Somogyi Néplap, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-21 / 43. szám

te Moi" támogat!® Két negyében félezer ötlet A KISZ Központi Bizottsá­ga es az Állami Fejlesztési Bank három éve hozta létre az Alkotó Ifjúság Egyesülést a szellemi termékek felkuta­tására és hasznosítására. A tízmillió forintos alaptőkével induló gazdasági társulás működésének második évé­ben 40, tavaly pedig már 80 milliós forgalmat bonyolított le, s a mintegy 40 dolgozót foglalkoztató szervezet az el­múlt évben több millió forint nyereséget is elkönyvelhe­tett. A fiatal újítók, feltalálók körében gyorsan népszerűvé vált Alkotó Ifjúság Egyesü­lés jelenleg mintegy félezer •gyet „tart kézben”, vizsgál­ja, hogy mennyire életképes, megvalósítható a beadott újítás, találmány, felméri a hazai és a külföldi piac ér­deklődését, segíti a prototí­pusok elkészültét, intézi a szabadaknaztatasi eljárásé«! kapcsolatos teendőket. Az egyesülés munkatársai »agy reményeket fűznek né­hány olyan javaslat, ötlet megvalósításához, amely a bosszú előzetes vizsgálódás után várhn.Törtn az idén „érik be”. így például mos­tanában fejeződnek be azok a három esztendeje folyó élettani vizsgálatok, amelyek­kel egy különleges gyógy tea­keverék hatását mérik fel a szakemberek. Mivel az eddi­gi tapasztalatok kedvezőek, elképzelhető, hogy a szüksé­ges szerződések megkötése után — az idén az üzletekbe kerül egy olyan gyógyteake- verék, amely a kismamák anyatej-képződését segíti. Megkezdődött egy másik, a televízió jóvoltából széles nyilvánosságot kapott talál­mány hasznosítása is. A fel­találó a hévíz kutak, vezeté­kek vízkövesedésének meg­akadályozására dolgozott ki eljárást. A föld alól felszínre kerülő hévíz sokhelyütt ol­dott ásványi sót tartalmaz, amely a kút csövében lera­kódik, s ezért a fokozatosan elduguló csőrendszert két-bá- rom havonta ki kell cserél­ni. Ám, ha a hévizet — me­lyet a felszínen amúgy is hű­teni kell — az új technikai eljárással a föld alatt hűtik le, megakadályozható az ás­ványok lerakódása es megta­karítható a csővezetékek gya­kori költséges cseréje. A ta­lálmány alkalmazására ezek­ben a hónapokban sorra kö­tik a szerződéseket, s az Al­kotó Ifjúság Egyesülés kül­földön is megkezdte a piac­kutatást. Ugyancsak ebben az évben válik értékesithetővé az a permetezőszer-adalék, amely elősegíti a permet megtapa- dását a levélen, így azonos mennyiségű szer felhasználá­sa esetén nagyobb területet lehet ellátni, illetőleg ugyan­akkora terület permetezésé­hez kevesebb szer is elegen­dő. A magyar innovációs vál­lalatok közül egyedül az Al­kotó Ifjúság Egyesülés épí­tett ki országos hálózatot. A szervezetnek immár hét me­gyében van területi képvise­lete, ahol általában k ét-két munkatárs intézi önállóan az ügyeket, elbírálja, ha kell szakirodához továbbítja a ja­vaslatokat, ötleteket. Az Egyesülés budapesti központ­jában tervezik, hogy az idén tovább bővítik az országos hálózatot. Kamarai segítség a fejlesztéshez Piackutatóink Moldáviában FEJLŐDŐ JUHÁSZÁT Gépesített nyíróbrigádok — Állatorvos főállásban Viszonylag rövid idő alatt nőtt dunántúli méretűvé az 1979. július 1-én tizenkét so­mogyi termelőszövetkezet ál­tal alakított, annak idején 14 ezres anyajuh-állományú Oviscoop: a Somogy megyei Juhtenyésztési Társulás. Ma már 35 taggazdaságot szám­lál a társulás összesen 54 ezer anyaállattal, s foglalkoz­nak tenyésztéssel, hizlalással a somogyi gazdaságokon kí­vül Pest, Tolna és Fejér me­gyei mezőgazdasági nagyüze­mek is. Néhány adat a tag­gazdaságok gyarapodásán túl a minőségi fejlődésre: 1982- ben 29 205 vágó juhot adtak el, tavaly már csaknem 40 ezret; ennek a mennyiségnek több mint a felét exportál­ták, a többit a sántosi és a karádi hízlalótelepre küld­ték. Nőtt a gyapjúértékesííés is, tavaly már jócskán meg- haisdts a 263 tonnát. A társulás ügyvezető igaz­gatója, Tolnai Gyula így ösz- szegezte a juhtenyésztő és -hizlaló termelőszövetkezetek szakmai egyesülésének leg­főbb törekvéseit: — Azt akarjuk, hogy a taggazdaságok juhászaiéiban főként a tenyésztői munka, a genetikai vonal erősödjön. Az ország hasonló társulásai, illetve rendszerei közül egye­dül a miénk foglalt a te­nyésztés komplex programjá­ba olyan anyatípust, amely garantálja a jó gyapjút, ugyanakkor hústermelése is jelentős, így áthidalhatjuk a mindenkori piaci áringadozá­sokat, a változó igényeket rugalmasan kielégíthetjük. Most először nem kérünk hozzájárulást a tagoktól a társulás fenntartásához, sót már felosztható eredmé­nyünk is lesz; ezt a téeszek a fejlesztési alapjuk növelé­sére fordíthatják. Azt tervezik, hogy — a taggazdaságok számának mérsékelt növelése mellett — a velük együttműködő üzemek — társulások, rend­szerek körét bővítsék, s már­is jó néhány, ezt a célt szol­gáló szerződést kötöttek. A Kaposvári Húskombináttal például egy korábbi megál­lapodás értelmében együtt­működnek a tenyész- és vá­góállatok forgalmazásában, tavaly már a Gyapjú- és Textilnyersanyag-forgalmi Vállalat kirendeltségével Is kialakítottak hasonló mun­kakapcsolatot. — Az idén 47—50 ezer vá- gójuh értékesítésével számo­lunk, s ha a gazdaságok kel­lő időben, megfelelő szerke­zeti megoszlásban és jó mi­nőségben adják az árut, nem gond piacot keresni a bárá­nyoknak. Miután a kereske­delmi vállalatok idejében megadták az 1984-ben érvé­nyes árakat, így a gazdasá­gok tájékozódhattak a lehe­tőségekről, ütemezhetik ter­melésüket. A gyapjúval is egyre inkább megtalálják a számításukat, tavaly például — átlagosan — csaknem száz forintot kaptak kilójáért, s különösen a siófoki Novem­ber 7„ a göllei meg a szár­szói téesz jutott jelentős ösz- szeghez. Az utóbbi két évben há­rom gazdaság — a sávolyi és a mesztegnyői téesz, illetve a Bárdibükki Állami Gazdaság — szüntette meg juhászatát, a többiek viszont figyelemre méltóan erősítették ágazatu­kat. A társulás most azon van, hogy megteremtse a rendszerré válás minden fel­tételét. Bővíti szolgáltatásait — segíti például a gépi trá­gyázást, a tápgyártást és for­galmazást. Három nyíróbri­gádját gépekkel látta el, így ezt a munkát április elejétől májas végéig könnyebben elvégezhetik. Technológiai eszközök gyártására és érté­kesítésére is vállalkoznak, s H. F. A korábbinál is több pi­acfeltáró delegáció utazik az idén a Szovjetunióba, illet­ve érkezik onnan hazánkba Számos szakmai szimpóziu­mot is tartanak magyar szakemberek a szovjet köz­társaságokban. Ősszel Bu­dapesten moldáviai napo­kat, Taiiinnban pedig ma­gyar gazdasági es műszak: napokat rendeznek. A kamarai együttműködés fejlesztésével azt akarják elősegíteni, hogy a két or­szág vállalatai egyre széle­sebb körben alakítsanak kí közvetlen kapcsolatokat. Ez nemcsak azt hozná magá­val, hogy a gazdálkodók maguk oldhatnák meg a- ipari együttműködés számos kérdését, s ezekkel nem terhelnék a magasabb szin­tű irányító szerveket, ha­nem gyorsabban alakíthat­nák és bővíthették a gaz­dasági együttműködés fej­lettebb formáit, a kooperá­ciókat és a közös vállalko­zásokat. Az első félévben Grúziában rendeznek szim­póziumát a közvetlen vál- \ ialati kapcsolatok fejleszté­séről, közösen vitatják meg a legfontosabb tennivalókat. A tagozat nagy hangsúlyt helyez a magyar—szovjet gazdasági együttműködés­ben kiemelt szerepet játszó négy szovjet köztársaság — Ukrajna, Moldávia, Grúzia és Azerbajdzsán — kama­ráival való kapcsolatok szé­lesítésére. A kamara szer­vezésében az első félévben magyar nyomdaipari dele­gáció átázik Ukrajnába, Azerbajdzsánból pedig könnyűipari szakemberek érkeznek Magyarországi a. A gazdag program része­állandó készenlétben Irodájának falán hatal­mas tél-kép. Fekete vonal jelzi a kaposvári, illetve a megye különböző települé­sein kiépített gázvezetékek irányát, hosszát. Beszélgető- partneremnek azonban nem kell a térképre néznie, fej­ből sorol minden adatot. Megtudom, hogy Somogy­bán 325, a megyeszékhelyen pedig 104 kilométer a hosz- sza ezeknek a vezetékek­nek. Rőth Lajos két év híján három évtizede lett kútke­zelő szülőfalujában, B ^zsá­kon, a kis olajtelepen. Ak­kor 1956 áprilisát írták, s mindössze 16 éves volt. El­végezte az olajipari, majd a gázipari technikumot, te­lepvezető lett, átkerült Bá- zakerettyére, majd Nagyka­nizsára a gázosokhoz, s amikor megkezdődött Ka­posváron a gáz bevezetése, ide helyezték. — Az első bekötéseknél már itt voltam, s az elteli évek során sok ipari üzem, lakás földgázvezetékének bekapcsolásán dolgoztam. Tavaly például a megyében 2761-gyel növekedett a gáz- fogyasztók száma, csak Ka­posváron 12 300 lakásban ipari és mezőgazdasági üzemben használnak gázt. Ma ő a Kögáz kaposvári Bérmunka mellett saját termék — A Május 1. Ruhagyár munkájának minőségével a gyár külföldi partnerei is plégedettek, megrendeléseik is jelentősek, az export gaz- •tesagossaga mégsem kieiégí- 16. Ennek egyik fő oka, hogy •»portrén delejeiknek vi- BBonylag nagy része bérmun­ka, aminek vannak ugyan idényei is — alapanyagról, kellékekről a rendelő gondos­kodik —, a nyereség azonban Jóval kisebb, mint az egyéb •sportcikkeken. Az export gazdaságosságai az idén mái­ig? tudják javítani, ha a meglévő berendezéseiken a korábbinál több saját ter­méket készítenek. Ezeket fel­ajánlották egyebek között azoknak a külföldi cégeknek is, amelyek eddig csak bér­munkával bízták meg a Má­jus 1. Ruhagyárat. Partnere­ik egy része — a korábbi jó minőség, a határidőre végzet! bérmunkák alapján — szíve­sen fogadta a gyárnak ezt a kezdeményezését. Néhány, korábban bérmunkát adó amerikai, NSZK-beli, svéd és olasz cégtől már késztermék­re ís megrendelést kaptak, másokkal pedig még tár­gyalnak. Az eddig beérkezett megrendelések és az érdek­lődések szerint az idea ex­portjukban már növelhetik saját termékeik arányait. A Májú* 1. Ruhagyár érté- kesétesi lehetőségeit szélesí­ti, hogy külföldön jelentősen megnőtt az érdeklődés a di­vatos fazonú szövetkabátok iránt és változatlanul kere­settek a sport- és szabadidős ruházati cikkek, melyekből a gyár szeles választékot tó­ttal. üzemének szolgáltatási fő­művezetője, s egyúttal a huszonhárom tagú pártalap- szervezet titkára. Arról be­szélgettünk, hogy a párt- munka, a politikai nevelés hogyan válik a napi munka fontos részévé. — Még a buzsáki telepem, 1963-ban lettem párttag — mondja. — Elvégeztem az­óta a marxista esti egyete­met; párt titkárrá tíz éve vá­lasztottak. A gázszolgálta­tás veszélyes üzem, ezért fontos feladatunknak te­kintettük a kommunisták és valamennyi dolgozónk, rendszeres szakmai és poli­tikai nevelését. Ilyenkor, télen, amikor mindenütt fű­iének, több a hiba, napon­ta 30—35 bejelentést ka­punk: A régebbi fűtő- és vízmelegítő berendezések el­használódtak, nehéz őket begyújtani, gázszivárgást jeleznek, s nekünk men­nünk keli. Állandó a ké­szenlét. Arra törekszünk, hogy szerelőink a legkisebb javítást is gyorsan, lelkiis­meretesen elvégezzék. A példamutatást elsősorban a kommunistáktól várjuk. Elmondta azt is, hogy ör­vendetesen sok náluk a fiatal; kaposvári üzemük ki­lencven dolgozójának több­ségé az. Többen itt neve­lődtek szakemberré vagy hosszú évek óta náluk van­nak. Ezért a KISZ munká­jára is nagy gondot fordít a pártszervezet. — Jó kis csapat dolgozik nálunk. Többségük érzi a felelősséget, amit egy ilyen munkahelyen elvárnak tő­lük — jegyzi meg. — Két brigádnak, az Olimpia é® a Kossuth is kapott a város­fejlesztés érdekében végzett társadalmi munkájáért ok­levelet ... Rőth Lajosnak sem köny­nyű főművezető: beosztása nak és párttitkári feladatá­nak az ellátása. De szereti ezt a munkát. Az olajipar is a bányászathoz tartozik, mint a gaápar, s bűsaks arra, hogy megkapta a Bá­nyász Szolgálati Érdemérem bronz és ezüst fokozatát. — Fogyasztóink számával együtt nő a feladatunk. Föl­tehetően több százzal emel­kedik a megyében az űj fogyasztók száma az idén is; pártszervezetünk, kommu­nistáink azt segítik elő, hogy a régi és űj fogyasztók elé­gedettek legyenek a mun­kánkkal, szolgáltatásaink­kal. Szálát hasaló ként Budapesten szovjet szakemberek tartanak szim­póziumot legújabb útépítő gépeikről. A Mezőgép veszprémi vállalata ugyan­akkor vándorbemu tatón is­merteti meg kisgépeit Moiő- dáviában, illetve Ukrajná­ban. Annak érdekében, hogy a magyar gazdaságok minél sikeresebben bekapcsolód­hassanak a Szovjetunió éle.- miszerprogramjának vég­rehajtásába, szintén több rendezvényt szervez a ka­ntára szovjet tagozata. Az első félévben mezőgazdasági szakértők érkeznek hazánk­ba, hogy tanulmányozzák a magyar élelmiszergazdaság eredményeit, Ukrajnában pedig magyar mezőgazdasá­gi szakemberek tartanak előadásokat. Bakuban a ma­gyar agráripari komplexum működéséről számolnak be az érdeklődőknek. Jó évet zártak h flgker KFT sajtóláiékoztatója A mezőgazdasági termelés mintegy 20 százalékát adó i állami gazdaságok értékesí- i íési és anyagbeszerzési tevé- I kenységét segíti az Ágker KFT; a társaság tavalyi munkájáról, s idei tenniva­lóiról tartottak hétfőn sajtó­tájékoztatót a Kft vezetői az állami gazdaságok központ­jában. Jó évet zárt az Agker KFT az általa forgalmazott áru értéke elérte a 22 milliárd forintot, ami 10 százalékkal haladta meg az előző évit. Legnagyobb arányban a bor- forgalmazás növekedett, ösz- szesen 24 százalékkal javult az export teljesítményük, fő­ként vetőmagból, hibridkuko­ricából és borból. Az idén á‘ forgalom továb­bi, mintegy 6,6 százalékos növelését irányozták elő. Ezért több helyen is bőví­tik a termelőkapacitást; így a Nyíríügosi Állami Gazda­ságban 1500 tonna évi kapa­citású gyümölcskonzerv üze­met adnak át A Debreceni Állami Gazdaság növeli al­maié gyártását, a balkányi és a Hosszúhegyi Mezőgazdasá­gi Kombinát pedig a gyü­mölcssűrítmény előállító ka­pacitását bővíti. Az állami gazdaságok ál­tal megtermelt áru nagyobb hányadát kívánja az Ágker KFT saját boltjaiban értéke­síteni, Az idén űj üzleteket is nyitnak. A gazdaságok, amelyék 15 ezer hektárnyi halastavon gazdálkodnak, a halforgalmazás fokozására tervbe vették, hogy a buda­pesti Zöldért 30—40 boltjá­ban árusítják majd a pon­tyot, busát, harcsát. Ugyan­akkor a korábbinál nagyobb mennyiségben külföldre is szállítanak halat. Növekszik a borexport is, ehhez azon­ban a minőség további javí­tására kell törekedniük a par filer gazdaságokn ak. Hasznosítják a hulladékot Az akkumulátorgyártás so­rán évente mintegy 200 ton­na hulladék ólomiszap és csaknem 50 tonna selej­tes akkumulátorlemez kelet­kezik az Akkumulátor- és Szárazelemgyárban. Megfele­lő berendezések hiányában eddig csak az ólomiszap ne­gyedrészét tudták újrahasz­nosítani, a többit kilogram­monként néhány forintos hulladék áron értékesítették. Az újbóli felhasználásból adódó megtakarítás tavaly így >8 42 millió forint volt. Most olyan gépeket vásárol­tak, melyek segítségéve! megtisztíthatják, regenerál­hatják az ólomiszapot — amit aztán ismét felhasznál­hatnak a gyártáshoz —, a se­lejtes akiojmuLáíor-óíctiáe- meae&et pbaotTasztfast­jak, s azokból ismét lemeze­ket készíthetnek. Erre kidol­gozták a megfelelő technoló­giát, így a termékek jó mi­nőségét a jövőben is garan­tálják. Ezzel az akkumulá­torgyártás gazdaságosságát is javítják, mert jelentős meny- nyiségű import nyersanyagot — ólmot — takaríthatnak meg. A gépsort még az idén nruiuuiaa állítják. A hulla­dék, illetve a selejtes anya­gok újrahasznosítása olya» nagy megtakarítást tes-z lehe­tővé, hogy az ehhez vásárolt gépek ára egy-két hónap alatt megtérül.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom