Somogyi Néplap, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-08 / 32. szám

Hozónk és a fejlődő országok Kihasználatlan lehetőségek Magyarország évek óta fo­kozott érdeklődést tanúsít a fejlődő országok iránt. Ke­reskedelmi kapcsolataink di­namikusan bővülnek és a fejlődő országok többségével mindkét fél számára előnyös gazdasági együttműködés a la. kult ki. Annak ellenére, hogy ez a törekvés ma is érvényes, az utóbbi időben nagy erő­feszítést igényel a kapcsola­tok szinten tartása, s még töb­bet azok fejlesztése. Ennek okait ismerjük. Az elhúzódó világgazdasági re­cesszió következtében a fej­lődő országok exportbevéte­leinek döntő részét adó nyersanyagok, mezőgazdasá­gi termékek ára évtizedek óta a legalacsonyabb szinten van, s 1972 óta először nagy­mértékben csökkentek a kő­olajárak is. Magyar aktívum A fejlődő világ problémái­nak egyik jele az adósságál­lomány gyors növekedése. Ennek összege már megha­ladja a 650 milliárd dollárt, s az évi törlesztési kötele­zettség is elérte a százmil- Bárdot. A fejlődő országok fokozó­dó nehézségeik miatt rá­kényszerültek beruházási programjaik és importjuk széles körű visszafogására. Jellemző, hogy a GATT, vagyis az Általános Vámtari­fa és Kereskedelmi Egyez­mény nevű nemzetközi szer­vezet statisztikai adatai sze­rint az olajexportőr országok importja 3 százalékkal, az egyéb fejlődő országoké 10 százalékkal csökkent 1982- ben, s föltehető, hogy az 1983-as év adatai még ked­vezőtlenebbek lesznek. Saj­nos, lényeges változás az idén sem várható. Hazánk e nehéz piaci hely­zet ellenére 1982-ben még jelentősen — csaknem 16 százalékkal — volt képes nö­velni kivitelét e térség or­szágaiba, s ezzel külkereske­delmünkben csaknem 580 millió dolláros aktívumot ér­tünk el. Figyelemre méltó, hogy ennek majdnem felét a gépexport jelentette. A másik fontos tétel a mezőgazdasági és élelmiszeripari kivitel volt. Sajnos tavalyi kivitelünk elő­reláthatólag már nem éri el a korábbi szintet, sőt a gé­pek és berendezések részará­nya is csökkent. A fejlődő országokkal foly­tatott kapcsolat bővítését szolgálja az a kiemelt figye­lem is, amellyel a magyar vállalatok a Világbank által finanszírozott létesítmények versenytárgyalás-felhívásait kísérik. Eddig a magyar vál­lalatok több mint száz ver­senytárgyalás kiírásra jelent­keztek, s bár az esetek nagy részében még nem született döntés, máris több mint hat­millió dolláros megrendelést szereztek. Kezdeti lépések Ez annál is inkább előnyös, mert a Világbank olyan be­ruházások megvalósulását se­gíti elő a fejlődő országok­ban, amelyekben mi partne­rek tudunk lenni. Ilyen pél­dául az energiatermelés és -elosztás, a mezőgazdaság, az egészségügy, az oktatás, a köz­lekedés, valamint a hírköz­lés fejlesztése. Természete­sen ehhez elengedhetetlen, hogy ezekben az ágazatokban növekedjenek az exportké­pes árualapok és tovább ja­vítsuk a versenyképességet. A fejlődő országokkal foly­atott kereskedelem egyik fontos eszköze lehetne a ter­melési együttműködések lét­rehozása. Ezt nemcsak mi te­kintjük fontos célkitűzésnek, de számos fejlődő ország is szorgalmazza, főleg a gazda­sági fejlődésükben . alapvető ágazatokban — a textil- es ruházati iparban, a fogyasz­tási cikkek gyártásában. Fur­csa módon e téren a magyar vállalatok nem fejtenek ki említésre méltó tevékenysé­get. Miután a fejlődő orszá­gok többségében jelentős könnyűipari fejlesztéseket hajtottak végre, amelynek eredményeként gyorsan nö­vekedik versenyképességük is, a magyar könnyűipari ágazat csak úgy tudja meg­tartani és esetleg bővíteni piaci pozícióit, ha időben fel­kutatja és kihasználja a ter­melési kooperációk kialakí­tásában rejlő lehetőségeket. Mindez természetesen a könnyűiparon túl más ipari kooperációkra is érvényes. A fejlődő országokkal ki­alakítandó együttműködés terén eddig még a gépipar területén is csak kezdeti lé­pések történtek. így autóbu­szok összeszerelése folyik Irakban és Angolában, illet­ve hamarosan megkezdődik Líbiában és Mozambikban. Vákuumtechnikai gépgyár­tásban alakult ki együttmű­ködés Indiával és ugyancsak egy indiai céggel jött létre megállapodás urh-rádiótele- fonok összeszereléséről. Ve­gyes vállalatokat alapítottak Brazíliában és Nigériában az ott eladott magyar orvosi műszerek, készülékek szervi­zelése céljából. Indiával és Nigériával termelési együtt­működés alakult ki a gyógy­szeripar területén. A magyar vegyipari szakemberek Lí­biában pvc-üzemet működ­tetnek és hasonló jellegű együttműködésről folynak tárgyalások több más közel- keleti országgal is. főbb piacpolitikát! E példák is jól mutatják — lehetőségeinket még nem me­rítettük ki teljesen. A kap­csolatok bővítését szolgálják azok az államközi megálla­podások, amelyek kizárják a kettős adóztatást, megterem­tik a vámegyüttműködés le­hetőségét, védik a beruházá­sokat; ezt célozzák a jogse­gély-, valamint az egészség­ügyi, társadalombiztosítási, légügyi és hajózási, állat­egészségügyi és növényvédel­mi egyezmények is. Az elmondottakat össze­foglalva: a jövőben aktívabb magyar piacpolitikára lesz szükség a fejlődő országok kapcsán. Arra, hogy vállala­taink, szövetkezeteink szen­teljenek nagyobb figyelmet erre a térségre. Hiszen nép- gazdasági érdek, hogy termé­keinknek piacot találjunk, amelyekért számunkra nél­külözhetetlen termékekkel és nyersanyagokkal tudnak fi­zetni ezek az országok. A. T. 9Q0 köbméter ceruzalapkát gyártanak ebben az évben a Sefag bőszénfai telepén. Az országban egyedül itt készítenek ceruzalapkát. Képünkön az asszonyok a készter­méket osztályozzák. 1969 nyarán, amikor Hor­váth István elfoglalta a há­romfai termelőszövetkezet el­nöki székét, mélyponton volt a gazdaság. Csaknem húsz­millió forintnyi hiányuk volt. Eknenték a szakemberek, megromlott a munkamorál. A mezőgazdasági és a pénz­ügyminisztérium döntése alapján egyedi rendezésben részesítették őket. — Az volt a legelső fela­datunk — mondja Horváth István —, hogy megszüntes­sük a veszteségeket 1980- ban, majd az ezt követő két évben átmeneti támogatást kaptunk. Csupán egyetlen dolog maradt ki a számítás­ból: nyolcvanban lépett élet­be az új gazdasági szabályo­zórendszer, s ezzel megnőtt az elvonás. Sikerült ugyan megszüntetnünk a vesztesé­get, de többletbevételeink csak arra voltak elegendők, hogy a többletelvonásokat fe­dezni tudjuk. Mi ezt már nyolcvan kettőben jeleztük az illetékeseknek, s kértük, hogy vizsgálják felül döntéseiket. Így történt, hogy tavaly tíz, az idén pedig ötmillió forint állami támogatást kaptunk. Enélkül nehéz lett volna a talpraállás... — Végülis sikerült? — Kezdjük talán azzal, hogy a szakemberek le telepí­tését kellett megoldanunk! Vásároltunk nyolc lakást, ugyanakkor kilenc embernek állami támogatással terem­tettünk otthont. Mikor ide Szigetvári segítséggel Barcson Cipőfelsőrészt készítenek (Tudósítónlctól.) Január végén Barcson a régi tüzép helyén harmincán kezdték meg a cipőfelsőrész- készítést. A munka előkészü­letei hónapok óta folytak már; a barcsi tanács adta a területet, s az épületeket, az átalakítás pedig mintegy 1,5 millió forintba került. A bar­csi ÊSZKV munkáját a szi­getvári cipőgyár karbantar­tói segítettek; a festést, má­zolást, technológiai szerelési őtk végezték. Már készül az új üzem­csarnok és a kiegészítő egy­ségek is. Az új csarnokban — a tervek szerint — az év második feleben megkezdik'a termelést. Két 50 méteres futószalagon két-két műszak dolgozhat akkor délelőtt is, délután is, tgy JüO esaiHKúsk tudnak majd munkát bizto­sítani. A dolgozók egy része a barcsi Dráva Vegyipari Szö­vetkezetből jött át, a másik része pedig pár hetes gya­korlásra bejárt a szigetvári gyáregységhez. Az első nap­tól kezdve norma- és darab­bérrendszerben dolgoznak; most a belföldre termelnek, február második hetétől azonban segítenek a sziget­vári gyárnak, s amerikai ex­portra állnak át. A kiszabott anyagot Szigetvárról kapják, a kész felsőrész szántén oda kerül vissza. A gépek kapacitása és a munkára jelentkezők száma tehetővé tette, hogy február 13-tól indulhasson Barcson a váltó csoport, így átallnak a kétműszakos termelésre. A tőkés exportot külön is dí­kerültem, a gabonafélék ter­mésátlaga huszonnégy-hu- szonhat mázsa között moz­gott . Ez meglehetősen ke­vés. A következő évben el­értük a gabonáknál a har­minc-, a kukoricánál a negy- venmázsás átlagot Ez is hoz­zájárult ahhoz, hogy meg­szűnt a veszteség, sőt nyere­séget is tudtunk felmutatni. Akikor háromféle állatunk volt: a sertés, a juh, a szarvasmarha. Sokáig gondol­kodtunk, hogy mit szüntes­sünk meg. Volt egy hatvan- négymillió forint értékű ser­téstelep, amelyet társulás ke­retében építettek, erről bűn lett volna lemondani. Am meglévő formájában sem használhattuk gazdaságosan, ezért harminckétmillió forint beruházással felújítottuk. Ma innen több mint tízezer ser­tést, azaz ezeregyszáz tonna húst adunk évente... A ju- hászatot sem akartuk meg­szüntetni. Jó lehetőségeink vannak, fejlesztjük. Épp most van folyamatban a kor­szerűsítés, bár még nem tud­juk, hogy az idén mennyit költhetünk fejlesztésére. A szarvasmarha volt a legvesz­teségesebb ágazatunk, tehát lemondtunk róla. Az állo­mány tönkrement, reményte­len vállalkozásnak látszott a feljavítása. Az állattenyésztés rendbetétele mellett termé­szetesen a növénytermesztés sem maradhatott el. Már csak azért sem, mert elsava- nyodtak a földek, meszet kí­vántak, ugyanakkor elkerül­hetetlenné vált a komplex melioráció. — A dél-somogyi földekről azt tartják, hogy kiválóak a dohány, a burgonya és a zöldségfélék szántóföldi ter­mesztésére. Önöknél azonban nincs se dohány, se burgo­nya, és a paprika területét is jelentősen csökkentették. Miért? — Csak azzal szabad fog­lalkozni, ami nem ráf 'zeté- ses. A gazdaságtalan növé­nyekről lemondtunk. Csök­kentettük a kukorica terü­letét is. Kétezerötszáz hektár helyett az idén már csak 1100—1500 hektárt vetünk. Növeltük viszont a naprafor­gó és a repce vetésterületét, hiszen ezek jól fizetnek. Egyedül a gabonát hagytuk változatlanul. Van egy mű­anyagfeldolgozó üzemünk Háromfán, ezt a jövőben bővíteni is szeretnénk. Ugyancsak itt hozzuk létre a negyvenszemélyes varrodát. Foglalkozunk egy gyűjtődo­bozt készítő üzem létrehozá­sának gondolatával is. Ami már biztos, hiszen megkez­dődött az építkezés: egy koo­perációs üzem. A segesdi gazdasággal közösen építünk egy tűzihorganyzót, az öntö­dei vállalat által készített kapcsolóidomokat fogjuk ke­zelni. Ennek a beindítása nemcsak nekünk fontos: im­portot pótolunk ezekkel a termékekkel. Jövőre már tel­jes kapacitással termelünk. — Több évi megfeszített munkával talpra álltak, de megélhetésük most még csak az állami támogatással kép­zelhető el. Mikortól lehetnek önállóak? — Már a múlt év is 7,6 millió forint nyereséget ho­zott. Ha a fejlődés továbbra is dinamikus marad, 1985-től támogatás nélkül is menni fog a munka. Nagy Jenő Tovább nőit a nők aránya A népgazdaság munkaerőmérlege A Központi Statisztikai Hi­vatal legújabb adatai szerint az 1976. évi 59-ről napjain­kig 57 százalékra esett visz- sza a munkavállalási ko­rúak — a 15—55 éves nők, il­letve a 15—60 éves férfiak — részaránya. Számuk mintegy 6.1 millió, s közülük 4 mil­lió 970 ezer az aktív kereső, 123 ezerrel kevesebb, mint nyolc évvel ezelőtt. A válto­zások következtében 100 dol­gozóra 115 eltartott jut, nyolccal több, mint az elmúlt évtized közepén. A KSH felméréséből az is kitűnik, hogy az aktív kere­sők nemenkénti összetétele fokozatosan a nők javára to­lódik el, arányuk 45,1 száza­lék, szemben a nyolc évvel korábbi 43,7 százalékkal. Magyarországon évtizede-' kig tartott a dolgozóknak a mezőgazdaságból a népgazda­ság más területeire való át- áramlása. Ez a folyamat az V. ötéves terv idején lelas­sult, az utóbbi három évben pedig már ellenkező irányú változás tapasztalható. A hat­vanas évek végéig döntően az iparban és az építőiparban dolgozók aránya növekedett, az életszínvonal és az élet­mód változásával párhuzamo­san azonban mindinkább elő­térbe kerültek a gazdasági, egészségügyi, szociális, kul­turális és egyéb szolgáltatá­sok, valamint a bővülő ide­genforgalom létszámigényei. A hetvenes évek közepén a nem mezőgazdasági ágaza­tokban dolgozók egyötödét foglalkoztatták, ma pedig már csaknem egynegyedét al­kalmazzák a szolgáltatási jel­legű munkahelyeken. A* iparban, építőiparban, vala­mint a közlekedés és hírköz­lés területén csökkent a dol­gozók létszáma, az adatok szerint azonban növekvő mértékben végeznek ipari te­vékenységet más, főként a mezőgazdasági ágazatba so­rolt üzemekben is. A kereskedelemben — igaz, mérsékelten — gyarapodott a foglalkoztatottak száma. Arányuk is növekedett, je­lenleg eléri az összes dolgo­zók 10 százalékát. A szellemi dolgozók lét­számgyarapodása az utóbbi években elsősorban az egész­ségügyben, a szociális és kul­turális munkaterületeken volt jelentős, 16,8 százalék. Az igazgatási, gazdasági munkakörökben is viszonylag lényeges a számszerű növe­kedés, főként az utolsó két évben. A műszaki foglalko­zásúak körében nem történt lényeges változás, a számvi­teli-ügyviteli munkaköröket ellátók létszáma pedig csak­nem egytizedével csökkent. A szellemi foglalkozásúak al­kotják ma az aktív keresők­nek több mint egynegyedét, 26.1 százalékát. A kisárutermelők és kis­kereskedők száma emelke­dett ugyan az utóbbi évek­ben, de az aktív keresők kö­zötti részarányuk továbbra sem jelentős: 3,7 százalék. Magyar gazdasági napokat rendeznek Angliában A Magyar Kereskedelmi Kamara, a brit társszervek­kel közösen április 9—13. kö­zött magyar gazdasági napo­kat rendez Londonban és Manchesterben, hogy ily mó­don is jobban megismertesse az angol szakembereket a magyar gazdaság eredmé­nyeivel, terveivel, a koope­rációs lehetőségekkel, s ki­egészítő programként az an­gol közönséget a magyar kultúra néhány alkotásával. A programsorozatot a ter­vek szerint a brit gyáriparo­sok szövetségének londoni székhazában nyitják meg, majd ugyanott előadások hangzanak el a magyar szá­mítástechnika, szerszámgép­ipar, vegyipar, erősáramú gépgyártás helyzeterői, kíná. tetarol es kooperációs lehető­ségeiről, az atomenergia ma­gyarországi felhasználásáról, és a hazánkban kibontakozó innovációs folyamatról. A magyar szakemberek előadá­sokat tartanak a gazdaság- irányítási rendszerről és a műszaki fejlesztés koncep­cióiról is. Ugyanakkor a lon­doni Kensington Exhibition Centre kiállítási központban 49 magyar vállalat mutatja be gépeit, műszereit, vegy­ipari, élelmiszeripari és más fogyasztási cikkeit. Manches­terben április 12-én és 13-án hazánk pénzügyi helyzetéről, több magyar iparág fejlődé­séről és kínálatáról tartanak előadást szakembereink. A magyar napok program­jában a Körösi Csorna Tár­saság és a londoni egyetem másfélnapos szimpőziont szervez Körösi Csorna Sán­dorról, születésének 200. év­fordulója alkalmából, a lon­doni National filmszínház­ban magyar filmhetet ren­deznek, ahol az angol kö­zönség hat játékfilmünket tekintheti meg. A londoni Goldsmiths HáH_ ban április 4-én megnyílik és 19-ig tart a magyar érem- és kisplasztikái kiállítás. A programsorozatot magyar gasztronómiai hét egészíti ki, amelyet a Hungarhotels szer­vez. SOMOGY] NÉPLAP Ésszerűbb termésszerkezet Sikerült talpra állniuk

Next

/
Oldalképek
Tartalom