Somogyi Néplap, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-03 / 28. szám
Felvételi egyetemre Üzletekben van már pár napja az 1984-es felvételi tájékoztató. Több tízezer példányban látott az idén is napvilágot, elméletileg tehát elképzelhető, hogy mindazokhoz eljut, akik az egyetemek és főiskolák nappal, tagozatain a nyáron kívánnak felvételizni. (Haszonnal forgathatják természetesen az egti-levelező képzés várományosai is a kiadványt.) Jelentkezés március 1-ig Évről évre ilyentájt azonosak — minden tájékoztató könyv ellenére is — a gondok és a töprengések: mire is irányuljon az érdeklődés. Engedjen-e a saját — esetleg a szülők sugallta — hajlandóságának a jelentkező, avagy változtasson az útvonalán, töprengjen és mérlegeljen még egyszer? Az utóbbira volna a legnagyobb szükség. Megváltoztak, a tavalyinál előbbre kerültek ugyanis a jelentkezések határidő zárásai. Március elsejéig kell visszajuttatniuk a kitöltött jelentkezési lapokat az idén érettségiző diákoknak a középiskolájukba, onnan pedig március 15-ig kell eljutniuk az iratoknak az egyetemekre, főiskolákra. Korábban március 10-e, illetve 30-a volt a határidő. Az esti-levelező képzésre je-, lentkezőknél a végső határidő minden intézményben március 30-a. A mérlegeléshez a határidő változáson kívül, néhány egyéb tényt is ajánlatos számításba venniük mindazoknak — várhatóan legalább 34—35 ezer fiúnak és lánynak —, akik megkísérlik a bejutást az egyetemre vagy valamelyik főiskolára. Több szak, kar — a tavalyi ponthatárok ismeretében — eleve megközelíthetetlen a középiskolából hozott maximális, legalább 55, de inkább 60 pont nélkül. Ahhoz pedig, hogy az orvosi, fogorvosi, állatorvosi karokra vagy a bölcsészkarok egyik-másik szakára, illetve a budapesti Műszaki Egyetem építész- mérnöki karára bekerüljön valaki, összesen 105-110 pont szükséges. Még egy fontos tudnivaló: kevéssé zsúfolt karokra utalva, a középiskolából vitt pontoknál egyébként nincs kötelező alsó határ (a félreértések eloszlatására hangsúlyozzuk ezt). Tehát például 15—20 középiskolai pont birtokában is megkísérelheti valaki a felvételizést. Viszont ahhoz, hogy a vizsgázó majd legalább a fellebbezés jogát megszerezze, a felvételi vizsgáján emellé legalább 30 pontot kell szereznie ... Két eséllyel Sokszor, sok helyen láthatták leírva a korábbi években is a diákok, hogy létezik az úgynevezett átirányítás lehetősége, tehát más, azonos típusú, de valamivel szerényebb fokú intézményt- is megjelölhetnek a választott egyetem, főiskola mellett. Jobbára tudják ezt... Mégis : értelmes, egyébként jó képességű felvételiző diákok százai nem élnek a lehetőséggel. Az egyetlen, kiválasztott intézményre koncentrálnak, s nem akarják előre tudomásul venni, hogy a választott mellett lehet más is. A kettős jelentkezés lehetőségét változatlanul kínálják a katonai és művészeti főiskolák. A katonai műszaki főiskolát ugyancsak érdemes ajánlani egészséges fiúknak: nem mindenki tudja például — illetve sok családban nem mérlegelik eléggé —, ho£y az itt tanuló diákok a katonai szakmai tudnivalókkal együtt civil mérnöki diplomát is kapnak. Ami a számokat illeti, most csak néhány lényegesebb adat. Az egyetemek és főiskolák nappali tagozatára 1984 nyarán tizenöt és fél ezer elsőévest lehet felvenni. Négyszázharmincan kezdhetik meg tanulmányaikat a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetemen. A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem állam- és jogtudományi kara 95, köz- gazdasági kara 100 diákot fogad. A debreceni orvos- egyetemen összesen 210, Pécsett az orvostudományi egyetemen 190, a szegedi orvosegyetemen 290 fiatal kezdhet tanulmányokat. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem általános orvostudományi karán 320, fogorvosi karán 60, gyógyszerész karán 120 diákot várnak. A legnagyobb felsőoktatási intézmény, a budapesti Műszaki Egyetem hat kara összesen 1270 elsőévest fogadhat. Valamivel emelkedik a pedagógus- képző intézmények felvételi keretszáma országosan.Képességvizsgálat Aligha érdektelen, ha röviden szólunk néhány olyan minisztériumi szintű tervről. A következő évtől elképzelhető például, hogy bővítik a kettős jelentkezés lehetőségét oly módon, hogy kiterjesztik az orvosi, az állatorvosi, a jogi karokra és egyes bölcsészkarokra is. Kísérletek folynak arra vonatkozóan, hogy bizonyosfajta képességvizsgálat kiegészítésként csatlakozzék a jövőben a felvételi vizsgákhoz. Bizonyos persze, hogy nem minden felvételizőnek sikerül bejutnia az egyetemekre, főiskolákra. Tegyük hozzá, nem is mindenki alkalmas a felsőfokú tanulmányokra. Viszont elméletigényes, gazdasági életünkben rangos és nélkülözhetetlen szakmák sora, jó kereseti lehetőséggel biztatva várja azokat a fiatalokat, akik érettségi után nekiveselkednek a szakképzésnek. Erre is érdemes figyelni. Várkonyi Margit India zenéje Szólt a sitar Marcaliban Szokatlan a fülnek Keleti füstölőkből áradó bódító illat, gyertyafény, izgatott várakozás — ez voit a kép a múlt hét végén a marcali ifjúsági házban. A közönség az indiai zene estjére gyülekezett. Gondolom, akik eljöttek, nem sokat tudtak erről a műfajról, azért a várakozásba egy kis bizalmatlanság is vegyü. . Aztán megjelent két fiú a színpadon, lekuporodtak a keleti szőnyegre, és megszólaltatták különös hangszereiket. A szitár zsongása és az átszellemült dobjátek közben észre se vettük, ahogy eltelt egy óra. Olyan ez a zene, hogy aki hallgatja, s hozzá látja is a zenészek elmélyült arcát, nem tudja kivonni magát a hatása alól. Koncert után bevallom, kissé kínosan éreztem magam. Mit kérdezzek, amikor számomra ebben a produkcióban minden ismeretlen: a hangszerek, a zenei világ, az egész indiai kultúra? Szerencsére a fiúkat nem kell sokat faggatni. Hortobágyi László és Szalai Péter szívesen mesél. — Együttesünk neve Ga- yan Uttejak Mandai — ezt egy század eleji bombayi zenei egyesülettől kölcsönöztük. Ez a társulat annak idején azért alakult, hogy a csupán népzenében hagyományozódó, nem lejegyzett alkotásokat megmentse a feledéstől. Ezért is választottuk ezt a nevet, hiszen a mi célunk is hasonló. Manapság igen kevesen törődnek az indiai zenével, ezért napról napra vésznek el a nagy művészek darabjai. — Ezek szerint műzene, amit játszanak? — Igen, az itt bemutatott műnek hetven százaléka kötött, komponált zene. Ezen belül kaleidoszkópszerűen váltakoznak a tizenhat ne- gyedes ritmikai periódusokban komponált részek. Az észak-indiai zene az európai fül számára azért szokatlan, mert nem a mi temperált tizenkét foko6 ok- távunkat használják. Ök huszonkét, nem egyforma hangközre bontják fel az oktávot, ez adja a rendkívül finom hajlításokat, átmeneteket. Ez a hangrendszer közelebb áll az emberi fiziológiához, természetesebb, mint az általunk megszokott. — Hogyan lehet elsajátítani ezt a zenét? — Igazán jól csak Indiában lehet megtanulni, nagy mesterektől. Igaz, ott is folyik hivatalos zeneoktatás, de a sajátos művészi nyelv elsajátításához mester és tanítvány személyes kapcsolatára van szükség. Az oktató csak akkor adja át tudományát, ha tanítványát arra érdemesnek tartja. így viszont azok, akik egy helyen tanultak, a világon bárhol megértik egymás zenei nyelvét, tudnak együtt játszani. — Gondolom, a hangszerek is Indiából származnak. — Ezek speciális hangszerek, csak indiai zenét lehet rajtuk játszani. A sitar te- akfából készül, a nyaka és a teste egyaránt üreges, együtt rezonál. A tizenkét rezonáns-, a négy dallâmes négy bordonhúr kemény bronzötvözetből készült. A különös zengést a húrlábak bereszelése adja. Ezt is, és a négyhúros tampurát is minden darabhoz hozzá kell hangolni. Ritmushangszerünk, a tabla, azaz páros dob. A felületeket több rétegű bőr adja, középen a különleges anyagú szemmel. Ez teszi lehetővé, hogy egyetlen dobfelületen háromféle hangot lehessen megszólaltatni. Egyik hangszer sincs alárendelve a másiknak. — Magyarországon milyen lehetőség van rá, hogy ilyen zenét hallgassunk? — Tudomásom szerint ezt a fajta zenét csak mi játsz- szuk idehaza. Szívesen vállalunk fellépéseket, mert úgy érezzük, az európai kultúra csak elenyésző része az ázsiaiaknak, s elfogultság vagy nemtörődömség miatt nem szabad elhanyagolni ezt a pótolhatatlan értékű művészetet. Egyébként most az alkotás periódusában vagyunk. Egy kétórás kompozíción dolgozunk, amiben a két hangszer mellett egy computert is fel fogunk használni, „harmadik zenészként”. Tersztyánszky Krisztina HÉTVÉGI i „Az örvendő Fársáng kiindult Budáról, Tudósítást venni a magyar hazáról, S laistromba szedni az új menyecskéket, öszvejárt sorjába minden vármegyéket.” A Fársángnak mégiscsak megyénk, ezen belül Kaposvár lehetett a legkedvesebb, hiszen itt „történt meg” Dorottya esete, s mert hálás az utókor, minden esztendőnek február havában nagy vígsággal ünnepük meg a megyeszékhelyen e jelentős eseményt — dallal, tánccal, ahogy illik. Hogy mivel is töltsük a hét végét? Nem gond ez most, hiszen farsangol az ország — és Kaposvár is. Nézzük sorjában! Ma délelőtt 10 és délután 2 órakor a gyerekeknek rendez vidám farsangot a Killián művelődési központ: a Sziporka ze- nebohócegyüttes műsorát láthatják a kjcsik, Zenemóka címmel. Àz este 7 órakor kezdődő amatőrszínjátszó-fórum a fiatalokat várja. Tatabányáról, Budapestről, rette! érkezik a herceg, majd a jelmezes fiatalok, végül pedig a néptánccsoportok sora. ök meg sem állnak a sportcsarnokig; ott fergeteges műsorral szórakoztatják a nagyérdemű közönséget. S kezdődnek a bálok! Dorottyából, svábbál, rongyosbál, pöttyös-bál... A gondtalan szórakozás másnapján — elsősorban a hölgyeknek — a Killián központ újabb rendezvénnyel áll elő: divatbemutatót rendeznek vasárnap délután 3 órakor. Vidám, farsangi ifjúsági találkozót szervez a megyei KISZ-bizottság szombaton. Reggel 8 órától vetélkedő lesz a Kilüánhan, este hétkor pedig ifjúsági bál az 512. számú Ipari Szakmunkás-, képző Intézet kollégiumában. Vasárnap jeges vasárnap délelőttöt szerveznek a sportSzolnokról, Székesfehérvárról is érkeznek együttesek a nagyszabású eseményre. Szombaton már kora reggel érdemes a Noszlopy Gáspár és a Tanácsház utca felé sietni, mert a farsangi vásárban ezerféle portékát kínálnak az árusok. Csokonai szobrát délelőtt 10 órakor ko- szorüzzák meg Kaposvár elöljárói, s mindjárt át ■ is adják a hatalmat erre a napra Fársáng hercegének. A Somogy Képtárban — ezen órában — Hajlik a meggyfa címmel úttörő és ifjúsági népi hangszeres, énekes szólisták versenye kezdődik. S már itt is van a délután harmadik órája! Aki frissebb, jobb helyet foglalhat el: közelebbről láthatja a színpompás farsangi felvonulást. Hintókkal, lovas kíséLörincz L. László Jég hatan Mi sem bizonyítja jobban nemzetünk összefor- rottságát, eltökéltségét, ebben a súlyos órában, mint hogy nyelvre és nemzetiségre való tekintet nélkül mindenki, aki polgárnak érzi magát Szent István birodalmában, egy .emberként siet szegény hazánk védelmére. Magyarok, tótok, horvátok, mindenki. Te is, és én is, Mlinarik fiam. Kezdtem belefáradni a feszes vigyázzba, mivel elfelejtett pihenjt vezényelni. — Győzelmünk záloga emellett még az a bomlási folyamat is, amely az ellenség soraiban megindult... Az a sokféle nép, amelyet a bolsevikek leigáztak, most egyszerre szabadságát követeli, s amikor bevonultunk Oroszországba, egy emberként állt mellénk ... Ukránok, kozákok, tatárok és a jó ég tudja, miféle nációk nem. Nos, Mlinarik fiam, holnap ideérkezik néhány századnyi ezek közül, és a német parancsnokság ... hm ... utasított, hogy kerítsünk tolmácsokat, akik a folyamatos érintkezést biztosítják. Fried tanár úr javaslatára megbízlak, hogy Kapros zászlós mellett lásd el a tolmács! teendőiket. Parancsot később kapsz . .. Van kérésed vagy kívánságod? láttam rajta, hogy elképzelhetetlennek tart ilyesmit, éppen ezért felszegtem a fejem, és katonásan pattogtatva a hangom, újra összevágtam a sarkam. — Alázatosan jelentem, nincs ! — Hát akkor eredj, Mii- narik fiam! — és hátradőlve a székében behunyta a szemét. így lettem a kozákok tolmácsa. A nyelvvel tényleg nem volt sok bajom. Az első napokban még némi nehézséget okozott ugyan, hogy megértsem a kozákokat, gyorsan rájöttem azonban a kiejtési különbségekre, az ismeretlen szavakat meg kitaláltam a mondat értelméből. Mondom, a nyelvvel nem is lett volna különösebb bajom. A kozákokról azonban nem mondhattam el ugyanezt. Egész századunk az egyik erődítés tetején tolongott, amikor hirçt vettük, hogy jönnefk. Ügy bámultuk őket, mintha nem is szövetségeseink, hanem az ellenség emberei lettek volna. S ebben, volt is némi igazság, hiszen nem sokkal korábban még hozzájuk tartoztak. Ahogy megérkeztek, tüstént tengernyi dolgom támadt. Kapros zászlós kíséretében végigjártuk az általunk épített bunkenrend- sziert, és mindent megmutattunk az ukránok és kozákok vezetőinek. Parancsnokuk valami Hlunyickij vagy Klunyickij volt, az az igazság, hogy alighanem akkor sem jegyeztem meg rendesen a nevét. Arra emlékszem csak, hogy két széles fejű, mogorva tatár kísérte még a latrinára is, s pillanatra sem tették le bottáras német géppisztolyukat. Karjukon horogkeresztes szalagot viseltek, furcsa felirattal: »Allah mit uns”. Klunyickij és vezérkara komoram megszemlélték erődítményrendszerünket, aztán olyan sebes hadarásba kezdtek, hogy egy árva szót sem értettem az egészből. Kapros zászlós meg csak ott téblábolt körülöttem, és egyre az oldalamat bökdöste, hogy „Mit mondanak? Mit mondanák?” Az el-elcsípett szómorzsákból aztán lassan összeállt. a kép. A kozákok teljesen haszontalannak tartották kétheti munkánkat és ha nem is röhögtek ki bennünket, keserűen legyintettek, ha a földhányások funkcióját magyaráztam nekik, Kapros zászlós kifejezett utasítására. Volt közöttük egy Voio- gya nevű, akivel néhanapján beszélgetésbe keveredtem. Ábrándos szláv szemei voltak, legalábbis ama néhány Csehov dráma után, amely a kezembe került, így képzeltem el az ábrándos szláv szemeket Ma már persze fogalmam sincs, hogy miért láttam mélyen ülő kék szánéit ábrándosnak, de akkor borzasztóan izgalmasnak találtam, mint azt is, hogy valakivel elbeszélgethetek „odaátróF*. Pedig ez a Vologya nem Volt bőbeszédű fickó. Fejét lehajtva dolgozott, lapátolt, ha kellett reggeltől estig, s fél szemét állandóan keze ügyébe helyezett géppisztolyán tartotta. Ha a közelébe mentem, megfigyeltem, mindig úgy helyezkedett, hogy egyetlen ugrással elérhesse. (FoéytatfvlL) csarnok mellettt jégpályán. Ha a hó és a jég elolvadna, a közgazdasági szakközépiskola tornatermében várják a fiatalokat ügyességi sportversenyre. A hét végén bálok lesznek a megye csaknem minden városában, községében, de üdítő programokat is kínálnak azoknak, akik a tánc előtt (vagy mellett) hasznosan szeretnék eltölteni a hétvégét. Nagybajomban ma este fél nyolckor a művelődési ház színháztermében Detre Annamária és Rózsa Sándor színművész lép fel. A marcali Helytörténeti és Munkásmozgalmi Múzeumban Péter Jánosnak, a Somogyi Fotóklub tagjának Erdélyi tájak és képek című fotó- kiállítása látogatható a hét végéig. Barcson a Dráva múzeumban a hódmezővásárhelyi festőművészek kiállítása tart nyitva. A nagyatádi Gábor Andor művelődési házban a Rinyá- tól a Dráváig című néprajzi kiállítás látható. A helyőrségi művelődési otthonban ma nyűik (délután 5 órakor) Bari Árpád festőművész kiállítása. „Bari Árpád nemcsak azt a távot képes ráérni, ami leiektől lélekig ível, de azt is, aimi a lélek és a dolgok közt feszül, sőt még azt is, ami a dolgokat és a Mindenséget elválasztja”' — írja Baranyi Ferenc a festőművész munkáiról. A fantasztikum világához közelítő csodaszép képek kiállítását február közepéig láthatják az érdeklődők. A kaposvári Somogyi Képtárban vasárnapig lesz. nyitva a Színész, tér, fény című kiállítás. A Csiky Gergely Színházban ma délután 3 órakor elsősorban a gyerekeket várják a Kisfiú és az oroszlánok című darabra, este 7-kor a Mario és a varázslót mutatják be. Szombaton ugyancsak hétkor kezdődik Molnár Ferenc Ltliomja, vasárnap délután 3-kor pedig a Marat halála. A Mozimúze- amban holnap a Britannia gyógyintézet című angol filmet vetítik, szombaton és vasárnap pedig a Dühöngő bika című amerikai filmet. SOMOGYI NÉPLAP
