Somogyi Néplap, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-11 / 35. szám
aaazin A gépjárműveit kenőzsírjai Az egymásán elmozduló, egymáshoz súrlódó gépalkatrészek megfelelő kenése elsőrendűen fontos feladat. A kenőanyagok csökkentik a felületek közötti súrlódási ellenállást (így csökken a teljesítményveszteség, az alkatrészkopás és a súrlódási hő), biztosítják a kent alkatrészek korrózióvédelmét, adott esetben (dugattyú, tömszelemce, simmering stb.) elősegítik a tömítést, valamint elvezetik a súrlódási hőt. A gépjármű- technikában az olajok mellett ' á kenőzsíroknak van még fontos szerepük. A gép zsírok szobahőmérsékleten alakállandó, jól kenhető anyagok. Fő alkotórészük ásványi kenőolaj, de sűrítőanyagként különböző fémszappanokat is tartalmaznak, valamint esetenként festék-, adalék- és töltőanyagokat. A zsírkenés előnyei : a kent helyről nem folyik el a kenőanyag (ez a nehezen hozzáférhető helyeknél különösen fontos szempont). Védi a kent helyet a mechanikai szennyeződésektől, nedvességtől, s más korrózióveszélyt jelentő anyagoktól. Hátránya, hogy nem cirkulál, emiatt hűtőhatása minimális, és a felületek közti kopásból eredő szennyezést sem „hordja ki”. Fontos jellemzője a gépzsírnak a cseppe- néspont, az a hőmérséklet, melyen a melegített zsír első cseppje lecseppen. Ez szabja meg a zsír felhasználhatóságának felső hőmérséklethatárát Az általános gépzsír (jele: Zs—75; a szám az előírt minimális cseppenéspontot jelzi C-fokban) sárgától a sö- tétbarná íg terjedő színű anyag. Mintegy 50 C-fokig használható csapágyak, csúszófelületek kenésére. A gördülőcsapágy-zsírok (Zs—90, illetve Zs—100) a legáltalánosabban használt kenőanyagok (piros gépzsír). A Zs—90 hetven, a Zs—100 nyolcvan C-fok üzemi hőmérsékletig alkalmazható, elsősorban gördülő-, és siklócsapágyak, alvázak kenésére. A Zs—100 — magasabb cseppenéspontja, vízállósága Kukoricacsutkából takarmány Közös takarmánykészító üzemet hozott létre a szentesi Termál Tsz és a Péti Nitrogénművek. A gazdaság területén felszerelt üzemben, a dunántúli nagyüzem szabadalma alapján hamarosan megkezdik egy Furvin nevű takarmány-granulátum gyártását. Korábban jórészt hulladékba került mezőgazdasági és ipari melléktermékekből készítik. Az újfajta állati takarmány egyik és legfőbb adalékanyaga a Péti Nitrogén- művek Hódmezővásárhelyi Furfurolgyárában keletkező kufeoricacsutkapor, a másik pedig a cukorrépa szeszgyári feldolgozása után keletkezik s önmagában ugyancsak értékteleen. Ezt a .kétféle anyagot szárítják, keverik, granuláljá kaz új szentesi üzemben. Jól kihasználják ezzel a Termál Tsz korábban legalább fél éven át nem hasznosított szárítóberendezéseit. A csupán néhány új munkaerőt igénylő tsz-üzemben évente 10 000 torma takarmány-granulátumot állítanak elő, mintegy 30 millió forint értékben. Ebből az anyagból végül az Agárdi Mezőgazda- sági Komibinát készít pre- mixekkel kiegészített teljes értékű állati takarmányt. Csillagászat és a konyhai sütök Az angol rádiócsillagászok lázadoznak : mikrohullámú konyhai sütők zavarják méréseiket. A társadalomnak — mondják — választania kell a mikrohullámú konyhai tűzhelyek és a rádiócsillagászat között! Különösen a nagy teljesítményű rádió távcsövéről híres Jordell Bank-i csillagvizsgáló munkáját zavarják erősen a tűzhelyek. Ezeknek — előírásszerűén — az 1 és S gigahertz közötti frekvenciasávon keli műkölniük, négyzetcentiméterenként 10 milliwattr.ál kisebb teljesítménnyel. De kiderült, hogy más hullámokat is kisugároznak, s azok csakugyan zavarják a rádió- csillagászok érzékeny mérőkészülékeit. Becslés szerint Nagy-Britanniában 280 ezernél is több mikrohullámú sütő van a háztartásokban. A Kaposvári Közúti Építő Vállalat változó munkahelyre út- és mélyépítő munkásokat felvesz Gyakorlattal rendelkező brigádok előnyben. Teljesítménytől függően 4500—7000 Ft kereseti lehetőséget, kedvezményes üzemi étkeztetést, naponkénti kulturált személyszállítást biztosítunk. Jelentkezni az alábbi főépítés- vezetőségeinken lehet: I. sz. Kaposfüred, keverőtele II. sz. Nagyatád, Gyár u. 4. sz III. sz. Siófok, Kele u, IV. sz, Kaposvár, Császárrét miatt — hűtőszivattyúk s egyéb „vizes” alkatrészek kenésére is jó. A grafitos kenőzsír (Zs— 80) sötétszürke színű, 5-6 százalék pehelygrsíit-adalékot tartalmazó kenőanyag. Csavarorsók, fogaskerekek kenésére ez a legalkalmasabb anyag, 60 C-fokig használható. A gépjárműalváz-zsír (ZsA—20) sötét barnászöld, szálhúzó, erősen Vízálló anyag. Ahogy neve is mutatja, a gépjárművek alvázkenési helyeihez használják. A kerékagy-zsír (ZsK—120) bamászöld színű, szálhúzó kenőanyag. Gépjárművek kerékagyábam levő gördülő- csapágyak kenésére készítik. Magas cseppenéspontja, s szálhúz.ő tulajdonsága miatt igen röpálló, ezért magas fordulaté gördül »csapágyak - hoz különösen jól használható. Az autódmamó-zsír (ZsD— 160) sötét zöldesbama színű, rövid szálhúzó tulajdonságú kenőanyag. Nagy hőmécsék- lettűrése, s szálhúzó tulajdonsága miatt gépkocsi-dina- mócsapágyak és hasonló igénybevételű helyei kenésére alkalmas. ’ A legjobb tulajdonságú gépzsírok a litiumbázisúak. Ezeket univerzális zsírnak is nevezik. Hő-, röp- és vízál- lóak, ezért a legkritikusabb helyeken is alkalmazhatók. Látón-zsír elnevezéssel kerülnek forgalomba. Nem kimondottan kenőzsír, de zsírszerű anyag a motorlánc kenőanyag (FG— 45). Sötét zöldesszürke színű, kb. 10 százalék pehelygraíit adalékot tartalmazó kenőanyag. Motor, kerékpár és egyéb hajtóláncok kenésére használható. A láncot tisztára mosás után 60—80 C-fok- ra melegített kenőanyagba áztatjuk, majd a felesleget letöröljük. B. I. „Tél tábornok" pusztítása Az erdők gazdi! azt mondják, hogy a rendkívüli hóesés példátlan károkat okozott A nedves, tapados fehér lepel hatalmas súlyával letörte a nagy hidegben sokkal sérülékenyebb fák ágait, olykor akár az egész fakoronát Az ezt követő változékony időjárású hetek során pedig a zúzmara, a jég, a szél, a fagy repesz- tette, hasította a fákat A lombhullató erdők fái jól bírják a telet, csupasz ágaikon nem tud úgy megtelepedni a űió, mint a sűrű ágazató, örökzöld fákon. A fenyőféléken kívül még az oszlopos tuják szokták nagyon megszenvedni az ilyen szeszélyes teleket A városi utakat személyező lombhullató fák — például a platánok — között azért végez nagyobb pusztítást a kemény hideggel párosult nagy havazás, mivel a megdőlt törzsű fáknak az úttest fölé hajló ágait olykor több tonna súlyú hótömeg terheli. A fény- és tápanyaghiányos környezetben tengődő, a légszennyezéstől „fojtogatott” fák persze már nem is olyan ellen- állóak, mint a szabad természetben élő társaik. Amikor nem tömeges, elemi kárral felérő fapusztulásról van szó, az erdészeti szakemberek nem tekintik tragédiának a kisebb hókárokat, természetes szelekciónak fogják fel. Am az szigorú szabály, hogy amint a sérült embert vagy állatot, úgy a fákat sem hagyják magukra. Kivágják a végképp tönkrement törzseket, levágják a megújulni képtelen égakat, a csúnya csonkokat, s a vágások helyét sebkezelő anyaggal vonják be. Képünkön egy 25—30 éves erdei- és feketefenyőből álló erdő szomorú maradványát láthatjuk, bizonyságául annak, hogy a nem lombhullató fákban milyen kárt tehet a 15—20 fokos hideggel és szélviharral párosult nagy hóesés. A sin nélküli villamos igénye semmivel sem kisebb, mint az autóbuszé. A trolibusz hátrányai ma is változatlanul fennállnak, de ugyanakkor olyan előnyei is vannak, melyeket korábban nem hangsúlyoztak. Ilyenek például a következők: árammal való üzemeltetése gazdaságosabb, mint az autóbusz drága üzemanyaggal való ellátása; a trolibusz nem szennyezi a levegőt; csendes járása folytán kiküszöböli a zajártalmat; a trolibusznak rendkívül jó a gyorsulóká- pessége és könnyedén veszi az emelkedőket. Az 1960-as évek Végéig 49 ország csaknem 500 nagyvárosában járt trolibusz. Ezt követően azonban, az olcsó olajárak miatt, a troli felett világszerte — így részben hazánkban is — meghúzták a lélekharangot: sok országban megszüntették a járatokat. Alig pár esztendő múlva azonban a figyelem középpontjába került. Nálunk az első budapesti trolibuszok Óbudán, 3,8 kilométernyi utat megtéve közlekedtek. Ma tizenhárom vonalon szállítják az utasokat a kedvelt járművek, naponta 63,2 kilométeres távon róják útjukat. Napjainkban nemcsak a fővárosiak utazhatnak trolival, hanem Szeged lakói is. 1984- ben pedig már Debrecen is trolibuszt kap, s remélhetőleg ezzel még nincs vége a sornak . .. Képünkön a fél évszázaddal ezelőtti első trolibuszt láthatjuk (még az akkori közlekedési rendnek megfelelő baloldali ajtókkal.) Éppen ötven esztendeje, hogy elindult az első trolibuszjárat Budapesten. Az első felsővezetékes közúti járművet, amely a trolibusz elődje volt, Németországban 1882-ben egy 540 méteres útvonalon indították el. A kísérletezés csaknem fél évszázadig tartott, amíg tömegközlekedési eszközzé vált ez a sokat vitatott járműtípus. Az ellene felhozott érvek szerint viszonylag sok üzemzavart okoznak az áramszedők kisiklásai; a trolibuszok egymást nem tudják előzni, csupán a forgatómból tudnak jobbra és balra kitérni; a trolibusz hely(78517) Vallanak a múmiák A múltunkat kutató régészet talán legérdekesebb legifjabb ága a sok ezei éves, emberi, állati maradványok vizsgálata. Az else röntgenfelvételt múmiáról egy angol kutató csinálta 1879-ben. Ma már a legmodernebb tudományos eszközök, többek között a számítógépes tomográfia is rendelkezésére áll az orvosrégészeknek. Különösen a manchesteri múzeum és a pennsylvániai egyetem munkatársai jeleskednek a sok ezer éves halottak vizsgálatával. Eddig több tucat emberi és állati múmiát vizsgáltak meg. Az eredmény alapján olyan adatbáziat állítottak össze, amelynek segítségével az ókori Egyiptom területéről szerezhettek értékes információkat Számos ma is létező betegség nyomára bukkantak. Megállapították, hogy a csontokon található jellegzetes nyomok például a gyermekbénulás következményei. Egykori csontizületi gyulladásra, ’ gerincíerdü- lésre is utalnak leletek. Az egyik megvizsgált múmiá nak veseköve volt. Az artériák rostos megvastagodása, az aortában talált lerakódások szívbetegségről, érelmeszesedésről tanúskodnak Ez kérlésessé teszi az e betegséggel kapcsolatos, a stresszt és az életformát okoló elméleteket. Az egyik múmia agyi erei és agyi szövetei egy része elhalt, amiből szélütésre következtettek, A tüdőszövetekben talált szén- és porszemcsék a fatüzelésre, illetve a sivatag homokviharára engednek gondolni, ezenkívül a szilikózis elterjedésére is. A kenyérmaradványokban talált homok- szemcsék magyarázzák • múmiák őrlőfogainak kopottságát. Az ultraibolya fényben végzett csontvizsgálatok antibiotikumos kezelést mutattak ki. A régészek egy csoportja úgy véli, hogy penészes ételekkel kerülhettek a szervezetbe az antibiotikumok. A csontokon talált velőmaradványokból a vércsoportot és a vér összetételét is meg tudták állapítani. Képünkön a manchesteri kutatók egy 15 cv körüli lány múmiáját vizsgálják. A SIOTOUR felvéfelt hirdet portási monkahör betöltésére nagyatádi Park-szállójába. Feltétel: középiskolai végzettség, legalább egy idegen nyelv ismerete. Jelentkezni lehet: Nagyatád, Park-szálló, Szűcs Béláné szállodavezetőnél. 7500 (78543)
