Somogyi Néplap, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-06 / 4. szám
ŰRMANÓ I Itt járt E. T. Egy hétig lázban tartotta Kaposvárt egy űrbéli botanikus, aki valamely távoli bolygóról érkezett sárgolyónkra, hogy növényi kultúránkat tanulmányozza. De ittragadt. E földön kívüli, emberi szemnek Csúnya — mégis kedves — szörnyecs- ke Steven Spielberg rendező fantáziaterméke William Kotzwinkle regénye alapján. (A könyvecske a napokban magyarul is megjelent.) Spielberg nem ismeretlen a magyar mozirajongó előtt. Huszonévesen forgatott tévéfilmje most is látható a pesti Filmmúzeumban. (Párbaj a címe, s egy kamion — a vezető arca láthatatlan marad — agressziyitását ábrázolja egy személygépkocsi ellen.) A Sugatlandl hajtő- vadászatot megyénkben is játszották. A Cápa — anyagi okok miatt — egyelőre nem szerepel mozijaink műsorán, viszont a Harmadik típusú találkozások már siker volt nálunk is. Ez utóbbiban szintén idegen égitest vagy galaktika küldöttei érkeznek földünkre... Miben különbözik Spielberg E. T.-je más scifiktől? Azt hiszem több védjegy is címkézhetné: humora van, rendkívül humanista szemléletű, s ami végképp nem egyezik mások rendezői karakterével — Spielberg érzelmes ember. Az E. T„ azaz a földön kívüli korunk meséje elsősorban gyerekeknek, aztán gyermeki lelkű felnőtteknek szól. Ma úgy nézzük, mintha eleink előtt mondjuk Grimm mesevilága elevenedett volna meg. Nem kell szégyellnünk. Talán még azt sem, hogy bedőlünk Spielbergnek, aki az utolsó fél órában kifejezetten a könnyzacskókat célozza a szeretetre méltó szörnyecs- ke tetszhalálával. S az sem véletlen, hogy E. T. éppen a gyermekekkel kommunikál először. Gyerek, kutya siker- biztosíték egy filmhez. Itt természetesen kutya is van. S egy — a film végéig titokzatos — különítmény, mély rendkívül fenyegetően keresi az űrmanót, akit a gyerekek rejtegetnek. Spielberg nem riogat bennünket, mint mások, akiknél a jövevények ellenséges szándékú, zöld emberkék, sárkánypofájú szörnyetegek stb. Az E. T. „égi másunk”; jó szándékú, érzelmes manócska, s ami még inkább emberivé teszi, az a mindnyájunk által átélt honvágyérzet. Ami engem — s egész Amerikát, Európát — elkápráztatta: E T. úgy mozog, mintha valódi lény volna. Carlo Ramboldi, a „szülőatyja” több bábut készített hozzá, mindegyik más mozgást tud. Így vált az űr- manó „igazivá”. S milyen furcsa: a tekintete emberibb volt, mint egyikünké-mási- kunké néha. U U Gólyavári esték — a jogról A napokban ismét „beköltözik” az ELTE TTK népszerű Gólyavárába a televízió forgatócsoportja: B. Révész György rendező és Koós Béla szerkesztő irányításával itt rögzítik a nagy sikerű Gólyavári esték című ismeretterjesztő sorozat újabb nyolc epizódját. A téma ezúttal a jog lesz; a szakterület neves tudósai azt vállalták, hogy a kamerák előtt népszerű formában, a laikusok száméra is közérthetően beszélnek a jogtudományról. A sorozat nyitó adásában Kulcsár Kálmán akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese a jog és a társadalom kapcsolatával ismerteti meg a Gólyavár vendégeit és a képernyő előtt ülőket. A Gólyavár! esték újabb sorozata at év második felében jelentkezik a képernyőn. HÉTVÉGI i TÁJOLÓ Ügy látszik. az lij év éláő hetének végén a müvei (kiesd programok szervezői arra számítanak : mindenki jól kimutatta magát az elmúlt napokban, s most a karácsonyi és sZdl veszteti fáradalmakat pihenik ki. Legalábbis erre vall, hogy a kulturális intézményekben átmenetileg „holtszezon” van. Talán az év első kiállítása nyíidk meg szombaton délután négykor a siófoki Dél- balatoni Kulturális Központban. A tárlaton Tóth Miklósné , Szerencsi pedagógus- festő és • Kfizmanics Ágnes grafikus munkáit tekinthetik meg az érdeklődök. A megnyitón Szikfa Játíos festőművész. megyei t-äj/Szaik- felügyelő thörtd beszédet. (Képünkön Krizananies Ágnes: Külváros d. grafikája látható.) Ma este hétkor a győri Kisfaludy Színház vendégszerepei Siófokon Öárta Lajos Szerelem című darabjával. Hétfőn este Shakespeare Hamletját mutatja be itt a kaposvári Csiky Gergely Színház. Kaposváron továbbra is flyitVé lersz a Damjanich ut- Cfti kollégiumban Farkas Béla somogyi festőművész kiállítása. A Somogyi Képtárban a hét végén még megtekinthetők Bagó Bertalan alkotásai. Tegnap óta Borsos Lajos fotó montázsai láthatók a megyei művelődési központ szabadidő- kiubjábáh. A Mozimúzseumbatn me este a Szakadék szélén című szí neis amerikai filmét vetítik. Szombaton és vasár-nap előjátszés kereteben a Kína-Szifídrárrtá című amerikai alkotást nézheti meg a tizennégy éven felüli közönség. A gyerekek vasárnap délután fél négytől Teéurrt- seh izgairhas káiandjait élvezhetik. Külföldi diákok Kőszegen. Szeptembertől a Magyarok Világszövetsége szervezésében nyolc — magyar származású — külföldi gimnazista kezdte meg tanulmányait a kőszegi Jurisich Miklós Gimnáziumban. A Brazíliából, Kanadából és, az Egyesült Államokból érkezett fiatalok magyar nyelven sajátítják el a középiskolai tananyagot, és érettségi után magyarországi egyetemen is szerezhetnek diplomát. Előbbre hozták a határidőt Március l-ig lehet jelentkezni a felsőoktatási intézményekbe A Művelődési Minisztérium a korábbi évekhez képest előbbre hozta a jelentkezés határidejét a felsőoktatási intézményekbe: a diákoknak március l-ig kell visszajuttatniuk a kitöltött lapokat az iskolájukba, onnan pedig március 15-ig küldik el azokat az egyetemekre és a főiskolákra. Az esti-^eVelező oktatásnál a jelentkezési határidő minden intézményben március 30-a. A jelentkezéshez két nyomtatványlap szükséges, a „Jelentkezési lap” és a „Jelentkezési adatlap”. Mind a kettő már beszerezhető a nyomtatványboltokban. A felvételi kérelemhez csatolni kell a szükséges előképzettséget tanúsító eredeti iskolai bizonyítványt (oklevelet), a középiskolai tanulmányi értesítőt, önéletrajzot, az 1983- ban vagy korábban érettségizetteknek (képesítőzöttek- nek) a hatósági erkölcsi bizonyítványt és a tanulmányok folytatására alkalmasságot bizonyító orvosi igazolást. A hatósági erkölcsi bizonyítvány beszerzéséhez szükséges igazolást a jelentkezők kérelmére az a szerv állítja ki, amelyhez a jelentkezési lapot be kell nyújtani. Aki a jelentkezés évében érettségizik, bizonyítványát és tanulmányi értesítőjét a szóbéli felvételi vizsgán köteles bemutatni. A felvételi kérelmet az érettségi bizonyítványt kiállító középiskola, igazgatójához kell benyújtani. A munkaviszonyban állók kérelmükhöz a munkáltató írásos javaslatát is kötelesek mellékelni. Az egészségügyi alkalmasságról szóló rovatot kizárólag az erre kijelölt intézmény töltheti ki : vidéken a szakorvosi rendelőintézetek munkaalkalmasságot véleményező orvosa. Ha a jelehtkéző a középiskolát 1982-ben Vagy korábban, illetve esti vagy levelező tagozaton Végezte, közvetlenül a felsőoktatási intézmény dékáni hivatalába küldje kérelmét. A felsőoktatási intézmények csak az előírt határidőig beerkező, pontosan kitöltött és az előírt mellékletekkel ellátott felvételi kérelmeket fogadják el. Január 15-től már kapható lesz Budapest néhány nagyobb könyvüaletében, a következő napokban pedig országszerte az 1984. évi felvételi tájékoztató, mely az idei felvételi vizsgákra vonatkozó tudnivalókkal, a felsőoktatási intézmények kínálta továbbtanulási lehetőségekkel, az egyetemi, a főiskolai képzés néhány újdonságával ismerteti meg a fiatalokat. Amit a felsőoktatási intézménybe pályázóknak jó tudni: a tavaly élőt be lépett 120 pontos felvételi rend szellemében több szak, kar éleve megközelíthetetlen a középiskolából HóZött 5Ö:—60 pont nélkül. Ahhoz pedig, hogy az orvosi, állatorvosi karra, vagy a bölcsészkarok egyik-másik szakára, illetve a f’.ME építészmérnöki karéra valaki bekerülWifl, összesen 105—110 pont szükséges. Fontos tudnivaló, hogy a középiskolából vitt pontoknál nincs minimális alsó határ. Kevés ponttal is megkísérelheti valaki a jelentkezést, de ahhoz, hogy legalább a fellebbezés jogát megszerezze a vizsgázó, a négy felvételi vizsgával legkevesebb 30 pontot szereznie kell. Eddig az írásbeli két vizsga 0-ás dolgozatai után nem szóbe- lizhetett a jelentkező; az idén, ha az egyik dolgozata 0-ás, a másik eléri az 5 pontot, megkapja a jelölt a szó- telizés jogát. A jelentkező ugyanarra a tanévre csak egy házai felső- oktatási intézménybe (karra) adhatja be kérelmét, de egyidejűleg pályázhat a művészeti főiskolákra, a Testnevelési Főiskola tanári karára, a néphadsereg katonai főiskoláira,{külföldi egyetemre, illetőleg — a tájékoztatóban részletesen ismertetett szabályok szerint — kérheti átirányítását más felsőfokú intézetbe. A Csiky Gergely Szín házbán ma és holnap a Hamletéit játsszák Ascher Tamás rendezésében, Máté Gábor főszereplésével. Vasárnap nem lesz előad as: a társulat Nagykanizsán vendégszerepei, ahol a Filmcsillagot mutatja be. Új Aurora-füzetek A békéscsabai Üj Aurora- füzetek két újabb száma jelent meg. A békésé irodalmi folyóirat füzet sorozat árnak I 14. és 15. köteteként Bála Imre: Szabó Pál faluképe című tanulmánygyűjteménye, és Bófiiis IstVáh: Az én világom című verses köt ele látott napvilágot. Bata Imié a Kner nyomdában készült csabai füzetben három tanulmányát köíflt, é murikéiban időrendben követi nyomon, hogyan jelenik meg a kilencven éve Biharú gr án született Szabó Pál műveiben a falu világa. Az olvasó ismerős nevekkel (Piros Góz Jóska, Juhos Mariira) és történetekkel találkozhat a tanulmány füzet ben. A másik Üj Aurora-füzétben az Orosházán élő, s a népi írók csoportjához tartozó Bonus István huszonöt költeménye kapott helyeit. A költőnek 1947-ben jelent meg az első versesfüzete, a mostani válogatás legszebb költeményeiből. A tanulmánykötet ezer, a versesíüzet négyszáz példányban jelent meg, s az előbbi az ország könyvest boltjaiban is kapható lesz. DIÁK TÖRTÉNET P etényi sosem szakította meg magát, ha tanulásról volt szó. A közepes osztályzatokat minden különösebb erőfeszítés nélkül elérte, s az iskolával kapcsolatos többi dolog nem érdekelte. Illetve, valami mégis. Ö volt a legjobban sikerült diákcsínyek kiagyalója és végrehajtója. Értékrendjében ugyanis a tanárok közvetlenül Lucifer után következtek. Sértésnek vett minden hozzá intézett kérdést, és szívesebben töltötte a matematikaórát a csöndes illemhelyen, mint a teremben. Mégis jelesre érettségizett, s a főiskolai tanulmányait is jó eredménnyel fejezte be. Második osztályos Volt a szakközép iskolában, mikor egy kudarcba fulladt tréfa megváltoztatta felfogását. Üj tanárnőt kaptak biológiából. Szemüveges, hajlott hátú asszony volt, több évtizedes pedagógiai gyakorlattal. Az osztály könnyű prédaként kezelte, s tréfáik céltáblája lett. Perényi még a nyár végén tüdőgyulladást kapott, így a tanév elején két hétig nem járt iskolába. A felgyógyulása utáni első napon a következőkkel fogadták társai: — Tudod, hogy az új tanárnő milyen hibbant? öreg csont. Alig lát, alig hall valamit. Perényi nem szólt semmit, csak nevetett. Eltelt pár hét, tmikor az egyik reggel a következő kijelentést tette: — Ma megtanul kesztyűbe dudálni az öreglány. Csak rám figyeljetek! Lassan teltek az óra előtti percek. Mindenki a várható csínyről beszélt. Aztán becsöngettek. Bejött a tanárnő, Gizi néni. Az osztálytársak Perényi felé néztek. Vigyázz- ba állt, mint a többiek. — Üljetek le! — ízólt Sízi néni. — Nézzük a felelőket; Balogh, Béres, Bakos. Beszélgessünk a génműködés szabályozásáról! Béres lassan, akadozva kezdett felelni. A többiek fegyelmezetten ültek a helyükön, várták, hogy történjen valami. Tíz perc is eltelt, amikor Perényi megmozdult a hátsó padban. Minden szem rámeredt. Kirúgta maga alő 1 a sziket, és felállt a padra. A felelő zavartan ha- bogott valamit az operonról. Ekkor Perényi fikuszt mutatott Sízi nénire, s mély hangon ennyit mondott: —■ Ezt neked operán meg enzimindukciól Az osztály a padok alatt görnyedezve próbálta visz- szatarlani a nevetését. Csak a Bamba Huber röhögött fel hangosan. Perényi megtáltosodott: — Hogy élt « kontyod, te szerencsétlen pancser? Nem vagy te tanárnő! Mindenki elképedt Mit nem merészel ez a Perényi? E percben ő volt a fiúk példaképe. A lányok gondolatai John Lennonról Perényi István második cé osztályos tanuló felé kalandoztak, s kéz a kézben sétáltak vele a főutcán. A felelők vihogtak, arcizmaik elernyedtek a visszafogott nevetéstől. A tanárnő hirtelen felállt, becsukta a naplót Perényi azt hitte, hogy észrevették, de aztán Gizi néni szavait hallva megnyugodott. — Ma nem kaptok osztályzatot — mondta a felelőknek. — Majd a következő órán folytatjuk. Most új anyagot veszünk. Perényi elégedetten ült le. Sikerült I A kicsengetés riasztotta fel gondolataiból. Társai igyekeztek minél hamarabb kivül kerülni az ajtón, alig várták, hogy megbeszéljék az átélt izgalmakat, s hogy végre utat engedjenek jókedvüknek. Perényi is indult utánuk. A tanárnő hangja állította meg. — István, maradjon még egy porcig! Nem tudta elképedni, hogy mit akarhat tóié az öreglány. — Na haragudjon, fiam, hogy megkérdezem, de voit már orvosnál? Vagy mérnien kollégámnak fikuszt mutat és sértegeti őket? Nem m- f ormâltak róla. Azt hiszi, hogy hibbant vagyok? Tévedett. Menjen a többiek után? Moot magozta elÁszár ta- nítványát. Perényi kilépett a folyosóra. A többiek ujjongva fogadták. — Bravó! Éljen a tanárok réme! Porig alázva, lehajtott fejjel állt. — Hagyjatok békén! Az osztály értetlenül nézte. Nem tudták elképzelni, mi történhetett vele. Észrevette a kérdő tekinteteket. — Nem értitek? Látott, hallott mindent. És nem szólt. Nem akart megszégyeníteni. A következő biológiaórán Perényi állva maradt jelentés után. — Tanárnő, ne haragudjon rám az előző órán történtekért! — mondta elcsukló hangon. — Nem haragszom fiam, nincs miért. Magáról állította ki a véleményt. Eddig a történet, amelyet Perényi István gimnáziumi igazgató minden tanév elején elmond a tanulóknak. S hogy ne tanmesének gondolják a diákok, megmutatja nekik egyik biológiadolgozatát, amely ötös lett, s ez áO apró betűkkel a margóján, Gizi néni írásával: „köszönöm Bérse vwtzy Zsolt
