Somogyi Néplap, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-16 / 64. szám

Ill a közösség leié A cigányság a közművelődésben A Magyarországon élő cigányok számát 360 ezerre becsülik. Érdekes egybe­esés: ez Somogy megye lé- lekszámával egyenlő. Me­gyénkben a cigánylakosság aránya az országos átlagnak megfelelő: 5,6 százalék. Az utóbbi néhány évben szinte divatos szociológiai vállalko­zás volt a cigányság élet­módját vizsgálni. Könyvek, kiadványok,s cikkek sokasá­ga hívta föl a figyelmet er­re az összetett társadalmi feladatra: a cigánylakosság felemelkedésére. Mi most a cigányság művelődésben be­töltött szerepének eredtünk nyomába. Avatott útikalau­zunk — besaélgető társunk — Szabad József, a Somogy megyei Művelődési Központ módszertani főelőadója volt. — A megyei művelődési központban a cigányművelő­dés 1981 éta külön szakterü­letté szerveződött. A munka kezdetén felmértük a me­gyét abból a szempontból, hogy mely településéken él az átlagosnál több cigány- lakos. Megvizsgáltuk a ci­gányság összetételét (beás, kolompár stb.), Végül meg­határoztuk azokat a felada­tokat, amelyeket helyi sajá­tosságokra és kezdeménye­zésekre építve el kellett vé­geznünk. . Az első perctől fontosnak tartottuk a türel­mes, következetes, kitartó munkát. — Rugalmasak-e a tanácsi vezetők, népművelők a ci­gánykérdésben? Kezdemé- nyezők-e a cigányművelődé­si munkában? — Véleményünk igen el­térő. Beszéltem olyan nép­művelőkkel, akiknek lúd- bőrzák a hátuk a cigány szó­ra. A báli verekedések, a műsorok szétzüllesztése, az agresszivitás jut eszükbe róluk. Mások azért nem Jávor Ottó: A matematikatanár elhallgatása A könyvpiac sokat ígérő választéka között szerényen húzódik meg egy szürke bo­rítójú, vékony kis kötet, Já­vor Ottó elbes.zélésgyűjte- ménye: A matematikatanár elhallgatása. Meghúzódik, sem címével, sem külalak­jával nem hivalkodik, pe­dig érdemes kézbe vennünk’ Qiyain mű ez, amely korunk fontos kérdéseire keresi a választ. A szerző a Gondo­latban, a Rádió népszerű irodalmi lapjában így nyilat­kozott a közelmúltban: Nem tudok belenyugodni abba — s úgy érzem, nem is lehet —, hogy napjainkban milyen hihetetlen mértékben ter­jed a cinizmus, a léhaság, az értékek semmibevétele, akár az emberi kapcsolatok­ban, akár általában. Az író­nak is harcolni kell ezek el­len a szépség, a szenvedély eszközeivel- A szépség ter­mészetesen ne elvont kate­gória legyen, hanem meg­mutatása mindannak, ami bonyolult, ellentmondásos világunkban is értékes, meg­őrzésre méltó. Húsz éve van jelen Jávor Ottó irodalmi életünkben- Élső elbeszéléskötete, a Rossz káderek 1963-ban lá­tott napvilágot. Az író stí­lusjegyei azóta is szinte vál­tozatlanok: időnkénti gro- teszkség és fanyarság mel­lett rövid, tömör megfogal­mazás, kiélezett drámai helyzetek sokszor egész hét­köznapi szituációkban. De ami talán a legfontosabb: a -tárgyilagos előadásmódon, a tények közlésén is mindig átsüt meleg, emberi hangja, az „érted haragszom, nem ellened”. A kötet témavilága rend­kívül gazdag- Az író egyfor • ma biztonsággal mozog a múlt és a jelen eseményei­ben- Ez a sokszínűség, ez a 1er. és időbeli váltás azon­ban nem bontja meg a mű hangulati egységét. A sok­féle szín, a számtalan csil­logás egységes egésszé olvad össze. A címadó elbeszélés riasztóan hiteles híradása korunk emberének magára- maradásáról. Az élete delén járó középiskolai tanár egyik pillanatról a másikra döbben rá léte hiábavalósá­gára, arra, hogy sem csa­ládjában, sem munkahelyén, sem baráti körében nem igénylik jelenlétét, nem hi­ányzik senkinek­Az Anyám kertje lírai hangvételű ciklus arrói, hogy idős korban is meg le­het őrizni az élet szépségéi és értékét- Itt, e ciklusban természetszerűen különö- •en erős a bensőséges, sze­rető hang: „Anyám virágos- kertje anyám szeme. Ha könyvespolc 1 rám hullatja harmatát, az emlékek lombjáig emelem homlokom.” A Hektar futásának görög témájú elbeszélései sokszor meghökkentő groteszksé- gükben is hangulatosak, s megcélozzák napjaink ol­vasási kultúráját (kulturá- latlanságát ?) csakúgy, mint a mechanikus tanulás ve­szélyét : „ • •. ti már olyan edzett olvasók vagytok, hogy nem is olvastok. Szó­val, Odüsszeusz még nem sejtette a jövőt, egyelőre dolgozott benne a stréber, a világtörténelembe akart be­kerülni, tehát be kellett vennie Tróját.” (A nagy Ajax halála) A kötet negyedik része a Századunk idill jeiböl címet viseli- E rövid írások mind­egyike egy-egy telitalálat századunk tarka panoptiku­mából és eseményeiből. Az író rövid, tömör előadás­módja itt bontakozik ki igazán a maga teljességé­ben, poéntírozó képessége még a „vájt fülű” olvasók­nak is számos meglepetéssel szolgál. (A selypítő parancs­nok, Leltár, Gyászkeret, Fénykép, Málnaszínű ernyő alatt) Egy rövid recenzió kere­tében a kötet elbeszélései­nek java részét csak cím szerint említhettük meg- Befejezésképpen a mű egyik legkiemelkedőbb írásáról, a Körkörös védelem című kisregényről szeretnénk ki­csit részletesebben szólni. A második világháború ese­ményeiről könyvtárnyi iro­dalom született már, a Kör­körös védelem azonban mégis azonnal megfogja minden olvasóját. Vajon mi a varázsa? Nem ad ese­ménytörténetet, feszült iz­galmakat, szenvedélyes vi­tákat vagy párbeszédeket, de a kis orosz faluban állo­másozó magyar egység pa­rancsnokának lelki válságát, önmeghasonulását úgy áb­rázolja az iró, hogy minden drámánál többet mond- Az alezredes, akinek soha nem tudjuk meg a nevét, rádöb­ben arra, hogy idegensége nemcsak a hódító idegensé­ge ezen a földön, ^hivatása elhibázott, nem tud és nem is akar parancsnok tenni- Egyéni tragédiája, hogy mi­közben egyre távolodik tár­saitól, nem sikerül kapcso­latot teremtenie a megszállt falu lakosaival sem. A záró akkord szinte törvényszerű: a leváltott parancsnok az egyedül maradt férfi neki­vág a végtelen hómezőnek. Most először nem tétovázva, nem tépelődve, hanem mint­egy felszabadulva, megta­lálva önmagát- „A falu la­kói mozdulatlanul figyelték, már csak egy kis távoli pont volt, és nem láthatták, hogy az alezredes szeme kitisz­tul, botját eldobja, kihúzza magát, s mint aki eljutott a végső döntésig, nyugodt lé­pésekkel megy neki a fe­hér síkságnak- Jávor Ottó új kötetének csaknem mindegyik darab­ja komoly, sokszor komor hangvételű. Kicsengésük mégsem reménytelenséget sugall. Egy-egy félmondat, egy-egy vigasztaló szó min­den írásban felsejlik a ho­gyanra és a mikéntre. Ro­han a korunk- Tépelődüo.k és rohanunk mi is vele- S ebben a rohanásban sokszor fölös teherként eldobáljuk személyes értékeinket is. Pedig ezek elhagyásával csak mi leszünk szegényeb­bek. Érdemes figyelnünk az író szavára: jobban óv­juk értékeinket, emberi kapcsolatainkat. Dr. Sipos Csaba terveznek külön cigánymű- velődésd programot, mert a cigányok ugyanúgy részt vesznek a rendezvényeiken, mint a többi lakó. Figye­lembe kellett vennünk, hogy sok cigány sértésnek veszi, ha külön foglalkoznak vele. Ezért neun célszerű mindenütt szorgalmazni a cigányművelődés elkülöní­tését. A többség azonban — a negatív tapasztalatok el­lenére is — egyetért abban, hogy a oigányklubok számá­nak növekedése egyben a tartalmi munkát is fémjelzi. — Néhány cigányklub — ilyen például a saen-tjakabi, a rinyabesenyöi, . a taranyi — évek óta' jól működik. Másutt mintha egy-egy ha­tározat-injekcióként jönné­nek létre és halványulnának el ezek a közösségek... — A cigányság közműve­lődésben való aktivitását el­sősorban az adott települé­sen élő beilleszkedettek szá­ma határozza meg. Ez a szám szerény fnértékben, de folyamatosan nő. Ugyanígy alakul a cigányság közélet­ben és közművelődésben va­ló részvétele. Jelenlétük el­sősorban a műsoros, zenés, táncos rendezvényeken és a mozaikban számottevő. 16 ci­gányklubot tartunk nyilván és támogatunk a megyében. Tevékenységük sokrétű. Vannak köztük hagyomány­őrzők, például a szentj-aka- biak. A (aranyiaknak zene­karuk van, táncosakkal. A büssüi cigányklub gyermek­csoportja játékokat tanul. Régóta közismert a Fekete- rigó bábcsoport, amely a kaposvári Zója nevelőott­honban működik. Sókan tap­soltak már a lábodi vagy a szerdai citerazenekarnak is. Szentjakabon logopédiai klu­bot iá szerveztek. Az elmúlt évek tapasztalata alapján el­mondhatom: a közművelő­dési tevékenységben egy­aránt fontos a közösség bel­ső indíttatása, igénye és a külső ráhatás. Fontos, hogy vállalják hovatartozásukat. — A tanácsok, művelődé­si házak felvilágosító elő­adásai: pl. jogi tanácsadás, egészségügyi felvilágosítás, gyermeknevelés, tanfolya­mok a lakásépítéssel, lakás- kultúrával kapcsolatos elő­adások ugyancsak foglal­koznak problémáikkal. Ta­pasztalataink szerint ezeken a rendezvényeken igen aktí­vak. A művelődési házak munfcatervében csak azok a praktikus feladatok szere­pelnek, amelyek segíthetik őket az övékhez nem ha­sonló életvitel elérésében, egyúttal saját történelmük, énekeik, lánckultúrájuk megismerésében és ápolásá­ban- B. J. HÉTVÉGI i A megye kulturális prog­ramja szinte egész március­ban a Forradalmi Ifjúsági Napok köré csoportosulnak. Nagybajomban holnapra egésznapos ifjúsásgi találko­zót zerveztek. A politikai rendezvények, megemléke­zések gazdag kulturális prog­rammal társulnak. Fellép Csizmadia Sándor pol-beat énekes, Ihos József parodis- ta. Szerepel a rendezvény- ajánlatban folklórműsor, irodalmi színpadi bemutató, vidám vetélkedő. Este a mű­velődési házban bállal zárul a nap. Barcson ma fél hatkor a Gábor Andor Úttörőszínpad — ötéves fennállására emlé­kezve — a művelődési köz­pontban bemutat mesejátékot, komédiát, pamfletét, és egy összeállításban — főként Együd Árpád gyűjtéseiből — somogyi népköltéseket. Hol­nap este hétkor a barcsi DRW üzemegység dolgozói­nak családi estjét rendezik. Vasár­nap táncesten ta­lálkozhatnak' a fiatalok, a zenét az Űj Szignál együttes szolgál­tatja. Nagyatádon, a Gábor Andor Mű­velődési Házban szombaton két órakor tv-játék- versenyt rendez­nek gyerekek­nek. A bodvicai ifjúsági klubban ma este hat órá­tól a New Order együttes sláge­reiből lesz pop- sarok-buli. Se- gesden, a műve­lődési házban Kettecskén cím­mel mutatkozik be hét órától két énekes-színész : Detre Annamária és Ró­zsa Sándor. Az est házigaz­dája Tamási Eszter tv-be- mondónő. Snmogyszobon a művelődési házban a Dodó diszkóban táncolhatnak a fiatalok. Marcaliban, a művelődési házban ma három ónakor Levendel Júlia és Horgas Béla író találkozik gyer­mekül vasokkal. Fonyódon Nagy Bandó András humo­rista szórakoztatja este fél nyolctól az érdeklődőket a Sport étteremben. Vasárnap délután három órakor kultu­rális körzeti szemle lesz a Karikás Frigyes gimnázium­ban. Siófokon, a Dél-balato­ni Kulturális Központban a KISZ Központi Művészegyüt­tes kamarazenekara vasár­nap este hétkor tavaszi kon­certre hívja a hangversenyt kedvelőket. A házban ápri­lis másodikéig látható a me­gyei amatőr képző- és ipar­művészek 'tárlata. Kaposváron a Killián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központ március 15-e tiszteletére Noszlopy- emléktúrát szervez Üjvárfal- vára, a somo-gyi szabadság- harcos szülőházához. Indulás holnap reggel kilenc órakor a Munkácsy gimnázium elöl. Délután háromkor a városi és városkörnyéki ifjúsági klubok politikai vetélkedőjé­nek lesz a helyszíne a mű­velődési központ. Vasárnap a FIN keretében diákestet ren­deznek. Az emeleti galéria- teremben Tamás László fa­zekas- és kályhásmester al­kotásaiban gyönyörködhe­tünk. A Latinca művelődési központban ma fél ötkor a nyugdíjas pedagógusok klub­jában dr. Orbán István be­szél a szocialista ifjúságvé­delem eredményeiről. Az Édosz Művelődési Ház Unió ifjúsági klubjában holnap este hétkor a klub fennállá­sának negyedik évfordulóját, ünnepük Vidám születésnap címmel. A Somogyi Képtár­ban e hét végéig láthatjuk Vecsey Csaba festőművész kiállítását. A cseri fiók- könyvtár érdekes gyermek- foglalkozásra várja a kicsi­ket szombat délelőtt tízkor: a csillagászat titokzatos vi­lágával ismerkedhetnek metg. Bizonyára sokan keresik föl a FIN-napok alatt a Marcali Helytörténeti és Munkásmozgalmi Múzeum­nak a Tanácsköztársaság Ese­ményeit bemutató tárlatát. E heti fotónk a kiállítás részle­tét mutatja. Lőrinci L. László Jég hátán 39. Meg sem kérdezte, hogy nekem mi a vé­leményem minderről. Talán el sem tudta képzel­ni, hogy mást is akarhatok, mint amit ő. De végül is igaza volt. Mi a fenét akar­hattam volna? — És a bumázskáid? — kérdeztem enyhe káröröm­mel. — Áh ! — legyintett. — Kihoztalak a sittről és ez volt velük a hattyúdalom. A magyar hatóságok átve­szik a hatalmat, és akkor már nem sokra megyek ve­lük. De azért elteszem őket. Sose lehessen tudni! — Végül is ... hogy kép­zeled a jövőnket? Felcsillant a szeme és újra elörehajoll, — Apáddal már megbe­széltem mindent. Most az a lényeg, hogy képezzük ma­gunkat. Magyarán, tanul­nunk kell. Csak a jól kép­zett, művelt, erőszakos em­berek képesek felkapasz­kodni a csúcsra .. . Köldök­nézéssel és frázisokkal, vagy néhány bumázskával csak egy kis koncot löknek eléd. De aki igazán magasra altar kerülni, annak magá­nak is produkálnia kell va­lamit. — Produkálni? — Azt hát. Éppen ezért egyetemre megyünk. Pest­re. — Egyetemre? — Mit csodálkozol? Nem azt hallod percenként, hogy á magyar nép tehet­séges fiait egyetemekre hív­ják. Azt hiszem a feltéte­leknek éppen megfelelünk. Magyarok is vagyunk és tehetségesek is ... — No, de hogy képzeled? — Apád vállalja a költ­ségeidet ... Es valamit per­sze -beletesz az én zsebem­be is, mivel hogy... No, igazán semmiség, hogy ki­hoztalak onnan... Szóval az öregemnek olyan fontos az egyetem, hogy még ekkora áldozat­tól sem riad vissza! Ez te­hát az oka Blaskovics And­rás buzgalmának ... Már- már tiltakozni akartam, de belémfoj tóttá a szót. — Én a közgazdaságira gondoltam. Annak lesz még egyszer nagy jövője. De a bölcsészkar vagy a jogi sem rossz ... Te mit szólsz hozzá? — Semmit. Az ég egy ad­ta világon semmit. Látta rajtam, hogy mi járhat az eszemben, és pillanatnyi habozás nélkül zsarolni kezdett. — Ez az egyetlen mód­ja, hogy megtaláld azt a lányt. Ha valaki vagy, megnyílnak előtted a hatá­rok; útlevél és pénz lapul majd a zsebedben. Mit gon­dolsz, ha itthon maradsz a műhelyben, lesz valami esélyed, hogy viszontlásd még valaha ebben az élet­ben? Meg kell hagyni, roppan­tul értett hozzá, hogy meg­találja az emberek gyenge pontjait. — No, de hogyan képzel­ted ... Én még sohasem ... Egyetlen elegáns kézmoz­dulattal e! hallgattatott. — Ott az udvaron ..., a parancsnokságon csináltam egy rövid kis számvetést. Apád azt mondta, hogy annyit tud adni, ami szű­kösen clcg élelemre ... per­sze kettőnknek. Többet nem. Ez világos dolog, töb­bet nem is kívánhatunk tő­le.. Namármost — sa zse­bébe nyúlva vékony papír­fecnit húzott elő, amelyen hosszú számoszlopok sora­koztak egymás mellett; ta­lán az egyik bumázskájá- nak a hátoldala lehetett — kiszámitottam, hogy ebből úgy tudunk csak megélni, ha ingyen lakáshoz jutunk Pesten. — Te megőrültél ! — me­redtem rá. — Ingyen lakni Pesten? — Várjál csak, ne siesd el a dolgot. Kicsit törtem a fejem, és azt hiszem megtaláltam a megíélelő megoldást.,. — Valamelyik párt kol­légiuma? \ — Egy fenét. Mondtam, hogy nem akarom elköte­lezni magam. Ha egy ilyen helyre beköltöznénk, óha­tatlanul azonosítanának a párttal... — Hát akkor? — Elégedetten elmosolyo­dott. — Az egyház! A jó öreg egyház. Amely nemcsak lel­ki vigaszt nyújt a benne hívőknek, hanem meg is se­gíti őket nehéz órákban, mint már annyiszor a tör­ténelem viharaiban. Ipoly tatjuk,)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom