Somogyi Néplap, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-17 / 65. szám

Az 1980-as évek tudománypolitikája Interjú Sarlós Istvánnal Az elmúlt években szüle­tett számos kormányzati döntés tükrözi a sürgető igényt: növekedjék a hasz­nosítható tudományos ered­mények kínálata, s e kuta­tások alkalmazásának kész­sége. Ezek az intézkedések — a tudományos munka más-más vonatkozásait, te­rületeit érintve — egyaránt azt szolgálják, hogy társa­dalmunk a gazdasági nehéz­ségek közepette is képes le­gyen lépést tartani a mű­szaki haladással, s a jövő megalapozását is segítő vá­laszokat tudjon adni a jelen kérdéseire. E kormányzati törekvésekről, a nyolcvanas évek tudománypolitikájáról szólt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese Csá­szár Tibornak, az MTI munkatársának adott inter­jújában. A tudománypolitikai bizottság értékelése alopján a kormány nemrégiben áttekin­tette oz országos kö­zéptávú kutatási-fej' lesztési terv — az első ilyen ötéves munka- program — végrehajtá­sának „félidős" ered- ményeit. Milyen tapasz­talatokra kívánja fel- hívni a bizottság elnö­keként is a figyelmet? — Ez a terv a kormány, középtávú tudomány- és műszaki fejlesztéspolitika: céljait, az ezek megvalósí­tását szolgáló legfontosabb tennivalókat, a közvetlen gyakorlati hasznot es gyors alkalmaz hu lóságot ígérő kutatási-fej lesztési progra­mokat tartalmazza. A terv kidolgozása óta a végrehaj­tás körülményei megvál­toztak: szigorúbb gazdasági feltételek mellett lényege­sen magasabb követelmé­nyeknek kell megfelelni. — Ennek érdekében új irányítási, szervezési, finan­szírozási és ellenőrzési mód­szereket vezettünk be. A cél az volt, hogy a kutato- es fejlesztő munka megfe­lelő támogatást kapjon, a programok rugalmasabbak a munka összehangoltabb legyen, s az eddigieknél jobban kiaknázhassuk a szellemi es anyagi erőke' E módszerek helyességéről a jövőbeni eredmények mon danak majd ítéletet. Az bi­zonyos: tovább kell dolgoz­nunk tökéletesítésükön, hogy hatásuk tartós legyen Mindez azonban a középtá­vú program eredményessé­gének csak az egyik teltéte­le, ugyanilyen fontos a gazdálkodó szervezetek in novációs készségének nö­vekedése, ez viszont függ a változó gazdasági körülmé­nyektől. S tény, hogy ez a készség a feltételezetfné lassabban erősödik, a gaz dálkodó szervezetek elsősor­ban termékeik piaci elhe Jyezesében lettek mozgéko­nyabbak, maguk a termékek azonban kevésbé változtak — A kutatás és különösen a technológiai, műszaki fej­lesztés szerepe a gazdaság fejlődés meggyorsításában kulcskérdéssé vált. Ezért — a kutatóintézetek és az egyetemek termékeny köz­reműködésével — nagyobb figyelmet fordítunk a vál­lalatok kutatási-műszaki fejlesztési tevékenységére. » gazdálkodó szervezetek mo- kibontakozó innováció készségének és kapacitásá­nak erősítésére. A középtávú országos kutatási-fejlesztési prog­ramok tapasztalatai arról tanúskodnak: jelentős az előrehaladás a kutatási cé­lok gondosabb megválasztá­sában, a valóság változásai­hoz történő gyorsabb al­kalmazkodásban. Az ener­giatakarékosságot ösztönző vagy a biotechnológia fej­lesztését szolgáló kutatási program például már e tervidőszak alatt született; az előbbi sürgető igények hatására, az utóbbi pedig a gazdaságszerkezet-korsze­rűsítési célok megalapozása érdekében. — A kormányzati kutatá- sifej'lesztési programok vég­rehajtásának tapasztala­tait elemezve kirajzolódtak azok a kérdések is, ame­lyekben további intézkedé­sek szükségesek. Nem sike­rült még mindenütt jól ki­alakítani a vállalatok önál­ló innovációs tevékenységé­nek kereteit: néhol ugyanis az igazgatás túlságosan be­leavatkozik a kutató-fejlesz­tő munka szervezésébe és irányításába. Az is fontos tapasztalat, hogy kormány­zati eszközökkel az innová­ció elsősorban átfogóbb új technológiai, műszaki-fej­lesztési kultúrák kifejlesz­tése, elterjesztése és az ér­dekeltség erősítése révén gyorsítható. Ezért a jövő­ben — terveink szerint — a kutatási programok súly­pontja olyan területekre he­lyeződik, mint a biotechno­lógia, a mikroelektronika, a számítástechnika, a társada lomtudományokban pedig a gazdaságpolitika, a társada­lom szerkezetének kutatá­sa. E hangsúlyváltási szán­dékban már érvényesül a korábbiaknál egyértelműt, u és a vállalatok önállóságán valló felfogás az állam és a vállalatok, egyéb intézmé­nyek közötti munkamegosz­tásról. Ennek lényege: a gazdaságban a napi, a rö­vid távú műszaki-fejlesztesi feladatokat a vállalatoknak kell megoldaniuk, az áliam pedig egyre inkább az át­fogó, a fejlesztést megala­pozó kutatások támogatásá­ra koncentrál. Hogyan váltak be a tudományos munka követelményeinek eme­lésére az elmúlt évek­ben hozott intézkedé- sek: milyennek bizo- nyult az új, egységes kutatóképzési rend­szer, a három fokozatú tudományos minősítés? — Az egységes kutatókép­zésről a kormány 1982 de­cemberében hozott határú zatot, amelynek az a célja, hogy a tudományos pályára készülő diplomás szakembe- teket fiatalabb korban, na­gyobb létszámban, intenzi­vebb képzés keretében és magas színvonalú kutató­helyeken készítsék fel fá­radságot, türelmet és igen elmélyült ismereteket igény­lő hivatásukra. Az új kuta­tóképzés első évfolyamára jelentkezett mintegy 70t fiatal közül 400 szakemberi választottak ki, akinek kép zése az új rendszer szeriül 1983 szeptemberében meg­kezdődött. Mintegy 250-en részesülnek állami ösztön díjban, lényegesen többen a korábbi évek aspiráns e- udományos gyakornoki lét­számánál. Figyelemre méltó, hogy közöttük százötven a 25 éven aluli pályakezdő fiatal. Az új rendszer átfo­góbb értékelésére az első évfolyam hároméves tanul­'anyainak végeztével vá: dlkozhatunk majd. — A három fokozatú tu­dományos minősítés beve­zetéséről tavaly november­ben hozott kormányhatáro­zat szerint az új rendszerű egyetemi doktorátus tényle­ges bevezetésének határide­je 1984, szeptember elseje. Jelenleg az egyetemeken fe­lülvizsgálják a doktori sza­bályzatokat, a doktori vizs­gakövetelményeket, és szer­vezetileg is megalapozzák az emelt szintű egyetemi tudo­mányos fokozat bevezetések A „tudományos kandidá­tus” és a „tudomány dokto­ra” fokozatokkal kapcsola­tos rendelkezések már élet­be léptek, s a pályázókkal szemben támasztott követel­mények szintjének emelése a kutatók, a tudósok egyet­értésével találkozott. A tu­dományos minősítő bizottság szerint alábbhagyott a ko­rábban tapasztalt „nagy to­longás” a tudományos foko­zatokért. A pályázók tudo­mányos témáiban is megin­dult bizonyos átrendeződés: a korábbi, olykor csak ön­célú témák helyett mind többen mélyebb elméleti igényű, illetve hasznosítha­tó alkalmazott kutatásokat feldolgozó, továbbá idősze­rű társadalompolitikai kér­déseket ‘árgyaló témákat választanak. Melyük a kutató- fejlesztő intézmények szervezeti ______tovább­f ejlesztésére vonatkozó elképzelések, hogyan érhető el, hogy a ku­tatóbázisok és a ter­melőüzemek együtt- müködését, o közös ér­dekeltséget o szerve­zeti keretek is ősztö- nözzék? — A kutató-fejleszló in­tézmények szervezeti to­vábbfejlesztése egyik eleme a tudományos munka ered­ményességét előmozdító erő­feszítéseinek. Az elmúlt há­rom évben a kutatóintézeti hálózat szervezeti rendsze­reben jelentős — sok vo­natkozásban újszerű — át­alakulások kezdődtek el. Az intézkedések mindenek­előtt arra irányultak, hogy javuljon a tudomány és a gyakorlat kapcsolata, a ku­tatás eredményessége, a kutatóbázis jobban tudjon alkalmazkodni a változó es növekvő követelményekhez. — A legjelentősebb előre­lépést minden bizonnyal a műszaki-fejlesztő vállalat — mint új szervezeti forma — létrehozása és elterjedése eredményezi. A műszaki-fej­lesztő vállalatoknak a kuta­tóhelyek és a termelő szer­vezetek közölt „átvivő” sze­repük van; elsődleges fel­. adatuk, hogy a kutatás* ered­ményeket ös.szegyűjtsék, a fejlesztés és a gyakorlat szá- mára hasznosítható tonnába hozzák, s előmozdítsák mi­nél gyorsabb és szélesebb kö­rű alkalmazásukat. — Az eddigi tapasztalatok arra hívják fel a figyelmet, hogy a szervezeti átalakítá­sok során mindjobban kell élnünk a kutatóhelyek és a kutatók érdekeltségének nö­velését szolgáló szabályozási, irányítási eszközökkel. Na­gyobb figyelmet kell fordíta­ni az egyetemi és a válla­lati kutatóhálózat fejleszté­sére. A vállalati és központi anyagi eszközöket jól meg határozott, pontosan üteme­zett feladatokra kell fordíta­ni, mindinkább konkrét ku­tatásokat, s nem az intézmé­nyek egészét finanszírozva. A tudományos kutatóhálózat 'ávlati fejlesztési koncepció iát — a tudomány és a tár sadalmi gyakorlat igényeire egyaránt figyelve — még az idén kidolgozzuk és életbe léptetjük. Hogyan járulnak és járulhatnak hozzá a társadalomtudományi kutatások kiemelt tár­sadalmi programjaink megvolósitósóhoí. a társadalom irányítási rendszerének _____töké­l etesítéséhez? — A hazai társadalomtu­dományi kutatások átfogják a társadalom funkcióinak ás működésének teljességét. Ez történeti értelemben is igaz: alaposan foglalkoznak mind a múlttal, mind pedig a jö­vő távlatainak elemzésével és természetesen a ma kutatá­saival. De nemcsak a társa­dalmi-gazdasági viszonyokai, feltételeket, intézményrend­szereket vizsgálják, hanem az ezeket hordozó emberek, csoportok, rétegek sajátos­ságait is. — A társadalomi udomá- nyoik művelőinek alapvető feladatuk, hogy felismerjék korunk fő kérdéséit, s tanul­mányozzák azokat. E munka azonban — eszközeinek, mód­szereinek szigorú, tudomá­nyos kötöttségei ellenére — nem lehet steril, nem lehet önmagáért való. A kérdéselv­re valódi megoldást kínáló marxista válaszra van szük­ségünk. — A társadalomtudomá­nyok alapvető funkciója a valóság feltárása. Lenveges, hogy ezt a valóságot a maga teljességében értelmezzük, valódi bonyolultságában, közvetlenül nem észlelhető mély rétegeivel együtt. — A társadalom cs annak minden alkotó el-, ne a fej­lődést elősegítő stabilitásá­nak es folyama’osságának fenntartására törekszik, ezért a társadalmi folyamatok újonnan feltárt objektív té­nyei és törvényei egyszer­smind fejlesztik, szintetizál­ják is a társadalom eszme- rendszereit. Az elmúlt évek társadalmi-gazdasági folya­matai mélyreható változáso­kat érleltek, amelyeknek azonban nem spontánul, ha­nem a lehetséges legnagyobb irányítottsággal es társadal­mi ellenőrzéssel kell végbe­menniük. Ezért erősödik fel a társadalomtudományok művelőinek döntéselökészitő tevékenysége, nő a változások hatásainak elemzésében, el­lenőrzésében, értékelésében vállalt szerepük jelentősége. — A társadalmi struktúra, az életmód, az értékek tár­ta Ima és szerkezete; a szo­cialista. a nemzeti es nem­zetiségi tudat; a szociálpoli­tika gyakorlata es elmelele; a népesedéspolitika; a társa­dalmi beilleszkedés mecha­nizmusai és zavarai; az ifjú­ságpolitika témaköreit elem­ző kutatás és az ezekhez kapcsolódó javaslatok egy korszerúsodö társadalompoli­tikai eszme- es intézmény- rendszer korvonalait vázol­ják fel. Népgazdaságunk je­lenlegi helyzetét tekint­ve biztosítottnak látja-e az alapkutatások anya­gi fedezetét? — Kétségtelen, hogy az alapkutatásokra fordított összegek aránya — a kuta­tásra és fejlesztésre felhasz­nált anyagi forrásokon belül — évek óita csökken : az 1980. évi 13,3 százalékkal szemben 1982-ben már csak 11,6 szá­zalék volt. Az alapkutatáso­kat szolgáló nagy értékű mű­szerek pótlására, illetőleg újak beszerzésére csak igen kis mértékben került sor; márpedig a korszerű beren­dezések nélkül a kutatás leg­több területén szinte lehetet­len színvonalas eredménye­ket elérni. — Mégis úgy vélep, rtt nem csak — vagy nem első­sorban — anyagiakról és nem csupán a szűkebben vett alapkutatások gondjai­ról van szó, hanem ar­ról is. hogy nem alakul­tak lka a helyes priori­tási aranyok és értékesítés! módszerek, azaz nem elég differenciáltan kezeljük a tudomány művelésének, a kutatási-íejlesztesi folyamat­nak belsőleg is különböző szakaszait. Az alapkutatások kétségtelen anyagi gondjait azt hiszem ebben az össze­függésben jobban fel lehet tárni. — A társadalom erkölcsi és anyagi elismerése ma el­sősorban a gyakorlati, gaz­dasági hasznot hozó kutató­fejlesztő tevékenységet hono­rálja. A kutatóhelyeken je­lenleg azok járulnak hozzá elsősorban a kollektíva anyagi emelkedéséhez, akik a gyakorlat által fölvetett té­mákon, megrendeléseken dolgoznak. Ez a kutatók, a kutatóhelyek között értékza- varevkhoz, nemkívánatos ér­tékkonfliktusokhoz vezet ; fennáll annak a veszélye, hogy a tudományos teljesít­mény és az anyagi elismerés között a kívánatosnál lazább lesz a kapcsolat. — A jövőben ezért egyér­telműbbé kell tennünk, hogy az alapkutatásban, a fejlesz­tésben az állam milyen mér­tékű és jellegű felelősséget és feladatokat vallal. Szükséges végiggondolni ezen belül azt is, hogy a differenciáltabb megítélés érdekében a támo­gatás, a szabályozás, az ér­tékelés területén milyen to­vábbi lépéseket kell tennünk. Egy bizonyos: arra kell tőre-- kednünk, hogy mindenütt kellő figyelmet fordítsanak az alapkutatásokra, hiszen az e területen elérhető eredmé­nyeknek a jövő megalapozá­sában van nélkülözhetetlen szerepük. Márpedig a várt gazdasági fellendülésre ma kell felkészülnünk. hogy mindig gyorsan, határozottan es kapkodás nélkül tudjunk cselekedte — mondotta vége­zetül Sark» 1stván. Takarékos Tapsony 1,7 milliós betétnövekedes (Tudósítónktól.) Nemrég tartotta küldött­gyűlését a böhönyei taka­rékszövetkezet. Tavaly a be- ' etálloniány elérte a 108.3 millió forintot, nyereségük pedig 953 ezer forint volt, 334 ezer forinttal több, mint az előző évben. A szövetkezetnek 1971 óta azonos a területe, az ide tartozó községekben a leg­utóbbi felmérés szerint több mint 15 ezer lakos él. Fi­gyelemre méltó tény. hogy a lakosság 40 százaléka tagja a takarékszövetkezeinek. Vagyonuk a múlt ev végén elérte az 1,3 miilió forintot A szövetkezeti tagság bi­zalmat bizonyítja, hogy az ev első két hónapjában 1,7 millió forinttal emelkedett a betétállomány, es elérte a 111.1 millió forintot. A beté­tesek száma február vegén 3602 volt. A legtakaréko­sabb községük Tapsony es Mesztenyő. 1984. február 29-ig 4,3 millió forint kölcsönt folyó­sítottak, a kölcsönállomány 22,2 millió forint volt. A legtöbben építési és mező­gazdasági, termelési célokra vették igénybe a szövetke­zet segítségét. Változatlanul nagy igyekezettel végzik a szolgáltatásokat, kötik a biz­tosításokat, . beszed Ük a biz­tosítási es aram dijakat, kifizetik a háztájiból felva- sáréit állatok árét, a tejet, : a dohányt. Ez év március 1- től a szövetkezet szedi be a vízdíjakat is azokban a hozzá tartozó községekben, ahol törpe vízművek mű­ködnek. Körzetükben úgy­szólván nincs olyan család, amelyikkel ne lennének va­lamilyen kapcsolatban. A nehezebb gazdasági kö­rülmények ellenére a böhö­nyei takarékszövetkezet eb­ben az évben 970 ezer forint nvereség eléréséi tűzte cé­lul. • " Az Ágrober nemzetközi elismerése Az Agrober ismét elnyer­te az Editorial Office mad­ridi kiadóvállalat által ala­pított nemzetközi ételmi- szei'díjat , amelyet az eléírni- szer-termelés fejlesztése té­rén kimagasló teljesítményt nyújtó intézmények, válla­latok munkájának elismeré­sére alapítottak. A díj oda­ítéléséről nemzetközi hírű szakemberekből álló zsűri dönt minden évben. A már­ványból és bronzból készült trófeát Barcelonában adtok át ünnepélyes keretek kö­zött. Az Agrober, főleg áz utóbbi másfél évtizedben, sok fejlődő, mezőgazdasági és élelmezési gondokkal küszködő országban nyúj­tott segítséget az itthoni gazdag tapasztalatokon "ala­puló. korszerű növényter­mesztési és állattenyésztési rendszerek átadásával, megvalósításával. Közúti járművek az NDK-ba A Mogürt az idén több mint száz speciális jármű­szerelvényt szállít az NDK- ba, amelynek mintadarabját a mostani lipcsei vásáron -i* bemutatták. A Volvo teher­autó alvázát a Budamobü járműszövetkezet felépít- ményével szerelték föl. s- a járművet 13,7 tonna hasz­nos terhelésű,, kéttengelyes, légrugós, könnyűfény fel­építményű pótkocsival -is ki­egészítették. Ez a megoldás a KGST-piacon jelenleg egyedülálló. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom