Somogyi Néplap, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-17 / 65. szám
Fonyódi Helikon RÁDIÓSZEMLE A nádor és a népzene Boldog Fonyód. A szavak majd megfogannak, mert mint a tiszte mag jó földbe hulltak, s nem terméketlen kőre. Nemcsak a kifehérített ingek a férfiasodó kamasz- vállakon, blúzok a lányokon, hanem az arcok ragyogták az ünnepet a gimnázium nagytermében, ahova vendégnek megjelent a kaposvári tanár, a sárdi érdeklődő, a siófoki — európai szellemiségű — téeszelnöfk, a bogiári színpadvezető, a helyi csúcstitkár is. Negyedszer gyűltek össze, hogy mint egytkor azok a mítoszbeliek, a ma aranyszá- júinak szavait hallgassák. Fonyódi Helikonnak nevezte el .Takáts Gyula a rendezvényt, s ez rangot is ad az eseménynek: költők találkoznak évente március egyik napján Fonyódon, hogy megosszák gondolataikat — gondjaikat is —, és valamiféle különleges irodalomórán hívják fel figyelmünket olyan összefüggésekre, melyeket mi nem is sejtettünk, s adjanak példát magatartásból, hogy épülhessünk általa. Az idei találkozón o vers és a zene kapcsolatát fejtették ki előttünk. Időszerűséget ennek az adott, hogy nem sokára ünnepeljük Vikar Béla születésének évfordulóját: 125 évvel ezelőtt látta meg a napot Hetesen. Róla vallott Takáts Gyula, megemlékezésének középpontjába a Kalevalát állítva, mely egy és oszthatatlan sugárzó világ Vikár fordításában. „Magyarra varázsolta” az eposzt, így fogalmazott a költő. A Kalevala világa nálunk csak bujdos ik hajdani A megváltozat t élet- és munkakörülmények miatt az egészségnevelésnek napjainkban új feladatokat kell megoldania. Kialakultak azok a civilizációs betegségek, melyeknek aka a helytelen életmód, a korszerűtlen táplálkozás, a kevés mozgás, a túlzott gyógyszer- fogyasztás. Egyre nő az orvosi vizsgálatokra indokolatlanul jelentkezők száma. Az egészségnevelésnek most segítő, támogató, tanácsadó szerepet kell betöltenie, széles társadalma bázisra támaszkodva. Mivel a gazdasági feladatokat csak egészséges emberekkel lehet megoldani, nagyobb szükség van a vállalatok, intézmények vezetőinek bevonására a programba. A gyermekek és fiiatal- korüak egészségnevelése mellett gondolni kell az idősekre is: napjainkban alkotó nyugdíjas korosztályra van szükség. Az Országos Egészségnevelés» Intézet e szempontok alapján tervezte meg az év egészségnevelési- feladatait, irányt adva a megyéiknek saját programjuk kialakításához. Somogybán a lakosság döntő többsége falun él. A Balaton nyári turistaforgalma ugyancsak egyedi egészségügyi feladatokat jelent. Mindez figyelembe véve az idén tovább bővítik az immár hagyományos falusi egészsegnevelési tiapók programsorozatát. Az állami gazdaságokban — a Medosz- szad együttműködve — a növényvédő szerek hatásával kapcsolatos előadásokat tartanak. A fonyódligeti úttörőtáborban nyaraló gyerekek a nyáron is részt vehetnek a minden évben nagy sikerű egészségnevelési vetélkedőn. A Balatoni egészségügy című kiadvány ebben az évben minden eddiginél nagyobb példányszámban jelenik majd meg. A füzet szerkesztéséhez kapnagybereki pásztorok meséiben, faragásaik díszítésében; ezt fedezte fel ő, s ez döbbentette rá: a magyar líra adós maradt azzal, hogy a kalevalai tiszta forrásból is merítsen, noha az olyan buzgó, kristályos, mint az Odüsszeia. S ha ez utóbbiból születhetett nálunk olcsó kiadás, miért nem jelent meg még mindig a Kalevala *s tömegek számára elérhető árú Olcsó Könyvtári kötetként — vetette fel, joggal. Fodor András ezernyi szállal kötődik szülőmegyéjéhez. Szó, zene, kép című könyvéből nem véletlenül idézte föl azt a részt, mellyel élményt osztott meg velünk: amikor egy vonatátján falusi asz- szanytól olyan megrendítő erővel hallotta megszólalni a Fehér László balladáját, mely élmény csak Pablo Casals gordonkajátékának gyönyörűségéhez mérhető. A költő megmutatta 17—16 éves önmagát, amint Berze Nagy, Vikár, Kiss Géza gyűjtéseit olvasta, örömmel fedezve föl, hogy ezekben dallamokat Is lejegyezték. Sok expresszionista költő az üdvösségét odaadná olyan képekért — mondta —, amilyenek a nép ajkán születtek. Es örömünkre elénekelte az „Isten hozzád, szülöttem föld” kezdetűt, hogy aztán bizonyítsa verssel is, mennyire hatott rá: ezt a különös, mély értelmű kifejezést — „szülöttem föld” — maga is átvette. Laczkó András a La Fontamé Irodalmi Társaságról beszélt; ennek alapítója volt Vikár Béla. A népek közötti kulturális kapcsolatok foncssolódmak a Zala megyei illetékes szervek is. A kiadvány egész évre hasznos tanácsokat ad a higiénés kultúra kialakításához. Kaposvár felszabadulásának negyvenedik évfordulója alkalmából a megyei Köjál egészségnevelési csoportja nagyszabású vetélkedőt rendez a megyeszékhely általános iskolái között. Ugyancsak a fiatalok nevelését segítik a nyílt egészségnevelési napok a középiskolákban és a kollégiumokban. Az előadások és a fílmvetítésék, a kiállítások a káros szenvedélyek megelőzését, csökkentését céloe- zálk. A programszervezésben A falu háta mögött, közel az endrédi hegyhez, a hóvi- rág-leheletű reggel megmá- morosodvk a pálinka illatától. Jókora cefrehalom az öreg házikó udvarán (kifőzött cefre), a kéményből sűrű füst száll a táj fölé. Odabent rakják a tüzet szakadatlan. — Január elsején elgyújtottam, azóta nem aludt ki, s lobogni fog még egész márciusban — mondja a pálinkafőző, Harmath János. — A begyújtáshoz különleges tudomány kell, öreg pálinkafőzőktől tanultam ezt is, akár a mesterséget. Kihiszi, hogy nem mindenki tudna ebbe a kemencébe begyújtani? Elhiszem. A kemenceszerű tűzhely vénséges vén, néhol repedezett, de „igen jó meleget ad”, fölötte az üstben fortyog, rotyog a pálinkának való kitűnő szilva. A berendezés sem lehet valami fiatal, de a célnak megfelel, akárcsak az apró ablakú épület, amelynek déli vert falát még Harmath János nagyapja legénykorában emelték a cefrét, gyümölcsöt hasznosítani szándékozó balatonendrédiek. tosságáról szólva rajzolta meg a hetest származású zenetudós portréját, mint olyan jeles személyiségét, aid egész életiével is bizonyított emellett. Csoóri Sándor azt írta fed arra a képzeletbeli viasztáblára : hagyomány nélkül semmilyen újítás sem értékes. S ezt nemcsak a költőknek kell átélniük, hanem a fiatal nemzedéknek is. Hogy a népdalok ne csak át- suhanjamak rajtunk ... Filmrendező barátja japán feleségét idézte elénk, aki bár az európai divatot követi öltözködésével, lelkét az ünnepekre mégis kimonöba bú- jással készíti fel. Távoli hazájában van egy fatorony, melyet fél évszázadonként lebontanak, hogy az újabb nemzedékek megtanulhassák az ősi építési, kötési módot. Miért ne alakíthatnánk ki mi is hasonló viszonyt hagyományainkhoz ? Papp Árpád messzire kalauzol el minket, amikor a görög zene és vers kapcsolatáról elmondta, hogy Theo- doralkisz zenéjével a kocsmákban Kavafisz, Ritszosz, Szeferisz súlyos mondanivalót hordozó verseit éneklik. Vajha honunkban is így lenne — kimondatlanul is értettük a költő óhaját. Simon Ottó két verssel örvendeztette meg hallgatóit. S hogyan feledhetnénk azt a varázsos pillanatot, amikor Fodor András előéneklésével a Vikár gyűjtésű „Félre tőlem búbánat” dalolásába kezdtünk! Milyen messze még a jövő évi Helikon ... I/«*í Tzászló részt vesz a városi tanács művelődési osztálya is. Az 1984-es év legérdekesebb kezdeményezésének az úgynevezett lipid klub megalakítása ígérkezik. Az egyre több embert veszélyeztető érelmeszesedés, szívinfarktus megfelelő életmódbeli szokások kral afka'táíável megelőzhető. Rendszeres orvosi ellenőrzéssel, szakéi ő- adásokkal, a helyes táplálkozás kialakításával az infarktusra hajlamosak a súlyos betegséget elkerülhetik. Ha a klub működése Kaposváron sikeres lesz, meg- saerveaik Marcaliban és Siófokom is. A. A. — Nagyapámtól tudom, hogy a gazdák annak idején minden „fertály” földjük után fél mázsa gabonát adtak a közösbe, hogy pálinkafőzőjük legyen, s a házat kalákában építették — mondja Harmath János. — A legeltetési társulat kezeltetésében volt, 4-5 évenként riasztottak főzőmestert. Én ISIS óta, tehát 36 éve csinálom. Szinte véletlenül kerültem ide, akkor azt hittem, csak egy szezonra. A feleségem unokabátyja vállalta a munkát, és engem hívott segítőtársnak. Aztán én maradtam az állásban. A nagyapám keze munkája is benne van a ház déli falában (nem is engedtem lebontani, amikor az áfész helyrepofozta az épületet, amíg én itt vagyok, mondtam, ez a fal megmarad), s immár magam is nagyapa vagyok. Két kedves unokám van, bár többen lennének. — Az első mestere az a bizonyos unokabáty volt? — Az alapvető fogásokat tőle tanultam, illetve lestem el, de a titkokat, a fortélyokat a megye legrégibb pálinkafőzőitől, Kgy-két fröcci Telhetetlenek — szerencsére — a Rádiószúnbáz szerkesztőd. Nem érik be azzal, hogy klasszikus művek évekkel, évtizedekkel ezelőtt készített hangadaptáoióit tűzzék műsorra rendszeresen: gyakran értelmezik újra, idomítják korunk követelményeihez az elmúlt századok irodalmi hagyatékát. Legutóbb például — hétfőn este — a Bánk bán hangjáték-változatánat bemutatóját hallhattuk, Bozó László rendezésében. Katona József nemes gondolatainak, veretes nyelvészetének, az önkény ellen lázadó szelte - mének ismerétében ismét rendkívüli él ményre számít- haltunk — kiváltképpen a rádióújságban közölt beha- rasngozán után. Ám a gazdag fogás helyett ezúttal szerény, alig-ízléses előételt kaptunk csupán a tehetségét Oly sokszor bizonyított rendezőtől. Mert bármennyire idegenkedünk is a felületes pátosztól, a teátrális, méâyma- gyamos „öblögetéstől”, a harsány deki árnál ást ói, bármennyire igyekszünk is realisták módjára értelmezni a nagy történelmi tettek motivációit, aligha fogadhatjuk eá, hogy igazi históriai hőseinkre — látszatra korszerűen — a számpQseág, a kicsinyesség, a hétköanapáság címkéit ragasszák. Holott Bozó — akarva -akar a tilönu i — ezt tette már a szerep- osztással is. Bánk, a nádon, az 1213. évi királynőgyilkosság elkövetője Sinkó László felfogásában alig volt több kisstílű, szürke hivatalnoknál, akit csupán a féílfcé- kenj-ség és a felesége meg- becstélenitése miatt érzett düh késztette Gertrudás másváüágna küldésére. Kállai Ferenc rezignált hangvételével, éJetuntsógával sokkál inkább emlékeztetett egy végrendeletét fogálmaző vidéki patikusra, mint Petur bánira, az összeesküvők rettenthetetlen vezérére. Jellegtelen alakítást nyújtott Tiborc szerepében Tomanek Nándor: K elkeseredett középkori paraszt nem volt, se a reformkor érvényesülni akaró, lázadó polgára, holott az írásos előzetes ezzel kecsegtetett. Ezernyi árnyalatra képes hangja vall, átélésével, a gőg, a durvaság és a kétségbeesés teljes skálájának végigjátszásával Almást Éva mentette Gertrudis szerepében ami menthető, vaitamimit a mindig kitűnő Császár Angéla, aki még Melinda meglehetősen egysíkú szerepét is élettel, őszinte érzelemmé! tudta mellett a zárkózott szivet: is megnyílnak ... — Utódja lesz? megtölteni. Mindez azonban hallatlanul kevés, ha éppen a dráma legsúlyosabb terheit magán cipelő Bánk, Tiborc és Petur mond csődöt. No meg Kálmán György, aki a történelemből módfelett harcdasnak ismert II. András királyt mutatta afféle se hús, se hal, fatalista özvegyem bemek. Egyszóval : a Rádiószúnház nem ezzel a produkcióval tett a legtöbbet nemzeti önismeretünk javításáért Adni a népzenei műsorok szerkesztői sem jutnak el mindig a lehetőségek határáig. Igaz, a kevésbé vonzó adásidőben sugárzott Népzenei hangos újság rendre korrektül ismerteti az «reményekéi, az új kotta- és hangleraezfetedványofcat, tetszetős és saóisfcoztetó, jó válogatás általiéban a «Bomba* délelőtti Szmes népi muzsika, a Népdaléi óadók hangalbuma, A «aüîâfôftd műszakába, dicséretes kezdeményezés a vasárnap reggelenként a fiataloknak szánt Énekszóval, muzsikával, s a többi — itt fel neim sorolható — műsor. Vigasztaló, hogy a rádió szakemberei az etnikai elvet veszik elsősorban figyelembe, aminek hála fokozatosan megismerhetjük az erdélyi magyarság népdalkiecsét. Sajnálatosan kevés viszont az eredeti népi anyag, ezért valamiféle finorríkodást, perfűmözött- séget árasztanak eaek az adások. Bár nagyszerű, esztétikai szempontból is értékes mindaz, amit például a* oly gyakran szereplő Muzsikálás, Guasaáy, Jász, Kaláka együttes játszik vagy énekéi, mégis üdítően hatna hébe-hóba a tiszte forrás vizét élvezni: egyszerű földművesek, páfiztenemberek parasztesszonyok eredeti énekét hallani. Az sem volna kevésbé örvendetes, ha olykor más népek datait, táncdallamait, népszokásaik felvételeit ugyancsak műsorára tűzné a rádió. Ügy tudják, saját hangarchiv taiú ■ bon és az MTA Zenetudományi Intézetének saalagfc*- rátoan egyaránt kwnüittlte teüenek a tartalékok. Lengyel Andrfta A déli vert fal — Nem tudom. Én bárkinek szívesen átadom a tapasztalataimat. Az egykori legeltető társulat öreg pálinkafőzőjét most a Siófok és Vidéke Áfész üzemelteti. A 60 esztendős Harmath János is a szövetkezet alkalmazottja, mégpedig háromféle munkakörben. — ősszel a gesztenyeüzem vezetője vagyok, áprilistól a Kék Tó étterem gondnoka, ilyenkor pedig pálinkát főzök — mondja. — Mindegyik posztomon, higgye el, észen kell lenni. — Ihat-e a pálinkafőző? — kérdezem, — Inni ihat, de ha van esze, nem iszik. — Hogyha egy kocsmáros ivós ember, előbb-utóbb tönkremegy. Ez még nem olyan nagy baj. De ha a pálinkafőző szesztől hólyagosán csetlvk-botlik az fistök körül, egy óvatlan pillanatban a levegőbe röpülhet ■ az egész kóceráj. 8«. A Új rajzfilmek készülnek József Attiláról nő! „Az idő semmit Játszik” ctmű animációs film, rendezője Kisfaludy András, operatőre Va György G rója Agnes kifestő te „A figurája Három évtizede működük a Pannónia Rajz- és Animációs Filmstúdió, s évente mintegy 15—IS óra időtartamú rajz- és bábfilmeket adnak át megrendel őifcnek. Jelenleg három új alkotás I készül: Az idő semmit játaagy ho-ho-ho-horgászf egyik szik, a Cigánybáró és A nagy ho-ho-ho-horgász című. SOMOGYI NÉPLAP Lipid klub alakul Kaposváron Előtérben a fiatalok egészségnevelése
