Somogyi Néplap, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-28 / 49. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ü 1 i\­r'vV­* • K,\v$> Ára: 1,40 Fi OGYI NÉPLAP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁN A K LAPJA XL. évfolyam, 49. szám 1984. február 28., kedd Kádár János Jugoszláviába látogat Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságá­nak első titkára a Ju­goszláv Kommunistáit Szövetsége Központ; Bi­zottsága Elnökségének meghívására a közeljö­vőben hivatalos, baráti látogatást tesz Jugoszlá­viában. Gromika minszki beszéde Andrej Gromiko az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja a Szovjetunió Minisz­tertanácsának első elnökhe­lyettese. külügyminiszter hétfőn Minszkben, Relorusz- szia fővárosában találkozott választóival. Andrej Gomiko hangsú­lyozta: a Szovjetunió külpo­litikáját nem befolyásolják konjunkturális tényezők. A szovjet külpolitika mélysége­sen békeszerető jellegét az SZKP kongresszusainak ha­tározatai és a Szovjetunió al­kotmánya rögzítik. A szovjet külügyminiszter hangsúlyozta, hogy napjaink bonyolulttá vált nemzetközi héíj~zeLeben is van lehetőség a kölcsönösen elfogadható megállapodások elérésére a különböző társadalmi rend­szerű államok között. A Szov­jetunió Ilyennek értékeli a madridi találkozó sikeres be­fejezései, s így közelíti meg a stockholmi konferenfciát is. A Szovjetunió, szövetségesei­vel közösen jelentős kezde­ményezéseket tett Stockholm­ban. Törekszünk a párbeszédre Az Országos Béketanács ülése a Parlamentben Hétfőn délelört a Parla­ment Vadász-termében ülést tartott az Országos Bekela- nács. A megjelenteket Se­bestyén Nándor né, az Or­szágos Béketanács elnöke üdvözölte, majd Sarkadi i\ayy tiarna főtitkár össze­gezte a múlt évi munka ta­pasztalatait. Rámutatott ; hazánkban is élénk vissz­hangot keltettek a világpo­litikai események, s a nö­vekvő aggodalom mellett kifejezésre jutott a cselek­vő tenniakarás: mind töb­ben döbbentek rá felelőssé­gükre a béke megőrzésének ügyében. Az Országos Béketanács műit évi munkájának kap­csán Sarkadi Nagy Barna elmondta: a kitűzött célokat sikerült elérni, a mozgalom tevékenysége új formákkal, színekkel gazdagodott, be­folyása, társadalmi szerepe tovább szilárdult. Rendez­vényei, fórumai alkalmat teremtettek arra, hogy né­pünk kifejezhesse eltökélt békeakaratát, s támogatásá­ról biztosítsa a párt és a kormány békepolitikáját. A magyar békemozgalom hazai vonatkozású esemé­nyeinek sorából a főtitkár kiemelte a tavaly májusi Béke és barátsági hónapot, amelyet — már 25. alka­lommal — ezúttal a prágai béke-világtalálkozó előké­szítése jegyében rendeztek meg. A rendezvénysorozat méltónak bizonyult a jubi­leumhoz. Kiemelkedő je­lentőségű volt az Orosz­lányban megrendezett le­szerelési konferencia; meg­emlékeztek Afrika napjá­ról; a puszlavacsi es a ve­lencei-tavi békefesztivál ar­ra szolgált bizonyságul, hogy az ilyen nagyszabású rendezvények is előmozdít­hatják • a magyar békemoz­galom céljait. A Kommunis­ta Ifjúsági Szövetséggel kö­zösen kiadott békefelhívást több mint 2 és fél millió ál­lampolgár irta alá. A múlt év másik fő tö­rekvése az volt, hogy mi­nél szélesebb tömegeket, rétegeket vonjanak be a békemozgaimi munkába. Kivált az üzemi munkás- „ ságra es az ifjúságra számí­tollak. Az OBT májusban megalakult ifjúsági és di­ákbizottsága vonzó progra­mok szervezésével és meg­rendezésével gyarapította a fiatal aktivisták népes tá­borát. A magyar békernozgalom nemzetközi kapcsolatairól szólva Sarkadi Nagy Barna kifejtette: a magyar béke­harcosok nehezebb politi­kai feltételek ellenére is széles körű együttműködés­re és párbeszédre töreked­tek a békemozgalom nem­zetközi és nemzeti szerve­zeteivel. A főtitkár a továb­biakban elmondta, hogy a mozgalom ezévi rendezvé­nyeit fokozódó mértékben igyekszenek a béke kérdé­seinek nemzeti fórumaivá tenni. Bejelentette: a közel­jövőben összehívják az or­szágos békekonferenciát, amely egyúttal betölti majd a X. magyar békekongresz- szus szerepét is. A Magyar Politikatudományi Társa­sággal együttműködve elő­adói konferenciát rendeznek a stockholmi konferencia kapcsán az emberiséget leg­inkább foglalkoztató kérdé­sekről, á békemozgalmuk ezzel kapcsolatos feladatai­ról. Májust ez évben ismét a béke és a barátság hó­napjává nyilvánítják. Ezután Szűrös Mátyás, an MSZMP KB titkára lépett a mikrofonhoz. Szűrös Mátyás bevezető­jében tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottságának üd­vözletét, majd arról szólt, hogy a béke ügye melletti kiállás mindig időszerű, de nem tértől és időtől, a tár­sadalmi és politikai vszo- nyoktól függetlenül. Mi ma­gyarok, mondotta, szocialista nemzeti egységben, európai­ként, a társadalmi haladás erőivel szoros szövetségben szállunk síkra a nemzetközi béke és biztonság ügyéért. Erre annál is inkább szük­ség van, mert az elmúlt években a nemzetközi viszo­nyokban kedvezőtlen tenden­ciák erősödtek fel, tartóssá vált a feszültség a kelet— nyugati kapcsolatokban, s a fegyverkezési versenyben újabb szakasz bontakozott ki. A növekvő feszültség mö­gött azoknak a szélsőséges imperialista köröknek a tö­rekvései állnak, amelyek az enyhülés vívmányainak fel­számolására. a Szovjetunió­val, a szocialista közösség or­szágaival szembeni katonai erőfölény megteremtésére tö­rekednek — hangsúlyozta, majd utalt rá, hogy az ame­rikai közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek nyugat- európai telepítésének meg­kezdésével bzonyos fokig új helyzet alakult ki a kelet és a nyugat közötti kapcsolatok­ban. Azt azonban tudni kell, hogy a rakéták öt évig tartó telepítése, bár megbontja az eurostratégiai helyzetet, még­sem változtatja meg a glo­bális erőegyensúlyt, mert a szocialista országok megteszik a szükséges ellenlépéseket. Fontos megértetni közvéle­ményünkkel. hogy a telepí­téssel nem jött létre világ- háborús helyzet. (Folytatás a 3. oldalon} Gazdaság, Hétfőn a Parlamentben Győri Imre elnökletével ülést tartott az Országos Közművelődési Tanács. Az ülésen részt vett és felszó­lalt Sarlós István, az MSZMP Politikai • Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese. A tanács megvitatta a Gazdaság és kultúra című előterjesztést, amely a Hu­szár István, az MSZMP Tár­sadalomtudományi Intéze­tének főigazgatója vezette munkabizottság közremű­ködésével készült. Az előterjesztés hangsú­lyozva a kultúra és a gaz­daság egymásra Írató szer­ves fejlődésének fontosságát — egyebek között — megál­lapította, hogy a rövid- es hosszú távú gazdasági fel­adatok jelentős követelmé­nyeket állítanak a közmű­velődési és felnőttoktatási intézmények elé a munka- kultúra es a termelési kul­túra, a gazdálkodás színvo­nalának emelésében, vala­mint a lakosság életmódjá­nak es szabad idejének ala­kításában. Szükséges an­nak vizsgálata, hogy az ok­tatási és kulturális infra­struktúra intézményei mi­lyen mértékben képesek azokat a feladatokat meg­oldani, amelyek a társadal­mi. gazdasági fejlődés ál­landóan változó követelmé­nyeiből adódnak. A szellemi munka felér­tékelődése mellett az alacso­nyan kvalifikált vagy kva­lifikálatlan munkaerő még mindig számottevő ténye­zője, a magyar munkaerő­struktúrának — állapította meg az előterjesztés. A nép­gazdaság alapvető érdeke a szélesebb műveltségi ala­pokon nyugvó szakképzés, a konvertálható tudás, vala­mint a munkaerőgazdálko­dás igényeire gyorsan rea­gáló átképzési rendszer. ■ A hozzászólók ’ megerősí­tették : rendkívül fontos, hogy a kulturális terület al­kalmazkodni tudjon a vál­tozó feltételekhez és keres­se a meglevő lehetőségek jobb kihasználását, a tar­talékok mozgósítását a fel­adatok megoldásához. A vitában hangsúlyt ka­pott, hogy veszélyes minden oiyan nézet, amely az or­szág gazdasági egyensúlyi érdekeire hivatkozva a kul­turális terület fejlesztését akár rövid távon is másod­lagosnak ítéli. Az Országos Közművelő­dési Tanács szükségesnek tartotta, hogy az előterjesz­tés, valamint az ülés vitá­ja alapján konkrét feladato­kat tartalmazó allasfoglates készüljön. Zsarkovics Moszkvában Vidoje Zsarkovics, a ju­goszláv államelnökség al- elnöke hétfőn a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének meghívására baráti munkalátogatásra Moszk­vába érkezett. Kíséretében van Lazar Mojszov külügy­miniszter és több más hiva­talos személyiség. A jugoszláv vendégeket a repülőtéren Pjotr Sztraut- manyisz, a Legfelsőbb Ta­nács Elnökségének elnökhe­lyettese, Vlagyimir Tyerebi- lov igazságügy-miniszter és Borisz Arisztov külügymi­niszter-helyettes fogadta. K lencezer tonncl kisegységű lisztet csomagolnak ki évente a Somogy megyei Gabonaforgalmi Vállalat kapos­vári nagymalmában. Finomlisztet, réteslisztet, búzadarát csomagolnak félkilós, egykilós és kétkilós csomagokba. So­mogy megyét teljesen ők látják el csomagolt áruval, s Bu­dapestre is jelentős mennyiséget küldenek. SZIGORÚBB ELLENŐRZÉS Tavaly az országban 9 ezer 932 tűz volt, ez a szám az 1982. évinél 1211-gyél na­gyobb. Ha azonban az új­jáépítési és helyreállítási költségeket, továbbá a ter­meléskiesést is figyelembe vesszük, a veszteség ennek az összegnek többszöröse. A tüzek következtében 184-en meghaltak, 584-en pedig megsérültek — mondotta Varga Károly tűzoltó-vezér­őrnagy, a BM Tűzoltóság országos parancsnoka hét­főn a Magyar Újságírók Országos Szövetségében tartott sajtótájékoztatóján. Elmondta az újságírók­nak, hogy a múlt évben az iparban 648 tűz, több mint 200 millió forint kárt oko­zott. A mezőgazdaságban a tűzesetek száma 2286 volt, a kár értéke azonban az ipa­réhoz viszonyítva alig va­lamivel több mint 50 szá­zaléka: 123 millió forint. A füzeknek csaknem fele, a károknak egyharmada a la­kóházakban keletkezett. Az előidéző okok között az elektromos vezetékek hibái, a gyermekek gondatlansá­ga, a hibás tüzelő-, fűtőbe­rendezés és a dohányzás volt a leggyakoribb. Tavaly a dohányzás 1835 esetben okozott tüzet. Sajnos, jel­lemző az ágyban dohányzás, amelynek folytán az elmúlt év során 84-en haltak meg Am előfordult tűz a do­hányzástól az iparban, a mezőgazdaságban és az er­dőkben egyaránt. A BM Tűzoltóság crszá-j gus parancsnoksága, — a tüzek gyakoriságára és a tömeges veszélyeztetet .- ségre való tekintetted. — 1984-et a lakóházak tűzvé­delmi évének nyilvánította. Ebben az évben szigorítják és számszerűen is növelik ellenőrző tevékenységüket, valamint fokozzák a lakos­ság körében a tűzmegelőzés­re vonatkozó propaganda- munkát. Egyes lakikelepe­ken próbaképpen tűzriadót rendelnek majd el. A BM Tűzoltóság orszá^ gos parancsnoka az újság­írók kérdéseire elmondotta, hogy abszolút biztonság a tűzvédelemben sem képzel­hető eL De ha összevetjük a tűzesetek számát a ve­szélyforrások jelentős nö­vekedésével, a tüzek során , veszélybe került és meg- j mentett értékek nagyságá­val elmondható, hogy az or­szág tűzvédelmi helyzete megnyugtató. Varga Károly rámutatott arra is, hogy a tűzvédelemmel kapcsolatos anyagi .igények csak a nép­gazdaság teherbíró képes­ségéhez mérten teljesülhet­nek, az ésszerű kockázat­vállalás elve alapján. Ezér* elsősorban a tüzek megelő­zését hatékonyan és ugyan­akkor gazdaságosabban szol­gáló ismert módszerek aj* kai mazásét tartja szüksé­gesnek. Felkészülés » rwv*Jet—testai körös Arrepfflésr«. A képen Mw toM WM ftr­hajós-jclöit (jobbra) szovjet társaival, Jurij Malisevvel '(közé pen) és GennagyXJ Sztrekalov- I val a Szojuz X űrhajó modelljében. (Telefotp — TASZSZ—MTI—KS) Importtal egészítik ki Tavaly a vártnál rosszabb volt a burgonyatermés, az aszály visszavetette a hoza­mokat, és a leszerződött ve­tőgumóból is a szokásosnál kevesebb maradt a tavaszi idényre. A Vetőmagtermel­tető és Értékesítő Vállalat a hiány pótlására külföld­ről szerez be szaporítóanya­got. Ausztriából a Linzi ró­zsa-fajtákból 500 tonnát hoznak be. A szintén kül­földi eredetű, de hazánkban már honos Bintjéből a ha­zai szaporító gazdaságok­tól vesznek át hozzávetőleg háromszáz tonnát. További tételeket csehszlovákiai i m- porfoó} szereznek be. A kistermelők igényeit szinten teljesítik. A buda­pesti és a Pest környéki kistermelőknek például ta­vasszal ISA terma Desirét er hozzávetőleg 20 tonna Grá­ciát értékesítenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom