Somogyi Néplap, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-15 / 38. szám

Magunknak élünk? csakis a kispolgár jellemzője lehet — fogadja némi zawar­Anrikor e sorok írója elő­ször hallott a kispolgáriság- ról, annale jellemző jegyeiről, azt hihette, hogy nemzedéké­nek aligha lesz dolga felnőtt­ként e fogalommal. Hiszen a magyarázatokból arra követ­keztethetett, hogy a kispol­gári magatartás, gondolko­dás, életvitel a múlt rendszer maradványa. Ami a szocia­lista társadalomban nem ter­melődik újra. Elképzelt nip- pek között matató egykorvolt valódi kispolgárokat, akik érzéketlenek a világ változá­sai iránt. Naivan persze és ugyancsak naiv leírások elfo­gadójaként. Az még csak föl • sem ötlött benne, hogy évti­zedekkel később e magatar­tás továbbélésének lehet ta­núja. Hogy egyáltalán érde­mes lesz rá a szót veszteget­ni. Márpedig úgy tetszik, ér­demes. Még akkor is, ha a kispolgári jelzőt nem találja elég pontosnak. Talán éppen az akkori hamis elképzelése miatt — a kispolgáriság A Somogy megyei fogyasz­tási szövetkezetek vezetőit tájékoztatta tegnap a válla­lat üzletpolitikájáról Dévé­nyi Zoltán, a Balaton Fü- szért igazgatója. A hagyo­mányos év eleji találkozó célja volt a tavalyi együtt­működés értékelése és az idei munka összehangolása. A Balaton Fűszert és az áfészek jó együttműködése igen fontos, mert ettől függ — elsősorban vidéken — a kiegyensúlyozott áruellátás, a forgalom zavartalan lebo­nyolítása. A múlt évet rend­szeres, mindennapos mun­kakapcsolat jellemezte, s amiatt kedvezően alakult a forgalom. Az 1983-as gazdasági év minden nehézség ellenére nagyobb megrázkódtatás nélkül telt el, áltálában ki­egyensúlyozott volt az áru­ellátás. Az első félévben nagy készlettel, bőséges áruválasztékkal rendelke­zett a nagykereskedelmi vállalat, és ennek köszönhe­tően nagy forgalmat bonyo­lított le. A második félév­ben némileg lassult az üz­letmenet, de az év végéig így is az 1982-es forgalom 104,8 százalékát bonyolítot­ták le. A Somogy megyei szövetkezetek közül különö­sen a csurgói, az igali, a siófoki, a nagybajomi és a balatonszárszói áfészek Ba­laton Füszértlől való vásár­lásai növekedtek. Javult a lisztesáruk és az édesipari termékek kínálata, bőséges volt a karácsonyi déligyümölcs-ellátás, a múlt évben már nem, vagy csak kismértékben jelentkezett a vegyi áruk, az ecet, a sza­rai a jelenség meglétét. De ne a fogalom pontos leírásával bajlódjunk, ve­gyünk sorra néhány köznapi tapasztalatot. Kedvelt társal­gási témánk például, hogy ki mit szerzett. Milyen anyagi javakat. Ami önmagában nem volna baj. Sőt! Az elég­gé el nem ítélhető kivételtől eltekintve ugyanis az anyagi javak általában híven tükrö­zik kinek-kinek a képességét, szorgalmát is, azonkívül az anyagi gyarapodás mögött társadalmilag is hasznos munkát sejthetünk, ami két­ségkívül elismerést érdemel. Csakhogy e vetélkedésben gyakran éppen a teljesít­ményről feledkezünk meg. Pedig azért kell dukálni a tiszteletnek, mert X. többet tesz le a köz asztalára, neon azért, mert többet tud fel­mutatni. Lehetőleg olyasmi­ből, ami éppen divatba jött. Időszakonként változik az licil és » vaniliáscukor hiá­nya. Összességében az áru­kínálat jobb volt, mint az előző évben. A Balaton Füszért tavaly tovább bővítette kapcsolata­it a kaposvári a siófoki és a tabi áfészekkel a települések jobb ellátása érdekében. Dévényi Zoltán beszámo­lójában jónak ítélte a Bala­ton nyári ellátását, ami nagyrészt annak volt kö­szönhető, hogy idejében felkészültek az idegenfor­galmi szezonra. Az idei tervekről szólva a vállalat igazgatója elmond­ta, hogy továbbra is fő fel­adatuknak tekintik az áru­ellátás színvonalának fej­lesztését. Üzletpolitikájuk nem változik! fő cél a gaz­daságosság és a vevők igé­nyeihez való alkalmazkodás Változatlanul fontos ten­nivaló lesz 1984-ben is a kis települések áruellátásá­nak javítása, a választék bővítése, az utazási költsé­gek nem drágítják meg az árut, s amit lehet, helyben vásárolhatnak meg a kis falvakban lakók. Épp ezért a vállalat újabb kapcsolatokat alakít ki a fogyasztási szö- vetkezetekkeL A tervek szerint ez évben 4,8 milliárd forint értékű árut ad el a Balaton Füszért Somogy és Zala megyében, ami 8 százalékkal több, mint tavaly volt. Édesipari termékekből a választék nö­vekszik, déligyümölcsökből, citromból az ellátás folya­matos lesz, teából, valamint fűszeráruból, diétás készít­ményekből és bébiételekből is nagyobb lesz a kínálat. N. Zs. egyesiek szemében mércéül szolgáló tárgy. Ami sokak számára megszerezhető, az már kívül esik a rangot adó dolgok karén. • Nem az igyekvő, szorgal­mas családok ellen íródnak e sorok. Nem kevesen dol­goznak tíz—tizenkét ói'át na­ponta, vagy még többet la­kásért, normális életkörül­ményekért Otthonteremtő fiatalok és őket segítő idő­sebbek. Munkájuk hasznos­ságát sincs okunk kétségbe- vomni. A kérdés csupán az, hogy hol a határ. Mi az amiért még érdemes erre a pluszra vállalkozni, és mi az, amiért már nem. Ne feled­jük: a munkával töltött több­letárakat a művelődés, a ta­nulás, a szórakozás, a pihe­nés idejéből vesszük el. Ma­gánügy, kinek mi köze hoz­zá? Mindenki a maga egész­ségét, tehetségét koptatja, maga látja kárát is. Tegyük hozzá, hogy részben. Más­részt ugyanis az esetleges kár többeket érint. Gyereke­ket, akikkel a szülőknek ráncs idejük foglalkozni. A családi nevelés hiányéit alig­ha ellensúlyozza, hogy a gye­reknek mindene megvan. Ki ne tudna rá példát, togy a fcajeza házasságokat tesz tönkre. Ez a kár mivel él- lentételezhető? Milyen tárgy- gyal? A leinek mi köze hozzá fel­fogásban benne rejlik az is, hogy ne szóljunk bele egy­más életébe. Pletykával, in­trikával persze, hogy ne De vajon hogy érezze magát az a társadalmi tisztségviselő, mondjuk az a lakóibizottsági tag, szakszervezeti bizalmi, akit megmosolyognak, hogy ingyen fecsérli az idejét. Má­sok ügyes-bajos dolgait inté­zi, ahelyett, hegy maszékol- na, pénzt keresne, ö vállal­ta, az ő baja. És ha senki nem vállalná? Jókora önzés táplálja a befelé fordulást, az elzárkózást. Lényege: mások fáradozását elfogadom, de másokért csak akkor teszek valamit, ha annak haszna kézzelfogható. Aligha lehet körülhatárol­! ni, hogy a bezárkózás, az ön­zés mely réteg sajátja. E ma­gatartás képviselői között ta­lálunk fiatalt és idősebbet, bármilyen foglalkozásút. Az otthoni példa, a szülői inte­lem — a „te csak ne avat­kozz bele semmibe” típusú figyelmeztetés — a legíiata- iabbakra is hathat. Nem egy­szer persze ellenkezést, a szülői minta elutasítását ki­váltva. Az sem kíván bővebb magyarázatot, hogy a valósá­gos példák nem ilyen sarkí­tottak, a megnyilvánulási formák nem annyira egyér­telműek, mint a fentebb vá­zoltak. És az is az igazság­hoz tartozik, hogy az effajta felfogás napjainkban azért is vált ki sokakból ellenér­zést, mert a közügyek iránti érdeklődés válik mindinkább jellemzővé. A szocialista tár­sadalom érdélre mindeneset­re ezt kívánja, és az egyé­né is. A csak magunknak élés ugyanis csupán ideig-óráig lehet vonzó alternatíva. M. D. Fő feladat a színvonalas áruellátás Korrekt kereskedelmi kapcsolat az áfészekkel Házgyári sablonok Csokonyavisontáról Tavaly ősszel váratlanul ke­resték meg a barcsi Épgép­gyár vezetői a csökön vavi- sontai gépjavító társulást. Al­gériai megrendelésre, egy épülő főiskolához kellett acél tetőszerkezeteket, úgyneve­zett szelemeneket készíteni, s hogy tartam tudják a határ­időt, kérték: készítsenek el ezekből az elemekből 358 da­rabot. — Hasonló munkát koráb­ban még nem végeztünk, en­nek ellenére elvállaltuk. Ez voO az első tőkés exportunk, C hogy kifogástalan minőség­ben es határidőre tudjuk tel­jesíteni, heteken keresetűi szabad szombaton és vasár­nap is megfeszített munkát kellett végezniük szocialista brigádjainknak. Különösen •óikat vállalt a Béke, az Áp­rilis 4, s Ságvári, a Latinka takatos- és a hegesztőbrigád. Ét • gépkocsiszervizben dol­gozó közösségek te jelentősen közreműködtek e feladatban, így sikerült tavaly december 15-ig vállalásunkat teljesíte­ni. E munkát is értékeltük, amikor a napokban döntöt­tünk a tavalyi szocialista munkaverseny eredményei­ről. A Vu km an Józsat ve­zette 7 tagú Béke brigádnak ítéltük oda a Társulat kiváló brigádja cimet — mondta Filipovics Pál igazgató. S hogy az Épgép is elége­dett volt munkájukkal, azt egy, a társuláshoz írt levél is bizonyítja. Cakó Jártas igazgató fejezte Iri benne Kö­szönetét, elismerését a társu­lásnak, a brigádoknak- Gyors és kifogástalan munkájuk­kal az Épgép határidőre tel­jesíthette exportko telező 11 ségét. E példa is szemléltetően bizonyítja : napjainkban csak az a . illalat, szöv-ttk“ zeti társulás létezhet, ahol megragadnak minden mun­kalehetőséget legyen az apró tétel, néhány tíz- vagy száz­ezer forintos. Igaz, ez a ta­valyi exportvállalás azt ered­ményezte — bérben és anyag­ban megközelítette a 20 mil­liót —, hogy túlteljesíthet­ték 50 milliós árbevételt ter­vüket. Az idén is hasonlóan cse­lekszenek, mondta Hargitai Károly főtechnológus. Az 1984. évi tervük ugyancsak 50 milliós, eddig mintegy 40 százalékára kaptak megren­delést. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat­nak házgyári lakásokhoz ké­szítenek sablonokat, úgyne­vezett gyártótálcákat. A bar­csi Vörös Csillag Tsz-oek pedig mailacnevelő ketrece­ket. Hégi megrendelőjük a szé kesfehérvái i Kofém, erre az Hímzett refzászlók Hogyomán/ ő úttörők leknek. A hagyománygyűj­Az úttörőév mostani, má­sodik szakaszában az úttö­rők legfőbb célja a helyi hagyományok, emlékek gyűjtése, a csapnttörténet kutatása. Nem könnyű fel­adat ez, de annál izgalma­sabb padlások kacatjai kö­zött, megsárgult fotóalbu­mokban keresgélni, egyko­ri úttörőket megtalálni és szóra bírni, majd az aprán­ként összegyűjtött adatokat az úttörőcsapat ismert törté­netébe beilleszteni. A zamárdi általános isko­la udvara mélyén megbúvó úttörőszobában becses em­lékkőit kapott helyet a fé- nyevesztett harsona, a kis dob — ki tudja, mikor szó­laltatták meg utoljára — és a szalagokkal gazdagon tele­aggatott selyem csapatzász­ló. Ezek a kezdetet, a 27 évvel ezelőtti úttörőéletet jelképezik. Abból az időből csak kevés tárgyat tudtak felkutatni, talán még a fény­képek mutatják be legjob­ban az 1957 óta eltelt éve­ket Ma már dokumentu­moknak számítanak az egy­kori farsangokon, csapat­összejöveteleken, kulturális szemléken készült fölvételek. Jóval több anyag van a közelmúltról, mert Kalmár Imréné, aki tavalyig csapat- vezető volt, módszeresen gyűjtötte az akkor talán ér­téktelennek látszó, ma már érdekességnek számító hol­mikat. 1972-től — ekkor vette át a zamárdi pajtások irányítását — írja a csapat­történetet. Az úttörőszobá­ban a gyerekek ügyességét dicsérik az expedíciókra je­lentkezésnek szánt viaszpe­csétes papírtekercsek, a hímzett rajzásziók, a vidám perceket megörökítő naplók. Itt láthatók azok az aján­dékok, oklevelek is, amelye­ket az év során a különböző versenyeken nyertek — öregbítve iskolájuk hírnevét Ez az emlékekkel díszített ki? helyiség ad otthont az őrsi foglalkozásoknak, a já­tékos délutáni összejövete­tést tovább folytatják; most olyan embereket keresnek meg, akik kivették részüket egykor a mozgalom szerve­zéséből, irányításából, s tanúi voltak a zászlóbontás­nak. I. E. B kereskedelem növelni akarja a választékot, csökkenteni a hiánycikkek számát Jó esztendőnek minősítet­te 19S3-at a kereskedelem szempontjából Andrikó Mik­lós belkereskedelmi államtit­kár héttőn este a somogyi kereskedelmi vállalatok ré­szére rendezett pártnapon. A megállapítás — hangsúlyozta — annak ellenére igaz, hogy a vártnál és a számítottnál több gonddal küzdött az ága­zat. A magas színvonalú élel­miszer-ellátás alapja a ter­melés. A minősítés, amely a színvonalat illeti, akkor is megállja a helyét, ha figye­lembe vesszük, hogy a múlt évben is sok volt még a mi­nőségi kifogás: különösen a húst és húskészítményeket érte jogos bírálat. Az állam­titkár véleménye szerint a legtöbb hiba az emberi mun­ka gyengeségéből adódik. Az évre szintén lekötött nálunk I 40 ezer órányi munkát, töb­bek között galvanizáláshoz szükséges savazókosarakat, és adagoló berendezéseket gyár­tanak, mintegy 20 milliós ér­tékben. Tárgyalnak a Duna­újvárosi Beton- és Vasipari Művekkel, kásiakásépítéshez betonelemek részére külön­böző méretű vasakat kiérnék Csokonyavisontáról. Megállapodtak a pécs’ Közúti Építő Vállalattal: ke­verőtelepükre alkatrésze­ket, berendezéseket szállíta­nak. a homokszentgyörgyi ‘termelőszövetkezet sertéste­lepére etetőtálcákat Együttműködnek a nemré­giben alakult barcsi Dráva- Kapos gazdasági munkakö­zösséggel, általuk már több megrendelést kaptak. Most egy újabb ajánlatuk elfoga­dásáról tárgyalnak. Itthon és külföldön épülő iskolákhoz kérnek acél tetőszerkezeteket. I*a sikerül megáilapodni, ez mintegy 20 milliós megren­delést jelentene erre az esz­tendőre. iparcikkellátást korántsem minősítette ilyen jó színvo­nalúnak Andrikó Miklós, és kifejtette, hogy a bosszantó hiányoknak elsősorban a ha­zai termelés volt az oka, A vendéglátás a vártnál jobb esztendőt zárt 1983-ban, s eb­ben — sok egyéb mellett — annak is része van, hogy az itt dolgozók rájöttek: az árak differenciált alkalmazása vendégcsalogató is lehet. Ezt az üzleti „fogást” az idén is- javasolta alkalmazni. Mire számíthatunk az idei esztendőben? Mit tesz a ke­reskedelem a közérzetet is javító áruellátás megtartásá­ért? Az államtitkár kifejtet­te: a mezőgazdaság és az élelmiszeripar biztosítani tudja a múlt évihez hasonló jó ellátást, illetve a színvo­nal szerény mértékű javítá­sát az élelmiszer-kereskede­lemiben. A Belkereskedelmi Minisztérium álláspontja sze­rint az ipar vezetői is na­gyobb figyelmet fordítanak az idén arra, hogy a külön­böző cikkek — a színes tv, a hűtőszekrény, a radiátor stb. — hiánya megszűnjön A hiánycikkeik körének csök­kentése érdekében azonban nem a minisztériumok irá­nyítói tehetnek a legtöbbet: az előrehaladás érdekében az ipari és a kereskedelmi vál­lalatok kapcsolatát kell javí­tani. A múlt évben húszmil­lió dollár felhasználásával Oj ggupertcgafát-graeg-' látó üzeas építéséi kezdték meg a peremartoni Vegy­ipari vállalatnál. A beruhá­zás' 280 millió forintba ke­rül. A meglévő technológia sor granulálóüzemmel U: ténő kiegészítésével kor szerű terméket állítana majd elő, s ezzel jelentői mintegy 50 millió dollár ér­tékű importot helyettesítő ru­házati cikket gyártatott a ke­reskedelem. Ez a módszer jó­nak ígérkezik az idén is: a vállalatok feladata az, hogy megkeressék a vevők számá­ra fontos árut, illetve azt a termelőkapacitást, amelyik biztosítja az igények jobb kielégítését, a színvonalasabb ellátást. Az import színesíti a kínálatot, de alapvető el­látási problémákat ezen a réven nem lehet megoldani. A választék növelésére azon­ban szükség van. Ezért is kell tovább mélyíteni azokat a közvetlen kapcsolatokat — mint a határmenti árucsere —, amelyéket eddig is jól gyümölcsöztettek a somogyi kereskedők. Somogybán mindig téma az idegenforgalom: a Bala- ton-part vonzereje a nehe­zebb gazdasági körülmények között is változatlan: bizo­nyítja ezt, hogy a múlt év­ben nem csökkentek a tő­kés idegenforgalomból szár­mazó bevételek. A Balaton- partra érkező vendégek igé­nyeinek ezentúl is legalább úgy meg kell felelni, mint eddig. Ennek érdekében — a nehezebb gazdasági körül­mények között is — valami­vel töübet fordítanak a ven­dégfogadás feltételeinek ja­vítására, a belső-somogyi és parti települések ellátásában az egyensúly megtartására. \ importtól mentesítik a nép­gazdaságot. Az új üzem a tervek szerint jövőre már termel. Granuláló üzem épül

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom