Somogyi Néplap, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-06 / 4. szám

ÁRÖRJÁRAT Falu a homokon Termelői áraink kétarcúsága Hálátlan dolog manapság az árakról írni. Miközben az üzletekben, áruházakban — kis túlzással élve — hét­ről hétre változnak az árcé­dulák, a legtöbben azt hi­szik, az árak csak emelked­nek. Ám nem ilyen egysíkú a hazai árrendszer működé­se; a bonyolult folyamatok eredményeként alakul ki az árcédulákon olvasható hol magasabb, hol alacsonyabb összeg. S amit mi látunk, az csak a piramis csúcsa, a fo­gyasztói ár, az alap a ter­melői árképzés, amely meg­változott formájában már harmadik esztendeje szabja meg a vállalatok életét. Az új árképzésről a mai napig vitatkoznak a szakemberek, s legalább oSy népes a hí­vek, miht az ellenzők tábora. A kompetitiv szabályozás A közkeletű néven kom­petitiv árképzésként emlege­tett új szabályozást 1980-ban vezették be. Lényege, az idegenül hangzó név ellené­re egyszerű: a hazai terme­lők is érezzék a világpiac ítéletét, vagyis ne számol­hassanak magasabb nyeresé­get az Itthoni áraikban sem, mint amit külföldön elértek. Természetesen az importter­mékek és -anyagok ára sem lehet alacsonyabb a világ­piacinál, a fogyasztók és a vállalatok egyaránt ezen az áron vásárolják a külföldi cikkeket. A vállalatokat új heyzet elé állította a módo­sított árképzés, most már a gazdaságos termelés és ex­port lett elsősorban az ér­dekük. Az új árképzés hatás­körébe csak azok kerültek, amelyek legalább termelé­sük 7 százalékát exportál­ták; még így is vezető sze­rephez jutott a világpiaci tendenciákat követő és köz­vetítő árrendszer. Az árak növelésének még egy korlá­tot szabtak az illetékesek, egy termék ára nem lehet magasabb, mint ha ugyan­azt importból szereznék be. Mindez — legalábbis első látszatra — igen kedvező a belföldi fogyasztó számára, hiszen ha külföldön alacso­nyabb például az automata mosógép ára, mint nálunk, akkor ugye itthon is ár­csökkenésnek kell bekövet­keznie ... Valóban így tör­tént: le kellett szállítani en­nek az oly sok ideig hiány­cikknek számító termeknek az árát. Csakhogy nem csupán a mosógépről volt szó. Az új szabályozás bevezetése után derült ki, hogy nyugaton drasztikusan esett a kohá­szati és az alumíniumipari termékek ára olyannyira, hogy válságágazatnak minő­sítették ezt a két iparágat. Mindez a mi kohászatunkat és alumíniumiparunkat is igen súlyosan érintette. Nem volt elég, hogy — a koráb­bihoz mérten — csak keve­set tudtak gazdaságosan ex­portálni, tetézte a gondjai­kat, hogy itthon is tetemes mértékben le kellett volna szállítaniuk az árakat. Nyil­vánvaló, hogy e két iparág jövője, az ott dolgozó több tízezer ember létbiztonsága azt igényelte, hogy a kohá­szat és az alumíniumipar kapjon fölmentést a belföl­di árcsökkentés kötelezett­sége alól. Exportoffenzíva Később más iparágakban, mindenekelőtt az ipari ex­port mennyiségét, értekét meghatározó feldolgozó ipar­ban is hasonló fejlemények­re került sor. Ennek azon­ban már nem az volt az oka, hogy a feldolgozó ipar is válságágazatnak minősült, hanem valami más. Ezeket az okokat elemez­ve irts Veress Péter külke­reskedelmi miniszter: „1981- lfttti-be» külső politikai és gazdasági körülmények sú­lyosbították amúgy is nehéz helyzetünket. S bár Magyar- ország politikai szilárdsága, gazdasági teljesítőképessége iránt mértékadó körökben valódi kétely nem merült fel, mégis nehézzé vált fize­tőképességünk. megtartása. Ez követelte meg az úgyne­vezett exportoffenzíva prio­ritását, vagyis azt, hogy minden korábbinál jobban előtérbe állítsuk a kivitelt, megfeszített erővel töreked­jünk fokozására ... Ezért a szabályozást úgy módosítot­tuk, hogy ha a vállalatok csak viszonylag alacsonyabb jövedelmezőségű, vagy ked­vezőtlenebb árfekvésű ter­mékekből tudják exportju­kat bővíteni, ez ne sértse érdekeinket, ne romoljon belföldi értékesítésünk jö­vedelmezősége. A gyakorlat­ban ez az elv úgy valósul meg, hogy ha a vállalat el­ér exportjában egy bizonyos előirt növekedési ütemet, belföldi árait még akkor sem kell leszállítania, ha az export jövedelmezősége vagy árszínvonala csökken.” Átmeneti intézkedések A fentiek érthetővé teszik, mi az oka annak, hogy ná­lunk ma csak korlátozott mértékben érvényesülhet az 1980-ban bevezetett kompe­titiv árszabályozás. Ma, a világgazdasági, világpiaci realitások ilyen átmeneti in­tézkedéseket követeltek tő­lünk. Miközben a kompetitiv árképzés ellentmondásos ha­tását mérlegeltük, kissé el­terelődött a figyelem a ha­gyományos, az önköltség alapján, a megengedett ha­szonkulcsok szerint kalkulá­ló vállalatokróL Az önkölt­ség szerint kalkuláló válla­latok az emelkedő költsége­ket viszonylag könnyedén átháríthatják a vevőkre. En­nek a tendenciának a meg­fékezésére tett kísérletet a kormányzat, amikor az épi- I tóiparban bevezette a ver- * senytárgyalások rendszerei. Csak a főbb vonásait ír­tuk le a jelenlegi termelői árrendszernek. Valószínű, már ennyiből is kiderült, hogy átmeneti állapotát éli: a régiből a külpiac kemény ítéletét közvetítő új felé tart. S bár elég sokan bírál­ják a szokatlant, különösen azt követően, hogy átmene­tileg a kompetitiv árszabá­lyozás részleges halasztásá­ra kényszerültünk, nem le­het kétséges, hogy ha túlju­tunk a mai nehéz időszakon, mégiscsak a külpiaci érté­kekhez igazodó honi árkép­zésnek lesz jövője. Lakatos Mám (Folytatjuk.) Varászlói emberele A fahl homokra épült. De nem a házakat, hanem száz lakóját kapta fel a szél, s röpítette messzire. Varászló- ban az 1970-es népszámlálás­kor négyszáztizennégyen él­tek. Tíz évvel később az összeirók 302 nevet róttak a lapra. Hetvenben száztizen­nyolc ember dolgozott a me­zőgazdaságban, most meg el­kezdik számolni a varászlói - ak a kezükön, hánynak mun­kahelye a közös gazdaság. Kiöregedtek, belefáradtak. Vagy mégsem? Pandur Makar, akihez ke­resztnévfejtőbe jöttem, ráz­za a nemet fejével. — Nem addig van az. Aki beleszületett a paraszti mun­kába, az nem tud meglenni nélküle holta napjáig. Hogy a közösből kikoptam, újra vettem egy lovat az istálló­ba. Kikocogunk a szőlőbe, ha a munka megkívánja itt mindenkinek van szőlője, sőt a patiak is ide járnak Zalá­ból. Nem mondom, nem le­het a szőlőnkkel dicsekedni, de azért kezd terjedni a za- lagyöngye, a rizhngszilváni. Megyeszéli falu vagyunk, a páti hídig földút vezet. Az kellene nekiütik, köveseit Fa­iig! Ezt minden portán elmond, jak, olyan mint verszak ve­gén a rím. Úgy tudják, a terv kész, de pénz arra az ezerhatszáz méternyi útra csak valamelyik következő évben lesz. — Honnan ez a kereszt­név, Makár bácsi? — Pandúrból több is volt errefelé. Anyám azt akarta, hogy engem ne tévesszen össze mással senki, így let­tem Makár, s ma sem kár ezért! Átballagunk Zsoldosék- hoz. Ha egy nappal előbb toppanunk be Varászlóra, ün­nepre jöttünk volna: Zsoldo­sék huszonöt éve házasok. Torták, sütemények „öntik el” az asztalt, annyi volt, hogy nem fogytak e-1. A négy Zsoldos gyerek is hazajött az ünnepre. Tanult emberek lesznek valamennyien. Ilona — Vesztergom Viktorné — Pesten meteorológus, Laci Kaposváron mezőgazdasági főiskolás, az ikrek közűi lm. re ugyanott mezőgazdasági szakközépiskolás, Zsuzsi pe­dig egészségügyi szakközép- iskolát végez. — Sok diplomást adott ez a kicsi falu — ezt nem min­den büszkeség nélkül mond­ja Zsoldos Károly, aki Va­... így lettem Makár. rászló gondját is magára vál­lalta jó tíz éve, amióta ta­nácstag. Tőle tudom, hogy a falu lakosságát az egykori gazdak és cselédek adják. A Szabad­ság utcát a voK grófi bir­tokon szolgáló emberek épí­tették. — Négy gyerekük van A nagy család jellemző Varász­lóra? — Három famíliában van ennyi gyerek. Anda Feri A malomkerék áramot fejleszt Negyedszázada házasok. párttitkár lánya Miskolcon tanul egyetemen, diplomás lesz ő is. Zsoldos Károly a téesz — Vésén a központ — sportlo­vainak gondozásával keresi a kenyerét, ötven átlatot ad­tak a kezére, nagy a fele­lősség. Benczik Vince bácsi vállát már nem nyomja ek­kora. Hetvenöt éves, meg- megpihenget, ha elfárad. It­teni mérték szerint nagygaz­da volt, de az az igazság, hogy a parasztember mindig önmagát zsákmányolta ki: a Kühne-ekével már hajnalban beállt a táblába szántani. — Apám meghalt az első háborúban, a nagybátyámnak meg a fia maradt oda. így lett a bátyám apám helyett apám, s én fia helyett fia — egy család. Harminchét­ben házasodtunk össze Tí­már Rozikával, aki somogy- csicsói lány volt. Vásározás­kor találkoztunk, hamar meg­volt a szerelem, és közös is­merős is akadt, aki postás­ként segített az érzéseket kézbesíteni Csicsó és Varász- ló között. Egy kicsit meggyötörte az élet, reggelente nehezen lé­legzik; a változékony idő meg különösen hat rá. Még­is áttör panaszán az elége­dettség : — A fiaim tanult embe­rek. Az egyik állatorvos lett, a másik főagronómus. Értük érdemes volt... A lábam visz az egyszer már járt úton: talán nem is Benczik Vince az akarat diktálja léptéi­mét. Hogyne vinnének az apostolok lovai, amikor lent a tó mellett kedves ismerő­söm él, Peti Anti bácsi, a vízimolnár. Éppen csak be­köszönni van szándékomban. De kiderül : ha valami tör­ténik ebben a homokra épült kisközségben, akkor biztos, hogy abban ő is benne van. A tavacska elkerített part­ján egy kis állatként első két lakója ebedel egy kislány ke­zéből; a vaddisznót még kö- lyökkoraban hozták ide, a racka juh meg jó pajtása. A kislány simogatja az egykori erdőlakót, hát szelídebb ez a vaddisznó az ólban tartott házi sertésnél! — De nemcsak ez az új­ság — ragyog a vízimolnár szeme. — Hanem, ideügyel­jen: a malomkerék áramot fejleszt. így aztán besegítünk a falu áramellátásába! Az idén ügyeskedték ki ezt itt nálam. < S .fürgén leszalad a mere­deken a kerékagyhoz ellen­őrizni valamit. Miért is ne volna fürge, hiszen még csak kilencvenhárom éves lesz februárban ! Leskó László Beruházások a vásárlókért Fejlesztik az üzlethálózatot Kaposváron és a megyében A Somogy Kereskedelmi Vailalat két áruháza, a So­mogy és a Domnus, valamint félszáz boltja és szaküzilete szolgálja megyénkben a vá­sárlókat. A vállalat a Fűszért ka­posvári raktárházával szem­ben több mint egy hektár területem raktárakat épít. A Doimus raktára, nagy erő­feszítések árán. saját erőből valósult meg. Húszmillió fo­rintért több mint ezernyolc­száz négyzetméteres raktár­ház készült. A szociális he­lyiségek különálló épületben vauinak. December 20-án nyitotta meg a vállalat a Petőfi té­ren a Villért-tel közös üz letét — a korábbi szükség bút or rak tár helyén — 7 millió forintos készlettel. Fejlesztéseiknél fő szem­pont a folyamatosság és az ésszerűség. Kaposváron az Ady Endre utcai Budalakk üzletük eladótere 31) száza­lékkal bővült a múlt év első felében. Részben önkiszolgá­lóvá alakították át a szán­tén ebben az utcában levő . vasboltjukat, s korszerűsítik az anyagmozgatást. Egy hét kivételével mindkét üzlet­ben az átalakítási munkák -órán is kiszolgálták a ve­vőket. Ez szintén hozzájá­rult ahhoz, hogy a tervtel- jesites alapján november 30-tól már 1984-et írtak. Az Ady Endre utcai trvegboSt- bam ugyancsak 30 százalék­kal növelték az eladóteret. A sétálóutcában a re­konstrukcióval egyidejűleg az üzletek más és más helyre kerülnek. A vállalat igyekszik az adottságoknak megfelelő saaMizlethaloaa- tot ksaűaádtami A Somogy és a Dormis áruházakat át­szerveztek, a berendezése két felújították, javítottak a munkamódszereken, A Do- '-.usban befejeztek a kor­szerűsítés.’.. A Somogybán körülbelül 250 négyzetné- tenrel bővült az eladótér. Az egész vállalat látja majd hasznát azoknak a számwtó- gépekmek, melyeket a gépi adatfeldolgozás érdekében vásároltak és állítanak mun­kába. Nagyatádon egy új »serei- venyboitot nyitották, új be­rendezést kapott a villamos- sági és járimiszaküzlet. Fo­nyódom egy heltoereskedel mi program kereteben üzlet­központot adtak át, ebből a vállalat öt konténerből álló üzletet vett meg. A Somogy Kereskedelmi Vállalat az elmúlt két évben megket- s/erezte a tatarozásra, fel­újításra, ■ főzőeszközök beszerzésére fordított össze­geket. D. Z, Folytatódik egy bevált kezdeményezés Tejhasznú szarvasmarha-tenyésztési napok Kaposváron A múlt évben nagy szak­mai sikerük volt a Kaposvá­ron megrendezett húsmarha- tenyésztési napoknak. A jó tapasztalatok alapján döntöt­tek úgy a rendező szervek — a MÉM, az országos főható­ságok, a termelési rendsze­rek. a házigazda Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola —, hogy az idén folytatják a jó kezdeményezést, és május 22-e és 26-a között megren­dezik a tejhaszné szarvas­marha-tenyésztési napokat. A szakmai tanácskozással, élőállat-bemutatóval, üzem­látogatással egybekötött ren­dezvény célja, hogy bemu­tassa a tejelő szarvasmarha­tenyésztés és -tartás eredmé­nyeit, emellett tájékoztassa a szakembereket a fejlesztés to­vábbi lehetőségeiről, A bemutatón, a kiállítási'" való részvételre a jövő hét végéig, január 15-ig lehet je­lentkezni. Az élőállat-bemu­tató mellett a rendezők mó­dot teremtenek az ajánlott gépek, technológiai eszközök, anyagok kiállítására is. Ahogy a múlt évben, az idén is értékes díjakat adnak ki. A tejelő teheneknél és a vemhes üszőknél húsz-, ti­zenöt-, tíz- és hatezer fo­rint a díj, a növendék hízott Icáknál tíz-, nyolc- és hat­ezer forint. Ezenkívül a bí­ráló bizottság egy ötvenezer forintos termelési és tenyész­tési nagydíj odaítéléséről is dönt. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom