Somogyi Néplap, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-11 / 8. szám

mondást e íegyverek létre- uozásáröi, gyártásáról, be­hozataláról, továbbá az e te­rületen lévő államoknak va­ló átadásáról. A vállalt kö­telezettségnek hatékonyan biztosítani keil, hogy a meg­állapodásban meghatározott területen ne legyen vegyi- fegyver. Az Európa vegyifegyver- mentesítésével kapcsolatos gyakorlati kérdések vizsgá­lata során hasznosak lehet­nek azok a tapasztalatok, amelyek a genfi ieszerelesi bizottságban a vegyifegyve­rek általános és teljes betil­tásáról folyó tárgyalásokon halmozódtak fel. Ugyanaíkkor nem kívánatos érinteni az e tárgyalások témáját képező bonyolult technikai kérdése­ket. Az Európa vegyifegyver- . mentesítesere vonatkozó megállapodás kidolgozása során az érdekelt államok szükség szerint egyeztethe­tik az ellenőrzés adekvát, kölcsönösen elfogadható for­máit. Ezek - biztosítanák a vállalt kötelezettségek - tény­leges teljesítését az övezet létrehozásáról szóló megálla­podás minden résztvevője által. , . A vegyi fegyverektől -men - tes övezet státuszát megfele­lő módon tiszteletben kell tartani. Célszerű előirányoz­ni, hogy azok az államok, amelyek területére a megál­lapodás vonatkozik, meg­felelő biztosítékokat kapja­nak a fojtó, mérges, vagy . egyéb, hasonló gázok es bakteriológiai eszközök há­borúban történő alkalmazá­sának tilalmáról szóló 1925 évi genfi jegyzőkönyvvel, valamint más, elfogadásra kerülő nemzetközi jogi dő­lt umentumohKal összhang­ban. A megállapodás testet ölt- hetne egy kötelező jogi ér­vényű okmány — például . egyezmény, szerződés, kon­venció, vagy megfelelő több­oldalú nyilatkozat, illetve több, egyoldalú nyilatkozat — formájában. Természete­sen a megállapodás formáját meghatározná annak tartal­ma. A politikai nyilatkozat lehetővé tenné néhány bo­nyolult technikai kérdés megkerülését. A Varsói Szerződés tagál­lamai célszerűnek vélik, hogy az Európa vegyifegy- ver-mentesítéséről a NATO- tagországokkal és más érde­kelt európai államokkal folytátandó előzetes véle­ménycsere céljából a meg­hatalmazott képviselők 1984- ben találkozót tartsanak. A találkozón egyeztetni le­hetne a különböző gyakorla­ti kérdéseket, beleértve a jövőbeni tárgyalások megfe­lelő fórumának kérdését is. Libanon Franciaország száz helikoptert szállít Franciaország rövidesen száz helikoptert szállít a li­banoni kormánynak, hadse­rege tűzerejének megerősíté­sére — jelentette kedden a bejrúti An-Nahar című új­ság. Megfigyelők a fegyver­szállítás nyilvánosságra ho­zatalát összefüggésbe hozzák azzal, hogy egy nappal ko­rábban újabb ellenállási ak­ció célpontja volt a Libanon­ba küldött francia haderő bejrúti főhadiszállása, s egy -francia katona el is esett. Nicaragua és Honduras külügyminisztere búcsúzik egymás­tól a közép-amerikai országok panamavárosi tanácskozása után. tos és következetes erőfeszb téseik a megfelelő nemzet­közi megállapodás kidolgo­zására. Ezzel együtt lehetsé­ges és szükséges meghatáro­zott párhuzamos lépéseket tenni az európai kontinen­sen. Ez jelentős mértékben csökkenthetné a vegyi hábo­rú kockázatát Európában, és következésképpen az egész világon; megkezdődhetne a vegyifegyver-készletek csök­kentése. Ilyen lépések elen­gedhetetlenül szükségesek az európai vegyiíegyverek fel­halmozása lehetőségének megelőzésére, a vegyifegy­verkezési hajsza veszélyes fordulójának elkerülésere. Mivel a vegyi eszközók korlátozását, csoakenieset es megsemmisítését szolgáló re­gionális ruszin tezKedesek — a giooális intezkedesekhez tcepest — kevesebb áiiainM érintenének, egyszerűbben lenetne egyeztetni es életbe léptetni azokat. Ugyanakkor azok a regionális intézkedé­sek, amelyek tömegpusztító teigyveirfajta teljes feiszáimo- .asaihoz vezetnének, keiseg- teienül megsziiarditanak az európai biztonságot, hozzájá­rulnának a háborús veszély csökken tesenez, a kölcsönös bizalom erósitesehez,, az ál­talános politikai légkör ja­vulásához. Sőt e részintéz­kedések életbeléptetése hoz­zájárulna a vegyiíegyverek betiltásáról szóló világmére­tű megállapodás megkötésé­nek meggyorsításához, amely a Varsói Szerződés tagálla­mainak továbbra is fő célja és ösztönözné hasonló intéz­kedések elfogadását más földrészeken is. Az Európa vegyifegyver-mentesítésére vonatkozó elgondolás mara­déktalan valóraváltása a Varsói Szerződés összes tag­államának területét érinte­né, s elő kell irányoznia, hogy a jövőbeni intézkedé­seket a NATO-tagországok területének megfelelő részei­re is kiterjesszék. A Varsói Szerződés tagál- lamainak Európa vegyifegy­ver-mentesítésére irányuló gyakorlati kezdeményezéseit következetesen — az összes tényező és körülmény figye-' lembe vételével — lépésről lépésre célszerű megvalósí­tani. Az államok kötelezettségei a megállapodásban előirány­zott európai yegyifegyver- mentes területtel kapcsolat­ban például tartalmazhatnák annak közlését, hogy ezen a területen van-e vagy nincs vegyifegyver; annak megtil­tását, hogy vegyifegyvert helyezzenek el ott, ahol most nincs ; e fegyverek befa­gyasztását; a.meglévő vegyi­fegyver-készletek kivonását vagy megsemmisítését; a le­Vatikán — Egyesült Államok Helyreállították a diplomáciai kapcsolatokat A Szentszék és az Egyesült Államok helyreállította dip­lomáciai kapcsolatát — kö­zölte kedden a Vatikán szó­vivője. Mivel egy; 1888-ban hozott törvény megtiltotta, hogy az Egyesült Államok képviselőt tartson a pápai államnál, az amerikai—vatikáni' kapcsola­tok i939-ig szünételtek. Franklin. D. Roosevelt elnök személyes képviselőjének ki­nevezése óta több kísérlet történt a kapcsolatok norma­lizálására. Ronald Reagan személyes. képviselőjének nagykövetté való kinevezésé­ben elsősorban a nemzetközi politika szempontjai játszot­tak döntő szerepet. (Folytatás az 1. oldalról) A vegyifegyverek által az európai népeket és államo­kat, -valamint a világ más térségeit fenyegető veszély, maradéktalan elhárítása csak úgy biztosítható, ha sor . kerül a vegyifegyverek vi­lágméretű betiltására és a vegyifegyver-készletek meg- sefnmisítésére. A szocialista országoknak a genfi leszere­lési bizottságban előterjesz- j tett konkrét, reális javasla­tai e fő cél elérését szolgál- ják, csakúgy mint állhata­Dániában kedden választásokat tartottak. A képen Jorgen­sen volt miniszterelnök programjáról nyilatkozik a sajtó képviselőinek. Közvetítők részsikere Ha a megoldás nem is ke­csegtet teljes sikerrel, azt nem lehet elvitatni, hogy a közép-amerikai válság eny­hítésére jelentős lépest tel­tek az érdekeltek. A Conta- dora-csoport — Mexikó, Pa­nama, Venezuela és Kolum­bia — részleges béketervét Panamavarosban vitatták meg az imént említett álla­mok diplomáciájának veze­tői Nicaragua, Salvador, Costa Rica, Honduras és Guatemala külügyminiszte­reivel. A leglényegesebb pontja a megállapodásnak: csökkentik a térségben a katonai tanácsadók számát, majd, — idővel — valameny- nyit kivonják az érintett or­szágokból. Ami a Contadora- csoport eredeti tervét illeti, az jóval messzebbre ment a végül is elfogadott program­nál. Sajnos, nem sikerült el­fogadtatni azt a rendkívül lényeges pontot, hogy 1984. február 29. után a térség ál­lamai ne vásároljanak fegy­vert. Megfigyelők azonban em­lékeztetnek rá, hogy az ok­mány így is tartalmazza a múlt évben kidolgozott 21 pontos rendezési elképzelés leglényegesebb elemeit. Bi­zonyára a feszültség mér­séklődése irányában hat a k,öz ép-amerikai államok fegyveres erőinek csökken­tése, a térség országai között a katonai egyensúly megte­remtése, amit a dokumentum nyomatékkai előír. Nemkü­lönben lényeges javaslat, hogy ezentúl nem szabad támogatni vagy eltűrni olyan irreguláris csoportokat, ame­lyek más államok törvényes kormánya ellen karcolnak. Ezzel összefüggésben Nicara­gua külügyminisztere, Mi­guel d'Escoto pozitívan érté­kelte a panamavárosi meg­állapodást. És ez érthető, hi­szen országa ellen Hondu- rasból és Costa Rica terüle­téről rendszeresen folytatják SOMOGYI NÉPLAP az ellenforradalmi erők a hadüzenet nélküli háborút. Igaz, Nicaragua szeretett volna többet is elérni: pél­dául azt, hogy a dokumen­tum intézkedjék a külföldi katonai támaszpontok föl­számolásáról, az idegen fegy­veres erők kivonásáról. Eze­ket a javaslatokat azonban a többi közép-amerikai or­szág elvetette. Márpedig amíg az Egye­sült Államok haditengere- szete, légiereje és tengerész­gyalogsága nagyszabású had­gyakorlatokat jotytat Nica­ragua közvetlen szomszéd­ságában, s amíg a térségben nem csökken, ellenkezőleg nőtton nő az amerikai kato­nai jelenlét, addig Nicara­gua nem érezheti magat biztonságban. Éppen az el­múlt napok szolgáltattak példát arra, miként véleke­dik Washington a közép­amerikai térség békéjéről és biztonságáról. Nicaragua Potosi nevű kikötőjét hat al­kalommal támadták az el- lenforradalmárok. Roham­csónakjaikkal a közelben horgonyzó amerikai hadiha­jakról közelítették meg a ki­kötőt, s akciójuk után a cir­kálókra tértek vissza. A mi­nap érkezett a hír arról is, hogy az Egyesült Államok öt év alatt nyolc milliárd dol­lárral kívánja támogatni a Washington-barát ícözép- amerikai rezsimeket, ami a Nicaragua elleni titkos há­ború folytatását, az úgyne­vezett kontrák, vagyis az el­lenforradalmárok változat­lan segítségét jelenti. A közép-amerikai válság politikai rendezésének esé­lyeit ez az amerikai maga­tartás erőteljeseji befolyásol­ja. Mégis, a Contadora-cso- pőrt közvetítő szerepét nem szabad alábecsülni, mint ahogy a panamavárosi meg­állapodást sem lehet túlbe­csülni. Kiindulópontként rendkívül hasznos lehet a kibontakozás felé vezető úton, s megteremtheti egy regionális békeszerződés megkötéséhez a legszüksége­sebb .feltételeket. Gy. D. Javaslat Európa vegyifegyver-mentesítésére A konjunktúra hőmérője Az esztendő első napjai­ban elég sok politikai ag- gódnivaiója van a világnaa, A politikai kérdéseken túl­menően azonban minden or­szágban félénk reménység-» gél lesik: hogyan alakul a gazdasági helyzet. NapjainK világgazdaságaban az egy­másrautaltság olyan nagy­mértékű, hogy (egy-két or­szágtól eltekintve) tartós gazdasági stabilitás és fel­lendülés csak a helyzet ál­talános javulásával érhető el. A leköszönt 1983-as év — különösképpen a második leieszfendo — jelezte, hogy á. legerősebb tőkés gazdasa­gokban elkezdődött némi pozitív irányú folyamat. A rejlett tőkés őrszágokat tö­mörítő legszélesebb szerve­zet, a mintegy két tucatnyi tággal rendelkező OECD legfrissebb statisztikái sze­rint 1982-ben- ezeknek az ál­lamoknak a gazdasága még nemcsak stagnált, hanem zsugorodott is, 1983 ezzei szemben már több mint két százalékos növekedést ho­zott. Az európai szocialista or­szágok szemszögéből vizs­gáivá a helyzetet azonban Kedvezőtlen jelenség, hogy éppen az Egyesült Ai.anion- ban voit a legnagyobb és leggyorsabb a konjunktúra éienKüiese, amely számukra Nyúgát-Európa országainál lényegesen kisebb jelentősé­gű kereskedelmi partner. Az Egyesült Államokban 3,5 százalékkal növekedett ta­valy a gazdasag, Japánban pedig 3 százalékkal. Ez a tény erősen javított az átla­gon, hiszen az Egyesült ' Ál­lamok egymagában az egész OECD-termeles 40 százalé­kát adja. A fejlett európai tőkés or­szágok gazdaságnövekedése már ■ lényegesen alacsonyabb volt: mindössze egy száza- - lék. Ezen belük a szocialista országok, legfontosabb keres­kedelmi f.\ärmere, a lsemet Szövetségi Köztársaság 1,25 százalékos növekedést ért el, s á hasonlóképpen fontos semleges Ausztria másfél százalékot. A nem kevésbe jelentős partnernek számító Olaszország gazdasága vi­szont még mindig vissza­esést mutatott — az előző esztendőhöz képest 1,5 szá­zalékosat. A konjunktúra élénkülé­sének megoszlása tehát rendkívül egyenlőtlen volt és éppen a kelet-európai szocialista országok export- lehetőségei szempontjából döntő nyugat-európai part­nerek növekedése nem volt különösebben meggyőző. Sajnálatos módon, 1984- ben is ez várható. Az OECD által január első napjaiban készített előrejelzés szerint a világ két tucat legfejlettebb tőkés országa a most kezdő­dő esztendőben már nem 2, hanem 3,5 százalékos gazda­ságnövekedéssel számolhat. A konjunktúra tehát élén­kebb lesz, mint 1983-ban. Továbbra sem változik azon­ban a helyzet abból a szem­pontból, hogy az Egyesült Államok és Japán gazdaság- növekedése az átlag fölölt marad (5, illetve 4 százalék­kal). Az európai OECD-orszá- gok növekedése csak alig lesz gyorsabb, mint tavaly volt: egy százalék helyett másfél százalék. Ezen belül a külkereskedelmi szempont­ból legfontosabb partneror­szág, az NSZK 2 százalékos gazdaságnövekedést vár, Ausztria 1,5 százalékot, Olaszországban az előrejel­zések szerint az 1981 óta tartó gazdaságcsökkenés megfordul és a tavalyi év­hez képest 2 százalékos gaz­daságnövekedés várható. Azt természetesen jelenleg még nem lehet megbízható­an előre jelezni, Hogy mi­képpen csapódik le mindez a nyugat-európai országok külkereskedelmi . lehetősé­geinek növekedésében. A konjunktúra némi növeke­dése önmagában véve , bizta­tó jel. Nem lehet azonban elfelejteni, hogy a beruhá­zási tevékenység a gazdasá­gi élénkülés ellenére jófor­mán minden nyugat-európai országban rendkívül gyenge maradt. Az OECD jelentése szerint 1983-ban a beruhá­zási tevékenység semmilyen szerepet nem játszott a gaz­daság élénkülésében, és sze­repe 1984-ben is lényegesen szerényebb lesz, mint a fo­gyasztásé. Ez azt jelenti, hogy Nyugat-Európa, mint exportpiac 1984-ben is egyen­lőtlenül fejlődik majd és mindenekelőtt a személyi fo­gyasztás területe nyújt a külső szállítóknak esetleges exportnövelési lehetősége­ket. A beruházási tevékenység viszonylagos gyengesége hosszabb lejáratra is kedve­zőtlen jelenség. Azt , mutatja ugyanis, hogy. az 1084-re jó­solt konjunktúra nem les* feltétlenül tartós és a, követ­kező évben ismét megtor­panhat. Ennek legjellegzete­sebb mutatója, hogy az élén­külés ellenére 1984-ben sem csökken a munkanélküliek száma. A fejlett tőkés or­szágokban jelenleg . több mint 32 millió ember van állás nélkül és 1984-ben is legalább ennyien várnak majd munkára. Az Európa számára kedvezőtlen válto­zás ezen belül az, hogy Észak-Amerikában (USA és Kanada) a jelenlegi 12,5 millióról 10 millióra csök­ken a munkanélküliek szá­ma — Nyugat-Európában viszont 18 millióról 19 mil­lió fölé emelkedik. A végső következtetés te­hát az, hogy a konjunkturá­lis fejlődés szempontjából 1984 egy szerény árnyalat­tal kedvezőbb lehet, mint az előző esztendő — a fellen­dülés szilárdságára és tar­tósságára azonban egyelőre semmi biztosíték nincs. Wick-űgy Bocsánatot kért... Az amerikai információs ügynökség, az Usia igazgató­ja hétfőn a nyilvánosság előtt bocsánatot kért azoktól, akiknek telefonbeszélgetéseit fcuditukon kívül magnetofon- szalagra rögzítette. Charles Wick „feledékenységét” hoz­ta fel mentségére, a Fehér Ház pedig jelezte: Reagan elnök bizalma változatlan Wick iránt. A kormányzat ezzel nyO­vánvalóan lezártnak tekinti a kellemetlen ügyet, de a magnetofonszalagok, amelye­ket Wick és más magas ran­gú amerikai kormánytisztvi­selők beszélgetéseiről készül­tek. hétfőn a szenátus és a képviselőház külügyi bizott­sága elé kerültek megbaBga- tás céljából. Wick hétfőn a*t te bejelen­tette, hogy megszüntette a ‘ telefonbeszélgetések rögzíté­sét, Ennek — szerinte — amúgy is csak az volt a cél­ja, hogy „meghosszabbítsa emlékezetét”. A bűnbánó nyilatkozat előtt Wick hetek­ig tagadta telefonbeszélgeté­sek figyelmeztetés nélküli rögzítését Autós terepverseny JANUAR 15-EN 9 ÓRÁTÓL. NEVEZE8 A HELYSZÍNEN. RENDKÍVÜLI AUTÓBUSZ JÁRATOK. (78347)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom