Somogyi Néplap, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-04 / 29. szám

Ä SCözponti Statisztikai Hivatal jelentése (folytatás az 1. oldalróX) lyamathan lévő beruházások közül az Oroszlányi Szénbá­nyák márkushegyi bányaüze­mében az év folyamán évi 200 ezer tonna kapacitású üzemrészt nyitottak meg. Al um ín í umkoh ászati ter­mékekből a belföldi értéke­sítés változatlan színvonala mellett a kivitel mindkét fő elszámolási viszonylatban számottevően emelkedett. Vaskohászati termékekből a tőkés piacokra irányuló kivi­tel csökkent Befejeződött, illetve műszakilag megvaló­sult a Székesfehérvári Köny- nyűfémműbem a félgyárt­mány-fejlesztő beruházás, a Dunai Vasműben a konver- terés acélgyártás fejlesztése, a Lenin Kohászati Művek kombinált acélművének be­ruházása. A gépiparon belül az egyes vállalatok, alágazatok termelése differenciáltan alakiílt. Legnagyobb mérték­ben a műszeripar, valamint a híradás-; és vákuumtechni­kai ipar növelte termelését de meghaladta az előző évi szintet a fémtömegtíkkipar termelése is. Csökkent a vil­lamos gépek és berendezések termelése és némileg a gép- és gépi berendezés-, vala­mint a közlekedés; eszköz iparé is. A gépipar rubel vi­szonylatban növelte export- értékesítését, a nem rubel el­számolású gépexport csök­kent. Az építőanyagiparon belül csökkent a kő-, kavics-, ce­ment- és egyes betontermé­kek termelése. A növekvő igények hatására számotte­vően nőtt az azbesztcement- termékek, a szigetelőanyagok, a tégla- és cserépipari ter­mékek gyártása. A növekvő termelés ellenére a lakosság építőanyag-keresletéi gyak­ran nem tudták hiánytalan«', kielégíteni. A vegyipari termékek kö­zül nagymértékben emelke­dett a gyógyszerek, a nö­vényvédő szerek, a háztar­tási- és kozmetikai cikkek gyártása. Bővült a műtrá- ' gyák, a műanyag alapanya­gok és műanyagok, a szer­ves- és szervetlen vegyipari termékek, a gumiipari cik­kek termelése is. A vegyipar belföldre kevesebbet, ex­portra lényegesen többet ér­tékesített, mint 1982-ben. A kivitel mindkét fő elszámo­lási viszonylatban számotte­vően bővült A Borsodi Vegyi Kombinátban befejeződött a pvc IV. műanyag-feldolgozó üzem fejlesztése. Bővült a vegyipar növényvédószer- gyártó és gyógyszer-alap­anyag gyártó kapacitása. A könnyűiparon belül a papír-, a nyomda- és a fa- feldolgozó ipar termelése nőtt jelentősebben. A ruházati ágazatok termelése összessé­gében mérsékelten, ezen be­lül a cipőiparé mintegy 6 százalékkal emelkedett. A könnyűipar a lakosság szá­mára és rubel viszonylátú exportra ■ némileg kevesebb, nem rubel elszámolású pia­cokra több terméket értéke­lteti, mint az előző évben. Az élelmiszeripari ágak közül legnagyobb mértékben a húsipar termelése emelke­dett. Meghaladta az előző évi szintet — többek között — a baromfi- és tojásfeldolgo­zó-, a tej-, a tartósító-, » malomipar termelése is. Az élelmiszeripar is növelte ex­portját, elsősorban a rubel elszámolású piacokra. A tő­kés piacokra a kedvezőtlen értékesítési lehetőségek elle­nére nőtt a kivitel. r Építőipar Az országos építési-szerelé­si munkák volumene a ter­vezettnek megfelelően, 2-3 százalékkal csökkent. A ki­vitelező építőipar az előző évinél 5,5 százalékkal keve­sebbet termelt, a nem épí­tőipari szervezetek építési te­vékenysége némileg, a ma- gánépítkezések nagyobb mértékben fokozódtak. A kivitelező építőipar épí­tési exportja az előző évi­hez hasonlóan az éves tel­jesítménynek kb. 3 százalé­kát tette ki. Nem változott lényegesen a beruházási és fenntartási jellegű építkezé­sek aránya sem, a fenntar­tási munkák az összes ter­melés 22 százalékát adták. A kivitelező építőipari szerve­zetek 1983-ban kevesebb épít­mény megvalósításán dolgoz­tak, mint az előző évben. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma 3,ti százalékkal, 10 800 fővel csök­kent. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 2 százalékkal elmaradt az 1982. évi szint­től. Az év folyamán 74 250 la­kás épült fel. Az épített la­kások 22 százaléka állami erőből, a többi magánerőből, túlnyomórészt állami támoga­tással, kölcsönnel épült. A magánlakás-építés mennyi­sége és aránya tovább növe­kedett. Mezőgazdaság, erdő* A mezőgazdasági termékek termelése a tervezett kis­mértékű növekedéssel szem­ben 3 százalékkal elmaradt az 1982. évitől. A növény- termelés a kedvezőtlen idő­járás hatására összességében 9 százalékkal csökkent, az állattenyésztés 3 százalékkal nőtt. 1983-ban 13,7 millió tonna gabona termett, 1,2 millió tonnával kevesebb az 1982. évinél. Cukorrépába 30 százalék­kal termett kevesebb az elő­ző • évinél, amit csak rész­ben ellensúlyozott a maga­sabb cukortartalom. Napraforgóból — az 1982. évinél kisebb területen, de magasabb átlagtermés mellett — lényegében ugyanannyit termeltek, mint az előző év­ben. Zöldségfélékből és bur­gonyából a szántóföldön és a kertekben 10, illetve 15 százalékkal kevesebb termett. 1983-ban mind az abrak-, mind a szálastakarmányok termelése visszaesett. A gyümölcstermelés 14 százalékkal elmaradt az 1982. évi jó terméstől. Szőlőből 986 ezer tonnát szüreteltek, ami 6 százalékkal maradt el az 1982. évi kiemelkedő termés­től. A bor minősége jobb az előző évinél. A sertésállomány növeke­dése folytatódott és az év végén 9 833 000 darab volt. Valamelyest nőtt az anyako­cák száma is. A szarvasmar­ha állomány csökkent és az év végén 1 907 000 darabot tett ki.‘ Kevesebb volt az év végén a tehenek száma is. A juhok száma a számottevő export miatt kisebb, mint egy évvel azelőtt. A vágóállat-termelés az előző évihez képest 6 száza­lékkal nőtt és elérte a 2,3 millió tonnát. Ezen belül, 10—11 százalékkal nőtt a vá­gósertés-termelés, mérsékel­tebben, 7 százalékkal a vá- gójuhé, míg a vágómarháé kis mértékben csökkent, a vágóbaromfié az előző évi szinten maradt. A mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenysége to­vább bővült. A fontosabb gépek közül a traktorok és az arató-cséplő­gépek száma nem változott jelentősen, a tehergépkocsiké emelkedett, összességében a gépi vonóerő kapacitása to­vább bővült és az év végén meghaladta a 8 millió kW-ot. 1983-ban tovább csökkent a mezőgazdaság gázolaj- és tüzelőolaj felhasználása. Mű­trágyából valamivel többet vásároltak a mezőgazdasági üzemek. Az erdőgazdálkodás nettó fakitermelése 6,4 millió köb­méter volt, valamivel keve­sebb az előző évinél. Ebből 3,7 millió köbméter az ipari fa és 2,7 millió köbméter a tűzifa. Az év folyamán több mint 6000 hektár új erdőt te­lepítettek és 21 ezer hektár régi erdőt újítottak fel, ke­vesebbet mint 1982-ben, A közüzemi vízmüvek ka­pacitása az előző évhez ké­pest 4,5 százalékkal bővült, ezzel a lakosság négyötöde részesül vezetékes vízellá­tásban. A csatornázott terü­leteken éHk rzáma 2,5 szá­zalékkal emelkedett, ará­nyuk az összlakosságon be­lüli 44 százalék. Jelentősen, 13 százalékkal bővült a szennyvíztisztító kapacitás. Közlekedés, posta és távközlés A közlekedési vállalatok és szövetkezetek 1,9 száza­lékkal kevesebb árut szállí­tottak, mint 1982-ben, áru­tonnakilométer teljesítmé­nyük elérte az előző évit. A közúti és a vízi közlekedés­ben növekedés következett be, a vasúti és a csővezeté­kes szállítás teljesítménye mérséklődött. A távolsági személyszál­lításban 6,7 , százalékkal csökkent az utasok száma és rövidült az átlagos uta­zási távolság. Heg jelentő­sebben a vasúti utasforga­lom esett vissza, de mér­séklődött a távolsági autó­buszoké is. A helyi tömeg­ig öriekedért 1,7 százalékkal több utas vette igénybe. A járműbeszerzések csök­kentek az 1982. évihez ké­pest és a legtöbb járműfaj­tánál az előirányzott meny nyiséget sem érték el. 1983- ban 88 ezer új személygép­kocsit értékesítettek. Az év végi állomány meghaladta az egy és negyed milliót, ebből több mint 1,2 millió a lakosság tulajdonában volt. A vasúti közlekedésben 308 km hosszúságban pálya­korszerűsítést végeztek, 85 km-en önműködő vonalbiz­tosító berendezéseket sze­reltek fel. A villamosított vonalak aránya 21,8 száza­lékra emelkedett Folytató­dott az országos közútháló­zat fejlesztése. Az év első felében átadták a forgalom­nak az M 3 autópálya Hat­van—Gyöngyös közötti sza­kaszát. Megindult a forga­lom a Ferihegyi repülőtér űj kifutópályáján, űj repü­lésirányító és kiszolgáló lé­tesítményeket adtak át A bekapcsolt távbeszélő főállomások száma 21. ezer­rel, ezen belül a lakásokon felszerelteké 16 ezerrel, 3,6 százalékkal nőtt A főállo­mások 79 százaléka távhí­vásra alkalmas. Külgazdasági kapcsolatok 1983-ban a kivitel meny- nyiségének növekedése ösz- szességében és fő viszonyla­tonként is gyorsabb volt, mint a behozatalé. A kül­kereskedelmi árak ebben az évben is számunkra kedve­zőtlenül alakultak, ami je­lentős árveszteséget okozott. A behozatal értéke, folyó forintárakon 12 százalékkal, a kivitelé 15 százalékkal emelkedett. A külkereske­delmi egyenleg az árveszte­ség ellenére javult: az áru­forgalom kiviteli többlete meghaladta az előző évit. Külgazdasági kapcsolata­inkban meghatározó szerepe volt a szocialista országok­kal folytatott tervszerű együttműködésnek. A rubel elszámolású forgalomban je­lentősen bővült az anyagjel­legű termékek, valamint a beruházási .célú gépek köl­csönös szállítása. Ezek tet­ték ki ebben a viszonylat­ban a behozatal 58 és a ki­vitel 67 százalékát. Mintegy 7 százalékkal fokozódott a mezőgazdasági-élelmiszer, ipari termékek kivitele. A behozatali többlet kisebb ietó az 1982. évinél, ami megfelel az egyensúlyi cél­kitűzéseknek. A nem rubel elszámolású behozatal több mint felét kitevő anyagjellegű termé­kekből kis mértékben bővült az import. Beruházási ren­deltetésű gépekből 14 száza­lékkal kevesebbet hoztak be, mint 1982-ben, összhangban a belső kereslet további mérséklését célzó gazdaság- politikával. A kivitel első­sorban az anyagjellegű — főleg vegyipari, alumínium­kohászati — termékekből, valamint fogyasztási ipar­cikkekből nőtt: 16, Illetve 7 százalékkal. Ebben a vi­szonylatban — az előző két évi jelentős növekedés után — 1983-ban a gépexport csökkent Ugyancsak mér­séklődött a mezőgazdasági termékek kivitele, nagyrészt a kedvezőtlen értékesítési feltételek, valamint az aszály miatt A kiviteli többlet így is lényegesen meghaladta az 1982. évit, de a tervezettet nem érte el. Idegen­forgalom 1983-ban 10 millió kül­földi látogatott Magyaror­szágra, 6,4 százalékkal több, mint 1982-ben. A beutazók több mint 70 százaléka szo­cialista országokból érke­zett, számuk csaknem 40C ezerrel, a nem szocialista országokból érkezők száma 235 ezerrel nőtt. Az év folyamán a szállo­dák befogadóképessége 1100- zal, az çgyéb kereskedelmi szálláshelyeké — fogadók, turistaszállások, nyaralóhá­zak, kempingek, fizetőven­déglátás — li 800-zal bővült. Magyar állampolgárok 4,8 millió alkalommal utaztak külföldre, ez 22,1 százalék­kal több az előző évinél. A kiutazók 88 százaléka a szo­cialista országokat kereste fel. Számuk 23 százalékkal, a nem szocialista országok­ba látogatóké 15,8 százalék­kal volt nagyobb, mint 1982. ben. Az idegenforgalmi bevé­telek és kiadások aktív egyenlege tovább nőtt. Beruházás A szocialista szervek be­ruházásaira 187,2 milliárd forintot fizettek ki, 1,5 mil­liárd forinttal többet, mint 1982-ben. Az árak emelke­dése miatt a beruházások volumene kb. 5 százalékkal, a tervezettnél kevésbé csök­kent. Az állami döntési körbe tartozó beruházásokra 78,7 milliárd forintot fordítottak. Ez az összeg — az előirány­zott csökkenés helyett — 2 százalékkal meghaladta az előző évit. A vállalati-szö­vetkezeti döntésű beruházá­sok összege, amelyeknél ugyancsak mérséklődéssel számoltak, lényegében meg- egyesett ez 1982. évivel. A megkezdett beruházások száma és költségelőirányzata csökkent az előző évihez ké­pest, és kisebb mint a be­fejezett beruházásoké. A folyamatban lévő beruházá­sok állománya 1-2 százalék­kal csökkent. A megvalósí­tás alatt álló beruházások átlagos készültségi foka kis mértékben nőtt. 1983-ban építési beruhá­zásokra 2 százalékkal keve­sebbet, gépekre 1 százalék­kal, ezen belül hazai gyártá­súnkra 6 százalékkal többet fordítottak, mint az előző évben. A beruházások ágazati összetétele csak kis mérték­ben változott. Népesség, foglalkoztatottság 1984. január 1-én az or­szág népessége 10 679 000 fő volt, 21 ezerrel kevesebb, mint egy évvel ’korábban. 1983 folyamán 128 000 gyer­mek született, 6000-rel ke­vesebb, mint 1982-ben. Ezer lakosra 11,9 élveszületés ju­tott. A születési arányszám csökkenésének oka a szülő­képes korú — elsősorban a 20—29 éves — nők számá­nak csökkenése, a házasság- kötések alacsony száma va­lamint a szülési hajlandóság mérséklődése. 1983-ban 149 000-en hal tak meg, 5000- red többen, mint az előző évben. Az ezer lakosra jutó halálozás 13,9 volt A cse­csemőhalandóság tovább mérséklődött: ezer élveszü- löttre 19 egy éven aluli ha­láleset jutott. A város- és községfejlesz­tés keretében a megyei ta­nácsok a rendelkezésükre ál­ló fejlesztési eszközök na­gyobb hányadát fordították a községek íejiesztesere, mint a korábbi években. 1983. augusztus 20-án egy, 1984. január 1-én további 12 olyan nagyközség nyer­te el a városi rangot, amely megfelelt a várossá nyilvá­nítás feltételeinek. . Ezzel a városok száma 109-re, a vá­rosi népesség aránya , 55,7 százalékra emelkedett. 1984. január 1-én az ak­tív keresők száma 4 935 000 fő volt, 35 ezer fővel, 0,7 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A csök­kenés. mintegy fele a nyug­díjkorhatárnál idősebb dol- gbtók körében következett be. A foglalkoztatottak száma az anyagi ágakban csökkent, a nem anyagi ágakban nőtt. Számottevően nőtt az új vállalkozási formák kereté­ben foglalkoztatottak szá­ma: közel 15 ezer szerveze­ti egységben mintegy 170 009 fő dolgozik. A lakosság jövedelme és fogyasztása A munkások és alkalma­zottak egy keresőre jutó ba- vi átlagkeresete bérkiegé­szítésekkel együtt 52Í3 fo­rint volt, 4,6 szérslékkaJ több, mint 1982-ben. A me­zőgazdasági szövetkezetek­ben de'gozók közös gazda­ságból származó átlagkere­sete 3,5 százalékkal havi 4670 forintra emelkedett. A pénzbeli társadalmi jö­vedelmek összege 9 száza­lékkal nőtt, és kb 112 mil­liárd forintot tett ki. Emel­kedett a természetbeni — egészségügyi, oktatási, kul­turális jövedelmek összege is. Nyugdíjakra 75 milliárd forintot fizettek ki, közel 10 százalékkal többet, mint 1982-ben. Családi pótlékra 1983-ban 15,5 milliárd forintot fizet­tek ki, közel 4 százalékkal többet, mint 1982-ban. 1983. végén 224 ezer anya vette igénybe a gyermek- gondozási segélyt, a születé­sek számának csökkenése miatt 9 ezerrel kevesebb, mint 1982 decemberé tMU Gyermekgondozási segélyre 3,4 milliárd forintot folyó­sítottak. A munkajövedelmeket és a társadalmi jövedelmeket együttesen tartalmazó ösz- szés jövedelem növekedése, valamint a fogyasztói ár­színvonal — előzetesen be­csült — 7,3 százalékos emel­kedése . alapján az egy la­kosra jutó reáljövedelem — a tervben előirányzott csök­kenéssel szemben — lénye­gében az 1982. évi szint kö­rül alakult A lakosság fogyasztásának színvonala — ahol a terv ugyancsak némi mérséklő­dést irányzott elő — azonos volt az 1982. éviveL A kis­kereskedelem folyó áron 7,4 százalékkal több, összeha­sonlító áron ugyanannyi árut adott el, mkrt az előző évben. A takarékbetét-állomány december. 31-én 197 milli­árd forintot tett ki, 21,5 milliárd forinttal többet, mint egy évvél korábban. A növekedésből a kamatjóvá­írás közel 8 milliárd forint volt Egészségügy, oktatás 1983-ban tovább javult az orvosellátottság. A 10 ezer la­kosra jutó orvosok száma 31,2-re emelkedett. Áz év folyamán 62 új általános és gyermekorvosi körzet léte­sült. Az egy körzeti és gyer­mekkörzeti orvosra jutó la­kosok száma 1978-ra csök­kent. A betöltetlen körzeti és gyermekkörzeti orvosi ál­lások aránya 3 százalékra mérséklődött. Az év végén a ténylegesen igénybe vehető kórházi ágyak száma az egy évvel azelőttinél közel 600- zal több volt. A bölcsődei helyek száma mintegy 1000- rel bővült és az év végén 70 400 volt Az óvodai helyek száma 4500-zal nőtt és a tanév ele­jére meghaladta a 412 ezret, miközben az óvodás korú gyermekek száma csökkent. Az óvodás korú gyermekek 87 százaléka járt óvodába. Az 1983—84-es tanévben az általános iskola nappali tagozatán 1,3 millióan ta­nulnak, 25 800-zal többen, mint az előző tanévben. Az általános iskolák osztályter­meinek száma a tanév ele­jén csaknem 13,00-zal volt több az egy évvel korábbi­nál. Egy osztályteremre át­lagosan kevesebb tanuló jut, mint az előző tanévben. Az alsófokú oktatásban dolgozó pedagógusok száma 2700 fő­vel, 83 500-ra emelkedett. Az általános iskola 8. osz­tályát befejezők 93 százalé­ka tanul tovább, 46 százalé­kuk középiskolában, 47 szá­zalékuk saa k m mik árképző és szakiskolában. Az eiöaő tanévhez képest mind a szakmunkástanulók, mind a középiskolák nappali tago­zatán tanulók száma emel­kedett. A középiskolákban 16 900 pedagógus tanít, 53Ö- cal több, mint az előző tan­évben. 1983-ban az előző évinél többen, 69 ezren tet­tek eredményes érettségi vizsgát, ebből 46 400-an nap. pali tagozaton. A felsőfokú oktatási in­ts zményeknek közel 109 ezer hallgatója van. Mind a nappali tagozaton, mind az esti és levelező tagozaton kevesebben tanulnak, mint egy évvel korábban. A 18— 22 éves népességnek vala­melyest nagyobb része, 9,8 százaléka tanul felsőoktatási intézmények nappali tagoza­tán, mint az előző tanév­ben. Javult a diákok szociális ellátása. Az általános isko­lai tanulók 42,7 százaléka részesül napközi otthonos el­látásban az 1982. évi 41,8 százalékkal szemben. Diák­otthonokban vagy kollégiu­mokban lakik a középiskolai tanulók több mint egyötöde,- az egyetemi-főiskolai hall­gatók csaknem fele. A fel­sőoktatási intézményekben tanulók 85 százaléka rend-- szeres állami támogatásban részesül. (MTI) SOMOGY] NÉPLAP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom