Somogyi Néplap, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-14 / 62. szám
I >1 iávedelemszatályotás fcisérleli módszerei Ismerkedtek az ismeretlennel Konzervgyári pillanatok Fiatalok az üzemért Az országban húsz kisebb- oagyobb építőipari vállalatnál tavaly január elseje óta kísérleti bérszabályozás van érvényben. A SÁÉV ’S ilyen feltételek között tevékenykedik azóta. A kísérlet célja kettős; az országban az altalános létezőnél jóval rugalmasabb, kötetlenebb jöve- deleanszabályozás szerint a munkások a többletteljesjt- ményért több pénzt kapnak, es a teljesítménnyel arányos bérkiáramlást nem akadályozzák ellentétes szabályozók — ez az egyik elérendő cél. A másik pedig az, hogy ilyen lehetőséget biztosítva növekedjék a vállalati nyereség, javuljon a termelékenység, hatékonyabban dolgozzon a szervezet. Bödő Imre üzemgazdasági eeztái y vezető mondta: — A hagyományosnál rugalmasabb ez 9 rendszer, de jóval szigorúbb is. A jó létszám- es bérgazdálkodást, valamint a megfelelő nyereséget hozó tevékenységet a Kísérleti szabályozók honoráljak; a gazdaságba lan termetest. a teljesítménnyel nem arányos bárkaáramlas t viszont ugyanezek a feltételek keményen büntetik. Nincs garantált, évről évre emelkedő bérszínvonal. Vissza is lehet esni, ha rosszul dolgozik, rosszai gazdálkodik a vállalat. — 1932-ben. amikor vállalták a kísérletet, sokan kételkedtek, és nem jósolták nagy jövőt a vállalatnak, hiszen jövedelmezőségi mutatóik az átlagosnál rosszabbak voltak, s ez a rendszer épp a jövedelmezőséget favorizálja. — Valóban többen úgy tartották, eleve bukásra vagyunk ítélve a kísérletben. Nem lett igazuk. Nagy kockázatot vállaltunk, de úgy láttuk, hogy a kísérlet nélkül semmiképpen sem tudunk előrelépni. Végső soll tolsó behívóparancsuknak tettek eleget azok a deresedé hajú férfiak, akik tegnap reggel Kaposváron a megyei ifjúsági és úttörő-művelődési központban tartóit ünnepélyes állománygyűlésre eljöttek. Kaposvár város és a városkörnyék több mint hat- ezáz tartalékosát búcsúztatták, itt a hadköteles kor felső határának elérése alkalmából. Az állománygyűlés résztvevőit, az 1923-ban született tartalékosokat és az 1923-ban született tartalékos tiszteket elsőként Harangozó Gyula, a Hazafias Népfront városi bizottságának tátikára köszöntötte, majd dr. Varga László, a városi tanács igazgatási osztályvezetője mondott ünnepi beszédet. Méltatta a búcsúzó obsitosok emberöltőnyi helytállását, a harcokat, melyeket e nemzedéknek fegyverrel a haza szolgálatában, de a békés építőmunkában is m g kellett vívnia. Áttekintést adott a világpolitikai helyzetről, s ezen belül hangsúlyosan szólt a világbekét ma is fenyegető nyugati lépésekről. Ezt követően úttörők köszöntötték a búcsúm veteránokat. majd dr. Rácz Elemér alezredes a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság osztályvezetője olvasta fel a honvédelmi miniszter ünnepi parancsát. Ezután Géró Mihály ezredes, a megyei hadkiegészítési parancsnokság parancsnoka honvédelmi miniszteri kitüntetéseket adott át. A Haza Szolgálatáért .Érdemérem arany fokozatát kapta Frankberger Mihály, Kopp Károly, Kopecsni Vince valamint dr. Szemző Ernő 25 éves eredményes szolgálatáért Honvédelmi Érdemérmet vehetett át Balogh Stau ta, dr. Baross György, rcm mindegy, hogy nélküle bukunk csendben, vagy vele együtt látványosabban. így gondolkodtunk akkor. 1983 bennünket igazolt. Minden adatunk jelentősen javult. Csak néhányat: nyereségünk 23 százalékkal nőtt, építési- szerelési tevékenységünk 8, ipari tevékenységünk 17 százalékkal nagyobb értékű vart, mint 1982-ben. Átlagbérük ötvennégyezer forintról hatvanegyezer forintra emelkedett. Ennek köszönhető, hogy megállt az elvándorlás, stabilizálódott a munkáslétszám. Az emberek úgy mondják: a vatta ment el. Aki maradt, az dolgozik. Nem iS csoda: az új jővedelemszabá- lyozás nyomán a brigádok egyszerűen elmarják a lógó- sokat, mert a többség pénzét viheti el egy-két lusta ember. — Ezek valóban matatna tények. Mit kellett tenni as eredményekért ? — A kísérleti szabályozó- rendszer kevés lett volna, ha továbbra is a régi módszerekkel dolgozunk. Átalakítottuk a vállalati szervezetet, a tervezés rendszerét és a belső érdekeltségi rendszert. Három önelszámoló főegységet hoztunk létre, ezek főmérnökeit két vezető — gazdasági, illetve munkaügyi szakember — támogatja. Így a főegységek tulajdonképpen önállóan gazdálkodnak. Hozniuk keli a vállalati tervből a rájuk eső részt, de hogy ezt milyen módszerekkel, hány emberrel, hogyan érik el, azt rájuk bíztuk. Ha van fölösleges kapacitásuk — és általában van —, akkor arra önállóan vállalhatnak munkát, erőforrásaikat szabadon átcsoportosíthatják. A főegység tulajdonképpen érdekeltségi központ. A hozzá tartozó kisebb egységek tettetem bős Imre, ér Kalmár Szilveszter és Radvánszky László. Az ünnepség megható mozzanata volt, amikor a búcsúzó hadkötelesek képviselője fegyverét átadta egy fiatal borivódnak. Az esemény hivatalos részének járómozzanataként a honvédelmi kötelezettség befejeződését jelképező oklevelek átadására került sor. Szünet után a BM tánc- együttes színes műsorsai köszöntötte az ünnepélyes állománygyűlés résztvevőit. Eredményes évei Az ország második legnagyobb idegenforgalmi központjának és környékének ellátásában kiemelkedő szerepet vállaló Siófok és Vidéke Afész a napokban tartotta küldöttgyűlését, melyen a múlt évi miunkát értékelték es az 1984-ben elvégzendő feladatokat vitatták meg. A tanácskozáson Balassa Béla, a siófoki pártbizottság első titkára, dr. Szilvasán Pál, a Szövosz elnökhelyettese és dr. Nemes Kálmán, a Mészöv elnöke is részt vett. Bíró Zoltán, az igazgatóság elnöke hangsúlyozta: -a gazdasági mutatók is tanúsítják, hogy az áíész színvonalasan végezte feladatait, és a küldöttgyűlésen többször is „bűvös”-niek nevezett 20 mi'ffiót, azaz a 20 millió forint eredményt elérte, sőt némileg túl is teljesítette. A múlt év során i nehezebb gazdasági körülmények ellenére a lakosságot megfelelő szinten látták ■ el, es a nyan id-egeníorga lyoztuk, hogy ne dolgozzanak egymással ellentétes ér-, dekrendszerek, ilyesmi ne- hátráltassa a termelést. Bevezettük például az egyosz- szegű munkautalványozást. Ez annyit jelent, hogy a terület műszaki vezetője előre megállapítja ez vagy az a munka ennyi vagy annyi forintot ér. Teliát a brigád, amelynek kiadták a tennivalókat, tisztában van vele, hogy mennyit kereshet. Azután a brigád elvegezheti azt a munkát egy-két nap vagy egy két hét alatt, ezt rábízzuk. A példa persze így sarkított, de ez a lényeg. Gyors és jó munkával sokat lehet keresni, lassúval és rosszal keveset. — És mennyi az a sok? — Szúrópróbaszerű vizsgálatot tartottunk tavaly töbD- ször is. Tapasztalataink szerint több mint kétszáz olyan dolgozónk mindig volt, aki tízezer forintnál többet v'tt haza egy hónapban. — A kísérlet a szociális gondoskodáshoz is sok lehetőséget biztosit. — Igen, lehetőség tőblb is ven, de ma praktikus okok miatt nem sokat használtunk ki. Például a természetbeni juttatásokat meg lehet váltani pénzzel, így elvileg elképzelhető volna, hogy nem szervezzük meg a munkásszállítást, hanem pénzt adunk a munkásoknak, azután saját kocsival hárman-négyen deszeállvia megoldják maguk. De ez nem lenne jó a vállalatnak, mert sok a bejáró és nagyon sokfelé dolgozunk. Inkább a több kiadást jelentő szervezett szállítás mellett maradtunk. Viszont egy területen nagyot léptünk előre: a munkás- szálló ingyen jár minden emberünknek. Aki heteket tölt munkával távol a családjától. az ezt megérdemli.-— A kísérlet első éve tehát sikerült. 1984 mit ígér? — Hatvanhárommillió helyett hetvenmilidó forint nyereséget terveztünk. Ez azonban az életbe lépett szabályozóváltozások miatt a hétmilliónál jóival nagyobb többletteljesítménnyel érhető csak el. Tovább erősítjük önelszámoló főegységeinket, a jól bevált módszer tovább javítható. Változatlan vagy valamivel jobb összvállalati teljesítménnyel számolva az idén dolgozóink jövedelme a tavalyi szinten marad. Itt utalnék vissza arra: egy év alatt hétezer forinttal nőtt az átlagbér, ezt nem lehet évente megismételni. Mint említettem, nincs garantált emelkedés, itt minden évben újra kezdődik a „küzdelem”. Nem ígérhetünk tehát emelkedést, de az elv továbbra is érvényes: az átlag fölötti teljesítmény átlag fölötti bért hoz- Luthár Péter lommal kapcsolatos kötelességeiknek is eleget tettek. 1983-ban S51 millió fprini árbevételt értek, el,. 4,6 százalékkal (41 millióval) többet, mint 1982-ben. A bolti kiskereskedelmi bevétel 834,6 millió, a tervezettnél 2,3, a tavalyelőttihez’ képeit 36,7 millióval több. A ve- gyesipai'cikk-fargalom nőtt a legdinamikusabban (5,6 százalék), annak ellenére, hogy a hűtőszekrény, a mélyhűtő, a színes tévé, valamint a különböző importból származó híradástechnikai cikkek gyaíkran hiányoztak az üzletekből. A ruházati szakma 3,5 százalékos forgalomnövekedés! ért el ; a Méta szabadidőim hazai1 cikkek árusításában különösen jó eredményt értek el. Ezektel a cikkeikkel fölvehettek a verseny! a butikokkal is, igaz, hog’. csak ezekkel. A kömyeze tűkben egyre szaporodó ma- gánkareskedésekkel a verseny azért tetszik néha ki- láíaelalannák, mert * leheA Nagyatádi Konzervgyár termékeit mind idehaza, mind külföldön szívesen fogyasztják. Kevesek tudják viszont, hogy a konzervek készítői munkaerőgondokkal küszködnek, a nehéz fizikai munkára, amely ügyességet is kíván, kevesen vállalkoznak. A konzervgyáriak között sok a segéd- és betanított munkás, java részük befejezte az általános iskolát, a többi már a 6,, 7. osztályból kimaradt. A foglalkoztatottak mintegy 50 százaléka fiatal, és sajnos főképp rájuk vonatkoznak ezek a megállapítások. Horváth Imre, az üzemi KISZ-bizottság titkára tényeket idéz arról, mit tesznek az iskolapadból már „kinőtt”, a betűvetést úgy- ahogy elsajátító, munkakönyvvel rendelkező fiatalokért. — A dolgozók általános iskolájának kihelyezett 7. és 8. osztálya évek óta működik nálunk. Igyekszünk rábeszélni mindenkit, hogy legalább ezt végezze el. S aki egyszer már megízlelte a tanulás szépségét, az szívesen jelentkezik szakmunkástanulónak is. Nálunk kétféle szakmunkásképzés van. Az egyiket a nálunk dolgozóknak szervezzük, a másikat a szakmunkásképző intézet irányítja. A nagyatádi Intézetben két évvel ezelőtt kezdődött meg az élelmiszer-tartósító szakmunkások képzése. A megye minden részéből várnak jelentkezőket, ám minden más szakmának natőségek — a maszekok javára — nem azonosaik.. (Az árrés színvonalkülönbségét említhetjük egyebek között.) Az. elnök részletesen szóit az • élelmiszer-ellátás szán- vonaláról, s megállapította, hogy az alapvető élelniiszie- rekfoői elegendő mennyiség állt a lakosság és a Balaton vendégeinek rendelkezésére. A tenyér nem - mindig megfelelő minőségét, s az időnként tapasztalt sörhiányt joggal kifogásolják a vásárlóik. Külön méltatta a Sió Áruház múlt évi tevékenységét, majd a vendé;,' látással kapcsolatban m:, jegyezte, hogy a szerződéses üzemeltetés a szövetkezetnél is bevált. A felvásárlás évi 14 millió fonhtos árbevételével kis részarányt képvisel ugyan az áíész gazdasági tevékenységében, annál fontosabb ez a ház- :áji termelő tagság szempontjából. 1983-ban csökkent a zöldség, a gyümölcs és a tojás, növekedett viszont a mez, , a ayu, es más gyobb divatja van, mint ennek. Jobbára a gyengébb képességű fiatalok vállalkoznak erre, vagy azok, akiket más pályáról helyhiány miatt átirányítottak. Jelenleg egy 30 íős második és egy 20 fős első osztályuk van. Szeptemberben még 24 be- irattkozattjuk volt, de négyen a tanévnyitóra sem mentek el. Sági Gyöngyivel, a KISZ- bizottság tagjával, a tanulók egyik szakoktatójával beszélgettünk minderről, Gyöngyi 27 éves, maga is az általános iskola elvégzése után került a gyárba, az elsők között szerzett szakmunkás-bizonyítványt, amikor beindult az esti képzés. Ö gyorsan megértette a tanulás fontosságát, megszerette a szakmáját — de vajon megszerették-e a tanítványai? — A minap a. másodikosok osztályfőnökével beszélgettünk. Ö mesélte: dolgozatot írattak a gyerekekkel, melyből kiderült, hogy azok is jól érzik magukat a gyárban, akik tavaly még im- mel-ámmal jöttek munkába. Azt hiszem, ez egy kicsit nekünk is köszönhető, mert szakoktató társammal együtt fiatalok vagyunk, közvetlenebb a kapcsolatunk a gyerekekkel, megértjük őket, ás ők őszintén fordulnak hozzánk. Kapcsolatunk nem szorítkozhat csupán a munkára. A tanulók nálunk KlSZ-tagok, így mindenféle problémájukon segítenünk kell. Ugyancsak Horváth Imrétől tudom, hogy nem véietcíktek fölvásárlása. Az ipari tevékenység bővítését a Szövosz anyagiakkal is segítette: kövefteaéslképpen a gesztenyéi eldől gozó és a sajtos tallért gyártó üzem elkészült. Az év végén kezdték meg a próbaüzemelést, s azóta mintegy 150 mázsa- gesatenyegranulatu- mo.t készítettek. A tavalyi munka értételese után az idei tervet és az 1984-re vonatkozó üzletpolitikai célkitűzéseket vitatta meg a küldöttgyűlés. A többi között egy másik „bűvös” számról is szó esett, ugyanis az idén az áíész egyrrmiliárd forintos áruforgalmat szeretne elérni, illetve' meghaladni. A kiskereskedelem forgalmát 5 százalékkal tervezik növelni, ugyanis a lakosság kereslete az élelmiszer- és a vegyes iparöklteík iránt előreláthatóan nem mérséklődik, viszont minden bizonnyal kevesebb ruházati diktet Igényel, s a vendéglátásban Is forgalomcsökkenés várható. A szövetkezet az idén 21 millió forint gazdálkodási eredmény dereset tűzte ki óéiul ■ ienül választottak fiatalokat szakoktatónak. Szeretnék, ha a tanulók minél előbb beilleszkednének a közösségbe, jó szakmunkásokká válnának. Foníue ez azért is, meri a gyárra kampany- idostakban nagy feladatok hárulnak, amelyeket a fiatalok helytállása nélkül nem lehetne megoldani. Fekete Józsejné technológus ugyancsak alapszervezeti KISZ-titkár. — Gyakran kell túlórázni, így a fiatalokra is szükség van. Az idősebb KÍSZ- tagok megértik ennek fontosságát, de könnyű meggyőzni a többieket is Legutóbb például munkaidőn túl segítettük a nyugati, exportra menő szilvapudmghoz szükséges gyümölcs válogatását. Ott vagyunk minden olyan megmozduláson, mely a gyár érdekeit szolgálja, aktívan résgt veszünk az alr kotó ifjúság mozgalomban, amelyet évente meghirdetünk, hogy hasznos ötleteket kapjunk az energigta kai'ékossághoz, új műszáki megoldásokhoz, vagy a termékkorszerűsítéshez. Ennék a mozgalomnak az eredményeként született meg egy népszerű termékünk, az alkoholos befőtt is. — Ahhoz, hogy a fiatalok jól érezzék magukat a gyárban, tevékenyen segítsék a gazdasági célkitűzések megvalósítását, szükség van a jó munkahelyi hangulatra is — mondom Horváth Imrének. — Mit tesz ennek érdekeben az üzemi KISZ-Bizottság? — Rendszeresen tartunk különböző összejöveteleket, közös rendezvényeket. Étihez igen jó feltételeink vannak, hiszen két évvel ezelőtt a gyár segítségével egy ma már városszerte népszerű ifjúsági klubot alakíthattunk ki, amely éppen most kapott kiváló címet. Egyszerre 120-an férnek be, de van úgy is, hogy háromszázan jönnének, néha még vidékiek is. Nemcsak a diszkóról van szó. A kiállítások éppen úgy érdekelnek mindenkit, mint az előadások vagy a filmvetítések. Ez is eszköz a közösség . kovácsolásához., S akkor még nem beszélten a kirándulásokról, a város többi alapszervezetével kialakított kapcsolatokról, az iskolák patronálásáról, az Ifjú Gárdáról, a többi gyár fiataljaival való együttműködésről ... A tények önmagukért beszélitek: a konzervgyári fiatalok közössége az elmúlt 13 évben tízszer kapta meg a KISZ Központi Bizottságának dicsérő oklevelet. Nagy Jené vékenységét is úgy szabaEmberöltőnyi helytállás után Obsitosok búcsúztatása Kaposváron A „bűvös” 20 millió Márt a siófoki átésx
