Somogyi Néplap, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-10 / 7. szám

Számítógép a tanácsházán Korszakváltás megy végbe a hivatalban: januártól XI tanácsházán kezdi meg mun­káját a komputer. Igaz, különféle feladatokkal eddig is dolgoztak számítógépek, főként a megyei igazgatást segítendő. Most azonban a városok (a járások teendőit részben átvállaló települések) kerültek előtérbe. A kijelölt hivatalokban az úgynevezett Tanácsigazgatási informati­kai mintarendszer vizsgázik a gyakorlatban. A tanácsi dolgozók idejé­nek tekintélyes részét tölti ki az adatgyűjtés-szortírozás, a különféle lajstromok össze­állítása, a jelentések, össze­sítésiek készítése. Nőttönnőa központi tervezés informá­ciószükséglete. A felfelé irá­nyuló adatszolgáltatási köte­lezettség mellett az informá­ciók további feldolgozást is igényelnek, a településeken ugyanis összetettebb, más­ként csoportosított adatok kellenek, mint a miniszté­riumokban, a főhatóságok­nál Előtérben a városok A városfejlesztők »teák­ban, körzetekben gondolkod­nak, gyakran van szükség arrra, hogy egyes szociális rétegeket — a lakásigénylő­ket, a bölcsődés és óvodás korúakat, vagy mondjuk a képesítéssel rendelkező peda­gógusokat — elkülönítsék eb­ből a halmazból. Mindez te­mérdek kézi, kartotékokkal bíbelődő nyilvántartó mun­kát követel, s a feldolgozan­dó adathalmaz még bővülni fog: a járások megszűnésé­vel a körzetközpont szerepét betöltő városi (nagyközségi) tanácsoknak a vonzási kör­nyékükre vonatkozó adatok java részével is dolguk lesz. Ilyen helyzetben szinte nélkülözhetetlen a számító­gép. De ehhez előbb meg kell teremteni a feltételeket! Jó néhány településen tettek már ez ügyben lépéseket (gépesítették a rutinfeladato­kat, központi irattárat szer­veztek, helyenként a hivatal hagyományosan tagolt szer­vezeti rendjén is változtat­tak). Csakhogy a számítógép alkalmazásához a nyilván­tartások összevonása a dön­tő láncszem. Hogy az adato­kat ne a különféle szakosz­tályokon (olykor az egyes ügyintéaőkneá) szétaprózva tarolják, hanem egy köz­pontban, amolyan belső szol­gáltatásként, minden illeté­kes számára könnyen hozzá­férhetően. * Ám a számítógépre vihető központi nyilvántartás létre­jöttéhez fáradságos út vezet. Aprólékosan át kell teginte- ni az ügyintézési folyamato­kat, az egész tanácsi szerve­zetet, s benne az egyes ügy­intézők munkáját. Ennek alapján dönthető el, hogy az adatok milyen köre von­ható össze, s milyen csopor­tosításban szolgálhatják leg­inkább a központi és a helyi tájékozottságot. Rendet tenni a nyilvántartásokban A számítógépnek tehát elő kell készíteni a terepet. Eb­ben igyekeznek segítséget nyújtani az Államigazgatási Szervezési Intézet tudomá­nyos munkatársai: helyszíni vizsgálatok sokaságára ala­pozva mintákat ajánlanak a tanácsiaknak a házon belüli munkaszervezés konkrét módjaira, mert a gép kiszol­gálása több szervezeti éssze­rűsítést követel. Javaslatot tesznek a gyűjtendő adatok tartalmára, csoportosítására, a gépi feldolgozás program­jaira, hogy mindez a telepü­lési sajátosságoknak és az egységesítés kívánalmainak is megfeleljen. A közigazgatásban mind­eddig főként a miniszté­riumokban és a megyei szer­veknél működtettek nagy kapacitású, drága számítóge­peket. Ezekhez kellett to­vábbítaná az adatokat a te­lepülésekről, hogy feldolgo­zás után (meglehetősen sok idő elteltével) visszaküldjék azokat. Ez a munka elsősor­ban a központ igényeit vet­te figyelembe, j s kevésbé segítette a helyi ügyintézést. Most fordulat következik: előtérbe kerül a települések, illetve vonzási körzetük ada­tainak számítógépes feldol­gozása. A felsőbb irányító szervek ezektől a bázisoktól kaphatják meg az őket ér­deklő adatokat. A járások megszűnésével 139 városkörnyéki (kisebb­részt nagyközségi-környéki) igazgatási körzet szerveződik. Ezek központi településein belátható időn belül föl kell készülni a számítógép alkal­mazására. Kézenfekvő, hogy a körzetközpontok legyenek az információgyűjtés és rend­szerezés központjai is, ré­szint saját feladataik és a környékükre kiható ellátó szerepkörük okán. Másrészt a megyei irányítás segítésé­re. Harmadrészt pedig azért, hogy a gépi adatfeldolgozás­sal a községeket szolgálják ki, hiszen minden faluba nem lehet számítógépet tele­píteni. A városban gépre vi­hetők például a falvas né­pességére vonatkozó adatok (így szükségtelen, hogy al­kalomadtán fáradságos kézi munkával keressék ki a köz­ségházán mondjuk a válasz­tásra jogosultakat vagy a sorköteleseket). Kisegítheti a város a környéket az ingat­lanok vagy akár az adók számontartásában is. Bemutatkozik a Floppymat SP E céloknak a már hozzá­férhető irodai mikroszámító­gépek jól megfelelnek. A ki­jelölt településeken egyéb­ként a Floppymat SP típusú számítógép kezdi meg a vizs­gaidőszakát. Sokféle munkát átvállalhat a hivatalbeliek­től: képes a különféle leve­lek, jegyzőkönyvi határoza­tok végleges szövegét a kí­vánt példanyszámban papír­ra vinni. Tud aktát tárolni, kódszám, sorszám vagy egyéb ismérv alapján adatot visz- szakeresni, táblázatot, lajst­romot készíteni és még foly­tatni lehetne. Hogy a gép mi mindenre alkalmas valójában, arra a gyakorlat ad majd feleletet. Az Államigazgatási Szerve zési Intézetben elmondták, elsőként az oktatás sok is­métlődő, azonos tartalmú írásos mozzanatának terhei­től szabadítják meg a hiva­talt. (Fölmérések szerint az ügyiratok számontartása a tanácsok munkaidőalapjának 15—20 százalékát teszi ki.) Ennek várhatóan több elő­nye is lesz. Mindenekelőtt gyorsul az ügyintézés, mert a manuális tömegmunkák gépi /elvégzésével jelentékeny idő takarítható meg. A Központi Statisztikai Hivatal szakemberei — az új bérbesorolásd jogszabá­lyok figyelembevételével — összeállítotték a foglalkozá­sok egységes osztályozási rendszerének (FEOR) módo­sított változatát, amely 1985. január 1-től szolgál a fog­lalkozási, munkaköri beso­rolások alapjául. A FEOB egységes számjelrendszerrel jelöli a dolgozók foglalkozá­sát, lehetőséget adva a ke­resők. teljes körének csopor­tosítására foglalkozás, mun­kakör es beosztás szerint. Az új rendszerezés mint­egy 800 foglalkozást, ezeken belül 7 ezer munkakört so­rol fel. A nyilvántartott fog­lalkozások, illetve munkakö­I rök száma nemigen válto­zott 1975 óta, amikor az egységes rendszer' «WÖ oasze­Cserénfaí sors A Mái aljában A Zsçlic nyájas arcát mu­tatta; a januári tavaszban barna dombok, zöldessárga völgyek, szürke rengetegek vártak. Cserénfán tájékozód­ni betértem a kedves tanító­nőhöz, Balogh Józsefnéhez. Tőle tudom, hogy e csöndes zselici falucskát hajdanában, a XVI. században Cyrenfal- vának emlegette egy okirat. S ahogy nézelődtünk, ő mondta el körbemutatva, merre a Pápai-télé vúárna- lom, merre találnám a Gi- dás-tetőt, a Kutyor-, a Bere- nyec-, a Borzás-völgyet, hol feküdt Tenesztya, Gödién - fa... Szavai nyomán megele­venedik egy régi falu, ahol előbb Török Bálint volt a birtokos, majd Esterházy. Az 1536-os adólajstrom összeirói tízjobbágyos települést talál­tak itt. Most olyan ez a falu, hogy őrzi a régit a házak alakjá­ban, de az új is megmutat­kozik, nagy és kényelmes otthonok formájában. Az is­kolát még Horváth tanító úr építtette át. Zsúpos ház volt a negyvenes évek előtt; ő megtámogatta a falált geren­dákkal, mintha össze akarna dőlni. Az egyházi és a tan­kerületi bizottság be se mert menni, rögtön hozzájárult az épület bontásához és új eme­léséhez! Járjuk Cserén fát. Kultúr - ház, klub, könyvtár 2400 kö­tettel. S hogy ez a kis falu oly sokszor szerepelt a rá­dióban, az Balogh tanítónő­nek köszönhető; az ő iskolá­sai szereztek babért szülő­helyüknek az ifjúsági műso­rokban. Hány és hány író látogatott ide az elmúlt években! Épülitek áttétük a cserénfaiak szellemiekben. Betérünk Domokosékhoz, a gazdával szeretnénk szót vál­tani. Csak az asszony van otthon, ő meg azt mondja: — Csak térjenek be bár­hova bizalommal, az én uramhoz hasonló emberek élnek itt. Igaza lehet. A Mái aljában — hosszú dombvonulat ez — lélekre nézve egyforma em­berek élnek. Ez a Mái egyre vásik, koptatják az esők; ha a taréját alkotó fák beszélni tudnának, nemzedékek életé­ről vallanának. Welzenbach Janos hetvenkét éves, ős cserénfai lakos. Élete párja, leánynevén Németh Mária, hatvannyolc esztendős — máig sem kívánna más fér­jet magának. Pedig csak a zselici földművescsaládok tudják, mi mindent meg kel­lett tenni azéirt, hogy ezek a meredek dombok termőre forduljanak. — Nolc hold földünk volt, itt is néhányszáz négyszögöl, ott is — eleveníti föl régi életét János bácsi. — A Tóth-reiten, a Török.-szőlő­ben, Gidáson ... Sokat dol­goztunk, el nem lehet mon­dani, hogy mennyit. Lova van most is, a Laci. A kaposi állatvásáron vette. Nyugodt ló, csak az autódü­állátása készült, sándossae aehany üj foglalkozás ,.szü­letett”, köztük az atomerő- művi főberendezés-, illetve segédberendezés-gépész, -gépkezelő. A módosítások főként az átcsoportosításo­kat, a munkakörök pontosí­tását, esetenként összevoná­sát jelentik, több mint ezer foglalkozásnál, illetve mun­kakörnél. A legtöbb válto­zás az egészségügyi dolgozók besorolásában lesz: az eddi­gi 740 egészségügyi munka­köri megnevezés az uj rend- szereaesben 240-re csökken. Jelentős változás az is, hogy a három műszakban dolgo­zó, közvetlenül a betegek - keű, gondozottakkal foglal kozó ápolók, szülésznőik gondozók fizikai munkakör­be kerülnek (Ezt az indo­kolja, hens' jelenlegi besoio börgés riasztja, olyankor az­tán megéri csillapítani nyá­jas szavakkal a gazda. — Köll a ló. Vettem egy högyet, négyholdasat. Téesz- nyugdíjas vagyok, az a kis pótlás jólesik. Szőlő, kukori­ca, krumpli megterem ott. Barna ing, barna nadrág, gumicsizma van rajta. / A szeme is barna. Olyan me­zőember. Asszonya is apró, de. fölvette a versenyt a do­logban a nagyobb termefcű- ekjcel mindig! Most már té- tsznyugdíjas ő is. — Csak a vadak ne jár­nának be a termőterületre! A kukorica még alig hozza a címerét, amikor már neki­esnek, rágják. Drótot húztam körbe, na így nem féritek a földemhez. A cserénfai ember jószág­tartó gazda volt. Mostanra már szűnt a buzgalom, meg­fáradtak az öreg kezek az almozásban, gondozásban. Azért nemrégen még biká­kat nevelt Welzenbach bácsi, az árukból vette a „högyet”. Addig beszélgetünk, amíg egyszer csak azt mondja ta­nulságul: — Ki hogyan dolgozik, olyan ember. De sokat se­rénykedtünk mi is, amíg a régi ház helyébe ezt épül­tük! Mari néni meg, hogy a ré­gi időket emlegetjük, azon tűnődik el: — Azok a régi étkek szin­te elfelejtődtek. A tejfölös, vagy hagymás lével megön­tözött gánica. A kukorica- prósza. Az uraméknál még a kukoricagombócos leves is divatban volt; nálunk nem, én töröcskei lány voltam. Tudja, az ember lánya ré­gen klumpában dagasztotta a sarat. Azt letette az ajtó 1 asukban nem kaphatnak müszakpot leköt. ) A termékszerkezetek át­alakulása, a technológiáik, valamint a vállalatok szer­vezeti változása miatt szá­mos fizikai munkakört is módosít az új nomenklatú­ra, illetve egyes szakterüle­teken összevonja a túlrész- íetezett bontást. Bebizonyo­sodott, hogy némely munka­köröket nem indökolt külön feltüntetni, hiszen eseten­ként — a munka jellegéből adódóan — a Különféle te­vékenységek összefonódnak. A fizikai dolgozók körében a legtöbb besorolásbeli vál­tozás az építőiparban törté­nik, ahol 64 munkaköri megnevezés szűnik meg ész­szerű összevonások, átcso­portosítások réven. előtt a pitarban, és tiszta lábbal léphetett a lakásba. Szegény Vajda Gyula, de jó klumpákat csinált! Aztán azok a tollfosztások, kukori- cafosztások ... Sokszor tizen­öten—húszán összejöttünk; az emberek egész éjjel hordták a kukoricát vékák­ban a padlásra. — Mese is volt közben meg hírek cseréje — éled az emlék János bácsiban. — Szomajomi cséplőbanda járt itt, aztán a temető fölött háltak meg. Hát másnap je­lentették a csöndéreknek, hogy a temetőből megdobál­ták őket az éjszaka. A rossz lelkek lehettek a tettesek, mondták. Bökdösődtek a csöndének szuronnyal, egész éj jel... Hiába. — Olyan kátyús volt az út, hogy a kocsik beragad­tak, és a bankosok cselé­deinek itt kellett éjszakáz­niuk. — Meg olyan idők is jár­tak, hogy lecsuktak hat órá­ra, mert elkerültem a le- ventézést. Tizenkét őrára, hogy nem mentem gyónni. Az emlék mosolyt csal a barázdált öreg arcra. — Hát nem jobb most? Leskó László Önjáró aívázak El készü-lt a Csepel Autó­gyárban annak az önjáró autóbusz-alváznak a proto­típusa, amelyre a felépít­ményt, a karosszériát — a lengyel és magyar jármű­ipari kooperációnak megfe­lelően — Jetében építik rá. Az önjáró alváz a Csepel Autógyár hagyományos ter­méke, amelyet a lengyel partner igényeinek megfe­lelően méreteiben átalakí­tottak, kés loenyít ettek. Az átalakítás után eredménye­sen fejeződtek be az üzemi terhelési próbák. Az első tíz darabot 1984-ben szállítják, s a termelési együttműködés valójában 1985-ben ölt majd komolyabb méreteket. Számítógéppel értékelik a KGST Marton vásáron, az MTA Mezőgazdasági Kutató- intézetében működő kuko- ricanemesítési koordinációs központjában a tavaly hét ország huszonegy kísérleti állomásán elvégzett kukori- caneinesitésd kísérlet éli ered­ményeit. Ekekben a napok­ban több tízezer adatot dol­goznak fel a martanvásári szakemberek, hogy megálla­pítsák: milyen fajták, fajta­jelöltek közül válasszák ki a legjobbakat, azokat, amelye­ket további kipróbálásra, íermeaztésre javasolnak. Évenkénti eszmecsere A megye agrárágazatának, élelmiszeriparának üzemi vezetői mától négy napon keresztül a feladatokról, a módszerekről folytatnak esz­mecserét az évenkénti szo­kásos tanfolyamukon. Ha hosszabb idő távlatában vizsgáljuk ezt a hagyomá­nyos rendezvénysorozatot, megállapítható, hogy egyre jobban fokozódik az igény és az érdeklődés iránta. Hasznosnak és nélkülözhe­tetlennek tartják az üzemi irányítók ezt az év eleji több napos munkamegbe­szélést Az ágazat növekvő fel­adatai, a közgazdasági kö­rülmények indokolják, hogy a már ismert rendelkezések és szabályozók szellemében eszmecserét folytassanak or­szágos és megyei vezetők­kel a sajátos somogyi fel­adatokról. Ezeken a megbe­széléseken nem is annyira az éves munka jelenti a fő témát, nagyobb szerepe és fontosságuk van a módsze­reknek. Mert ismert az, hogy a gazdasági építőmunka az agrárágazatban sem lesz könnyebb az előző évekénél, sőt egyes területeken min­den eddigit felülmúló telje­sítményekre lesz szükség. Ehhez pedig jobb feltételek kellenek, az előzőtől eltérő gyakorlat, új és célravezető módszer. A tanfolyam legfőbb ren­deltetése, hogy ehhez a megújuláshoz segítséget nyújtson az üzemi vezetők­nek. Próbálkozások, kísérle­tezések szinte mindenütt vannak, de nem biztos, hogy a legcélravezetőbbek. Ez a fórum jó alkalom egy­más módszereinek megisme­résére, megvitatására, a sok­féle tapasztalatból ki lehet szűrni a legígéretesebbet. Az üzemi vezetők között ilyen tapasztalatcserére évente csak egyszer, most van mód. És csak ez a néhány nap teremt lehetőséget arra is, hogy minden érintett együtt legyen; hogy szót váltson a feladat elvégzéséhez szüksé­ges feltételekről a mezőgaz­dasági üzem vezetője az ágazatot ellátó és kiszolgáló vállalat igazgatójával, vagy a szakigazgatási intézmény a termelési rendszer irányí­tójával. Mert nem csupán a termelés szervezésében van szükség új módszerekre, leg­alább ennyire fontos a kap­csolatok, az együttműködés rugalmas megújítása. Volt már rá példa, hogy ezen az év eleji vezetői továbbkép­zésen született olyan kezde­ményezés, amely szélesítette és javította termelők közöt­ti, illetve a termelők és a vállalatok közötti kapcsola­tokat. Természetesen a köl­csönös előnyök alapján. A mától kezdődő négyna­pos eszmecserén sok min­denről szó lesz. Érthető, hogy a fő témát a szabályozórend­szer módosítása jelenti, pon­tosabban az, hogy milyen gazdálkodással felelhet meg az ágazat a fokozott köve­telményeknek az új körül­mények között. Útbaigazí­tást, az év nagy munkájá­hoz szakmai, szellemi segít­ségét várnak Somogy agrár­ágazatának vezetői ettől a A programban együttmű­ködő országok — Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, Magyaror­szág, az NDK és a Szovjet­unió — célja az, hogy a je­lenlegieknél értékesebb, na­gyobb hozamú hibridekkel bővítsék a takarmány bázist, lej lesszék , korszerűsítsek a termesztési technológiát es a vet ömagszaporítást. SOMOGYI NÉPLAP F. S. Nyolcszáz foglalkozás, hétezer munkakör Egységes osztályozási rendszer tovaibbképzésitoL Vizsgáznak hét ország kukoricái

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom