai pályája során, a kályhakészí- téstő] bögrék, korsók és bo- kályok készítésén át a szögletes, fehér mázas edényekig. Tamás László munkásságát mérlegre téve legfőbb érdemének azt tekinthetnénk, hogy az elsők közölt volt, aki a 'habán kerámia hagyományait megpróbálta átmenteni a magyar népművészetbe, s ezt egyénlesiteru' tudta úgy, hogy abból egy parányit is elvett vagy ahhoz hozzáadott volna. Legújabb munkái — miként az eddigiek is — hagyomány keresését szolgálják az éiő népművészet sajátos eszközeivel. Katona Imre Az ifjúsági Központ újdonsága Tamás László habán kerámiái Közművelődési tervek Barcson Új szoláltatások a könyvtárban Barcsnak és környékének rendezvényei a helybeliek és a turisták kikapcsolódása, szórakozása szempontjából megyei fontosságúak. A folklórcsoportok, kórusok, zenekarok országosan elismertek. A művelődési házat, a múzeumot sokan látogatják, ezért is fájó, hogy a múlt év közművelődési tervéből nem volósult meg minden. A városi tanács végrehajtó bizottsága e tapasztalatok alapján állította össze az idea év közművelődési tervét. A néptánccsoportok szakmai előmenetelét nehezítik az utánpótlás gondjai, például Lakócsán, megnyugtatóbb viszont a barcsi tánccsoportok színvonala. A közművelődési intézmények közül a leghatékonyabb a barcsi művelődési központ, csak a tárgyú feltételek mostohák. A hét végi rendezvényeket elsősorban a diákok látogatták, kevésbé voltak sikeresek a családias klubrendezvények. A városi könyvtár tevékenységét jobbította a Vörös Csillag Termelőszövetkezet szakkönyvtári kezdeményezése. A városi könyvtári szolgáltatások szűk körén változtathat az idén létesülő átmeneti könyvtár. Közművelődési feladat idén az életmód és a műveltségi szint fejlesztése, a munkahelyi művelődés javítása, a fiatalok közművelődése. Fontos, hogy az intézmények támogassák a Dráva menti nyár ez évi új, közönséget vonzó rendezvénysorozatát, valamint a zenei tábor és szimpózium augusztusi eseményeit. A művelődési központtól több segítséget várnak a munkaT helyek ünnepi rendezvényeikhez. Az amiőr művészeti csoportok bázisai továbbra is az oktatási intézmények, de a támogató szerveket job ban bevonják a munkába. A tudományos ismeretterjesztésben az eddigieknél sokkal többet tehetnének az agrár- és műszaki szakemberek, együttműködve a pedagógusokkal. Az új könyvtárépület zenei részlege több embert vonz majd a könyvek birodalmába. A középiskolai könyvtárban évente legalább két-három író—olvasó találkozót szervezhetnének. A művelődési felügyelet fontos feladatnak tekinti a városkörnyéki közművelődési tevékenység szakmai segítését, a helyi tanácsok nagyobb önállóságú és felelősségű részvételével, A. A. td&iárási képek az íírb&t A Budapesti Műszaki Egyetem Mikrohullámú tanszékén rendkívül jó technikai felszereléssel működik at MHSZ rádiós klubja. A hallgatók ennek segítségével a gyakorlatban ismerkedhetnek meg a berendezések működésével és felhasználási lehetőségeivel. A modern készülékek lehetővé teszik, hogy 36 ezer kilométer magasból — egy meteorológiai műhold segítségével — figyelemmel kísérhessék Európa időjárásának alakulását, a változásokat előre láthassák. A műhold adását vevő parabola antenna az egyetem tetején. Műszerek a rádiós klubban. A meteorológiai műholdról érkező felhöképek egyike. Minősítő koncert — közönség nélkül Plakátot egyet sem láttunk, magunk is véletlenül értesültünk az eseményről. A kaposvári KISZ-bizottság a szervezéssel kapcsolatban nem állt feladata magaslatán, aligha csodálkozhatunk hát azon, hogy csupán egykét véletlenül betévedt járókelő hallgatta végig az Éneklő ifjúság-mozgalom kaposvári városi minősítő hangversenyét tegnap a Munkácsy gimnázium aulájában. Kodály Zoltán, aki éppen öt- ven esztendeje javasolta a mozgalom elindítását, nyilván annak sem örült volna túlságosain, hogy a minősítési lehetőséget mindössze öt gimnázium énekkarai használták fel — valamennyi somogyi szakközépiskola és szakmunkásképző intézet kórusai távol maradtak, sőt a siófoki és a nagyatádi gimnázium együttesei sem vettek részt a koncerten, Zakariás Anikó, az Országos Népművelési Intézet munkatársa, a zsűri elnöke mégsem ok nélkül nyilatkozott így a rendezvény után: „Örömmel, csodálattal és irigységgel hallgattam valamennyi együttest.” Magunk is, annak ellenére, hogy az influenzajárvány olykor bizony éreztette hatását, nemcsak az éneklés tisztaságán, a szövegkiejtésen, hanem a kórusok létszámán is. E nehézségek ellenére szerzett arany minősítést kiemelkedő teljesítményével a csurgói Csokonai gimnázium es szakközépiskola kórusa Pintér József irányításával, valamint a Munkácsy gimnáziumnak Dorogi István által vezényelt énekkara. Tőlük ezt várta mindenki — ám valószínűleg nem sokan számítottak arra, hogy lesz egy „meglepetéscsapat”, mely velük azonos értékű minősítésre tesz szert: a fo- nyódi Karikás Frigyes Gimnázium leány- és — figyelem! — fiókúrusa, valamint vegyes kara. Tengerdi Győző együtteseire, a jövőben nagyon oda kell figyelni! A kaposvári Táncsics gimnázium sok pozitív és sok negatív elemet tartalmazó előadását ezüst fokozattal ismerte el a zsűri — az együttes lassú, de egyértelmű fejlődése jórészt Horváth Jenöné karnagy érdeme —, ás ugyancsak ezüst fokozattal jutalmazták az ítészek a járványtól különösen sújtott, marcali gimnazistáknak Kárpáti Ildikó által betanított produkcióit. L. A.
