Somogyi Néplap, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-12 / 9. szám

A somogyi gazdaság feladatai Hozzájárulás a fizetőképességhez A megyei pártbizottság de­cember 19-i ülésén az idei év általános gazdaságpoliti­kai feladatának változatlanul a népgazdaság nemzetközi fi­zetőképességének fenntartá­sához, külső egyensúlyi hely­zetének javításához való hoz­zájárulást határozta meg. Kimondta: ezt a gazdaság teljesítőképességének növelé­sével kell megalapozni. Az életszínvonal szempontjából alapvető feladatnak minősí­tette az áruellátás színvona­lának megtartását, és a kie­melt társadalompolitikai programok megvalósításának folytatását. EXPORT ÉS IMPORT A megyei pártbizottság ha­tározatában kimondta: a ter­melésben minden korábbinál nagyobb szerepet kell bizto­sítani az exportképességnek, a hatékonyságnak, az éssze­rű takarékosságnak. Azok a vállalatok és szövetkezetek bővítsék elsősorban termelé­süket, amelyeknek lehetősé­gük nyílik a nem rubel el­számolású, gazdaságos export növelésére. E feladat megva­lósításához szükség van a piaci változásokhoz való ak­tív alkalmazkodásra, a piaci pozíciók megtartására, a ve­vők körének bővítésére, vala­mint új termelési, műszaki együttműködési, kereskedel­mi és információs kapcsola­tok létrehozására, különböző vállakozási formák és mód­szerek kialakítására, gyakor­lati alkalmazására. A megyei pártbizottság kívánatosnak tartja, hogy a jó minőségű, a műszakilag értékesebb, ma­gasabb feldolgozottságé, tő­kés piacon távlatilag is jól értékesíthető termékek előál­lítását helyezzék előtérbe a gazdaságok. Az egyensúly javítása meg­követeli a tőkés importtal való ésszerű gazdálkodást, és ahol lehetőség van rá, hazai­val, illetve szocialista im­portból származóval való he­lyettesítését. Az importtaka­rékosság érdekében javítani kell a különböző termelés- szervezési, importhelyettesí­tési lehetőségekről szóló in­formációs munka személyi és szervezeti feltételeit. fl TERMELÉKENYSÉG NOVELESE A versenyképesség és a jö­vedelmezőség javítása a munka termelékenységének növelését követeli meg. A megyei pártbizottság határo­zata kívánatosnak tartja, hogy az élőmunka termelé­kenysége a termelést meg­haladó mértékben emelked­jen. A termelékenység gyor­sabb ütemű emelésével, a munka jobb megszervezésé­vel kell biztosítani a teljesít­mények növelését azokon a helyeken, ahol áttértek a 40 órás munkahétre. A határo­zat általános feladatként szabja meg, hogy — a ráfor­dítások csökkentése érdeké­ben — a központi progra­mok végrehajtásából adódó megyei feladatokra nagy fi­gyelmet fordítsanak a gazda­ságok. Ilyen az energia-ész- szerűsítési program, a gazda­ságos anyagfelhaszná'ást és a technológiai korszerűsítést szolgáló, valamint a mellék- termék és a hulladék hasz­nosításáról intézkedő prog­ram. A termelési és termék- szerkezet állandó és folyama­tos korszerűsítése kapcsán olyan termékcsoportok előál­lítását kell előnyben részesí­1798 tonna cérnát gyártottak A túltermelés is okozhat gondokat Egy évvel ezelőtt, 1983. ja­nuár 28-án a nagyatádi cér­nagyár termelési tanácskozá­sán ez hangzott el: „1982- ben a külső feltételek to­vább növelték nehézségein­ket. A világpiaci válság a textilipari termékeknél foly­tatódott, s az előző évhez ké­pest 109,6 tonnával kevesebb cérnát igényelt a hazai piac is. E két tényező a gyár ve­zetőségének súlyos gondokat okozott. A kedvezőtlen külső és belső körülmények fokoz­ták a gyárunk munkásai­val és vezetőivel szemben tá­masztott követelményeket, gyors döntésekre, rugalmas­ságra, a helyzethez való al­kalmazkodó képességre volt szükség.” — Változott-e a helyzet 1983-ban? — erről beszélget­tünk Lovkó Imre főmérnök­kel. — A megállapítások a múlt évre is igazak, — már ami a külföldi igényeket il­leti. A belföldi helyzet ked­vezően változott. A külpia­con nehéz eladni a cérnákat és a fonalakat a nagy kon- kurrencia miatt, s mert a tervünket teljesíteni kellett, így szinte minden megren­ést elfogadtunk, még olya­nokat is, amelyeket korábban esetleg visszautasítottunk votaa. Sokszor kis tétel okét gyártottunk le, ami egyál­talán nem volt gazdaságos számunkra. Ezenkívül növel­tük a munkaigényesebb por­tékák készítését is. Ám így is a tervezettnél 115,5 tonná­val kevesebb termékünk ke­rült külföldre. '— Ez azt Jelenti, hegy nem sikerült elérniük a ma­guk elé tűzött célt? — Az exporttal elmarad­tunk, viszont a tervezettnél 1,3 százalékkal több cérnát gyártottunk, ugyanis az elő­ző évvel ellentétben 140 ton­nával többre volt szükség itthon. — Mindezt érezték-e a dol­gozók? — Egyenlőtlenül haladt a termelés, gyakoriak voltak az átcsoportosítások, az export­határidők miatt sokszor át kellett szervezni a műszako­kat, ám a bérek magasabbak voltak, mint korábban. — Hogyan kezdték az új esztendőt? — 1888 tonna, azaz a tava­lyinál csaknem száz tonnával több cérna gyártására készü­lünk. — Annak ellenére, hogy értékesítési gondok vannak? — Nem egészen. Ugyanis a száztonnás többletet az ad­ja, hogy elkészült az évi száz tonna flórcémát készítő üzemünk, tehát importot he­lyettesítő anyagot adhatunk a hazai iparnak. Így a tet­szetős harisnyákat, szabad­időruhákat ezentúl hazai alapanyagból és remélhetőleg olcsóbban állíthatják elő. — A tervteljesítéshez meg­rendelések is kellenek. — Pillanatnyilag nincs ele­gendő exportrendelésünk, no­ha ma már a több csatornás értékesítéssel próbáik oeumk. Ennek ellenére bízunk ab­ban, hogy teljesíthetjük vál­lalásainkat. N. J. teni, amelyeknek a természe­ti és közgazdasági adottságai kedvezőek a megyében, és lehetővé teszik a magasabb színvonalú szellemi és fizi­kai munkát megtestesítő te­vékenység bővítését A ter­melés hatékonyságának növe­lése, a piac igényeinek meg­felelő termékszerkezet meg­követeli az erőforrások vala­mennyi tényezőjének — az eszközök és a munkaerő — nagyobb fokú mobilitását. Ennek érdekében a megyei pártbizottság határozatában szól arról, hogy támogatni kell a vállalatok közötti tár­sulások, közös vállalkozások elterjedését, s a pénznek és a termelőeszközöknek a jö­vedelmező, gyorsan megtérü­lő területekre történő ártá­mogatását. A vállalatoknak 1984-re a gazdaságpolitikai célokkal összehangolt, megalapozott és több alternatívát tartalmazó tervet kell kidolgozniuk. Olyat, amelyik elsősorban nem a számszerű előirányza­tokat, hanem a vállalat cse­lekvési irányait határozza meg. DIFFERENCIÁLT KERESETEK Általános feladatként je­lölte meg a megyei pártbi­zottság a vállalati belső irá­nyítási rendszer folyamatos korszerűsítését is. Ez szol­gálhatja ugyanis a köztulaj­donnal való hatékonyabb gazdálkodást, a társadalmi tulajdon fokozottabb védel­mét és a rugalmasabb alkal­mazkodást. A bér- és tari­farendszerben végrehajtott módosítások a munka szerin­ti elosztás, a teljesítménnyel arányosabb bérezés követel­ményeinek következetesebb érvényesítését szolgálják. Va­lamennyi bérgazdálkodási formában szükség van arra, hogy a kereseteket a végzett munka mennyisége és minő­sége alapján differenciálják. A határozat tovább növeli — a minőségileg jobb munka, a szervezettség javítása érd# kében — a vezetőkkel szem­ben támasztott követelmé­nyeket Kimondja: javítani kell a vezetés színvonalát, a vezetők kiválasztásának, ki­nevezésének gyakorlatát, és szélesíteni a pályázati rend­szert A tudatosabb, célirányo­sabb beruházáspolitika érde­kében a megyei pártbizottság határozata alapvető követel­ményként szabja meg a rangsorolást az országos és megyei érdekek alapján, és szükségesnek tartja a megva­lósításhoz rugalmasan alkal­mazkodó kiviteli kapacitás biztosítását A termelő ága­zatokban a fejlesztésekre for- I dítható pénzek minél na­gyobb részét kell a külgaz­dasági egyensúly javítását, a nemzetközi versenyképesség fokozását növelő fejlesztések­re fordítani. Előtérbe kell helyezni az energia-megtaka­rítást, az anyagfelhasználás ésszerűsítését, a technológiák korszerűsítését szolgáló fej­lesztéseket (Folytatjuk.) üÜ Társadalmi összefogással Fedett csarnok épül Tabon Az acélszerkezet már áll, a létesítményt akkor takarják be, ha beköszönt a jó idő — tájékoztatott Farkas István tanácselnök. Ezzel tovább gazdagodik Tab, aminek nemcsak a sportolók, hanem a nagyközség lakói is örül­nek. Ez tűnik ki abból a társa­dalmi összefogásból, mely a tornacsarnok építése érdeké­ben már eddig is megmutat­kozott A Budapesti Vegyipa­ri Gépgyár 3-as gyárának szocialista brigádjai a vas­szerkezetet, a költségvetési üzemé pedig az alapozás munkáit csinálták meg. A Kempingcikk Vállalat bri­gádjai a sátor megvarrását vállalták, a Videoton tabi gyárának brigádjai pedig a villanyszerelést A 24x48 négyzetméter alap- területű, 10 méter magas csarnokban 20x40 négyzet- méteres játéktér áll majd a különböző sportokat űzők rendelkezésére. A csarnokra eddig egymillióit költött a ta­nács, s 300 ezer fortéi támo­gatást kaptak a megyei sporthivataltól. A kézilabda-, a kispályás foci, a röplabda­sport kedvelőit várják ta­vasától ide, s azokat, aikik szabad idejüket testedzéssel kívánják eltölteni. Remélik azt is, hogy NB Il-es röplab­dacsapatuk az új sportcsar­nokban még jobb eredmé­nyeket ér el. Szabadtéren nem volt ritka, hogy 200— 300 néző is buzdította a csa­patot. Most abban bíznak, hogy a 300 személyes csar­nok egy-egy mérkőzésen mindig megtelik majd. A csarnok avatására a kedve­ző idő beköszöntése után egy rangos sportesemény kereté­ben kerül sor. Több az érdeklődő Politizálás az igények szerint Az emberek sok kérdésre várják a választ A kommu­nisták felelőssége, hogy mi­nél szélesebb körben hal­lassák szavukat, ugyanakkor I gondot fordítsanak fölkészü­lésükre, politikai ismereteik megalapozására vagy fölfris­sítésére. Jeszenöi Lászlóval, a balatonkeresztűri pártveze­tőség titkárával az öt párt- alapszervezet és a tömegszer­vezetek önálló és közös poli­tikai képzéséről beszélget­tünk. « — Mind az öt alapszerve­zetben van önálló politikai képzés. Azért használom ezt a kifejezést mert most vá­lasztjuk el erős határvonal­lal a propagandát és az agi- tációt — Milyen tanfolyamokat szerveztek? — Az áfész 1-es alapszer­vezete a társadalompolitika kérdéseivel ismerkedik, a balatonkeresztűri községi pártszervezet az időszerű ideológiai és politikai kérdé­seket tanulmányozza. Három alapszervezet előadássoroza­tot választott Munkaügyi adatbank Pécsen íi unkaügyi adatbankot hoztok létre Pécsen. Segít­ségévei könnyebben, gyor­sabban egymásra találhat­nak a munkát kínáló válla­latok és az állást kereső emberek. Az országosan is újszerű kezdeményezés a munkaügyi smtgáltató Iro­dában született, amely egy évvel ezelőtt kezdte meg működését, a azóta összeam százharminc céggel — gyár­ral, vállalattal, szövetkezet- tel, intézménnyel — vette föl a kapcsolatot, róluk ma már több mint tízezer mun­kaügyi adatat őriz. A fiatal szolgáltató szervezethez ha­vonta ezer—ezerötszáz em­ber fordul fel vil ág osztásért, tanácsért, segítségért. Az adatbank szakmánként is csoportosítja a munkaalkal­makat. így az áHást keresők kedvükre válogathatnak kö­zöttük. Ha nem találnak azonnal megfelelőt, az iroda nyilvántartásba veszi őket és értesíti arról, ha kedvező ajánlat érkezik. Az iroda léitreb ozásakor — 1983 elején — arra szá m itattak a szakemberek, hogy a gazdasági élet válto­zásainak következtében megnő az állás* kereső, munkahelyet változtató em­berek száma, fő feladatuk tehát ezek segítése lesz. Meglepő módon az efHenke- zője történt: kétszeres túlkí­nálat jelentkezik a munka­adók részéről. Az irodánál egy év alatt 6704 állásaján­latot jolon'ottek be a válla- !.. >;< és 3.35 ember kereseti új munkahelyet; ezek több­sége is olyan volt, aki nW- nőségi cserét akart: jobb munkakörülményeket vagy több fizetést, illetve pálya­korrekcióhoz, átképzéshez vagy továbbképzéshez kért tanácsot, ' segítséget Feítúnóen nagy az igény alkalmi munkásokra, a kí­nálat azonban szerény. A munkaügyi szolgáltató iroda ezért megkereste a pécsi egyetemeket és főiskolákat, amelyeknek hallgatói szíve­sen vállalkoznak alkalmi munkára. Az iroda gondos­kodik tehát arról, hogy lét­rejöjjön a kapcsolat az al­kalmi munkát kínáló válla­latok és személyek, illetve a dolgozni akaró diákok ko­zott. — Hányán vesznek részt ezeken a foglalkozásokon? — Száznyolcvan—kétszáz hallgató van, s nyolcvan— nyolcvanöt százalékuk párt­tag. A népfrontosok és a KISZ-esek közül körülbelül ötvenen járnak az úgyneve­zett téli estékre, vitakörök­re, illetve a pártszervezetek foglalkozásaira. Megjegyzem, hogy a legelső adatban ben­ne vannak azok is, akik a községi párt vezet őség szer­vezte hatodik tanfolyamára járnak. Ez szintén előadás­sorozat. — Ennek mi a célja? — Az, hogy a községi, a tömegszervezeti, a munkahe­lyi vezetők, a tömegszerveze­tek aktívái, a tanfolyamok, előadássorozatok előadói tá­jékozódjanak fontos politikai és ideológiai kérdésekben. Budapesti, kaposvári előadó­kat hívunk meg. Eddig eb­ben a sorozatban három előadás hangzott el. Szó volt az egyházpolitikáról, Kínáról, azután nemzetközi kérdések­ről szabad pártnap keneté­ben. A tervek között szere­pel gazdaságpolitikai előadás, és olyan, amelyik az ifjúság­gal foglalkozik. Sőt még a község rendezési tervét is odavissz&k az előadássorozat­ra. Fontosnak tartjuk ugyan­is, hogy rmodén ta jói ismer­je, megvitathassa. — Van-e valamilyen gond? — A báróra előadássoro­zattal annyi, hogy egyelőre magunkra vagyunk utalva. Eddig ugyanis egyetlen anya­got sem kaptunk. Most sok­szorosítják az elsőt. Még sze­rencse, hogy az első három­négy alkatomra saját témát terveztünk, és pártnapokat is tartottunk. örítaflwtaa ásóét a tömegpoMUBoai végzők száma. — Minek köszönhető ez? — O] gyakorlatot vezet­tünk be. A bat vezető pro­pagandista aoost Is megvan, de velük együtt ttzeoőten-ti- zenhatan tartanak előadáso­kat. Elsősorban a vezetőkre számíthatunk. A nyugdíjas pártmunkástól a tanácsi ve­zetőig, a körzeti orvosig sok embert felsorolhatnék. Pél­dául a balatonkeresztűri köz­ségi pártszervezetben hatan vállaltak előadást. Kiderült, hogy ha korábban fölkérik őket, már akkor is jöttek volna. A balatonújlaki KISZ- esek közül tizenöten voltak a pártszervezet tanfolyamán. Aztán megkértük az új kör­zeti orvosnőt, vállaljon egy előadást az újlaki fiatalok­nak. A téma a társasági és az egyéni magatartásforma lesz. A balatonkeresztűri KISZ-esek a pártvezetőség rendezte előadássorozaton voltak ott — Minden foglalkozást si­kerül-e megtartani? — Sok minden van így a téli időszakban a falugyűlé­sektől a pártnapokig. Vala­mennyi fórumra igen nehéz mozgósítani az embereket. Éppen ezért fontosnak tart­juk a rugalmasságot. Most például nemzetközi kérdések­ről tartottunk pártnapot er­re szerveztünk, emiatt elha­lasztottuk a foglalkozást — Milyen az emberek ér­deklődése? — Egyre többen érdeklőd­nek a politikai kérdések iránt különösen elmondható ez a nemzetközi helyzet kap­csán. Fontos, hogy magya­rázzuk azt aim elhangzik a rádióban, ami látható a té­vében. Jogos az emberek ag­godalma, mi azonban a fog­lalkozásokon, a pártnapokon azt magyarázzuk, milyen fel­adatok várnak ránk; miért fontos még jobban dolgoz­nunk. Váltani próbálunk: többet beszélünk magunkról. Szeretnénk még rugalmasab­ban alkalmazkodni a helyi igényekhez. Eredménynek tartjuk, hogy az új formák révén eltűntek bizonyos „fe­hér foltok”, felfrissült a hall­gatóság, olyanok is ülnek a foglalkozásokon, akik eddig nem jöttek — mondta befe­jezésül Jeszenöi László. L. G. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom