Somogyi Néplap, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-28 / 49. szám

A MINŐSÉGRŐL Elkészült a várva vál t otthon. A tulajdonosok ter­mészetesen boldogok, , de nem annyira, hogy a kulcs­átadást követően felelőtle­nül rögtön be is költözze­nek. A hosszú évek megfe­szített takarékoskodásával megszerzett lakás birtok­bavételének első lépése ugyanis nem a bútor cipelé- se, hanem a bejárási. Az el­ső nap, legalábbis annak tekintélyes része, a hiba­jegyzék felvételével telik ei. Van mit jegyzetelni a no­tesz lapjaira. Az úgynevezett hiánypót­lás sajnos piég mindig ter­mészetes velejárója nem­csak egy lakás, hanem az annál sokszorta többért el­készülő gyár, üzem, lakóte­lep vagy akár közút átadá­sának is. Statisztikai fehnérések szerint az építmények érté­kéhez képest a minőségi hi­bák okozta kár nem jelen­tős, alig több egy százalék­nál. Vagyis egy átlagos mé­rető, 500 ezer forintért kap­ható lakás esetében 5 ezer forint. Csakhogy... Foltos a tapéta egy tenyérnyi he­lyen: 100-150 forintba szám- láatatik ; a szobaajtón egy helyütt lepattogzik a festék: 20-30 forint kárt jegyezhe­tünk fel; nehezen záródik, nyílik az ablak, meg kell gyalulni, 50 forint a díja... Mindent egybevetve odaju­tunk, hogy az 5 ezer forint sok, egyébként csekély érté­kű kár végösszege, nem be­szélve arról, hogy az úgyne­vezett lakhatást nem aka­dályozó, de bosszantó hibák a feljegyzett áron meg nem javíthatók, javíttathatok. Tavalyi felmérések sze­rint az állami építőipar hi­bái miatt utólag szükséges­sé vált javítások értéke (ára) a megelőző évek átla­gához képest 30 százalékkal csökkent. Hasonló megálla­pításra jutott a Központi Statisztikai Hivatal, a la­kásépítéseken végzett rep­rezentatív vizsgálata során is. A csökkenést viszont az építmények használói nem­igen érzékelik. A festék azonban nemcsak a falról, de a mosógépről is lepat­togzik; nem csupán az ajtó fája repedezett, hanem a raktárról hozott szekrény oldalfala is; a tapétán kí­vül a tejeszacskó is sza­kadt; továbbá a mérsékel­ten vízálló cipő némi túl­zással szólva nemhogy eső­ben, de ködben is beázik; a harisnyán már a műanyag tasakban fut a szem; a rá­dió háromszor elkerül a szervizbe, mire valóban megbízhatóan működik ; autónk összeszerelése nem a gyárban vagy a Merkur te­lepén fejeződik be, hanem az 1500 kilométeres szerviz után, vagy inkább még előbb, az ismerős kisiparos műhelyében Sorolhatnánk • példákat napestig. A gödöllői galéria leglátogatottabb kiállítása tavaly az volt, amely lehe­tetlen tárgyainkat mutatta be. Iparunk olyan remekeit, amelyek esetében minőség­ről szó sem lehet, mivel mi­nősíthetetlenek, mert hasz­nálhatatlanok. Háromkere­kű bicikli, amely gurulni nem tud, ellenben ügyesen lehet vele bukfencezni; fe­hér orvosi köpeny, a zsebé­ben lévő használati utasítás »érint nem színtartó; lábas, amelynek műanyag füle a nálunk használatos gáztűz­helyeken nagy lángon fel­tétlenül leég; steril ampul, lareszelő reszelőél nélküi.. A kormány gazdasági bi­zottsága 1981-ben munka- programot hagyott jóvá a hazai minőségszabályozási rendszer továbbfejlesztésé­re. A közelmúltban a gaz­dasági bizottság nyomában pedig maga a kormány is áttekintette a program vég­rehajtását, s megállapította, hogy az elért, szerény ered­mények tsnk arra elegen­dők, hogy a helyzet további romlását elkerüljük. Természetesen akadnak reményt keltő kezdeménye­zések. Az anyaggazdálkodás javításában elért eredmé­nyeket elősegítette, hogy a Szabványügyi Hivatal az Ipari Minisztériummal együttműködve korszerű­sítette számos termék szab­ványait. Biztató az is, hogy az Ipari Minisztériumban összegyűjtötték és közzétet­ték azokat a szervezési módszereket, amelyek az anyaggal való takarékosko­dást, s a termékek minősé-’ gének javítását szolgálják. Jelentős megtakarítást és minőségjavulást eredményez­tek például a kohászatban végrehajtott műszaki és technológiai korszerűsítések is; az Özdi Kohászati Üze­mekben megáldották a mé- retporiitos hengerlést, s a cse­peli Egyedi Gépgyárban, a Mechanikai Művekben, a Labor Műszeripari Művek­ben számítógépes vezérlés bevezetésével a táblalemezek szabása méretpontossá vált és így tovább. A közelmúltban a KERMI századik születésnapján rendezett ünnepségen Mar­jai József, a Minisztertanács elnökhelyettese — többek között — azt mondta: „A minőség javítása feltétele annak, hogy termékeink pi­acképessége javuljon, de ezt kívánja meg lakosságunk is. A fogyasztók joggal követe­lik, hogy tisztességgel meg­dolgozott pénzükért az an­nak megfelelő minőségű árut kapják. Jelentősebb előrelépés a minőség javí­tásában főleg a piaci egyen­súly megteremtésével, a piaci viszonyok ezen alapu­ló és ezt elősegítő kibonta­koztatásával, a versenyké­pesség fokozásával és a mo- nopolbélyzetek felszámolá­sa útján érhető el.” Marjai József hangsú­lyozta továbbá, hogy a re­form továbbfejlesztésének elő kell segítenie az ösztön­zőm rendszer javítását, hogy a végzett munka mennyiségével és minőségé­vel jobban összhangban ala­kuljanak a bérek és jöve­delmek. Nem csupán a kis­vállalkozásokban, hanem a szocialista ipar minden ter­melő és szolgáltató üzeme­ben is. Enélkül nem tudjuk e válságos világban és vál­ságos években megőrizni mai életünk minőségét és a továbbejlődés esélyeit. M. M. Szembővílő beruházás az FMV-nél Az eredmények továbblendítik a gyárat Hatalmas csarnok váza áH az FMV kaposvári gyárának régebbi épületed mellett. Nemsokára rákerülnek az „izmok, inak”, s az „erek”, az idegrendszer szálad ... 1985 januárjában emberek állnak majd a gépek mellé, s megkezdődik a termelés. A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat munkásai előregyártott elemekből sze­relik össze az új gyárrészt. Elfogult embert kérdeztünk — szándékosan — az építők munkájáról: Molnár Lászlót, a gyár igazgatóját. Termé­szetesen nagyon jó és na­gyon gyors munkát vár az építőktől. — Rövid határidőit vállalt a SÂÊV — mondta —, ta­valy októberben kezdtek dol­gozni, és az idén átadják ne­künk az új üzemet. Sokszor megnéztem, hogy mit csinál­nak, és mindig úgy tapasz­taltam, szépen haladnak a munkával. Bízunk az építők­ben. Tizenötmillió forint ér­tékű munkát végeznek el itt; nekik is jó, ha gyorsan elké­szülnek, és nekünk is na­gyon fontos, hogy mielőbb elfoglaljuk a csarnokot, amelynek ára — ha idejében megindítjuk benne a terme­lést — gyorsan megtérül majd. — Némiképp szokatlan, hogy a nehéz gazdasági kö­rülmények között egy gyár ekkora beruházásba kezd. — Amikor a hatodik öt­éves tervi koncepciót kidol­goztuk, már tudtuk, hogy termelésünket és termékein­ket korszerűsítenünk kell; s-azt is bekalkuiáltuk, hogy ezzel párhuzamosan mun­kánk mennyisége is növek­szik. Nekünk is meg kellett küzdenünik a világgazdasági visszaesés ránk háruló ré- szecstoéiveâL, de féligmeddig a szerencsének is köszönhet­jük, hogy győztünk ebben a harcban. Némi büszkeséggel azt is hozzátehetjük: ke­mény munkával megtaláltuk a módját, hogy az általános visszaesés idején fejlődhes­sünk. Tizenegy százalékos volt tavaly a termelésnöve­kedésünk, az idén 15 száza­lékot terveztünk. Ebből az is látszik, hogy nem alapta­lan a gyár bővítése és a ter- meiőlétszám emelése. Lovró Mihály személyzeti vezető hozzátette: — Nem kevés béremelést is lehetővé tesznek eredmé­nyeink. Jóval az átlag fölött, tízszázalékos fizetésnöveke­dés lesz nálunk. De ezt nem valamiféle jótékonyságból kapjuk; magunk termeltük meg az alapját, Hatékonysá­gi mutatóink jóval az orszá­gos szint fölött varrnak. Kö­rülbelül kétszáz emberre lesz szükségünk az új csarnok­ban. Nem bíztuk a véletlen­re az üzem benépesítését, sa­ját képzésű tanulóinkat vesz- szük föl ide. Hozzáteszem : nem tolonganak a kapuban az emberek, hogy az FMV- be kerülhessenek. Mégpedig azért nem, mert — bár ná­lunk jobbak a fizetésele, mát a környező üzemekben — régóta arról is híresek va­gyunk, hogy igen nagy ná­lunk a szigorúság, s ez, saj­nos, sok helyütt még kissé szokatlan. Viszont akik ná­lunk gyakorolnak szakmun­kás-tanulóként, azok ezt szokják meg, s így nincs gondjuk, ha megkezdik az első igazi munkanapot. — Milyen eredményt vár­nak az új csarnok birtokba­vétele után? — fordultunk újra az igazgatóhoz. — M; luóhúllámú közvetí­tőbe rend ezés einkre eléggé nagy a kereslet Korábban a Szovjetunióba és Indiába is szállítottunk ilyeneket, most hazai megrendeléseink és NDK-beln, illetve csehszlo­vákiai üzleteink vannak. Tő- késexportra is készítünk frekvenraaszároiálákat. Ezek­nek a termelését is bővíteni kívánjuk. Új csarnok és új emberek nélkül nem tud­nánk megfelelni megrende­lőink minőségi és mennyisé­gi igényeinek. — Ezek szerint az új épü­letben hozzá méltó technoló­giát is alkalmaznak. — Ez természetes, hiszen furcsa volna egy korszerű házban vízözön előtti mód­szerekkel dolgozni; A piacon csak úgy lehet megmaradni, ha gyártmány- és gyártásfej- lesrtésünk folyamatos. Mű­szaki apparátusunk jó, tehet­séges fiatalemberek dolgoz­nak nálunk. Egyre több fej­lesztési feladatot látunk el, s egyre kevésbé keil központi segítség ehhez a munkához. Megjegyzem: a műszakiak, a középvezetők az említett bérfejlesztésből jócskán ré­szesülnek. Nem véletlenül ál­lítom ért párhuzamba az üzembővitő beruházással: az anyagi befektetés csali a szellemi befektetéssel együtt hozhatja meg gyümölcsét. Lnthár Péter flz Országos Béketanács ülése (Folytatás az 1. oldalról) Beszéde további részében kiemelte, hogy a telepítésért — az Amerikai Egyesült Ál­lamaik mellett — felelősség terheli a rakétákat befogadó államok kormányait is. Lát­ni kell ugyanakkor, folytatta, hogy a befogadó államok to­vábbra sem azonosulnak tel­jesen az USA politikájával, érdekeltek az enyhüléshez va­ló visszatérésben, a politikai párbeszéd fenntartásában, a megegyezés lehetőségeinek keresésében. A szovjet— amerikai kapcsolatok helyze­téről szólva kijelentette, hogy ezek mélypontra jutattak: az amerikai fél hibájából meg­szakadtak a genfi euroraké- ta-tárgyalások, s felfüggesz­tették a SALART és a bécsi tárgyalások munkáját. Az utóbbi időben mutatkoznak bizonyos kedvező jelek a ke­let-nyugati kapcsolatokban, de mindeddig nem követke­zett be lényeges változás.-Ért követően Szűrös Má-' tyás megemlékezett a közel­múltban elhunyt Jurij And- ropovról, a lenini párt és a szovjet állam kiemelkedő személyiségéről, majd kifej­tette: a szovjet politikában minden területen számítha­tunk a folytonosságra, a le­nini békepolitika további kö­vetkezetes érvényesítésére. A Magyar Szocialista Mun-' káspárt nagyra értékeli a szovjet vezetésnek ezt a szi­lárd elhatározottságát, s is­mételten megerősíti : töretle­nül azon munkálkodik, hogy tovább erősödjék az élet minden területét átfogó ma­gyar—szovjet barátság. Végezetül Szűrös Mátyás felhívta a figyelmet a ma­gyar történelem sorsfordító esztendeire, 1944-re és 1945- re, amelyék tanulságai jól felhasználhatók a békaharc további föllendülésében. A vita után a testület sze­mélyi kérdéseikben döntött; Sarkadi Nagy Barnát, ak't az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettesévé nevezte ki, érdemei elismerésével — béketanácsi és elnökségi tag­ságának meghagyása mellett — fölmentette főtitkári tiszt­ségéből. Egyúttal bejelentet­ték, hogy az Országos Béke­tanács Elnöksége Sarkadi Nagy Barnának a magyar és a nemzetközi békemozgalom- ban kifejtett eredményes munkája elismeréseként, a magyar békemoagalom kitün­tető jelvényét adományozta. Az OBT új főtitkárává Ba­rabás Miklóst, titkárává Fo-; dór István választották. Az osztálybizalmi Néhány hónapja új felada­tot is ellát Vizsralek Győző - né, a marcali kórház sebé­szeti osztályának ápolónője, az osztály szakszervezeti bi­zalmija. Egyike azoknak, akikről dr. Makai Sándor szb-titkár, csoportvezető fo­gász főorvos így beszél: — Munkájuk révén, az em­berekkel való kapcsolat alap­ján az utóbbi években növe­kedett a szakszervezet te­kintélye a kórházban, illetve az ide tartozó intézmények­ben. Bizalmijaink — huszon­kettő van — egyre javuló munkájukkal érték el, hogy véleményükre támaszkod­nak, számítanak a kórház ál­lami, gazdasági, vezetői, párt- és társadalmi szerve­zetei s az oá’ztályvezető fő­orvosok, Szakszervezeti bi­zottságunk, a tagság évente 40 ezer forintot kap saját céljaira a kórháztól, s ez is tevékenységünk elismerését jelenti. Annak a munkának köszönhető ez, amit aktívá­ink, köztük Vizsrálekné, Margitka is végez ... Alacsony, törékeny terme­tű, csinos fiatalasszony a bi­zalmi, akinek szavaiból hi­hetetlen meggyőző erő árad, s akivel az első pillanattól mint regi ismerőssel beszél­getek. — Gazdasági nővér lettem a sebészeten, ez olyan osz­tói ymindenesi feladatot je­lent. Mindenért felelek, ami ide tartozik, s ami szükséges a nyugodt, gyógyító munká­hoz, arról nekem kell gon­doskodnom. Tizennyolc esz­tendeje végeztem el Kapos­váron az egészségügyi szak­iskolát, öt évig a belgyógyá­szaton voltam ápolónő, majd férjemmel hazajöttünk szülé­imhez Marcaliba. Űj beosz­tásom révén nem kell há­rom műszakban dolgoznom, de azért van elegendő mun­kám, hiszen osztályunk öt­ven dolgozójából 45 szak- szervezeti tag — itt a leg­magasabb a szervezettség —, s nekik vagyok a bizalmijuk Tájékoztatni, meggyőzni kell az embereket, a bizalmi tes­tületi ülésen elhangzottakról, megnyerni őket egy-egy tár­sadalmi munkaakciónak. Ősszel például a héthelyi Aranykalász Tsz-ben segí­tettünk szüretelni. A (óvá­rosban voltunk színházláto­gatáson, abból a pénzből, amit közösen kerestünk. Ami marad, azt a szakszervezet­nek adjuk segélyezésre. — Számítóinak a vélemé­nyére? — Ha béremelésről, jutal- mzáaról, kitüntetésről vagy bármilyen más feladatról van szó, amiről mint bizal­minak tudnom kell, az osz­tályvezető főorvos, dr. Rad­ier Antal, aki egyúttal a kór­ház igazgatója is, soha nem mulasztja el, hogy kikérje a véleményemet, meghallgassa javaslatomat. De elvárja, hogy segítsek megértetni art is, munkája alapján ki mennyi jutalomban vagy bér­emelésben’ részesült. Nemcsak az osztályon dol­gozókkal tartja a kapcsola­tot. Rendszeresen fölkeresi társaival a már nyugdíjban levőkeit, s akinek szüksége van segítségre — segélyre —, nyomban javasolja a szak- szervezeti bizottságnak. S az intézkedés soha nem marad el. — Kevés üdülő jegyet kap kórházunk. S egy kissé job­ban kellene törődni az évek óta lelkiismeretesen dolgozó szakszervezeti aktivisták munkájának elismerésével. Nagyon szükséges lenne a kórház korszerűsítése. Ide az emeletre kézben hordják föl az ételekkel teli nehéz edé­nyeket, mert nincs étellift, bizony jó lenne ezen változ­tatni ... 4 Szavait megerősíti) űr, Ma­kai Sándor szb-titkár is, aki Vizsrálekné példáján a többi bízairm fontos fel­adatául jelöli meg a szervezettség növelését, a tag­ság számbeli erő­sítését. Az ő osz­tályán ezt ered­ményesen sikerült végrehajtani. Mindketten elége­detten szólnak ar­ról, hogy a bére­zésben, a gépko­csivezetők kabát- járandóságában, a vidékről bejárók hétvégi ügyeleté­ben, az iskolások nyári étkeztetésé­ben, ovódai, böl­csődei elhelyezé­sében, néhány la­kásügyben is sike­rült intézkednünk. Régi munkatársai közűi né­hányat — fHágrán termete, törékeny alakja miatt — Pi­cinek szólítják. Ezt meghal­lotta egy új beteg is, aki ezt követően csak így hívta: — Pici nővérke ... Mosolyog, nem haragszik. Legtöhben Margit nővérnek szólítják. Csaknem két évti­zedes ápolónői munka, négy­évi bizalmi tevékenység sok­sok tapasztalata van mögött te. S ez arra ösztönzi, hogy mindent megtegyem, betegei- ért, s azokért a munkatár­saiért, akik bíznak benne. Szálai Lászlé

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom