Somogyi Néplap, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-17 / 65. szám

Fonyódi Helikon RÁDIÓSZEMLE A nádor és a népzene Boldog Fonyód. A szavak majd megfogannak, mert mint a tiszte mag jó földbe hulltak, s nem terméketlen kőre. Nemcsak a kifehérített ingek a férfiasodó kamasz- vállakon, blúzok a lányokon, hanem az arcok ragyogták az ünnepet a gimnázium nagy­termében, ahova vendégnek megjelent a kaposvári tanár, a sárdi érdeklődő, a siófoki — európai szellemiségű — téeszelnöfk, a bogiári szín­padvezető, a helyi csúcstit­kár is. Negyedszer gyűltek össze, hogy mint egytkor azok a mítoszbeliek, a ma aranyszá- júinak szavait hallgassák. Fonyódi Helikonnak nevezte el .Takáts Gyula a rendez­vényt, s ez rangot is ad az eseménynek: költők talál­koznak évente március egyik napján Fonyódon, hogy meg­osszák gondolataikat — gondjaikat is —, és valami­féle különleges irodalomórán hívják fel figyelmünket olyan összefüggésekre, melyeket mi nem is sejtettünk, s adja­nak példát magatartásból, hogy épülhessünk általa. Az idei találkozón o vers és a zene kapcsolatát fejtet­ték ki előttünk. Időszerűsé­get ennek az adott, hogy nem sokára ünnepeljük Vi­kar Béla születésének évfor­dulóját: 125 évvel ezelőtt látta meg a napot Hetesen. Róla vallott Takáts Gyula, megemlékezésének közép­pontjába a Kalevalát állítva, mely egy és oszthatatlan su­gárzó világ Vikár fordításá­ban. „Magyarra varázsolta” az eposzt, így fogalmazott a költő. A Kalevala világa ná­lunk csak bujdos ik hajdani A megváltozat t élet- és munkakörülmények miatt az egészségnevelésnek nap­jainkban új feladatokat kell megoldania. Kialakultak azok a civilizációs betegsé­gek, melyeknek aka a helytelen életmód, a korsze­rűtlen táplálkozás, a kevés mozgás, a túlzott gyógyszer- fogyasztás. Egyre nő az or­vosi vizsgálatokra indoko­latlanul jelentkezők száma. Az egészségnevelésnek most segítő, támogató, tanácsadó szerepet kell betöltenie, szé­les társadalma bázisra tá­maszkodva. Mivel a gazdasági felada­tokat csak egészséges embe­rekkel lehet megoldani, na­gyobb szükség van a válla­latok, intézmények vezetői­nek bevonására a program­ba. A gyermekek és fiiatal- korüak egészségnevelése mellett gondolni kell az idő­sekre is: napjainkban alko­tó nyugdíjas korosztályra van szükség. Az Országos Egészségnevelés» Intézet e szempontok alapján tervezte meg az év egészségnevelési- feladatait, irányt adva a megyéiknek saját program­juk kialakításához. Somogybán a lakosság döntő többsége falun él. A Balaton nyári turistaforgal­ma ugyancsak egyedi egész­ségügyi feladatokat jelent. Mindez figyelembe véve az idén tovább bővítik az im­már hagyományos falusi egészsegnevelési tiapók prog­ramsorozatát. Az állami gaz­daságokban — a Medosz- szad együttműködve — a növényvédő szerek hatásá­val kapcsolatos előadásokat tartanak. A fonyódligeti út­törőtáborban nyaraló gye­rekek a nyáron is részt ve­hetnek a minden évben nagy sikerű egészségnevelé­si vetélkedőn. A Balatoni egészségügy című kiadvány ebben az évben minden ed­diginél nagyobb példány­számban jelenik majd meg. A füzet szerkesztéséhez kap­nagybereki pásztorok meséi­ben, faragásaik díszítésében; ezt fedezte fel ő, s ez döb­bentette rá: a magyar líra adós maradt azzal, hogy a kalevalai tiszta forrásból is merítsen, noha az olyan buz­gó, kristályos, mint az Odüsszeia. S ha ez utóbbi­ból születhetett nálunk olcsó kiadás, miért nem jelent meg még mindig a Kalevala *s tömegek számára elérhető árú Olcsó Könyvtári kötet­ként — vetette fel, joggal. Fodor András ezernyi szál­lal kötődik szülőmegyéjéhez. Szó, zene, kép című könyvé­ből nem véletlenül idézte föl azt a részt, mellyel élményt osztott meg velünk: amikor egy vonatátján falusi asz- szanytól olyan megrendítő erővel hallotta megszólalni a Fehér László balladáját, mely élmény csak Pablo Casals gordonkajátékának gyönyö­rűségéhez mérhető. A költő megmutatta 17—16 éves ön­magát, amint Berze Nagy, Vikár, Kiss Géza gyűjtéseit olvasta, örömmel fedezve föl, hogy ezekben dallamokat Is lejegyezték. Sok expresszio­nista költő az üdvösségét odaadná olyan képekért — mondta —, amilyenek a nép ajkán születtek. Es örömünk­re elénekelte az „Isten hoz­zád, szülöttem föld” kezde­tűt, hogy aztán bizonyítsa verssel is, mennyire hatott rá: ezt a különös, mély ér­telmű kifejezést — „szülöt­tem föld” — maga is átvet­te. Laczkó András a La Fon­tamé Irodalmi Társaságról beszélt; ennek alapítója volt Vikár Béla. A népek közötti kulturális kapcsolatok fon­cssolódmak a Zala megyei illetékes szervek is. A kiad­vány egész évre hasznos ta­nácsokat ad a higiénés kul­túra kialakításához. Kaposvár felszabadulásá­nak negyvenedik évforduló­ja alkalmából a megyei Köjál egészségnevelési cso­portja nagyszabású vetélke­dőt rendez a megyeszékhely általános iskolái között. Ugyancsak a fiatalok neve­lését segítik a nyílt egész­ségnevelési napok a közép­iskolákban és a kollégiu­mokban. Az előadások és a fílmvetítésék, a kiállítások a káros szenvedélyek meg­előzését, csökkentését céloe- zálk. A programszervezésben A falu háta mögött, közel az endrédi hegyhez, a hóvi- rág-leheletű reggel megmá- morosodvk a pálinka illatá­tól. Jókora cefrehalom az öreg házikó udvarán (kifő­zött cefre), a kéményből sű­rű füst száll a táj fölé. Oda­bent rakják a tüzet szaka­datlan. — Január elsején elgyúj­tottam, azóta nem aludt ki, s lobogni fog még egész már­ciusban — mondja a pálin­kafőző, Harmath János. — A begyújtáshoz különleges tu­domány kell, öreg pálinkafő­zőktől tanultam ezt is, akár a mesterséget. Kihiszi, hogy nem mindenki tudna ebbe a kemencébe begyújtani? Elhiszem. A kemenceszerű tűzhely vénséges vén, néhol repedezett, de „igen jó mele­get ad”, fölötte az üstben for­tyog, rotyog a pálinkának va­ló kitűnő szilva. A berende­zés sem lehet valami fiatal, de a célnak megfelel, akár­csak az apró ablakú épület, amelynek déli vert falát még Harmath János nagyapja le­génykorában emelték a cef­rét, gyümölcsöt hasznosítani szándékozó balatonendrédiek. tosságáról szólva rajzolta meg a hetest származású zene­tudós portréját, mint olyan jeles személyiségét, aid egész életiével is bizonyított emel­lett. Csoóri Sándor azt írta fed arra a képzeletbeli viasztáb­lára : hagyomány nélkül semmilyen újítás sem érté­kes. S ezt nemcsak a köl­tőknek kell átélniük, hanem a fiatal nemzedéknek is. Hogy a népdalok ne csak át- suhanjamak rajtunk ... Film­rendező barátja japán fele­ségét idézte elénk, aki bár az európai divatot követi öl­tözködésével, lelkét az ünne­pekre mégis kimonöba bú- jással készíti fel. Távoli ha­zájában van egy fatorony, melyet fél évszázadonként le­bontanak, hogy az újabb nemzedékek megtanulhassák az ősi építési, kötési módot. Miért ne alakíthatnánk ki mi is hasonló viszonyt hagyo­mányainkhoz ? Papp Árpád messzire kala­uzol el minket, amikor a gö­rög zene és vers kapcsola­táról elmondta, hogy Theo- doralkisz zenéjével a kocs­mákban Kavafisz, Ritszosz, Szeferisz súlyos mondaniva­lót hordozó verseit éneklik. Vajha honunkban is így lenne — kimondatlanul is ér­tettük a költő óhaját. Simon Ottó két verssel örvendez­tette meg hallgatóit. S hogyan feledhetnénk azt a varázsos pillanatot, amikor Fodor András előéneklésével a Vikár gyűjtésű „Félre tő­lem búbánat” dalolásába kezdtünk! Milyen messze még a jövő évi Helikon ... I/«*í Tzászló részt vesz a városi tanács művelődési osztálya is. Az 1984-es év legérdeke­sebb kezdeményezésének az úgynevezett lipid klub meg­alakítása ígérkezik. Az egy­re több embert veszélyezte­tő érelmeszesedés, szívin­farktus megfelelő életmód­beli szokások kral afka'táíável megelőzhető. Rendszeres or­vosi ellenőrzéssel, szakéi ő- adásokkal, a helyes táplál­kozás kialakításával az in­farktusra hajlamosak a sú­lyos betegséget elkerülhetik. Ha a klub működése Ka­posváron sikeres lesz, meg- saerveaik Marcaliban és Sió­fokom is. A. A. — Nagyapámtól tudom, hogy a gazdák annak idején minden „fertály” földjük után fél mázsa gabonát adtak a közösbe, hogy pálinkafőzőjük legyen, s a házat kalákában építették — mondja Harmath János. — A legeltetési tár­sulat kezeltetésében volt, 4-5 évenként riasztottak főző­mestert. Én ISIS óta, tehát 36 éve csinálom. Szinte véletle­nül kerültem ide, akkor azt hittem, csak egy szezonra. A feleségem unokabátyja vál­lalta a munkát, és engem hí­vott segítőtársnak. Aztán én maradtam az állásban. A nagyapám keze munkája is benne van a ház déli falá­ban (nem is engedtem lebon­tani, amikor az áfész helyre­pofozta az épületet, amíg én itt vagyok, mondtam, ez a fal megmarad), s immár magam is nagyapa vagyok. Két ked­ves unokám van, bár többen lennének. — Az első mestere az a bi­zonyos unokabáty volt? — Az alapvető fogásokat tőle tanultam, illetve lestem el, de a titkokat, a forté­lyokat a megye legrégibb pá­linkafőzőitől, Kgy-két fröcci Telhetetlenek — szeren­csére — a Rádiószúnbáz szerkesztőd. Nem érik be az­zal, hogy klasszikus művek évekkel, évtizedekkel ezelőtt készített hangadaptáoióit tűzzék műsorra rendszere­sen: gyakran értelmezik új­ra, idomítják korunk köve­telményeihez az elmúlt szá­zadok irodalmi hagyatékát. Legutóbb például — hétfőn este — a Bánk bán hangjáték-változatánat be­mutatóját hallhattuk, Bozó László rendezésében. Katona József nemes gondolatainak, veretes nyelvészetének, az önkény ellen lázadó szelte - mének ismerétében ismét rendkívüli él ményre számít- haltunk — kiváltképpen a rádióújságban közölt beha- rasngozán után. Ám a gaz­dag fogás helyett ezúttal szerény, alig-ízléses előételt kaptunk csupán a tehetsé­gét Oly sokszor bizonyított rendezőtől. Mert bármennyire idegen­kedünk is a felületes pá­tosztól, a teátrális, méâyma- gyamos „öblögetéstől”, a har­sány deki árnál ást ói, bár­mennyire igyekszünk is rea­listák módjára értelmezni a nagy történelmi tettek moti­vációit, aligha fogadhatjuk eá, hogy igazi históriai hő­seinkre — látszatra korsze­rűen — a számpQseág, a ki­csinyesség, a hétköanapáság címkéit ragasszák. Holott Bozó — akarva -akar a tilönu i — ezt tette már a szerep- osztással is. Bánk, a nádon, az 1213. évi királynőgyilkos­ság elkövetője Sinkó László felfogásában alig volt több kisstílű, szürke hivatalnok­nál, akit csupán a féílfcé- kenj-ség és a felesége meg- becstélenitése miatt érzett düh késztette Gertrudás másváüágna küldésére. Kállai Ferenc rezignált hangvéte­lével, éJetuntsógával sokkál inkább emlékeztetett egy végrendeletét fogálmaző vi­déki patikusra, mint Petur bánira, az összeesküvők rettenthetetlen vezérére. Jellegtelen alakítást nyújtott Tiborc szerepében Tomanek Nándor: K elkeseredett kö­zépkori paraszt nem volt, se a reformkor érvényesülni akaró, lázadó polgára, hol­ott az írásos előzetes ezzel kecsegtetett. Ezernyi árnya­latra képes hangja vall, át­élésével, a gőg, a durvaság és a kétségbeesés teljes ská­lájának végigjátszásával Al­mást Éva mentette Gertru­dis szerepében ami menthe­tő, vaitamimit a mindig kitű­nő Császár Angéla, aki még Melinda meglehetősen egy­síkú szerepét is élettel, őszinte érzelemmé! tudta mellett a zárkózott szivet: is megnyílnak ... — Utódja lesz? megtölteni. Mindez azonban hallatlanul kevés, ha éppen a dráma legsúlyosabb ter­heit magán cipelő Bánk, Ti­borc és Petur mond csődöt. No meg Kálmán György, aki a történelemből módfe­lett harcdasnak ismert II. András királyt mutatta affé­le se hús, se hal, fatalista özvegyem bemek. Egyszóval : a Rádiószúnház nem ezzel a produkcióval tett a legtöb­bet nemzeti önismeretünk javításáért Adni a népzenei műsorok szerkesztői sem jutnak el mindig a lehetőségek hatá­ráig. Igaz, a kevésbé vonzó adásidőben sugárzott Nép­zenei hangos újság rendre korrektül ismerteti az «re­ményekéi, az új kotta- és hangleraezfetedványofcat, tet­szetős és saóisfcoztetó, jó válogatás általiéban a «Bom­ba* délelőtti Szmes népi muzsika, a Népdaléi óadók hangalbuma, A «aüîâfôftd műszakába, dicséretes kezde­ményezés a vasárnap regge­lenként a fiataloknak szánt Énekszóval, muzsikával, s a többi — itt fel neim sorol­ható — műsor. Vigasztaló, hogy a rádió szakemberei az etnikai elvet veszik első­sorban figyelembe, aminek hála fokozatosan megismer­hetjük az erdélyi magyarság népdalkiecsét. Sajnálatosan kevés viszont az eredeti né­pi anyag, ezért valamiféle finorríkodást, perfűmözött- séget árasztanak eaek az adások. Bár nagyszerű, esz­tétikai szempontból is érté­kes mindaz, amit például a* oly gyakran szereplő Muzsi­kálás, Guasaáy, Jász, Kalá­ka együttes játszik vagy énekéi, mégis üdítően hatna hébe-hóba a tiszte forrás vizét élvezni: egyszerű föld­művesek, páfiztenemberek parasztesszonyok eredeti énekét hallani. Az sem vol­na kevésbé örvendetes, ha olykor más népek datait, táncdallamait, népszokásaik felvételeit ugyancsak műso­rára tűzné a rádió. Ügy tud­ják, saját hangarchiv taiú ■ bon és az MTA Zenetudo­mányi Intézetének saalagfc*- rátoan egyaránt kwnüittlte teüenek a tartalékok. Lengyel Andrfta A déli vert fal — Nem tudom. Én bár­kinek szívesen átadom a ta­pasztalataimat. Az egykori legeltető társu­lat öreg pálinkafőzőjét most a Siófok és Vidéke Áfész üzemelteti. A 60 esztendős Harmath János is a szövet­kezet alkalmazottja, mégpe­dig háromféle munkakörben. — ősszel a gesztenyeüzem vezetője vagyok, áprilistól a Kék Tó étterem gondnoka, ilyenkor pedig pálinkát fő­zök — mondja. — Mindegyik posztomon, higgye el, észen kell lenni. — Ihat-e a pálinkafőző? — kérdezem, — Inni ihat, de ha van esze, nem iszik. — Hogyha egy kocsmáros ivós ember, előbb-utóbb tönkremegy. Ez még nem olyan nagy baj. De ha a pálinkafőző szesztől hó­lyagosán csetlvk-botlik az fis­tök körül, egy óvatlan pilla­natban a levegőbe röpülhet ■ az egész kóceráj. 8«. A Új rajzfilmek készülnek József Attiláról nő! „Az idő semmit Játszik” ctmű animá­ciós film, rendezője Kisfaludy András, operatőre Va György G rója Agnes kifestő te „A figurája Három évtizede működük a Pannónia Rajz- és Ani­mációs Filmstúdió, s évente mintegy 15—IS óra időtarta­mú rajz- és bábfilmeket adnak át megrendel őifcnek. Jelenleg három új alkotás I készül: Az idő semmit ját­aagy ho-ho-ho-horgászf egyik szik, a Cigánybáró és A nagy ho-ho-ho-horgász cí­mű. SOMOGYI NÉPLAP Lipid klub alakul Kaposváron Előtérben a fiatalok egészségnevelése

Next

/
Oldalképek
Tartalom