Somogyi Néplap, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-17 / 40. szám

Hétköznapok nemzeti egysége Napjainkban többször el­hangzik, hogy a lakosság közérzete jó, a politikai han­gulat kedvező a párt hatá­rozatainak ' végrehajtására. Ennek kimondására az ad alapot, hogy pártunk Köz­ponti Bizottsága nyílt, őszin­te politikát folytat. Erősödő szocialista nemzeti'egységünk a párt szövetségi politikájá­ra épül. S azáltal is erősö­dik a kapcsolat a tömegek­kel, hogy a megye alapszer­vezeteiben dolgozó kommu­nisták döntő többsége nyíl­tan kiáll a párt politikája mellett, de ezen túl megva­lósításában példaadóan részt vesz és környezetét is erre ösztönzi. A politikai célok, a hosszú és középtávú tervek kimunkálása során — az irányító pártbizottságok a tömegszervezetek bevonásá­val — a tanácsi szervekkel együttműködve a lakosság köréből temérdek véleményt, javaslatot kapnak. Ez teszi lehetővé, hogy az anyagi le­hetőségek, erőforrások és a társadalmi munkával kifej­tett hozzájárulások alapján a legkedvezőbb célokat, terv- koncepciókat alakítsák ki. Az elsődleges gazdasági je­lentősége mellett mindezek­nek igen fontos a társada­lompolitikai hajtásuk. Ez ab­ban jelentkezik, hogy a la­kosság egy-egy községben, városban értelmét látja vé­leményét elmondani, és kész az elhatározott célokért sze­mélyesen is társadalmi mun­kájával részt venni. A falu­gyűlések, az azokon elhang­zott javaslatok, nyílt viták és az érdemi reagálás jó példákat adnak airra, hogy a különböző korú, foglalko­zású és világnézetű emberek készek legyenek az együttes cselekvésre. így tetteikkel a szocialista építést, a szocia­lista nemzeti egységet szol­gálják. A szocialista nemzeti egy­ség további erősítése érdeké­ben a pártszervezeteknek fontos kötelességük, hogy mind nagyobb figyelmet for­dítsanak az úgynevezett ap­rómunkára, a brigádokban, csoportokban folytatott esz­mecserékre, a pánt politikai céljainak megértésére, elfo­gadtatására. A közömbös vagy visszahúzó embereket is magunk mellé lehet állí­tani megfelelő meggyőzéssel. A szocialista építőmunika ed­digi eredményei a XII. kong­resszus reális célkitűzései, s az áprilisi határozat szelle­mében, a nehezebb körülmé­nyek között is, feljogosítanak bennünket erre. Amikor a pártszervezetek az érvényben lévő határozatok alapján megvitatják, magyarázzák a társadalmunkban végbe­ment változásokat, s megkü­lönböztetett figyelemmel elemzik a munkásság, a tsz- parasztság vagy az értelmi­ség körében végzett eszmei- politiikai munkát, minden esetben a nemzeti egységen is őrködnek. A tennivalókat elvi alapon, a szocializmus elvei alapján határozzák meg. A pártszervezeteknek érdemes arra gondolniuk, hogy ne csak az úgynevezett nagy politikai szinten vagy egyszerűen általánosságok­ban kezeljék egy-egy réteg, csoport sérelmét, esetleges értetlenségét. A helyi viszo­nyoknak megfelelően, az össztársadalmi érdekből Ki­indulva folytathatnak ered­ményes, meggyőző, nevelő munkát. A párt és az állam iránti bizalom megnyilvánulása, hogy országszerte a megye:, városi, községi tanácsülése­ken a népképviseletet ellátó tanácstagok egyre aktívab­ban vesznek részt az előter­jesztések vitáiban. Részesed és nem csak végrehajtói a tervezett politikai, beruházá­si célok alakításának. Sokol­dalúan interpellálnak a ’a- Kosság, a néptömegek, dolgo­zó társaik véleménye alap­ján. Az esetek túlnyomó többségében érdemi és meg­nyugtató válasz, intézkedés követi felszólalásaikat. Ezál­tal is erősödik a tanácsok és választóik kapcsolata, s nö­vekszik a tömegek bizalma. Sajnos azonban még többször előfordul az is, hogy érzé­ketlenség tapasztalható a jo­gos helyi problémák iránt. Pedig az efféle magatartás idegen a mi rendszerünktől és nem is lehet sokáig meg­tűrni. A szocialista nemzeti egy­séget erősíthetjük azáltal is, ha tudatosítjuk, hogy eddi­gi eredményeink megbecsü­lése, tisztelete az alapja jö­vő munkánknak és biztonsá­gunknak. A tanácsi, a tö­megszervezeti fórumokon ezért is helyes, ha az kerül napirendre, ami ott a közvé­leményt foglalkoztatja. Nem jó, ha kitérünk a kényes kér­dések elől, hanem elvi ala­pokon, a párt politikájának megfelelően kell vállalnunk az érvelő vitát, keresve a közérdeknek megfelelő leg­jobb megoldást. Természete­sen a törvényes és a rendel­kezésre álló pénzügyi kere­teken belül. Bátran és meggyőződéssel hirdethetjük pártunk marxis­ta politikáját a mai nehéz gazdasági viszonyok közt s, mert éppen ez segít előre bennünket. Követnünk kell magatartásunkban azt a nyíltságot, őszinteséget és határozottságot, amelyet az MSZMP Központi Bizottsága is jó példáját adta. Minden okunk megvan arra, hogy a pártszervek az eddigi politi­kára alapozva, megfelelő op­timizmussal, szocialista cél­jaink ismeretében lássák el munkájukat, amellyel a fej­lett szocialista társadalom építését és a szocialista nem­zeti egység erősítését egy­aránt szolgálják. Dr. A. A. Boltot építenek Adandón Szeszfőzdében is hasznosítják a gyümölcsöt A célrészjegyben össze­gyűjtött min .egy 380 ezer fo­rint lakossági hozzájárulást 220 ezer forinttal egészítette ki a községi tanács ahhoz, hogy Ádándon felépüljön a vásártéri területrész ellátását szolgáló bolt. A terv már el­készült, az építkezésekhez a siófoki November 7. Tsz biz­tosította a területet, s a mun- 1 kukhoz még az idén hozzálát a siófoki áfész brigádja. Az építkezésnél felhasználják a helyi szakmunkásképző inté­zet felújításánál megmaradt építőanyagot is. Az új boltot az áfész üzemelteti majd, s a létesítmény jelentősen hoz­zájárul a községnek ezen a területén élő lakosság bevá­sárlási gondjainak enyhítésé­hez. Az idei programban szele­pei a művelődési ház felújí­tásának folytatása is. Tavaly több mint 300 ezer forint ér­tékű munkát végeztek az épületen; az idén az intéz­mény klubját alakítják ki 50 ezer forintos költséggel, s eh­hez a szükséges anyagok már a helyszínen vannak. Ádándon emberemlékezet óta működött szeszfőzde, melyben a helybeli és a kör­nyéken gyümölcstermeléssel foglalkozó gazdák termésé­nek egy részét feldolgozták. Az üzem legutóbb a siófoki áíesz kezelésében volt, de már vagy egy évtizede meg­szüntették a főzést. Tanács­ülésekén, falugyűléseken és más fórumokon azóta is gyakran elhangzott a kérés; az arra való gyümölcs feldol­gozására jo volna ismét meg­nyitni a főzdét, mert éneikül « termes egy része veszendő­be megy, illetve csak azoké hasznosul, akik vállalkoznak rá, hogy tetemes fuvarkölt­séggel távolabbi főzdékbe szállíttatják a nyersanyagot. Legutóbb arról határoztak, hogy a főzeiésben érdekelt családok ötszáz-ötszáz forin­tot adnak össze az üzem fel­újításához, s aki tud, társa­dalmi munkával segíti a megvalósításit. A felújításra a tanácsi ha­tározat a múlt év augusztu­sában született, egy hét alatt csaknem 80 ezer forint gyűlt össze — de a befizetések mest is folynak —, segített a téesz és a község számos ipa­rosa, s csütörtökön felújítva, új berendezésekkel megkezd­ték a három műszakos üze­melést az ádándi szeszfőzdé­ben. Több mint öivenen mű­ködtek közre társadalmi munkában a tanácsi kezelés­ben levő üzem felújításában, közülük a legtöbet dolgozók­nak a községi tanács és a társadalmi szervek oklevelét, emlékplakettjét adták át. ön­zetlen munkájukért tizen­nyolcán részesültek erkölcsi elismerésben. CSÁNY: Tanácskozás a dinnyetermesztésről A dinnyetermesztéssel lug laikozó gazdaságok mintegy háromszáz szakembere ta­nácskozott csütörtökön a Heves megyei Csányban. A Kertészeti Egyetem által szervezett eszmecserén a kutatók ismertették az ú dinnyeíajták.at, és a terme lök figyelmébe ajánlották a, intenzív művelési eljárású kát-; a termelés szervezésé­vel kapcsolatban is több előadás hangzott ri. Az utóbbi években egyik legjelentősebb eredmény, hogy a korai, középérésű és a késői fajták termelésbe vonásávai sikerült a diny- nyeidényt lényegesen el­nyújtani, Az utóbbi évek­ben leginkább • szigetcsepi elnevezésű görögdinnye ter­jedt el és vált a fogyasztók áltál gyorsan kedveltté. Ez a fajta ízletes, piros húsú, érése a főszezonra terjed ki és alkalmazkodik a talajadottságokhoz; ezt ■termelik a dinnye ültetvé- nyeknek már mintegy 60 százalékán. Keresik a vá- árlók a korai érésű, és ap- í'o gyümölcsű Sugár Bébi, valamint a Korai Kincs el­nevezésű görögdinnyéket, de ezekből kevesebb van, mivel termelésük több gondot okoz, lévén kevésbé ellen- állóak a kártevőkkel. Az új­donságok közé tartoznak a hevesi futó és a gömbfutó fajták, amelyeknek az az előnye, hogy a term« egy­szerre érik be, igy könnyebb a betakarításuk, Számadás a Dráva mentén K/enovics Imre felszólalása (Folytatás as 1. oldalról) Ezekkel szemben viszont számottevő eredményeket könyvelhettek el az állatte­nyésztésben. A pénzügyi gaz­dálkodás is biztos alapot ad a továbblépéshez, s az el­nök úgy mondta: most már két lábon áll a szövetkezet. Részletes elemzést hallottunk minden ágazat munkájáról, gondjairól, s később Bősze István termelési elnökhelyet­tes szavaiból — aki az idei terv előirányzatainak jó­váhagyását kérte — kitűnt: milyen megfontoltan és elő­relátóan készülnek a feszült­ségek feloldására, s egyre nagyobb lépésekkel haladnak előre. — Ahogy áttekintettem a megye szövetkezeti mozgal­mának helyzetét, megakadt a szemem a Drávamenti Tsz eredményein. Tudom, hogy ez volt az első tsz Somogy megyében, amely négy köz­séget egyesített magában. Já­ratlan úton kellett elindulni­uk; eredmények, vívódások, Hozzátette art is, hogy mindezt az egyetakarás és együttgondolkodás, a közö­sen végzett munka, a meg­növekedett felelősség, a kez­deményezőkészség és kocká­zatvállalás révén érhettek el, s ebben a vezetés érdeme el­vitathatatlan. Erőfeszítése­ikből — mind mondta — az is látszik, hogy a négy falu népe itt akar élni a Dráva mentén, itt keresi tisztességes munkával a boldogulását. Mindezért őszinte köszönet és elismerés jár. Klenovics Imre a további­akban felhívta a közösség fi­gyelmét az export árualapok növelésére, a beruházások és rekonstrukciók folytatásá­ra, a felszabaduló munkaerő helyi foglalkoztatására, a párt- és gazdasági vezetés még szorosabb együttműkö­désére, a szakemberhiány feloldására. — Legyenek igé­nyesek — mondta — a gaz­dálkodásban és a költség­elemzésben éppúgy, mint környezetünkben, a falvak és telepek tisztaságában. és a kisgazdaságoktól, s biz­tosítottuk a szükséges takar­mánymennyiséget. 25 száza­lékkal nőtt a kisegítő tévé-! kenység bevétele, a foglal­koztatottak száma meghalad­ja az ötezret. Gazdaságaink csaknem 1,4 milliárd forintot költöttek fejlesztésre. A szónok ezután elemezte a gazdálkodást nehezítő kö­rülményeket is — köztük az értékesítési nehézségeket, a szerződéses fegyelem hiánya­it —, majd a sikerek „titká­ról” beszélt. Elmondta, hogy termelőszövetkezeteink tag­sága és vezetősége megértet­te: mit miért kell tenni; nem sopánkodtak, hanem felfog­ták gondjaikat is. Összefogva nagy erőfeszítésekét tettek azért, hogy valamelyest át­hidaljuk a nehézségeket Tisztességes, becsületes mun­ka folyt Somogybán, s ezért köszönet és elismerés jár. Megállapította a megyei pártbizottság első titkára azt is, hogy szervezettebb mun­kával még több lehetőség van Somogy mezőgazdaságá­ban, s ezt mindenkinek be kell látnia. Alapvető felada­tunk a hazai élelmiszerszük­séglet megtermelése, a ki­egyensúlyozott ellátás biztosí­tása. Érmek kapcsán hívta föl a figyelmet a gazdálko­dás színvonalának további javítására, a tartalékok kiak­názására, az eszközök jobb kihasználására. Emlékeztetett a gabona- és a húsprogram követelményeire, s arra, hogy a növénytermesztés eredmé­nyeinek az állattenyésztését meghaladóan kell fejlődnie. Ismét utalt a költséggazdál­kodás fontosságára, a kiegé-' szító tevékenységre, s arra, hogy az emberi tényezőket soha, egy percig sem szabad figyelmen kívül hagyni. — őszintén kívánom — fejezte be hozzászólását a megyei pártbizottság első tit­kára —, hogy érjenek el még nagyobb sikereset, egyéni el­képzelésük, életcéljuk minél buktatók és nézeteltérések, kínlódások tarkították útju­kat. Nem titok az sem, hogy termőhelyi és közgazdasági viszonyaik kedvezőtlenek, \ ráadásul állandó gondot oko­zott a szakemberhiány. S most azt állapíthatjuk meg: elismerésre méltó a szövet­kezet tagságának, vezetőinek munkája, hiszen a szerve­zettségben, a gazdálkodásban itt ment végbe az egyik leg­nagyobb változás. De meg­mutatkozik ez a tagság élet- és munkakörülményeiben, a munkafegyelemben, az esz­közök kihasználásában is. Ezután felsorolta, hogy mi minden nyerte meg a megyei vezető szervek tetszését, rész­letesen taglalva és értékelve a különböző ágazatok ered­ményeit, a megalapozott fej­lesztés hasznát, * rekonst­rukciók folyamatosságát. A megyei pártbizottság el­ső titkára ezután rövid át­tekintést adott Somogy me­zőgazdaságának 1983. évi gaz­dálkodásáról. Emlékeztetett az aszályra, amely váratlan károkat okozott, de rögtön hozzátette: ennek ellenére si­került biztosítani a lakosság élelmiszerellátását. Számot­tevően hozzájárultunk az ex­porttervek teljesítéséhez, az ország takarmányszükségle­tének kielégítéséhez. A nye­reség 550 millió forint kö­rül alakul, s ez »ara kis eredmény. Klenovics Imre elmondta: gazdaságilag és pénzügyileg is kedvezően indult az év. Kalászos gabonákból minden eddiginél többet takarítot­tunk be, az átlagos tejho- zam elérte a 4000 litert. 14,2 százalékkal több hízósertést vásároltunk fol a háztájiból teljesebben valósuljon meg. S akkor nyugodtan fognak néz­ni arra a nemzedékre, amely váltani fog minket ezen a szép és felemelő túon. A küldöttgyűlés résztvevő: szavaztak. Egységesen, meg­fontoltan — jövőbelátóan. Az esemény befejező részében kilenc szocialista brigád ve­zetője vette át a .kiérdeméit címet és pénzjutalmat, szor­gos tevékenységének elisme­réseként. Jó hangulatú, tartalmas számadás volt ez a Dráva partján. S a beszámolókból, a felszólalásokból kitűnt: csakugyan és joggal büszke ez a nép, de önelégültséggel sohasem lesz vádolható. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom