Somogyi Néplap, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-13 / 10. szám
A magyar film egy éve Közönségnek, megalkuvás nélkül Áttörés van készülőben Eredményes év után Új tervekkel dolgozik a TIT Harminc magyar filmet mutattak be tavaly a mozik. Nem kis szám ez a korábbi huszonnégy-huszonöt alkotáshoz viszonyítva. A többletet részben az adja, hogy a filmgyártás nyitottabb kapukkal várja az idegen tőkét. Ez természetesen megalkuvásokkal is jár, gondolok a Viadukt és Hosszú vágta című amerikai—magyar műre vagy Az idő urai scifire. Máskor azonban nagyobb lehetőséget biztosít az alkotónak is. (Együtélés, Jób lázadása.) A harminc között szerepelnek korábban tévéképernyőn látott munkák is, melyeknek kurtább változatát megpróbálják sikerre vinni a mozik. Más kérdés, hogy Suksin novellái — Sértés címmel — például jobban élnek, hatnak képernyőn! Milyen volt a tavalyi termés? Egyet rögtön leszögez - jhetünk: Hannibál tanár úr, Körhinta, Szegénylegények, Szindbád, Mephistó jelentőségű mű ezúttal nem akadt. Jómagam mégis fontos évnek tartom az 1983-ast. Ügy vélem, áttörés van készülőben. Több az úgynevezett „mozi”, mely mesterien megcsinált, közönségigényeket művészi megalkuvások nélkül figyelembevevő alkotást jelent a filmes szó- használatban. Ez jövőzálog lehet ebben a helyzetben, amikor a néző egyre inkább a pénztárcája felé sandít, mielőtt határoz, hogy jegyet vált-e. Mire gondolok? A tavalyelőtti fehér hollókra, a Dögkeselyű című szociokri- mire, a cseh humort magyarra váltó Szívzűrre, mint elődre. Tavaly ezt az utat járta Dobray György Vérszerződés című — amerikai iskoiájú, de jellegzetesen magyar — kalandfilmje, mely két szökött katona tragikusra forduló történetét dolgozza föl. A könnyű testi sértés szintén valóságfedezetű, társadalmi gondunkra reagáló alkotás; Szomjas György legsikerültebb filmje igazi mozi. Bizonyos értelemben az Gazdag Gyula balzaci ihletésű Elveszett illúziók ja is. Ide sorolom a közéleti anomáliát színház-lombikban felmutató kitűnő Hatásvadászokat, melyet elsőfilmes — Szurdi Miklós — rendezett. Nem sikerült vígjátékira az Elcserélt szerelem (Szálkái Sándor bohózata), de a közönség visszacsalogatásában szerepe lehet. Fiaskó is akadt, nem is kevés. Emlékeztetőül: Talpra Győző, Délibábok országa (Mészáros Márta Gogol adaptációja), Mennyei seregek. Ez utóbbit Sas György, a Film, Színház, Muzsika kritikusa egy tanácskozáson a minap a legnagyobb bukásnak jellemezte, elemezve öncélú szépségét. Való igaz az is — s ezt többen is hangsúlyozták kritikáikban —, hogy a deviáns figurák kerültek a filmek jelentős részének központjába; azok, akik nem tudnak vagy nem akarnak beilleszkedni a társadalomba. S éppen ma korszerűtlenek, hiszen jelenkorunk a vállalkozást, a tetteket iséqjrli^. Jób lázadása A múlt év termésében akad néhány figyelemreméltó, külföldön is értékelt alkotás. Más kérdés, hogy olykor a téma, s nem a megközelítés vagy a feldolgozás adja a kulcsot a kinti sikerhez. Nem az incesztus ténye miatt utasította el a hazai kritika Kézdy-Kovács Zsolt Visszaesőkjét; a testvérszerelem, vagy egyéb nemi eltévelyedés ábrázolás tárgya miért is ne lehetne, de ehhez Szophoklész nagyságú szerzőre van szükség ... A Visszaesők ráadásul a néző erkölcsi érzékét figyelmen kívül hagyva a vérfertőző pár oldaláról közelíti meg a témát, mintegy felmentve őket. Értékei, hátborzongatóan szép pillanatai vannak Sándor Pál Szerencsés Dánielének, mely az 1956-ös disszidálási hullámról igyekszik maradandót mondani. Engem azonban ingerelt az, hogy John Ford filmhőstkorban feltalált alap- helyzetét (Hatosfogat) idézi — a legkülönbözőbb társadalmi hátterű, jellemű figurák összezárása egyetlen helyszínre —, ezt rengeteg- szer ismételte már a filmművészet azóta. (Bolondok hajója, Isten után az első, Az éjszakai vonat stb.) Bizonyos következetlenségek is bosszantottak Sándor Pál filmjében. Talán hasonló okok idézték elő, hogy olyan kevésszer esett szó erről a műről az említett kritikusi tanácskozáson. Ami engem illet, a tavalyi filmtermés legjobbjának Gyarmathy Lívia dokumentum-játékfilmjét, az Együttélést tartom, mely őszintén, szinte orvosolni próbálva beszél egy olyan kérdésről, melyről eddig film még nem szólt. A hazai német nemzetiség és a betelepített bukovinai székelyek sorsfordulójáról, arról a traumáról, amely olykor tragédiába torkollott. A megbékélés gondolata nemcsak itt kellene, hogy érvényes legyen, hanem az egész Duna-medencében — Gyarmathy ezt is sugallja nagyszerű filmjével. Ugyancsak fontos alkotás a már említett Hatásvadászok, s vele egy sorban említem a másik első filmes rendező, Erdőss Pál nagyszerű Adj király katonát! című doku- mentarista játékfilmjét, mely azt hiszem a tévé képernyőjén éri majd el igazi hatását. Amiben nem szűkölködött a tavalyi év, az a jó színészi alakítások sora. Emlékezzünk csak Eperjes Károly figurájára a Könnyű testi sértésben, Z enthe F er encre a Jób lázadásában, Bodrogi Gyulára a Szerencsés Dánielben, Szakácsi Sándorra a Hatásvadászokban, Bubik Istvánra és Epres Attilára a Vérszerződésben. Kíváncsian várjuk az Idei magyar bemutatókat. Mára már a gyárak, üzemek, intézmények, termelő- szövetkezetek többsége is felismerte, hogy a szellemi tőke fejlesztése hosszabb távon az egyik leggazdaságosabb befektetés. Ehhez ad évről évre hathatós segítséget a legkülönfélébb formákkal, rendezvényekkel a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, amelynek az elmúlt esztendőben végzett munkájáról és fontosabb idei terveiről Kurucz Imre főtitkár nyilatkozott Nagy Attilának, az MTI munkatársának. — Előadássorozataink, munkásakadémiáink, különböző tanfolyamaink 1983- ban is kedvező fogadtatásra találtak. Kiemelkedő szerep jutott a szakmai át- és továbbképző tanfolyamoknak, az idegen nyelvi képzésnek, az egyetemi, főiskolai előkészítőknek, de nagy volt az érdeklődés a különféle hobbik gyakorlását segítő foglalkozások iránt is. Minden évben növekszik a baráti körök száma. — Az utóbbi években a kedvezőtlenebb anyagi feltételek ellenére is igen dinamikus fejlődésről adhatott számot a társulat. Az ismeretterjesztésre fordított órák mennyisége 1977. és 1982. között 548 ezerről 800 ezerre nőtt, s a résztvevők száma Néhány évvel eaedőtt kísérleti jelleggel hazáink egy tucat általános iskolájába is bevezették a néptánc oktatását. Az elképzelés, hogy minden gyerek tanulja meg szúkebb szülőföldje táncait, összekapcsolódott a honismerettel, a hagyományőrzéssel, vagy éppen a bicebócán mozgó serdülőkorúak testtartásának javításával. Hogy ne csak a diszkózene langyos, „mozogj-ahogy-ai kansK” stílusa ivódjék a fejbe és a lábba, nem járt sikerrel. A harmadik testnevelési óra keretében működő képzés hamar megbukott. Megyénkben Balat on szabadiban éppúgy megszűnt, mint országosan. Mindössze leélt általános iskola — egy budapesti és egy martonvá- sári — vezetőd tartották jónak továbbvinni a kísérletet. Talán ez a példa szemlélteti a legmegfelelőbben a napokban lezajlott megyei gyermektánc és -játék oktatásával foglalkozó pedagógusok tanácskozásának lényegét A 83 gyermektánccso- port közül 36 végez folyamatos munkát, a többiek kampányszerűen készülnek egy-egy szemlére, bemutatóra, minősítésre. Akadnak kiválóak, ahogy ezt a tanácskozást követően a Tóth Lajos Általános Iskola tánc- csoportja bizonyította, de az együttesek többsége inkább az akadályoztató tényezőkkel küzd, mint a tánctanulással. A megyei úttörőtitkár nem véletlenül idézte a decemberi miskolci úttörő- konferencián elhangzottakat ; a szövetség minden gyereknek kínáljon programjaival szórakoztató elfoglaltságot, kreatív tevékenységet, hazafiasságra nevelő honismereti munkát. S talán még nem Is kell ellentmondásként felfognunk másik ki jelentését, az úttörőmozgalom ma már nem képes csak egyedül kielégíteni az általános iskolásokat. Szükség van a tartalmi munkát ígérő — és az ígéretet természetesen beváltó — jó szándékú partnerekre. Elsősorban művelődési intézmények szakköreire, sportszervezetekre gondolnak. A Népművelési Intézet ismert koreográfusnője az ntámpódáacsopartok vezet <34is gyarapodott: 1977-ben mintegy hatmillióan, 1982- ben pedig már több mint hétmillióan látogattak el a TIT rendezvényeire. Tavaly 15 megyében növekedett az előadások és az egyéb rendezvények száma, négy megyében pedig tartani tudtuk az 1982-es szintet. örvendetes, hogy az elmúlt esztendőben erőteljes fejlődésnek indult az országjáró mozgalom. — A TIT idén is szeretné sokszínűbbé tenni programjait. A magunk eszközeivel segítjük országos méretűvé tenni a számítástechnika népszerűsítését szolgáló ismeretek terjesztését, s a megfelelő foglalkozást a nyugdíjasokkal. Közös nyelvtanfolyamokat szervezünk szülök és gyermekeik részére, Éves költségvetésünknek mintegy negyede ered az állami támogatásból, a többit saját bevételeink teszik ki. Ez is jól érzékelteti, hogy széles tömegek valós igényeit elégítjük ki. A társulat természetesen befolyásolja is a nagyközönség érdeklődését, hogy olyan témák iránt keltse fel az igényeket az emberekben, amelyek még nem fogalmazódtak meg bennük — mondotta befejezésül Kurucz Imre. nek képzési problémáit elemezte. Mindaddig kevés javulás várható, amíg az óvónőket, tanítókat, tanárakat képező intézmények is csak „ha kedved van” látszat fakultációként fogják fél a csoportvezetők képzését. Szörnyül köd ve említette, hogy például a napközikben még a „Sóder-sóder a lábam alatt” című műdal visa el a legtöbbször énekelt népdal pálmáját. Ezekből a torzultságokból nehéz egyik napról a másikra kilépni. El kell érnünk, hogy a somogyi gyenmektánccsopartok első iskolája ne a szatmári táncok, hanem például a somogyi ugrósok legyenek. Becsülje meg a tánotanító és a kisiskolás szülőföldje táncnyelvét. A megbeszélésen határozták ed: a Somogy megyei Művelődési Központ szervezésében ettől az évtől havonta kétnapos továbbképzést tartanak az utánpótlás- csoportok vezetőinek, sőt az énektanároknak is. Többen kérték, hogy erről a lehetőségről az iskodák igazgatóit is értesítsék, hiszen ehhez az ő rábólintásukra is szükség lesz. Gyermeki örömmel szerelek a falusi házak padlásain kutatgalódni. A felfedezők izgalmával söprőm le a port a régi füzetekről, a kopogósra száradt lószerszámokról, vagy akár bokszos skatulya feliratáról. Tudom, vajmi kevés az esélyem, hogy Balassi bökverseket tartalmazó megsárgult pergameneket halásszak elő valamelyik gerenda mögül, de a padlás homályába lépve a múlt mindennapi tárgyai között különös szellemi feszültséget. érzek. Nemrégiben a hatvanas évek Nők Lapja-hegyeit félrelökve egy kopott ballábas csizma bukkant elő. Tovább fötörészve az újságok, tört szájú tejesköcsögök, az egerek. birodalmává lett öreg zsákok közt megtaláltam a jobb lábra valót is. — Rögtön felhúzni! — támadt parancsszóra fejemben egy gondolat. Cipóm talpához mértem a Az e heti ajánlatokat rövid hójelentéssel kezdjük. Különösen az Ujabb korosztály képviselői számára lehet örömhír: a megye egy részén megmaradt a néhány napos fehér takaró, így a hétvégét érdemes a szabadban tölteni. Azoknak a gyerekeknek, akik mégis szívsebben játszanak a fűtött szobában, a nagyatádi Helyőrségi Művelődési Otthon kínál programot. Szombaton délelőtt tíztől farsangi maszkokat és jelmezeket készíthetnek itt — a rendezők kérik, hogy a szükséges anyagokat mindenki vigye magával. Marcaliban, az ifjúsági házban érdekesnek ígérkező kiállítás nyílik ma öt órakor. Bányai Géza szegedi gyűjtő indiai selyemfestményeit láthatják az egzotikum iránt érdeklődő látogatók. Az eredeti növényi alapanyagból készült festékkel alkotott képek ismert mitológiai történetekhez, Visnu, Rama és Krisna kultúrájához kapcsolódnak. Siófokon, a Dél-balatoni Kulturális Központban Tóth Miklósné pedagógus festő és Krizmanics Agnes grafikus munkái láthatók. Ugyanitt, az intézmény könyvtárának olvasótermében szociográfiai előadásra hívják az érdeklődőket hétfőn öt órára. A beszélgetés vendége Varga Csaba író, szociográfus, a Népművelési Intézet munkatársa. Az előadás alapja a szerzőnek az Új Forrás című folyóiratban megjelent tanulmánya, melyben a falusi életmódváltozással, a közösségek alakulásával, a kapcsolatrendszerek létrejöttével foglalkozik. Kaposváron a képzőművészetet kedvelők többféle kiállítás között válogathatnak a hét! végén. Különleges csemegét kínál a Somogyi Képtár. A zürichi Pro Helvetia Intézet és a Magyar Színházi Intézet vándorkiállítása Adolphe Appiának állít emléket. A bemutatott díszlettervek, tablók és fotók az elmúlt száz év legkövetkezejámbor lábbeli jószágot, amely tán egy évtizede sem hordott gazdát. Szemre megfelelőnek tűnt, és már bogoztam is a félhomályban hosszú szárú cipőm fűzőjét. Zoknis szabadságomban jó előre délceg daliának láttam magamat, aki egyenes tartással lépdel a falusi utcán, s csizmatalpa nyomában csikorog a megfagyott hó. Az első nekibuzdulás könnyedén ment, puha szárú csizma lévén félútig könnyedén szottyant bele a lábam. Erőltettem kicsit, » már beit is léptem. Aztán újra az «{- másládára ültem: nosza, bal lábam! Kínkeserves percek múlva az is megvolt. Újdonsült esizmatulajdonosként „érkeztem alá”, f rokonaim mosolyogva fogadtak. — Legalább egy hétig bokszolni kellett volna — adták a késői tanácsot, hogy kellően megpuhuljon. — Est? Hiszen mintha m«iaa )rrr~T tesebb színpadi reformerének életét, művészetét foglalják össze. A kiállítás az 19/9-es Prágai Quadríenná- lén a zsűri különdíját nyerte ei. A fényképezés szerelmesei az Édosz Művelődési Házban Baksa Ferenc fotókiállítását, az SMK szabadidő- központjában pedig Borsos Lajos montázsait tekinthetik meg. A Damjanich kollégiumban Farkas Béla festményei láthatók. Ma este a szabadidőklubban ismét találkozik a Fakanál RT. Ezúttal a Kerékkötő együttes főző férfiai mutatják be konyhaműveszeti bravúrjaikat. A Killián Gyijrgy Ifjúsági és Úttörő-művelődési Központban szombaton tíz órakor ünnepélyes egységgyűlést tart a munkásőrség, este hétkor ugyanitt bált rendeznek a testület tagjai. Vasárnap Pogány Judit lesz a színházbaráti kör vendége. A résztvevők megnézhetik a művésznő közreműködésével készült Panelkapcsolatok című filmet, a vetítés után pedig beszélgetnek az alkotásról. Itt is láthatnak kiállítást: Pszichorealizmus címmel a Pécsi Orvostudományi Egyetem ideg- és elrríeklini- kája mutatja be pszichopatológiai rajzgyűjteményét. Az összeállítás az elmúlt kilencven év termését öleli fei. A Kaposvári Csiky Gergely Színházban ma este a Hamletet játsszák, szombaton pedig a Filmcsillag című zenés darabot. Ugyanaznap a társulat egy része Nagykanizsán Molnár Ferenc Liliomával vendegsze- repel. Vasárnap nem lesz előadás. Színes ausztrál bűnügyi filmet vetítenek ma a Mozimúzeumban, címe: Nyári rét. Szombaton és vasárnap vidám szórakozást ígér a Cicák és titkárnők című csehszlovák filmvígjáték. A gyerekek vasárnap délután rajzfilmet láthatnak. A színes, szinkronizált, zenés ausztrál alkotás főszereplői : Dot és a kenguru. Estére azonban már mást gondoltam. Igaz, becsületesen tartottam magam, még mosolyogtam is, de nyolc órára már úgy beledagadt a lábam a csizmába, hogy lépni sem tudtam, s az egykori gyakorlott csizmahúzók sem tudták levarázsolni rólam. Mikor már eleget kínoztak, nagyapám kimért bölcsességével — és lábán egy kivágott orrú tornacipővel — epésen megjegyezte: — Talán ha felsétálna s fiatalúr a csizmalehúzóéri. — Azzal lejönne? — kérdeztem fájdalmasan, mindent egy lapra téve. — Amilyen vastag a bokád, nem hinném, de egyben Lenne az egész készlet... B. X SOMOGYI NÉPLAP Kiskorúság Tánc és játék az úttörőmozgalomban Csizma-zűr Leskó László
